Franja

bouquiner [-kine] verbe intransitif, verbe transitif, familier čitati knjigo; zbirati stare, antikvarične knjige

passer le soir à bouquiner prebiti večer ob branju

bout [bu] masculin kraj, konec; kos; kapica (čevlja); ustnik (cigarete); (prsna) bradavica; marine konec vrvi; marine ladijski nos; ogorek (cigare)

haut, bas bout de table gornji, spodnji kraj, konec mize
bout du doigt, du nez konica prsta, nosu
un bout de papier, de lettre kos papirja, kratko pisemce
bout filtrant ustnik s filtrom (pri cigareti)
bout d'homme, de chou pritlikavec, majhen otrok
bout d'oreille ušesna mečica
un bon bout de temps dolgo časa
à bout na koncu, na kraju
ma patience est à bout moje potrpežljivosti je konec
bout à bout drugo k drugemu, skupaj
au bout de po preteku, po
au bout de deux ans po dveh letih
tout au bout čisto na koncu, na skrajnem koncu
à bout portant iz neposredne bližine, čisto od blizu
à tout bout de champ pri vsaki priložnosti
au bout du compte konec koncev, končno, navsezadnje
d'un bout à l'autre, de bout en bout od začetka do konca, od vrha do tal, skoz in skoz, od enega konca do drugega
aller jusqu'au bout iti do kraja, seči po skrajnih sredstvih, po skrajnostih
avoir de l'esprit jusqu'au bout des ongles biti zelo duhovit
avoir le mot sur le bout de la langue, des lèvres imeti besedo na jeziku
avoir vent de bout imeti nasproten veter
arriver au bout de ses peines priti na kraj svojih težav
brûler la chandelle par les deux bouts zapraviti vse svoje imetje
en connaître un bout (familier) biti zelo kompetenten
être au bout de, à bout de biti pti kraju
être à bout de ses forces biti na koncu svojih moči
être au bout de son rouleau biti izčrpan, porabljen; že prinesti vse svoje argumente v diskusijo
ce n'est pas le bout du monde que d'apprendre cette leçon to vendar ni tako težko naučiti se to lekcijo
faire un bout de conduite à quelqu'un koga spremiti kos poti
faire un bout de lecture nekoliko, malo čitati
joindre les deux bouts shajati s svojim denarjem
jouer un bout de rôle (figuré) drugo violino igrati
manger un bout malce, nekaj (po)jesti
manger du bout des dents brez teka, nerad jesti, siliti se pri jedi
mener quelqu'un par le bout du nez koga za nos voditi
mettre les bouts (populaire) oditi, odkuriti jo
mettre bout à bout stakniti skupaj, spojiti
montrer le bout de l'oreille odkriti svoje namere
prendre quelque chose par (le) bon bout nečesa se pri pravem koncu lotiti, začeti
pousser quelqu'un à bout razjeziti koga, spraviti ga ob potrpljenje
ne pas remuer le bout du petit doigt z mezincem ne migniti
répondre du bout des lèvres zviška, prezirljivo odgovoriti
c'est resté au bout de ma plume pri pisanju sem pozabil na to
rire du bout des dents prisiljeno se smejati
on ne sait par quel bout le prendre človek ne ve, kako bi mu prišel do živega, kako bi se ga lotil
savoir quelque chose sur le bout du doigt izvrstno nekaj znati, razumeti, na pamet znati
tenir le bon bout biti v dobrem položaju, na boljšem, imeti prednost
tirer à bout portant streljati čisto od blizu
venir à bout de quelque chose opraviti s čim, izvesti, izpeljati kaj
venir à bout d'un adversaire premagati nasprotnika
il n'en verra pas le bout ne bo doživel konca; tega ne bo dokončal
voir les choses par le petit bout de la lorgnette videti stvari iz malega zornega kota

Bovīllae -ārum, f Bovile,

1. prastaro mestece v Laciju ob Apijevi cesti (blizu Bovil je Milonova tolpa ubila Klodija): O., Pr., T. idr. — Soobl. Bovīlla -ae, f Bovila: Front. — Od tod adj. Bovīllānus 3 bovilski, pri Bovilah: vicinitas Ci., pugna (med Klodijem in Milonom) Ci. ep.; subst.
a) Bovīllānus -ī, m Bovilčan, bovilski meščan: Luc.
b) Bovīllānum -ī, n Bovilsko (ozemlje): in Bovillano Asc.

2. mestece ali vas na ozemlju Arpincev; od tod adj. Bovīllānus 3 bovilski, pri Bovilah: fundus Ci. ep.

bràkičan -čna -o (n. brackig, holand.) slankast, brakičen; -a voda slankasta voda ob rečnem izlivu v morje

bralec samostalnik
1. pogosto v množini (kdor bere publikacijo) ▸ olvasóBrez dobrih ilustracij otroška knjiga ali revija ne more računati na bralce. ▸ Jó illusztrációk nélkül egy gyermekkönyv vagy folyóirat nem számíthat az olvasókra.
Bralci in obiskovalci našega spletnega portala si lahko ogledate predstavitev kandidatov za občinske svetnike. ▸ Az internetes portálunk olvasói és látogatói megtekinthetik a községi tanácstagjelöltek bemutatkozását.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.

2. (kdor bere; kdor rad bere) ▸ olvasóŠvedi namreč sodijo med najbolj strastne bralce časopisov na svetu. ▸ A svédek ugyanis a világ legszenvedélyesebb újságolvasói közé tartoznak.Pestro in zanimivo napisan tekst bo ob slikah pritegnil tudi tiste, ki niso navdušeni bralci. ▸ A változatos és érdekes szöveg a képek mellett azoknak is tetszeni fog, akik nem lelkes olvasók.
3. (kdor bere drugim) ▸ felolvasó, olvasó
Sicer pa Jure sprejema le tiste povezovalske vloge, v katerih se lahko predstavi kot igralec, in ne zgolj bralec besedila. ▸ Jure egyébként csak olyan feladatokat vállal, amelyekben nem csupán a szöveg felolvasójaként, hanem színészként jelenhet meg.
"Ne govorite glasno, ne kadite in ne smetite," jim v oddaji zapoveduje bralec spremnega besedila. ▸ „Ne beszéljenek hangosan, ne dohányozzanak és ne szemeteljenek” – rendelkezett a kísérőszöveg felolvasója a műsorban.

bread¹ [bred] samostalnik
kruh; hrana; zaslužek

brown bread črni kruh
bread buttered on both sides velika sreča, dobičkonosen opravek
to know on which side one's bread is buttered vedeti, kaj je ugodno
bread and butter kruh z maslom; figurativno hrana, zaslužek
bread and butter letter pismena zahvala za gostoljubnost
to have one's bread buttered for life biti do smrti preskrbljen
to quarrel with one's bread and butter pritoževati se nad delom
to eat the bread of idleness živeti na tuji račun
to take the bread out of s.o.'s mouth odjesti komu kruh
to break bread with s.o. deliti s kom hrano
to cast one's bread upon the waters biti radodaren
bread and cheese preprosta hrana
bread and scrape tenko namazan kruh
britanska angleščina, sleng bread and cow to cover kruh z maslom
all bread is not baked in one oven ljudje so različni
to eat s.o.'s bread and salt biti pri kom v gosteh
half a loaf is better than no bread v sili hudič muhe žre
to be put on bread and water živeti ob kruhu in vodi

breast² [brest] prehodni glagol
kljubovati, boriti se proti čemu

to breast a hill povzpeti se na grič
to breast the waves opreti se ob valove

Breitseite, die,

1. Tisch usw.: širša, daljša stran, an der Breitseite vzdolž, ob strani

2. beim Schiff: bok, bočna ploskev

3. [Schiffahrt] Schifffahrt Heerwesen, Militär vsi topovi na boku; eine Breitseite abgeben izstreliti iz vseh topov na boku; eine Breitseite erhalten dobiti zadetke v bok; figurativ eine Breitseite bieten biti dober/udoben/posebej ranljiv cilj, posebej se izpostaviti

brezmôčno adv. con impotenza; inerme; vanamente:
brezmočno groziti fare vane minacce
roke so mu brezmočno visele ob telesu le braccia pendevano inermi lungo il corpo

Brigantia -ae, f Brigantija (zdaj Bregenz), vindeliško mesto ob Bodenskem jezeru: Amm. Od tod adj. Brigantīnus 3 brigantski: lacus Br. Plin. (pri Amm. Brigantiae lacus) Brigantsko (Bodensko) jezero.

bringen (brachte, gebracht)

1. prinesti, prinašati, (wegbringen) odnašati, odnesti; einen Menschen, Wagen: pripeljati, (weg) odpeljati, ins Krankenhaus, an einen Ort: spraviti, das Essen auf den Tisch: postaviti

2. (begleiten) pospremiti, spremljati

3. (veröffentlichen) prinesti, prinašati

4. Hilfe, Trost, Unterstützung: dati, dajati, tudi: pomagati, tolažiti, podpreti, podpirati; Nutzen, Schaden, Verluste: povzročiti, povzročati, tudi: koristiti, škodovati, prinašati izgube; Ärger: povzročati (jezo); Ernte bringen obroditi

5. als Funktionsverb (glagol nepopolnega pomena) samostalnik nosi pomen: zum [Abschluß] Abschluss/Ende bringen zaključiti; in Ansatz/Anschlag bringen izračunati, oceniti; zur Anwendung bringen uporabiti; zum Ausdruck bringen izraziti; zum [Bewußtsein] Bewusstsein bringen uzavestiti; in Erfahrung zvedeti, ugotoviti; in Erinnerung bringen spomniti na (sich se) ; jemanden in Erregung bringen razburiti; in Unruhe bringen vznemiriti; in Wut/Zornbringen razjeziti, razkačiti; etwas in Gang bringen sprožiti; in Ordnung bringen urediti; Leben in etwas bringen poživiti (kaj)

6. es bringen: das bringt's! to je odlično; er bringt's je odličen

7. es zu etwas bringen priti do, uspeti; er hat es zu etwas gebracht uspelo mu je, da ...; es weit bringen daleč priti; es auf ... Jahre bringen doživeti ... let

8. um etwas bringen spraviti ob (kaj), oropati (česa), ogoljufati (za kaj)

9. etwas mit sich bringen biti, prinašati (das wird Gefahren mit sich bringen to bo nevarno)

10. etwas an sich bringen prisvojiti si; dobiti v roke

11. jemanden auf etwas bringen spraviti na misel; etwas hinter sich bringen opraviti, prestati; jemanden zu sich bringen spraviti (koga) k sebi/pameti/zavesti; jemanden zu etwas bringen pripraviti do; zum Schweigen bringen utišati; zum Sprechen bringen pripraviti do govorjenja

brísati (bríšem)

A) imperf.

1. asciugare (i piatti)

2. pulire, nettare; spolverare; strofinare

3. cancellare (il nome, il debito)

4. pog. pren. (tepsti) picchiare

5. pog.
brisati jo (pobrisati jo) correre

B) brísati se (bríšem se), brísati si (brišem si) ➞ pobrisati se imperf. refl.

1. asciugarsi (il sudore)

2. nettarsi, pulirsi:
nebo se briše il cielo si schiarisce
pren. vsak si ob tebe prste briše sei lo zimbello di tutti

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

broom² [bru:m] samostalnik
metla

to hang out the broom biti vdovec ob živi ženi
new brooms sweep clean nova metla dobro pometa

brūma -ae, f (kontr. iz *brevima [sc. dies], subst. superl. adj. brevis) čas, ko sonce navidezno stoji v znamenju Kozoroga,

1. najkrajši dan (v letu), zimski kres, zimski sončni obrat, začetek zime: Lucr., Col. idr., bruma a brevissimis diebus Varr., bruma novi prima est veterisque novissima solis O., ante brumam Ter., Ci., Plin., post brumam Ci. ep., brumā Ci. ob zimskem kresu, sub bruma C., erat forte brumae tempus L.

2. pesn. sinekdoha
a) zimski čas, zimski mraz, zima: O., Tib., Pr., Val. Fl., Stat., bruma horrida cano gelu V., mox bruma recurrit iners H., per brumam H.
b) leto: ante brumas triginta Mart.

brūmālis -e (brūma)

1. kar spada k zimskemu kresu, kresen: Varr., Lucr., dies Ci. najkrajši dan (v letu), diebus brumalibus Hirt. ob najkrajših dneh, sredi zime, meridies Col., mensis Plin. mesec, v katerem je najkrajši dan, menses duo hiemis Plin. meseca, najbližja najkrajšemu dnevu, oriens Col., Plin., ortus, occasus Plin., circulus Plin. zimski povratnik, signum Ci. znamenje Kozoroga, sidus Amm. ozvezdje Kozoroga.

2. zimski: tempus Ci. (Arat.), frigus V., Mart., frigora L., rigor Mel., venti Lucan., lux, nix, grando O., horae O. zimske urice, sidus O. zimski dan, solstitium Col.

brusničen pridevnik
1. (o živilih) ▸ vörösáfonyaOb tej priložnosti se vsa družina zbere ob kosilu s tradicionalnimi jedmi: nadevanim puranom, sladkim krompirjem in brusnično omako. ▸ Ilyenkor az egész család együtt ebédel, az asztalra pedig hagyományos ételek kerülnek: töltött pulyka, édesburgonya és vörösáfonya-mártás.

2. (o grmu ali delu grma) ▸ vörösáfonya

Būcephalās -ae, acc. -am in -ān, m: Cu., Plin., in Būcephalus -ī, m: Gell. (mak. Βουκεφάλας, gr. Βουκέφαλος) Bukefal = Biko-glav, ime konja Aleksandra Vel. Od tod Būcephala -ae, f: Plin. in Būcephalē -ēs, f: Iust. (Βουκεφάλη), tudi Būcephala -ōrum, n: Cu. (τὰ Βουκέφαλα) in Būcephalos -ī, f: Gell. Bukefala, Bukefale, mesto ob Hidaspu v Indiji, katero je Aleksander Vel. ustanovil in poimenoval na čast svojemu konju.

búhati (-am) | búhniti (-em) imperf., perf.

1. sbuffare, emettere buffi (di fiamme, di fumo)

2. sbattere contro
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
buhniti v smeh scoppiare a ridere
pren. buhniti ob kaj colpire forte qcs.

buio

A) agg.

1. temen:
tempo buio oblačno, temačno vreme

2. pren. mračen, žalosten:
essere buio in viso biti mračnega obraza

3. težko razumljiv

B) m

1. tema, mrak:
buio pesto, fitto, che si affetta trda tema, gosta tema
buio come in gola al lupo tema kot v rogu
a buio, sul buio ob mraku
al buio v temi
farsi buio mračiti se
avvolto nel buio neznan, skrivnosten
essere al buio di qcs. ničesar ne vedeti o čem
fare un salto nel buio pren. skočiti v vodo; lotiti se česa na slepo

2. pren. pomanjkanje:
buio di notizie pomanjkanje novic
PREGOVORI: al buio tutte le gatte sono bigie preg. ponoči je vsaka krava črna