Franja

króžiti to circle, to circulate; to go round; to whirl round; to move (to turn) in a circle; to gyrate, to rotate

króžiti nad glavo to circle overhead, to circle over
vestí krožijo reports are current; (biti v prometu) to be in circulation
neka zgodba kroži a story is going the rounds

krt samostalnik
1. (žival) ▸ vakondProsim vas za nasvet, kako pregnati krta z vrta in zelenice okoli hiše. ▸ Tanácsot kérnék, hogyan tudnám elűzni a vakondot a kertből és a ház körüli zöldterületről.
Krti rijejo po zemlji v globini nekaj centimetrov, njihovi hodniki pa so dolgi tudi 50 do 60 metrov. ▸ A vakondok néhány centiméter mélyen túrnak a földben, alagútjaik hossza eléri az 50–60 métert is.
Povezane iztočnice: zlati krti, evropski krt, krt vrečar, navadni krt

2. (vohun) ▸ besúgó, neformalno ▸ tégla [beépített ember]

krùh bread

brez krùha breadless, (brez posla) unemployed
črn krùh brown (ali black) bread
domač krùh home-made (ali household) bread
bel krùh white bread
ječmenov krùh barley bread
koruzen krùh ZDA corn pone
ržen rye bread
svež krùh fresh (ali new) bread
star, suh krùh stale bread
(ne)kvašen krùh (un)leavened bread
vojaški krùh ration bread
pražen krùh toast
naš vsakdanji krùh our daily bread
hlebec, štruca krùha loaf of bread
kos, reženj krùha a piece, a slice of bread
ob krùhu in vodi on bread and water
krùh z maslom bread and butter
ostanki krùha left-over bread
pražilec za krùh toaster
košarica za krùh breadbasket
rezilni stroj za krùh bread slicer
skorja krùha a crust of bread
krùha in iger! bread and circuses!
boj za vsakdanji krùh the struggle for life
pomanjkanje krùha shortage (ali scarcity) of bread
deliti s kom krùh to break bread with someone
on ni vreden krùha, ki ga jé he is not worth his salt
ni imel skorje krùha he had not a crust of bread to eat
ostati brez krùha (figurativno) to be thrown out of work
pritrgovati si krùh od ust to stint oneself
odjesti komu krùh to take the bread out of someone's mouth
jesti tuj krùh (figurativno) to serve other people, to be dependent on other people
prišel je do krùha pogovorno he's got it made
peči krùh to bake bread
služiti si svoj krùh z... to get one's living by...
sam si mora služiti krùh he has to earn his own living
težko si služiti krùh to work hard for a living
kako si služi svoj krùh? (figurativno) how does he earn (ali make, win) his bread (ali his living)?
skregati se s svojim krùhom (figurativno) to quarrel with one's bread and butter, not to know which side one's bread is buttered on
stati v vrsti za krùh to stand in a bread-line
krùh je vzhajal the bread has risen
živeti ob krùhu in vodi to be put on bread and water

krúliti (prašič) to grunt

krúliti v želodcu to have a rumbling in the stomach (ali pogovorno tummy)
v črevesju, v trebuhu mi kruli my belly is rumbling; pogovorno I have the collywobbles
želodec mi kruli (figurativno) evfemizem my tummy's complaining, vulgarno my belly thinks my throat's cut

krvodajalska akcija stalna zveza
(dogodek) ▸ véradási akció, véradó akció
Minuli teden sta v naših krajih potekali kar dve krvodajalski akciji. ▸ A múlt héten két véradási akcióra is sor került környékünkön.

krvodajalski pridevnik
(o darovanju krvi) ▸ véradó-, véradási Krvodajalska mreža je stabilna in krvodajalstvo ostaja najbolj množična solidarnostna akcija pri nas. ▸ A véradói hálózat stabil, és a véradás továbbra is a legtömegesebb szolidaritási akció hazánkban.

krvoželjnost samostalnik
(o nasilju) ▸ vérszomj
Z lahkoto se je dalo opaziti primitivno krvoželjnost na njegovem obrazu. ▸ Az arcán könnyen fel lehetett fedezni a primitív vérszomjat.
Res je tudi, da smo take zahteve in krvoželjnost javnosti ustvarili mi, novinarji. ▸ Az is igaz, hogy a nyilvánosság ilyen igényeit és vérszomját mi, újságírók váltottuk ki.

kúhati to cook; to boil; to prepare food; (v pari) to stew

kúhati čaj, kavo to make (ali to prepare) tea, coffe
ta fižol se težko kuha this bean is a bad boiler
dobro, fino kúhati to do fancy cooking
preprosto kúhati to do plain cooking
kaj se kuha v tem kotlu? what's brewing in this cauldron?
nekaj se kuha (figurativno) fresh trouble is brewing, something is brewing
jaz si sam kuham I cook my own food
ta krompir se dobro kuha these potatoes are good boilers
ona dobro kuha she cooks well, she is a good cook
kúhati na malem ognju to simmer
kúhati jezo na koga to bear someone a grudge
kúhati žganje to distil spirits (iz from)
vročina me kuha I am feverish
nekaj slabega se je kuhalo there was mischief brewing

kúhinja kitchen

šef kúhinje chef, head cook; (način kuhe) cuisine, cookery, cooking
meščanska, domača kúhinja plain, home cooking
ljudska kúhinja (za reveže) soup kitchen
javna kúhinja canteen
šolska kúhinja school meals pl, school service
ljudska brezplačna kúhinja soup kitchen
kúhinja napačnih novic, poročil (figurativno) a »kitchen« where false news is cooked up

kúra¹ zoologija hen

vodna kúra water hen, moorhen
iti s kúrami spat pogovorno to turn in early
tudi slepa kúra zrno najde (figurativno) even an unskilled (ali stupid) person is sometimes favoured by luck, pogovorno mugs for luck ➞ kokoš

kúra² medicina cure; course of treatment

to je temeljita kúra it is a safe (ali sure) treatment
napraviti grozdno kúro to take a grape-cure

kurativa samostalnik
1. (zdravljenje) ▸ gyógyítás, kezelés, kúrálás
Diete lahko priporočajo le zdravniki pri kurativi in športni trenerji za dosego vrhunskih rezultatov. ▸ Diétákat csak orvosok ajánlhatnak gyógykezelésként, illetve sportedzők a csúcsteljesítmény elérése érdekében.
Številne napake v različnih politikah do droge se kažejo v visokih zneskih za kurativo. ▸ A különböző drogpolitikák számos hibája a kezelésre fordított magas összegekben mutatkozik meg.

2. (odprava posledic, težav) ▸ kezelés, orvoslás
In zakaj sploh toliko vlagati v preventivo, če imamo visoko raven kurative, torej dober sistem zaščite in reševanja? ▸ És egyáltalán minek ennyi pénzt fordítani a megelőzésre, ha magas szintű kezelési lehetőségekkel, azaz jó védelmi és mentési rendszerrel rendelkezünk?
S srednješolci bodo še naprej opravljali razgovore in jim delili vrečke, še vedno pa je najboljša kurativa za park le čimprejšnje očiščenje. ▸ A középiskolásokkal továbbra is beszélgetéseket folytatnak és szatyrokat osztanak ki nekik, de a parkkal kapcsolatos bajokra még mindig a mihamarabbi tisztítóakció a legjobb orvosság.

kvalificíran qualified (za for), skilled; fit (za for)

on ni kvalificíran za to mesto he is not qualified for this post
kvalificíran delavec qualified worker; artisan

kvalitéta quality

po kvalitéti in quality
slaba kvalitéta bad quality
najboljše kvalitéte of the best quality
kvalitéta je važnejša kot kvantiteta quality matters more than quantity
(ki je) slabe kvalitéte low-grade
kvalitéta (kake) stvari se pokaže v rabi the proof of the pudding is in the eating

kvár damage; harm; disadvantage; detriment; prejudice

v kvár mu je it is to his disadvantage (ali prejudice)
v kvár iti to be spoilt, to suffer damage, to get damaged

kváriti to spoil; to damage, to ruin; to mar; (moralno) to deprave, to pervert, to corrupt, to taint, to vitiate

kváriti se to be spoilt(marred), (živež) to perish, to rot, to taint, to deteriorate, to decay
vročina kvari ribe the fish goes off in the heat, the heat taints the fish
to sadje se kvari this fruit is perishable (ali does not keep)
kváriti komu tek to spoil someone's appetite
kváriti zrak to pollute the air
kváriti si oči z branjem pri sveči to spoil one's eyes reading by candlelight
ta film kvari okus občinstva that film corrupts public taste

kviz samostalnik
1. (tekmovanje v znanju) ▸ vetélkedő, kvíz Kviz Lepo je biti milijonar se v drugi polovici septembra spet vrača na male zaslone. ▸ A Legyen Ön is milliomos vetélkedő szeptember második felében újból visszatér a képernyőkre.

2. (vprašalnik) ▸ kvízPrvim desetim med vami, ki boste poslali v celoti pravilno rešen kviz, bomo poslali katalog letošnjega festivala. ▸ Az első tíz beküldőnek, akik teljes egészében helyesen tölti ki a kvízt, elküldjük az idei fesztivál katalógusát.

lacessō -ere -īvī (-iī) -ītum (intens. glag. lacere, prim. facessere: facere) „izvabljati“, od tod

1. (raz)dražiti, vzdražiti, izz(i)vati, poz(i)vati k čemu, na kaj, nagajati komu, nadlegovati, vznemiriti (vznemirjati), napasti (napadati) koga, lotiti (lotevati) se koga, ne da(ja)ti komu miru; abs.: is … desinat lacessere Ter., vetus si poëta non lacessisset prior Ter., ad lacessendum C. na napad; večinoma z acc. personae ali pooseb. stvari: nihil supra deos lacesso (sc. precibus) H. za nič drugega ne nadlegujem (glušim) bogov, l. asperum tactu leonem (kakor lev srčni mož) H., capitaliter aliquem apud centumviros l. Plin. iun. tožiti koga na življenje in smrt = prizadevati si za smrtno obsodbo koga; v pass.: arma, quibus … possis … te ulcisci lacessitus Ci., quorum alter relictus, alter lacessitus occasionem sibi ad occupandam Asiam oblatam esse arbitratur Ci., Saguntini … nec lacessentes nec lacessiti per aliquot dies L.; zveze: lacessere aliquem ad aliquid, v pass.: a quo non modo impulsi sumus ad philosophiae scriptiones, verum etiam lacessiti Ci.; lacessere aliquem aliqua re: ut vi irritare ferroque lacessere fortissimum virum auderet Ci., l. aliquem maledictis Ci. ali dictis et carminibus ali iocis petulantibus Suet., Aeduos iniuriā C. sovražno ravnati s Hedučani, Teneros bello V. napasti, ferro regna V. z orožjem (vojsko) napasti, zavojščiti, occultis telis hostem Cu.; lacessere aliquem bello Ci., C., S., L. izz(i)vati koga z vojno = na vojno; tako tudi: mittit, qui nuntiarent, ne hostes proelio lacesserent C., l. aliquem voce V. k petju poz(i)vati koga, aliquem magno cratere Val. Fl. k popivanju, k popivki, podobno: l. aliquem scripto Ci. ep. prisiliti koga s svojim pismom k odgovoru, prim.: quibus epistulis sum equidem abs te lacessitus ad scribendum Ci. ep.; brez acc. personae: cursuque ictuque lacessunt (sc. se ali inter se) V. na tek in metanje kopja se pozivajo, primo lacessere iurgiis, deinde … L., l. ad pugnam primo obequitando castris provocandoque, postremo … L.; v pass.: nulla ipsi iniuriā lacessiti maiores nostri … cum Poenis bella gesserunt Ci., sicuti iniuriā lacessitus foret, in senatum venit S., doluere cruento (= invido) dente lacessiti H., apes solent lacessiri (gl. opombo spodaj) caeli novitate Col. = čebelam sprememba podnebja (kraja) navadno škodi; z acc. rei: lacessere aurīs, narīs, visum Lucr., manibusque lacessunt (sc. aurigae) pectora plausa cavis V. tepljajo (konja) po prsih hoteč ga spodbuditi, lacessere ventos ictibus V. (o biku) dražiti vetrove z dregljaji = z rogovi butati (pred pravim bojem) po zraku, fores … carceris acer nunc pede, nunc ipsā fronte lacessit equus O. izzivajoč bije (buta) … ob vrata, pelagus l. carinā H. upati si na morje (kljubovaje mu), smelo pluti po morju, ut nostrum insidiis caput lacessas Cat., spumā tunc astra lacessis Lucan. (o Nilu), acies … clamore lacessunt sidera Sil., campum lacessens (taurus) Stat.; v pass.: aeraque fulgent sole lacessita V. od sonca obsevana, v sončnem siju, vindemia pluviis et ventis lacessita Col. grozdje, ki ga je poškodovalo … , ioco lacessita matris suae pudicitia Val. Max. oškodovana (osumljena), pax lacessita T. (s)kaljen.

2. z acc. rei (izzivajoč) zače(nja)ti, sprožiti (sprožati), povzročiti (povzročati), vzbuditi (vzbujati): proelium C., pugnam V., L., ignota bella V., quis hoc ferrum (meton. = bellum) lacessere suasit? V., hos ego sermones lacessivi numquam Ci. ep., l. risum Q.

Opomba: Nenavaden inf. pr. pass. lacessīrī: Col., Ambr.

lack² [læk]

1. prehodni glagol
trpeti pomanjkanje česa; ne imeti česa

2. neprehodni glagol
primanjkovati, manjkati

money is lacking primanjkuje denarja
he is lacking in courage nima dovolj poguma
I lack nothing ničesar mi ne manjka, imam vsega dovoij
I was lacking bil sem odsoten, manjkal sem

lad [læd] samostalnik
fant, mladenič
škotsko dvorilec, dragi
pogovorno odločnež

he is a bit of a lad je malo vetrnjaški