Franja

tel, le [tɛl] adjectif tak, takšen; marsikateri; tisti, ki

M. Un tel, Mme Une telle g., ga. Ta in Ta
tel ou tel to ali ono
tel ... tel kakor ... tako
de telle sorte que ... tako da ...
tel que tak kot; tak, kakršen
tel quel v istem stanju, nespremenjen; bolj slab, srednji
une étoffe telle quelle blago slabše vrste
tels ceux qui ... kot tisti, ki ...
telle est mon opinion takšno je moje mnenje
il n'y a rien de tel que ... ni kaj takega, kot je ..., ni ga boljšega, kot je ...
il disparut rapidement, tel un éclair izginil je hitro, kot blisk
on n'a jamais rien vu de tel kaj takega svet še ni videl
prendre une chose telle quelle vzeti stvar, kakršna je
tel maître, tel valet kakršen gospodar, takšen sluga
tel qui rit vendredi dimanche pleurera marsikdo, ki se smeje v petek, se bo jokal v nedeljo
tel est pris qui croyait prendre kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade

tempête [tɑ̃pɛt] féminin (hud) vihar; nevihta, neurje; figuré prepir, hrup; toča (žalitev)

une tempête d'applaudissements vihar odobravanja, bučno ploskantje
tempête de neige snežni metež
lampe-tempête, briquet-tempête masculin svetilka, vžigalnik, pri kateri (katerem) zaščiteni plamen ne ugasne niti v hudem vetru
une tempête dans un verre d'eau (figuré) mnogo hrupa za nič
déchaîner la tempête sprožiti vihar
la tempête se lève nevihta izbruhne
qui sème le vent récolte la tempête (proverbe) kdor veter seje, vihar žanje, figuré kdor ščuva k nasilnosti, se izpostavlja veliki nevarnosti

terenec samostalnik
1. (avto) ▸ terepjáróSopomenke: terenski avto, terenski avtomobil
Povezane iztočnice: športni terenec

2. v zgodovinskem kontekstu (med NOB) ▸ terepharcosV vasi smo že našli nekaj borcev 4. bataljona, njihove ranjence in terence. ▸ A faluban megtaláltuk a 4. zászlóalj néhány katonáját, a sebesültjeiket és a terepharcosaikat.

3. (kdor dela na terenu) ▸ terepen dolgozó, terepmunkás
Plazovi se še naprej trgajo in ogrožajo več stanovanjskih hiš, do katerih se terenci šele prebijajo. ▸ Földcsuszamlások továbbra is előfordulnak, és több lakóházat fenyegetnek, amelyekhez igyekeznek eljutni a terepmunkások.
V Kopru sem leta 1990 delal na zavodu za zdravstveno varstvo, kjer sem prevzel vodenje oddelka za socialno medicino. Tam sem se kot terenec srečal z različnimi ljudmi, od prostitutk do odvisnikov. ▸ 1990-ben Koperben a Közegészségügyi Intézetben dolgoztam, ahol átvettem a szociális kezelési osztály irányítását. Ott terepmunkásként sokféle emberrel találkoztam, a prostituáltaktól a függőkig.

tēsta f

1. glava (človeška, živalska; gornji del človeškega telesa):
testa allungata, grossa, rotonda podolgovata, velika, okrogla glava
a testa scoperta gologlav
dalla testa ai piedi od nog do glave
lavata di testa pren. ostra graja
abbassare, chinare la testa pren. požreti ponižanje, žalitev
andare, camminare a testa alta pren. nositi glavo pokonci
averne fin sopra la testa pren. imeti koga, česa vrh glave, ne prenesti več
avere mal di testa imeti glavobol
gettarsi a testa bassa contro qcn., qcs. silovito, nepremišljeno se lotiti koga, česa
gonfiare la testa a qcn. pog. komu napolniti glavo s čenčami
rompersi la testa razbiti si glavo
il sangue gli è andato, montato alla testa kri mu je šinila v glavo
non sapere dove battere, sbattere la testa pren. ne vedeti, kaj storiti, kam se obrniti
scuotere la testa zmajevati z glavo
segnare di testa šport zadeti z glavo
uscire con la testa rotta pren. kratko potegniti
il vino gli ha dato alla testa vino mu je zlezlo, stopilo v glavo

2. glava, življenje:
domandare la testa di qcn. zahtevati glavo, smrtno kazen; pren. zahtevati odstop nekoga
rischiare la testa tvegati glavo

3. umet. glava:
una testa in bronzo, in gesso, in marmo bronasta, mavčna, marmorna glava
testa di turco tarča (na zabaviščih); pren. grešni kozel

4. igre
testa e croce cifra mož
giocare a testa e croce metati cifra mož

5. anat.
testa di Medusa Meduzina glava

6. pog. lobanja, mrtvaška glava:
zool. testa di morto (atropo) smrtoglavec (Acherontia atropos)

7. pren. glava, pamet, um:
lavoro di braccia e di testa fizično in umsko delo
avere un chiodo in testa pren. biti obseden z mislijo, biti zaskrbljen
avere la testa vuota ne moči misliti, spomniti se
non avere testa z lahkoto pozabiti, pozabljati
cacciarsi in testa dobro si zapomniti, zabiti si v glavo
levarsi, togliersi dalla testa pozabiti, premisliti si
mettersi, ficcarsi in testa qcs. biti prepričan o čem
mettersi in testa di fare qcs. trdno se odločiti, da nekaj storiš
passare di testa pozabiti, pozabljati
passare per la testa šiniti v glavo
rompersi la testa pren. razbijati, beliti si glavo
pagare tanto a testa plačati toliko po osebi

8. pren. glava, razsodnost, pamet:
di testa razsodno
colpo di testa pren. nenadna, nerazsodna, prenagljena odločitev
adoperare la testa, agire con la testa delati z glavo
avere la testa a qcs. na kaj vztrajno misliti
dove hai la testa? pog. kje imaš glavo?, kam noriš?
avere la testa fra le nuvole imeti glavo v oblakih, biti raztresen
avere la testa sulle spalle pren. biti trezen, previden
fare di testa propria delati po svoje
mettere la testa a partito, a posto spametovati se
si è montato la testa zlezlo mu je v glavo

9. um, umska sposobnost, nadarjenost:
ha testa per la matematica ima glavo za matematiko

10. (v raznih izrazih pomeni posameznika, osebo)
testa d'asino osel
testa calda vroča glava, vročekrvnež
testa di cavolo, di rapa, di cazzo bedak, tepec
testa coronata kronana glava, kralj
testa di cuoio član protiteroristične enote
testa dura trma, trmoglavec
testa di gesso pren. slamnati mož
testa di legno omejenec; topoglavec; slamnati mož
testa matta vročekrvnež
testa quadra trmoglavec; treznež, razsodnež
testa vuota praznoglavec
testa (di un movimento, un'organizzazione) vodja (gibanja, organizacije)

11. glava, konec (začetni, gornji del); vrh:
testa d'albero navt. vrhnji del jambora
testa della campana glava zvona
testa di corda konec vrvi
testa del letto zglavje
testa del mattone širina opeke
testa di un missile glava rakete
testa di una pagina vrh strani
la testa di una pezza di tessuto začetek bale
testa delle ruote (mozzo) pesto kolesa
titoli di testa film filmska glava; žarg. špica filma
vettura di testa železn. prednji vagon
in testa al treno v prvem vagonu

12. glava, glavica (konec, zadnji del):
la testa di un chiodo glavica žeblja
la testa di un fiammifero glavica šibice
testa di uno spillo glavica igle
la testa di una vite glavica vijaka

13. bot. glavica:
testa d'aglio glavica česna
la testa di un fungo klobuk gobe
teste di papavero makove glavice

14. anat. konec:
testa del femore, del pancreas konec stegnenice, trebušne slinavke

15. čelo:
la testa di un corteo čelo sprevoda
la testa di una graduatoria prvo mesto na lestvici
testa di ponte voj. mostišče
testa di serie šport nosilec skupine
essere alla testa, in testa biti spredaj
essere alla testa di biti na čelu (organizacije, podjetja)
passare in testa preiti v vodstvo
tener testa al nemico voj. upirati se sovražniku

16. mehan.
testa di biella ojnična glava
testa di cilindro cilindrska glava

17.
testa a croce križnik

18. glasba glavica (pri noti)
PREGOVORI: tante teste tanti cervelli preg. kolikor ljudi, toliko čudi
chi non ha testa abbia gambe preg. kdor nima v glavi, ima v nogah

tēstor -ārī -ātus sum (testis1)

I. koga (po)klicati za pričo, pozvati (pozivati) za pričo, za pričo vzeti (jemati), (za)rotiti (se) na (kako božanstvo): Pl., V., Pr., Amm. idr., superos O., deos O., Ci., caelum Ci., foedera rupta, cives L., de quo te, patria, testor Ci.; s pron. acc.: hoc (o tem) vos, iudices, testor Ci., id testor deos Ter.; z odvisnim vprašanjem ali ACI: testabor deos hominesque, quid sentiam Ci., vos, dii patrii, testor integro animo me causam defendere Ci.; pass.: qui se sierit testarier (= testari) Tab. XII ap. Gell. kdor se je ponižno dal poklicati za pričo; od tod abl. sg. n tēstātō pred pričami: Ulp. (Dig.), Ap. —

II.

1. biti za pričo, pričati, izpričati (izpričevati): adversus cognatos pro cliente testatur Ca. ap. Gell., confiteor, testere licet O., saepe enim hoc testandum est Ci.; pf. s pass. pomenom: testata est (slovesno je bila razglašena) voce praeconis libertas Argivorum L.

2. occ. narediti (delati) oporoko, oporočíti, testírati, voliti: de filii pupilli re Ci., inmemor in testando nepotis decessit L., tabulae testatae Cat. oporoka; od tod abl. sg. n tēstātō decedere Ulp. (Dig.), Paul. (Dig.) umreti po narejeni oporoki, umreti, zapustivši oporoko.

3. metaf. pričati, izpričati (izpričevati), dokazati (dokazovati): suos gemitu testata dolores O., carmina raros testantia mores O., campus sepulcris proelia testatur H., utraeque vim testantur Ci., Troiana tempora testatus H. ki je dokazal, da je živel v času trojanske vojne, testatus, quae praestitisset civibus L., testandi causā publicum agrum esse L.; od tod abl. sg. n tēstātō ko (ker) je dokazano (neutajljivo): Plin. — Od tod pt. pf. s pass. pomenom tēstātus 3 izpričan, dokazan, očividen, očiten, jasen: Herculis testatos orbe labores perferre O., res ita notae, ita testatae Ci., quo testatior esset memoria N., quo notior testatiorque virtus eius esset Hirt., testatissima mirabilia Aug., omnia multo maxime testatissima claruerunt Aug.

težkó adv.

1. con difficoltà:
kdor težko dela, mora tudi imeti močno hrano chi fa lavori pesanti deve avere una dieta sostanziosa
težko se odločiti decidersi con difficoltà
težko taljive kovine metalli di difficile fusibilità
bolnik težko diha, govori il malato ha difficoltà di respiro, respira, parla con difficoltà

2. difficilmente, difficile da:
težko popravljiva škoda danni difficilmente riparabili
težko prebavljiva hrana cibi difficili da digerire, indigesti

3. (v povedni rabi) difficile, duro:
težko je govoriti o tej stvari è difficile parlare della cosa
po vojni je bilo nekaj časa težko per un po' di tempo dopo la guerra è stata dura

4. (v povedni rabi v zvezi z 'za'):
biti komu težko dispiacere per qcn., mancare
težko mi je zanjo, ker je dobro dekle mi dispiace per lei che è una brava ragazza
težko mi je za brati i fratelli mi mancano

5. pren. (zelo, hudo) molto; gravemente, forte:
težko bolan gravemente ammalato
težko udariti colpire forte
težko določljiv imprecisato
težko dostopen impervio
pren. težko garati fare il bufalo
težko izgovorljiv impronunciabile
težko razumljiv astruso, buio
težko rešljiv problematico

tičáti (-ím) imperf.

1. essere, stare; essere ficcato; stare accucciato; stare appeso:
ključ tiči v ključavnici la chiave è nella toppa
mačka je tičala za pečjo il gatto se ne stava accucciato dietro la stufa

2. portare, infilarsi (esser vestito, calzato):
tičati v preozkih hlačah portare calzoni troppo stretti

3. (muditi se) trattenersi, stare, starsene:
vedno tiči doma se ne sta sempre (tappato) in casa

4. pren. (biti, obstajati) essere, manifestarsi; tradire:
ugotoviti, kje tiči vzrok za kaj constatare qual è la causa di qcs.

5. pren. essere immersi; affogare:
tičati v opravkih essere sempre indaffarati
tičati v knjigah essere immersi nella lettura, nello studio
tičati v dolgovih affogare nei debiti
tičati v revščini, zaostalosti languire nella miseria, nell'arretratezza
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prodajati kožo, dokler medved še v brlogu tiči vendere la pelle dell'orso prima d'averlo ucciso
do kolen tičati v blatu essere nel fango fino al collo
pren. srce mu je tičalo v grlu aveva il cuore in gola
pren. srce mu tiči v hlačah s'è perso d'animo
pren. strah mu tiči v kosteh ha una paura matta, una paura da morire
tičati v pasti essere in trappola, nei guai
vedno tičati skupaj stare sempre insieme
pren. v tem grmu tiči zajec questo è il nocciolo del problema; qui sta il busillis
PREGOVORI:
kdor doma tiči, se malo nauči chi il mondo non vede, quale sia non crede

tkȍ kòga zaim. kdo: tko je prvi na redu; koga se bojiš; komu si uputio ove riječi; kome se nisi odazvao; koga ćeš pozvati na svadbu; s kim si doputovao; tko je jači, taj kvači kdor je močnejši, zmaguje; neka kaže ako tko zna; bilo tko = tko bilo; bogzna tko bogve kdo; malo tko; tkògod nekdo; tko gȍd kdor koli

traut domač, ljub; trautes Heim Glück allein ljubo doma, kdor ga ima

trda buča frazem
(kdor se težko česa nauči) ▸ tökfej
Če učitelj obvlada snov, pa naj bo še tako zapletena in težka, jo lahko pojasni še tako trdi buči. ▸ Ha a tanár ismeri az anyagot, akkor a legnagyobb tökfejnek is elmagyarázza, még ha oly bonyolult és nehéz is.

treachery [tréčəri] samostalnik
izdaja, izdajstvo (to nad); nezvestoba, perfidnost; podlost. zahrbtnost, zvijača; verolomnost

treachery comes home to him that devised it kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade

trener samostalnik
(kdor trenira športnike) ▸ edzőReprezentančni trenerji so zelo zadovoljni z dosedanjimi pripravami in zagnanostjo tekmovalcev, a pravi pokazatelj dela bodo tekme na snegu. ▸ A válogatott edzői nagyon elégedettek az eddigi felkészüléssel és a versenyzők lelkesedésével, de a legjobban majd a havon zajló versenyek tanúskodnak a munkáról.

Trītōn -ōnis, m (Τρίτων) Tríton

I. sin Neptuna in nimfe Salacije, morsko božanstvo, ki se vozi s konji ali morskimi pošastmi in na Neptunovo povelje trobi na školjko, da pomiri razburkano valovje: Ci., V., Cl., Hyg. idr., Neptunus caeruleum Tritona vocat O.; pl. Trītōnēs Trítoni, morska božanstva, demoni, ki služijo drugim božanstvom: V., Plin.; šalj. metaf. ljubitelji ribnikov: isti piscinarum Tritones Ci. ep.; meton. Trītōn Tríton, ime ladje (po podobi na ladijskem kljunu): hunc vehit Triton V. —

II. ime dveh jezer:

1. jezero ob Mali Sirti v Afriki z istoimensko vanj se izlivajočo reko, po egiptovsko-grških mitoloških zgodbah rojstni kraj več božanstev, poseb. Palade (Minerve), ki jo Hom. zato imenuje Τριτογένεια: Mel., Lucan., Stat., Cl. Od tod adj.
a) Trītōniacus 3 (Τριτωνιακός) trítonski, tritoníjaški, pesn. = Páladin: harundo O. trstenica, ki jo je iznašla Palada.
b) Trītōnis -idis in -idos, acc. -ida (Τριτωνίς) α) trítonska, k reki (jezeru) Tríton sodeča: Tritonis palus Sil. ali kot subst. f Tritonis Sil. Tritonsko jezero, jezero Triton, Pallas Tritonis Lucr. tritonska Palada = subst. Tritonis V., O. Tritonka. β) meton. páladski, Páladin: pinus O. = ladja Argo, ki so jo baje zgradili po Paladinem navodilu, arx O. Paladin grad, Paladino mesto = Atene; od tod subst. Tritonis Stat. od Tritonke (Palade) narejena in zato njej posvečena oljka.
c) Trītōnius 3 (Τριτώνιος) trítonski, tritónijski: Pallas virgo V. = subst. Trītōnia V., O. Tritonka, Tritonijka, Palada. Subst. Trītōnida -ae, f Trítonka, Pálada: M.

2. jezero v Trakiji; kdor se je devetkrat potopil v njegove valove, se je baje spremenil v ptico; to jezero imenujeta O. in Lact. Trītōniaca palūs Trítonsko jezero (močvirje). —

III. tríton, morska riba, vrsta tuna: Plin. (32, 153; dvomljivo mesto; prim. tritomus).

trobilo samostalnik
1. (glasbilo) ▸ rézfúvós hangszer, fúvós hangszer, tölcséres fúvókájú hangszer
2. (kdor igra na trobilo) ▸ rézfúvós, fúvósV kulturnem programu bodo nastopili domači pevci in godbeniki ter kvintet trobil. ▸ A kultúrműsorban hazai énekesek és muzsikusok, valamint egy rézfúvós kvintett lép fel.

3. izraža negativen odnos (za razširjanje informacij) ▸ szócső, harsonaPoraženci menijo, da so mediji propagandna trobila v rokah oblasti. ▸ A vesztesek szerint a hatalom kezében a média a propaganda szócsöve.
Televizijo, radio in druga trobila sem odklopil. ▸ Kikapcsoltam a tévét, a rádiót és a többi szócsövet.
Novinar brez lastnega mnenja je le trobilo, glasnik nekoga drugega z močnejšim mnenjem. ▸ A saját véleménnyel nem rendelkező újságíró csak olyasvalakinek a szócsöve, akinek erősebb a véleménye.

4. (pripomoček za trobljenje) ▸ kürt
Protestniki so s seboj prinesli doma narejena trobila in transparente. ▸ A tüntetők házilag készített kürtöket és transzparenseket hoztak magukkal.
Skozi okna so s posebnim trobilom okoliške ljudi klicali k delu. ▸ Az ablakokból különleges kürttel szólították munkába a környéken élőket.

túliti (-im) imperf.

1. ululare, urlare:
sirene tulijo le sirene ululano

2. urlare, gridare:
tuliti od jeze urlare dalla rabbia

3. pren. ululare, mugolare:
burja tuli okrog oglov hiše la bora ulula attorno agli angoli della casa
PREGOVORI:
kdor se z volkovi druži, mora z njimi tuliti chi va col lupo impara ad ululare

tvégati to risk, to run a risk (ali risks), to run the risk of, to take risks; to venture, to hazard, (žargon) to chance it, to chance one's luck; figurativno to take a leap in the dark

nič ne tvégati to take no risks, to take no chances
tvégati skok to chance (ali to risk) a jump, to risk jumping
tvégati svoje življenje to risk one's life
rad tvegam 50 SIT I am willing to risk 50 tolars
močno tvegaš, da izgubiš vse you are running a great risk of losing everthing
ko je to storil, je tvegal svoje življenje in doing that he took his life in his hands
kdor nič ne tvega, nič nima nothing venture, nothing win

ubežnik samostalnik
1. (kdor beži zaradi kršenja zakona) ▸ szökevényIskali so nevarna ubežnika, ki sta ponoči ušla iz pripora. ▸ A veszélyes szökevényeket keresték, akik tegnap a börtönből szöktek meg.

2. (kdor beži iz političnih razlogov; emigrant) ▸ menekült, szökevényNova vojna vihra na Kosovu pa je dom spet napolnila z ubežniki, ki za zdaj še nimajo statusa beguncev. ▸ Az új koszovói háborús hullám ismét menekültekkel töltötte meg az otthont, akik egyelőre még nem rendelkeznek menekültstátusszal.

3. v športnem kontekstu (vodilni tekmovalec) ▸ szökevény Ubežniki so si prikolesarili več kot sedem minut prednosti. ▸ A szökevények több mint hét perc előnyre tettek szert.

udarnik samostalnik
1. nekdaj (prostovoljec) ▸ élmunkás, rohammunkás
Manjka obzidje, ki bi bilo hkrati tudi spomenik vsem mladim udarnikom, ki so štiri poletja gradili kranjski stadion. ▸ Hiányzik az a fal, amely egyben mindazon fiatal élmunkások emlékműve is lenne, akik négy nyáron át építették a kranji stadiont.

2. nekdaj (naziv za prizadevno delo) ▸ élmunkás, rohammunkásZa marljivo delo sta bila oba večkrat nagrajena kot udarnika. ▸ Szorgalmas munkájukért mindkettejüket többször is kitüntették élmunkásként.

3. (napadalec; borec) ▸ élharcos, lázadó, felkelő
V ponedeljek so odstavljenemu direktorju "udarniki" pred nosom zaprli vrata pisarne. ▸ A leváltott igazgató orra előtt hétfőn „lázadók" csukták be az iroda ajtaját.
Spomenka Hribar je bila med prvimi "udarniki", ki so postavljali temelje samostojne in demokratične Slovenije. ▸ Spomenka Hribar az első „élharcosok” egyike volt, akik lerakták a független és demokratikus Szlovénia alapjait.

4. (kdor veliko dela) ▸ élmunkás, sztahanovista

5. (oznaka jadralnega letala) ▸ Udarnik [vitorlázórepülő]
Tako kot letalo triglav, je tudi jadralno letalo udarnik nastalo kot odgovor na decembra 1946 razpisani natečaj za projekte zmogljivejših jadralnih letal. ▸ A Triglavhoz hasonlóan az Udarnik vitorlázórepülőt is az 1946 decemberében nagyobb teljesítményű vitorlázórepülők tervezésére kiírt versenyre fejlesztették ki.

udeleženec samostalnik
1. (kdor pri čem sodeluje) ▸ résztvevő Udeleženci programa so mladi nogometaši in novinarji, ki predstavljajo 211 držav in regij sveta. ▸ A program résztvevői között szerepelnek fiatal focisták és újságírók a világ 211 országának és régiójának a képviseletében.
Tekmovalce bodo razdelili v več starostnih skupin, vsi udeleženci pa bodo dobili malico, sok in manjše darilo. ▸ A versenyt három korcsoportra osztják, és minden résztvevő kap uzsonnát, szörpöt és egy kisebb ajándékot.

2. jezikoslovje (o vlogi v stavku) ▸ résztvevő
Tranzitivnost (prehodnost) opisuje odnos med udeleženci in vlogami, ki jih ti igrajo v procesu sporočanja. ▸ A tranzitivitás a résztvevők közötti kapcsolatot és a kommunikációs folyamatban betöltött szerepüket írja le.

udeleženec v prometu stalna zveza
(kdor je prisoten v cestnem prometu) ▸ közlekedés résztvevője, közlekedő, forgalomban részt vevő
S hitro vožnjo je ogrožal druge udeležence v prometu, predvsem kolesarje. ▸ Gyorsan hajtott, veszélyeztetve a közlekedés többi résztvevőjét, különösen a kerékpárosokat.