Franja

mest|o¹ [é] srednji spol (-a …) naselbina: die Stadt (glavno Hauptstadt, festivalsko Festspielstadt, industrijsko Industriestadt, kongresno [Kongreßstadt] Kongressstadt, pristaniško Hafenstadt, malo Kleinstadt, milijonsko Millionenstadt, mrtvih Totenstadt, obalno Küstenstadt, pobrateno Partnerstadt, rojstno Vaterstadt, Geburtsstadt, satelitsko Satellitenstadt, Nebenstadt, Trabantenstadt, sejemsko Messestadt, sosednje Nachbarstadt, stari del Altstadt, stolno Domstadt, svetovno Weltstadt, svobodno Freistadt, univerzitetno Universitätsstadt)
Večno mesto (Rim) die Ewige Stadt
mesto in vas Stadt und Land
vse mesto die ganze Stadt
… mesta Stadt- (načrt der Stadtplan, ogled die Stadtrundfahrt, die Stadtbesichtigung, meja die Stadtgrenze, središče die Stadtmitte; ➞ → mestni)
pogled na mesto die Stadtansicht
podoba mesta das Stadtbild
iz mesta aus der Stadt (heraus), stadtauswärts
beg iz mesta die Stadtflucht
po mestu durch die Stadt, in der Stadt (herum)
v mesto stadteinwärts
v bližini mesta stadtnah
znan v vsem mestu stadtbekannt
o tem govori vse mesto das ist Stadtgespräch

méšati (-am)

A) imperf. ➞ zmešati, pomešati

1. mescolare, mischiare:
mešati polento mescolare la polenta

2. mescolare, miscelare, impastare; rad. mixare, missare;
mešati barve mescolare i colori
mešati karte mescolare le carte
mešati pijače miscelare le bevande, i cocktail
mešati beton impastare il calcestruzzo

3. mescolare, confondere:
mešati imena, pojme confondere i nomi, i concetti
mešati sanje z resničnostjo mescolare, confondere sogni e realtà

4. pren. coinvolgere, intromettere

5. pren. confondere (le idee), disorientare:
taki filmi samo mešajo mladino sono pellicole buone soltanto a confondere le idee dei giovani
dve uri sem mešal blato po hribih per due ore ho guazzato nel fango per i monti
pog. mešati glavo dekletu far girare la testa alla fanciulla
pog. nov avto mu meša glavo c'ha il chiodo della nuova automobile
ne mešaj te godlje a voler sciogliere l'intrico si rischia di ingarbugliare ancora
pog. mešati komu načrte, štrene mettere a qcn. i bastoni fra le ruote
ne mešaj se med moža in ženo fra moglie e marito non mettere il dito

B) méšati se (-am se) imperf. refl.

1. mescolarsi:
v njegovem glasu se mešata ginjenost in veselje nella sua voce si mescolano commozione e gioia

2. farneticare, vaneggiare:
vročico ima in meša se ji dalla febbre farnetica
pren. vse to se mu je mešalo po glavi tutti questi pensieri gli si accavallavano nella mente
od dela, skrbi se mi kar meša dal lavoro, dalle preoccupazioni finirò con l'impazzire
kaj se ti meša, da to delaš, govoriš?! macché hai le traveggole a fare, a parlare così?!

meščánski citadin, urbain; bourgeois; civil, civique

meščanska družina (hiša) famille ženski spol (maison ženski spol) bourgeoise
meščanska pravica droit moški spol civil (ali de cité)
meščanska vojna guerre ženski spol civile (ali intestine)
(po) meščansko oblečen vêtu (ali habillé) en citadin

metalurg samostalnik
1. (poklic) ▸ kohász
Že kot srednješolec je vedel, da ne bo metalurg, ker je gledal očeta, kako težko dela v železarni. ▸ Már középiskolásként tudta, hogy nem lesz belőle kohász, mert látta, hogy az apja milyen keményen dolgozik a vasgyárban.
Po izobrazbi je metalurg in ekonomist, z magisterijem iz ekonomskih znanosti. ▸ Végzettsége szerint kohász és közgazdász, közgazdasági mesterdiplomával.
Zaradi zagona nove linije načrtujejo okoli 50 dodatnih zaposlitev, želeli bi si predvsem metalurgov, ki jih trenutno v Sloveniji primanjkuje. ▸ Az új gyártósornak köszönhetően mintegy 50 új munkahelyet terveznek létrehozni, leginkább kohászokat keresnek, akikből jelenleg hiány van Szlovéniában.

2. (podjetje) ▸ kohó
Interes za prodajo so sicer že izrazile tudi nekatere preostale družbe za upravljanje, kar pomeni, da bi bil lahko v resnici na prodaj skoraj 90-odstotni delež celjskega metalurga. ▸ Más menedzsmenttársaságok is jelezték már az érdeklődésüket az eladás iránt, ami azt jelenti, hogy valójában a celjei kohó közel 90 százalékos részesedése értékesítésre kerülhet.

metati kladivo stalna zveza
šport (o atletski disciplini) ▸ kalapácsot vet
Nekdanji olimpijski in svetovni prvak že mesec dni ne meče kladiva in vadi po prilagojenem programu. ▸ Az egykori olimpiai és világbajnok már egy hónapja nem vet kalapácsot és testre szabott program szerint edz.

méter VB metre, ZDA meter

kvadratni (kubični) méter square (cubic) metre
prostorninski méter stacked cubic metre
po tekočem métru, za tekoči meter per running metre

metodičen pridevnik
1. (o metodi dela) ▸ módszertani, metodikaiZnotraj same vadbe se v posameznih športih spreminjajo metodični pristopi. ▸ Magán a képzésen belül sportáganként eltérők a módszertani megközelítések.
Z didaktičnega in metodičnega vidika piše o tujem jeziku na razrednji stopnji osnovne šole. ▸ Az általános iskola alsó tagozatának idegennyelv-oktatásáról ír didaktikai és módszertani szempontból.

2. (načrten; premišljen) ▸ módszeres, metodikusPri svojih ciljih vztraja z metodično natančnostjo, ampak vedno nevsiljivo. ▸ Céljai mellett módszeres pontossággal, de arrogancia nélkül kitart.
Je zelo miren človek, v politiki pa je zelo odločen in metodičen. ▸ Nagyon nyugodt ember, a politikában pedig nagyon határozott és módszeres.

3. kinematografija, gledališče (o načinu igranja) ▸ módszeres
Kot metodični igralec, torej kot igralec, ki svojo vlogo intenzivno doživlja, ste znani po tem, da tudi po snemanju izginete v upodabljanem liku. ▸ Módszeres, azaz a szerepét intenzíven átélő színészként arról ismert, hogy az ön által alakított szereplő vonásai a forgatás után is megmaradnak önben.

metropola samostalnik
1. (glavno mesto) ▸ metropolisz, világváros, metropolisDunaj je na lestvici svetovnih metropol po kakovosti življenja zelo visoko. ▸ Bécs a világvárosok rangsorában az életminőség szempontjából nagyon magas helyet foglal el.

2. (središče dejavnosti) ▸ metropolisz, metropolisLepi in mladi v Los Angelesu iščejo priložnost za uspeh v filmski metropoli. ▸ A szépek és a fiatalok Los Angelesben keresik a filmmetropoliszban rejlő siker lehetőségét.

mezd|a [ə] ženski spol (-e …) der Lohn, Arbeitslohn; (akordna Akkordlohn, časovna Zeitlohn, denarna Geldlohn, efektivna Effektivlohn, fiksna Festlohn, kosovna Stücklohn, letna Jahreslohn, na uro Stundenlohn, po učinku Leistungslohn, minimalna Mindestlohn, naturalna Naturallohn, neto Nettolohn, realna Reallohn, tedenska Wochenlohn)
izplačilo mezde die Lohnauszahlung
stroški mezde der Lohnaufwand
spirala cen in mezd die Preis-Lohn-Spirale
znižanje mezde die Lohnsenkung
pogajanja o mezdah die Lohnrunde
dežela z nizkimi mezdami das Billiglohnland
davek na mezdo die Lohnsteuer
izplačilo mezde die Lohnauszahlung

mezgovnic|a ženski spol (-e …) anatomija die Lymphbahn, das Lymphgefäß
vnetje mezgovnic die Lymphgefäßentzündung
po mezgovnicah auf dem Lymphweg

mí | mé (nas) pron.

1. noi; noialtri, noialtre:
drugi delajo, mi pa spimo gli altri lavorano, noi dormiamo
(v brezosebni rabi v odvisnih sklonih izraža smiselni osebek) kaj nam je storiti? cosa (dobbiamo) fare?

2. (v dajalniku izraža pripadnost in osebno prizadetost):
oče nam je umrl è morto nostro padre
pazi, da nam ne zboliš attento a non ammalarti

3. (pluralis modestiae, pluralis maiestatis):
na današnjem predavanju nas zanima predvsem vsebina romana nell'odierna conferenza ci interessa anzitutto il contenuto del romanzo
Mi, Ferdinand, po milosti božji cesar Avstrije noi Ferdinando, per grazia di Dio imperatore d'Austria
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zaradi nas naj naredi, kar hoče quanto a noi faccia quel che gli pare
pridi k nam na večerjo vieni a cena da noi
pog. to naj ostane med nami resti fra noi
vsi so z nami tutti sono con noi

mikrofón microphone moški spol , (okrajš.) micro moški spol

govoriti (peti) po mikrofonu parler (chanter) au micro (ali devant le micro)

mil³ (-a, -o) (brez mej):
pod milim nebom unter freiem Himmel
po mili volji nach Belieben, nach Herzenslust
gospodariti po mili volji schalten und walten
na vse mile viže figurativno in jeder Tonart
prisegati na vse mile viže Stein und Bein schwören

míl (-a -o)

A) adj.

1. dolce, leggiadro, amabile, caro, soave:
mile oči occhi dolci
mil obraz volto dolce
mili spomini na mladost cari ricordi della giovinezza
milo petje ptic il dolce canto degli uccelli

2. caro, amorevole; mite:
mila kazen pena mite

3. mite, lieve, clemente:
milo podnebje clima mite
mila oblika epidemije forma lieve di epidemia

4. gentile, tenero; suppichevole

5. caro
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pusti ga vendar, za boga milega lascialo stare, per l'amor del cielo
pod milim bogom, za nobeno rabo nisi non sei buono proprio a nulla
pren. ubrati milejše strune toccare una corda più sensibile
prigovarjati komu na (vse) mile viže cercar di persuadere uno ad ogni costo
najesti se do mile volje, po mili volji mangiare a sazietà
spati pod milim nebom dormire all'aperto, allo stellato
sreča mu je bila mila la fortuna gli è stata propizia

B) míli (-a -o) m, f, n
njen mili je odšel l'amico del cuore se ne è partito
mila moja mia cara, amor mio
pren. vrniti komu milo za drago rendere a uno pan per focaccia

milanska rižota stalna zveza
kulinarika (jed) ▸ milánói rizottó
Sopomenke: rižota po milansko

milánsko adv.
po milansko alla milanese

milenij samostalnik
1. (časovno obdobje) ▸ millennium, évezredŽe v stari Grčiji, dva in pol milenija nazaj, smo imeli situacijo, ko se se majhne mestne državice nenehno bojevale. ▸ Már az ókori Görögországban, két és fél évezreddel ezelőtt is volt olyan helyzet, amikor a kis városállamok folyton háborúztak egymással.

2. neštevno (prelom tisočletja) ▸ millennium, ezredforduló
Poročanje medijev o mileniju je ljudi odvrnilo od tega, da bi ga dočakali v tujini, zato so raje ostali doma. ▸ A média ezredfordulóról szóló tudósítása eltérítette az embereket attól, hogy külföldön várják be az ezeredfordulót, ezért inkább otthon maradtak.

3. neštevno, religija (obdobje vladanja Kristusa) ▸ millenarizmus, millennium
Velik del milenarizma ima svoje korenine v judovskem pričakovanju prihoda Mesije. Svoje ime ima po zgodnjekrščanskem pričakovanju Kristusovega drugega prihoda, ki mu bo sledil milenij, tisočletno kraljestvo miru. ▸ A millenarizmus nagy részt a zsidó vallás messiásvárásában gyökerezik. Nevét a korai kereszténység idejében Krisztus második eljövetelének a várásáról kapta, amit a millennium, az ezeréves béke királysága követ.

mílost grace, mercy; pity; pardon; (prizanašaje) quarter; (naklonjenost) favour, benevolence

brez mílosti without mercy
Vaša mílost! Your Grace!, Your Honour!, Your Lordship!, Your Worship!
po božji mílosti by the grace of God
mílost! (prizanesite mi)! have a heart!, spare me!
prositi za mílost to cry for mercy, to sue for mercy
biti izročen, prepuščen mílosti in nemilosti koga to be left at the tender mercy of, to be at the mercy of
izkazati mílost to show mercy
biti v mílosti pri kom to be (ali to stand) high in someone's favour, to enjoy someone's favour, to be in favour with someone
prositi za mílost to ask (ali to plead) for mercy
predati se na mílost in nemilost to surrender unconditionally, to surrender at discretion
prepustiti se komu na mílost in nemilost to throw oneself on someone's mercy
živeti od mílosti koga drugega to live at another's mercy
živeti od tuje mílosti to be dependent on other people's help for one's livelihood
vojak je prosil za mílost the soldier asked (ali called, cried) for quarter

mílost grâce ženski spol , clémence ženski spol , pitié ženski spol , miséricorde ženski spol , faveur(s) ženski spol (množine)

Vaša milost Votre Grâce, monseigneur
po milosti božji par la grâce de Dieu
biti v milosti pri kom être en faveur auprés de quelqu'un, être dans les bonnes grâces de quelqu'un
biti na milost in nemilost izročen komu être à la merci de quelqu'un
prositi za milost demander grâce

mílost gracia f ; merced f ; misericordia f ; piedad f , clemencia f ; favor m

milost! ¡piedad!; ¡misericordia!
Vaša milost vuestra merced
po božji milosti por la gracia de Dios
biti v milosti pri kom estar en gracia cerca de alg
predati se na milost in nemilost komu entregarse a la merced de alg, voj rendirse incondicionalmente
priti v milost pri kom caer en gracia a alg
prositi za milost pedir misericordia