Franja

kázati montrer, faire voir, indiquer; faire preuve, démontrer, témoigner, prouver

s prstom kazati na koga montrer quelqu'un du (ali au) doigt
kazati proti severu indiquer (ali montrer) le nord
kakor vse kaže selon toute apparence
kaže, da on dirait que, il semble que (+ ind.)
na dež kaže le temps est à la pluie
setev (žito) dobro kaže les blés ont belle apparence (ali promettent une belle récolte)
ne kazati nevolje faire contre mauvaise fortune bon cœur
zobe kazati (o psu) montrer les dents
kazati se se montrer, se produire, se manifester, paraître, apparaître, faire acte de présence

kdó who; anybody, anyone

kdó drugi? who else?
kdó še? who else?
je kdó v hiši? is there anyone (ali anybody) in the house?
ne vem več, kdó vse je bil tam I don't remember everybody who was there
kdó bi si bil to mislil! who would have thought it!
malokdó hardly anyone, very few
vedeti, kdó je kdó to know who's who

kdó (kóga) pron.

1. (izraža vprašanje po neznani osebi) chi:
kdo je to napisal? chi ha scritto questo?
s kom se pogovarjaš? con chi parli?
kdo je kdo? chi è?

2. (v retoričnem vprašanju) chi:
kdo bi si bil kaj takega mislil? chi l'avrebbe pensato?!

3. (izraža poljubno osebo) uno, qualcuno:
naj stopi kdo po zdravnika qualcuno chiami il medico
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dela ima kot le kdo ha moltissimo lavoro
naj reče kdo kar hoče, rad jo pa le ima (poudarja trditev) la gente dica quel che vuole, certo è che le vuol bene
delavci so bili oblečeni kakor kdo gli operai erano vestiti ognuno a modo suo
pren. za koga me pa imaš? per chi mi prendi?
pog. denar dobiva od ne vem koga i soldi glieli passa non so chi
kdo vse je že bil tam c'erano tanti, ma proprio tanti
PREGOVORI:
povej mi, s kom hodiš, pa ti povem, kdo si dimmi con chi vai e ti dirò chi sei

Kehle, die, (-, -n) grlo (tudi Tierkunde, Musik, Baukunst, Architektur); goltanec; (Kniekehle) jamica; Technik žleb, udrtina; am Dach: Baukunst, Architektur globel, žlota; figurativ vrat; aus voller Kehle na vse grlo; in der Kehle [steckenbleiben] stecken bleiben obtičati v grlu; in die falsche Kehle geraten/bekommen zaleteti se (etwas ist ihm in die falsche Kehle geraten nekaj se mu je zaletelo) ; ein Vermögen durch die Kehle jagen zapiti premoženje; die Kehle durchschneiden prerezati vrat; jemanden das Messer an die Kehle setzen nastaviti nož na vrat; sich die Kehle aus dem Hals schreien kričati na ves glas; die Kehle zuschnüren figurativ stisniti grlo; sich die Kehle schmieren namočiti grlo

kehren² obrniti, obračati (sich se, den Blick zum Himmel pogled proti nebu); das Oberste zu unterst kehren postaviti vse na glavo; jemandem den Rücken kehren obrniti (komu) hrbet; sich kehren an ozirati se na, meniti se za; in sich gekehrt obrnjen/zatopljen vase; sich kehren und wenden figurativ vrteti se in obračati; sich kehren an X obrniti se na Xa

ker porque; como

ker že ya que, puesto que; (glede na to, da) en vista de que
moj brat ne bo prišel, ker je bolan mi hermano no vendrá porque está enfermo
ker je nedelja, je vse zaprto como es domingo, está todo cerrado
ker ni dokazov (jur) falta de pruebas

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

kímati (-am) | kímniti (-em) imperf. perf.

1. tentennare il capo

2. annuire, assentire, far cenno di sì (col capo):
pejor. kimati na vse annuire sempre, essere sempre consenziente

3. (dremati) sonnecchiare

Kind, das, (-es, -er) otrok; figurativ človek, dete; Kinder, pl , ljudje; neugeborenes Kind novorojenec; figurativ ein [totgeborenes] tot geborenes Kind mrtvorojeno dete; Kinder und Kindeskinder vse potomstvo; von Kind an od otroških let; mit Kind und Kegel z vsem (imetjem), z vso družino; an Kindes statt annehmen adoptirati; das Kind mit dem Bad ausschütten ravnati prenagljeno/preveč radikalno; das Kind beim rechten Namen nennen imenovati stvar s pravim imenom; sich lieb Kind machen bei prikupovati/dobrikati se (komu); wir werden das Kind schon schaukeln figurativ bomo že kako, bomo že kos temu; gebranntes Kind figurativ osmojena mačka; kein Kind der Traurigkeit sein veselo živeti

kipéti (vreti) to boil, to seethe; to bubble

kipim od jeze I am boiling with rage, my blood boils
kipéti od sreče (navdušenja) to be bubbling over with happiness (enthusiasm)
vse je kipelo v njem his blood was boiling
dežela kipi od nezadovoljstva the country is seething with discontent

Kiste, die, (-, -n) zaboj, zabojček, gajba; figurativ kišta; škatla (ironisch za posteljo, zapor, gol, veliko zadnjico/oprsje/zadevo); die Kiste schmeißen končati to reč; die ganze Kiste schmeißen imeti vse v rokah; eine faule Kiste sumljiva/čudna reč; eine dumme Kiste trapasta zadeva/reč

kitajski zmaj frazem
ekonomija (o Kitajski) ▸ kínai sárkány
Dolgoročno pa nas mora skrbeti vse agresivnejši kitajski zmaj, ki svojo industrijo podpira s tečajno politiko slabitve domače valute. ▸ Hosszabb távon aggódnunk kell az egyre agresszívabb kínai sárkány miatt, amely a hazai valutát gyengítő árfolyam-politikával támogatja iparát.

kjé adv.

1. dove:
kje neki tiči? dove mai è finito?

2. kje še, kje že pren. dove (mai):
kje je še novo leto! dov'è ancora l'anno nuovo

3. pren. kje neki, kje pa (za izražanje močnega začudenja, zanikanja) macché, neanche per idea, nient'affatto:
ali se res možiš? Kje pa! è vero che ti sposi? Macché!

4. da qualche parte, in qualche luogo:
moral se je kje ustaviti ha dovuto, per forza, fermarsi da qualche parte
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne vedeti, kje se koga glava drži non sapere dove si ha la testa, dove battere la testa
le kje imaš oči? ma dove hai gli occhi? ma che sei cieco?
kje smo že ostali? dove eravamo rimasti?
kje vse sem že spraševal l'ho chiesto in tanti luoghi
kje je kaj indice, sommario (del libro)

Klee, der, (-s, ohne Plural) Pflanzenkunde detelja; Deutscher Klee, Steyrer Klee rdeča detelja, travniška detelja; Hoher Klee lucerna, nemška detelja; Kriechender Klee plazeča se detelja, bela detelja; Russischer Klee ranjak; Welscher Klee lucerna, nemška detelja; über den grünen Klee loben hvaliti na vse pretege/na vsa usta

kléti (kólnem)

A) imperf.

1. bestemmiare:
kleti kot Turek, da se vse bliska bestemmiare come un turco, come un facchino; pog. tirare moccoli, smoccolare, sacramentare

2. pren. maledire, imprecare

B) kléti se (kólnem se) imperf. refl. (zaklinjati se) giurare

klínec (-nca) m

1. pog. (klin) cuneo

2. (lesni čevljarski žebljiček) punta di legno

3. nareč. (zobotrebec) stecchino, stuzzicadenti

4. vulg. niente; nullità, niente di buono

5. inter. cavolo, diavolo; vulg. cazzo:
klinc gleda vse skupaj e vaffanculo!
klinc boš dobil, ne pa denar prenderai un cavolo, altro che soldi

6. igre lippa

knob¹ [nɔb] samostalnik
gumb (vrata, radio, predal itd.); izrastek, grča, grba, bradavica; košček (sladkorja, premoga itd.)
arhitektura glavič, kapitel (stebra)
sleng glava, "buča"
ameriško okrogel vrh griča

sleng with knobs on kaj vse bi še rad!

know^*2 [nóu]

1. prehodni glagol
vedeti, poznati, znati prepoznati; razpoznati, ločiti (from)

2. neprehodni glagol
vedeti (of za, o)
spoznati se (about na)

to know one's bussiness; ali to know a thing or two about, to know all about it, to know what is what, to know the ropes dobro se na kaj spoznati, vedeti vse o čem, biti izkušen v čem
to be known to biti komu znan
to be known as biti znan po čem
I know better than to nisem tako neumen, da bi
to know by heart znati na pamet
to know by sight poznati na videz
to know one from the other razločiti med dvema, razpoznati
to know a hawk from a handsaw biti dovolj bister
don't know him from Adam nimam pojma, kdo je
to get (ali come) to know spoznati, zvedeti
to let s.o. know sporočiti komu
to make known razglasiti, oznaniti
to make o.s. known to predstaviti se komu, seznaniti se s kom
to know one's own mind vedeti, kaj hočeš, ne omahovati
not to know what to make of a thing ne razumeti česa, ne znati si česa razložiti
not that I know ne da bi vedel, kolikor je meni znano ne
to know one's place vedeti, kje je komu mesto, ne riniti se naprej
to know one's way around znajti se, spoznati se
to know which side one's bread is buttered vedeti kdo ti reže kruh, vedeti, kaj ti koristi
to know from a bull's foot znati razlikovati, znati ločiti
before you know where you are hipoma, preden se zaveš
don't I know it! pa še kako to vem!
he wouldn't know (that) težko, da bi vedel, ne more vedeti
I would have you know that rad bi ti povedal, da; rad bi ti pojasnil
I have never known him to lie kolikor jaz vem, ni nikoli lagal
after I first knew him potem ko sem ga spoznal
he has known better days doživel je že boljše čase
I know of s.o. who vem za nekoga, ki
pogovorno not that I know of ne da bi vedel
pogovorno do (ali don't) you know? ali ni res?

knüppeldick: jetzt kommt's knüppeldick zdaj je vse na kupu, kar vsulo se je (neprilik); knüppeldick voll nabito poln

koalicija samostalnik
1. (zveza političnih strank) ▸ koalícióMandat bo dobil tisti, ki bo relativni zmagovalec volitev in mu bo uspelo sestaviti novo koalicijo. ▸ A mandátumot az nyeri meg, aki megszerzi a relatív többséget, és sikerül neki új koalíciót alkotnia.
2. (vojaško zavezništvo držav) ▸ koalícióNajbolj ogrožene države so se združile v protiteroristično koalicijo, ki so se ji pridružile skoraj vse države na svetu. ▸ A leginkább veszélyeztetett országok összefogtak egy terrorizmusellenes koalícióban, amelyhez a világ szinte minden országa csatlakozott.Zavezniška koalicija je med zalivsko vojno pod poveljstvom Američanov bombardirala Bagdad 43 dni. ▸ Az Öböl-háború idején az amerikaiak vezette szövetséges koalíció 43 napon keresztül bombázta Bagdadot.
3. (o povezovanju zaradi skupnega cilja) ▸ koalícióCilj lokalne razvojne koalicije je pospeševanje malega gospodarstva. ▸ A helyi fejlesztési koalíció célja a kisvállalkozások támogatása.Zagrozi ji, da bo ustanovil koalicijo pridelovalcev proti izvoznikom, ki posestnike že od nekdaj izkoriščajo. ▸ Azzal fenyegetőzik, hogy a termelők koalíciót alapítanak az exportőrök ellen, akik mindig is kizsákmányolták őket.Do osnutka zakona o inšpekciji dela so kritični tudi v koaliciji društev in sindikatov, ki zastopa prekarne delavce. ▸ A bizonytalan foglalkoztatási helyzetű munkavállalókat képviselő szövetségek és szakszervezetek koalíciója szintén kritikusan viszonyul a munkaügyi felügyeletről szóló törvénytervezethez.