Franja

dispanzer za ženske stalna zveza
(oddelek v bolnišnici) ▸ nőgyógyászat
Sopomenke: dispanzer za žene

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

distánca distance ženski spol ; écart moški spol , écartement moški spol , éloignement moški spol , intervalle moški spol

držati v distanci tenir à distance (ali à l'écart)

diverzijski pridevnik
ponavadi v vojaškem kontekstu (ki odvrača pozornost) ▸ elterelő, diverzánsV napadu sta sodelovali dve enoti v glavnem napadu in dve enoti, ki sta izvedli diverzijski napad na Ypres. ▸ A támadásban két hadtest vett részt a fő rohamban, két hadtest pedig elterelő hadműveleteket kezdett Ypres-nél.

divjad ženski spol (-i …) lovstvo das Wild
črna divjad Schwarzwild
dlakasta divjad Haarwild
mala divjad Kleinwild, Niederwild
parkljasta divjad Schalenwild, Schälwild
pernata divjad (perjad) Federwild
poginula divjad Fallwild
stalna divjad Standwild
velika divjad Großwild
visoka divjad Hochwild
prehod divjadi der Wildwechsel
rezervat za divjad der Wildpark, lovski: Wildreservat
škoda, ki jo je povzročila divjad der Wildschaden
krmljenje divjadi die Wildfütterung
objedenost od divjadi der [Wildverbiß] Wildverbiss
stalež divjadi der Wildbestand
vonj po divjadi der Wildgeruch
zakon o lovu divjadi das Jagdgesetz
pravica zasledovanja obstreljene divjadi v sosednje lovišče die Jagdfolge
bogat z divjadjo wildreich

divjad samostalnik
neštevno (divje živali) ▸ vad, vadakV zimskem času je poleg varstva pred mrazom potrebno zaščititi drevesa pred divjadjo. ▸ A téli időszakban a fagy mellett a vadak ellen is védeni kell a fákat.

divja pomaranča stalna zveza
1. botanika Maclura pomifera (drevo) ▸ narancseper, vadnarancs
Maklura ali divja pomaranča je drevo Severne Amerike, raste pa tudi v Sloveniji. ▸ A maklúra vagy a vadnarancs Észak-Amerikában honos fa, de Szlovéniában is megtalálható.
Sopomenke: maklura

2. (plod) ▸ narancseper, vadnarancs, lócitromSopomenke: maklura

divjáti (-ám) imperf. ➞ podivjati

1. impazzare, scatenarsi; correre (furiosamente)

2. imperversare, infuriare, essere in tempesta:
morje divja il mare è in tempesta
v deželi že več let divja vojna nel paese da vari anni infuria la guerra

3. (divje rasti) crescere selvaggiamente

dívji wild; rageful; ferocious; savage; (razposajen) boisterous

dívji lovec poacher
dívje pleme savage tribe
dívja pokrajina savage scenery
dívji zakon concubinage
dívje živali wild beasts, (neukročene) savage beasts
živeti v dívjem zakonu to live in sin, to live together (as man and wife) without benefit of clergy

dívji (-a -e) adj.

1. selvaggio, selvatico:
divje rastline piante selvagge, selvatiche
divje živali animali selvaggi, selvatici

2. (ki še ni kultiviran) selvaggio

3. pren. selvaggio, selvatico

4. (zelo jezen) pazzo furioso, scalmanato, sfrenato:
divji obraz, pogled uno sguardo furioso
otroci so prav divji i bambini (si) sono sfrenati
biti divji na koga avercela con qcn., essere arrabbiato con qcn.
biti divji na kaj andare matto per qcs.
ves divji je na ženske è un donnaiolo inveterato

5. pren. (ki se pojavlja v visoki stopnji) selvaggio; furioso; sfrenato:
ljubiti z divjo strastjo amare di passione selvaggia
začutiti divjo lakoto provare una fame da lupi
pognati konja v divji dir lanciare il cavallo in un galoppo sfrenato

6. pren. (čuden, nenavaden) strano; sgargiante, vistoso (colore)

7. (ki ni v skladu z zakoni) abusivo; di frodo:
divja gradnja costruzione abusiva
divji lov caccia di frodo
divji lovec, ribič bracconiere; cacciatore, pescatore di frodo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
etn. divja jaga spiriti degli antenati
zool. divja koza camoscio (Rupicapra rupicapra)
divja mladika pollone, selvaggione
bot. divja roža (šipek) rosa canina (Rosa canina)
med. divje meso escrescenza carnosa, carne morta
bot. divji bezeg sambuco di montagna (Sambucus racemosa)
bot. divji kostanj ippocastano (Aesculus hippocastanus)
zool. divji petelin urogallo, gallo cedrone (Tetrao urogallus)
bot. divja kava cicoria (Cychorium intybus)
bot. divja meta mentuccia (Satureja nepeta)
bot. divja oljka oleastro (Olea europea)
šport. divja voda acqua viva
divji ples ballo frenetico
divje upiranje opposizione furiosa
divja dežela, divja pokrajina terra inospitale, landa selvaggia
divja strast passione selvaggia
zool. divji golob palombo, colombo selvatico
bot. divji mak rosolaccio (Papaver rhoeas)
divji mož orco
divji štrajk sciopero selvaggio

dizelska afera stalna zveza
(afera v avtomobilski industriji) ▸ dízelbotrány
Sopomenke: dizelski škandal

dizelski škandal stalna zveza
(afera v avtomobilski industriji) ▸ dízelbotrány
Sopomenke: dizelska afera

dlak|a ženski spol (-e …)

1. človeška: das Haar
dlake po telesu das Körperhaar
porasel z dlakami behaart
sramne dlake das Schamhaar
odstraniti dlako enthaaren

2. živalska: das Haar; das Haarkleid, die Haardecke; -haar (pasja Hundehaar, resasta/ščetinasta Grannenhaar, živalska Tierhaar)
zimska dlaka das Winterhaar, das Winterfell, das Winterkleid
mladostna dlaka das Jugendkleid
… dlake Haar-
(barva die Haarfarbe, izpadanje der Haarausfall, šop das Haarbüschel)
brez dlake haarlos
čopič iz dlake der Haarpinsel
kamelja dlaka das Kamelhaar
iz kamelje dlake Kamelhaar-
izgubljati dlako haaren, aushaaren
menjati dlako haaren
menjanje dlake die Haarung

3.
figurativno brez dlake na jeziku ohne Umschweife
biti zoper dlako gegen den Strich gehen
cepiti dlako Haare spalten
iskati dlako v jajcu ein Haar in der Suppe suchen, am Zeuge flicken
volk dlako menja, narave pa ne die Katze [läßt] lässt das Mausen nicht

dláka hair; (živalska) beast's fur (ali coat ali shag); (sukna) nap, (baržuna) pile

cepiti dláko (figurativno) to split hairs (ali straws)
ne imeti dláke na jeziku not to mince matters
iskati dláko v jajcu to pick holes

dláka (-e) f

1. anat. pelo:
puliti si dlake strapparsi i peli

2. (živalska dlaka) pelo, peli:
naježiti dlako arricciare il pelo
odeja iz kamelje dlake coperta di pelo di cammello

3. (psovka) minchione, coglione, babbeo:
molči, ti suha dlaka e tu, coglione, sta' zitto!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. cepiti dlako spaccare il capello in quattro
iskati dlako v jajcu cercare il pelo nell'uovo, cavillare, sofisticare
pren. pog. mu gre vse po dlaki gli è andata sempre bene
pren. ne imeti dlake na jeziku non aver peli sulla lingua
PREGOVORI:
kjer osel leži, dlako pusti la bestia dove si ferma lascia il segno
volk dlako menja, a narave nikdar il lupo perde il pelo ma non il vizio

dláka pelo m

kamelja dlaka pelo de camello
proti dlakam arriba
iskati dlako v jajcu buscar pelos en la leche (ali en la sopa), buscarle el pelo (ali pelos) al huevo
dlako cepiti cortar un pelo en el aire; sutilizar; perderse en detalles nimios
ne imeti dlake na jeziku no tener pelos (ali pelillos) en la lengua

dlakocepiti glagol
(po nepotrebnem komplicirati) ▸ szőröz, kukacoskodik
Nikoli nisva zaslužili toliko, da bi lahko preveč dlakocepili glede dvoran, v katerih sva nastopali. ▸ Sohasem kerestünk annyit, hogy szőrözzünk a fellépéseink helyszínéül szolgáló termekkel kapcsolatosan.
Ne dlakocepite preveč, raje se spustite v dogodivščino, ne glede na to, kako strah vas je neznanega. ▸ kontrastivno zanimivo Ne legyetek túl szőrszálhasogatóak, inkább engedjétek át magatokat a kalandnak, függetlenül attól, mennyire féltek az ismeretlentől.

DNA samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, biokemija (organska spojina) ▸ DNSSopomenke: DNK, deoksiribonukleinska kislina, dezoksiribonukleinska kislina

2. neformalno (glavne značilnosti) približek prevedka ▸ alapvető jellemző
Nekateri trdijo, da je človek vedno igral take igre hazarda in da je to tako rekoč vpisano v njegovem DNA-ju. ▸ kontrastivno zanimivo Néhányan azt állítják, hogy az ember mindig játszott szerencsejátékot, és ez tulajdonképpen jellemének alapvető része.
Sopomenke: DNK

DNA samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, biokemija (organska spojina) ▸ DNSSopomenke: DNK, deoksiribonukleinska kislina, dezoksiribonukleinska kislina
Povezane iztočnice: rekombinantna DNA, jedrna DNA, mitohondrijska DNA

2. neformalno (glavne značilnosti) približek prevedka ▸ alapvető jellemző
Kontroverznost je zapisana v DNA te blagovne znamke. ▸ Az ellentmondás már a márka lényegében benne van.
Sopomenke: DNK

dneven pridevnik
1. (o obdobju) ▸ napi, naposMed dnevnimi obroki ima posebno mesto zajtrk. ▸ A napi étkezések között a reggelinek kiemelt helye van.Ne prekoračimo dnevnega odmerka. ▸ Ne lépjük túl a napi adagot.
Za ljubitelje opere smo pripravili 2-dnevni izlet v Verono. ▸ Az opera szerelmesei számára kétnapos kirándulást szerveztünk Veronába.

2. (vsakodneven) ▸ napiOtroci dnevne dogodke premlevajo drugače kot odrasli. ▸ A gyerekek másképp dolgozzák fel a napi eseményeket, mint a felnőttek.
3. (na dan) ▸ napiOpec bo že četrtič letos povečal dnevno proizvodnjo nafte. ▸ Az Opec idén negyedszer növeli a napi olajtermelést.
4. (o aktivnem delu dneva) ▸ nappaliV nedeljo bosta cesti zaprti tudi v dnevnem času. ▸ Vasárnap a nappali órákban is lezárják az utakat.Kako bo deloval novi dnevni center za odvisnike? ▸ Hogyan fog működni a függők nappali központja?Operacije, ki jih izvedemo v dnevni bolnišnici, so za 30 odstotkov cenejše. ▸ Az egynapos ellátásban elvégzett műtétek 30 százalékkal olcsóbbak. Dnevni počitek pri otroku ne glede na starost ne bi smel trajati več kot tri ure. ▸ A gyermek nappali pihenésének életkortól függetlenül nem kellene tovább tartania három óránál.

5. (podnevi) ▸ nappaliNajvišje dnevne temperature bodo od 15 do 20, na Primorskem do 22 stopinj Celzija. ▸ A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között, a Tengermelléken 22 Celsius-fokig alakul.Včasih je ustvarjal ponoči, zdaj mu pri delu odgovarja dnevna svetloba. ▸ Régebben éjjel alkotott, de most jobban szereti a nappali fényt.Če le more, se pred dnevno vročino zateče v senco. ▸ Ha csak teheti, árnyékba vonul a nappali forróság elől.

6. (o živali) ▸ nappali
Šimpanzi so dnevne živali. ▸ A csimpánzok nappali állatok.
So dnevne živali, hranijo pa se z listjem, poganjki in sadjem. ▸ Nappali életmódot folytatnak, és levelekkel, hajtásokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Nekaj vrst dnevnih sovk je v nasprotju s prevladujočimi sorodnicami prav pisanih. ▸ A nappali bagolylepkefélék némely faja a többségben lévő rokonaitól eltérően kifejezetten tarka.
Oči kačjih pastirjev in večine drugih dnevnih žuželk izjemno natančno zaznavajo premike. ▸ A szitakötők és a legtöbb más nappali rovar szeme figyelemre méltó pontossággal érzékeli a mozgásokat.