Franja

označeváti (-újem) | oznáčiti (-im) imperf., perf.

1. segnare, contrassgnare, marcare:
označevati drevesa za posek marcare gli alberi da abbattere
označiti igralne karte segnare le carte da gioco

2. (izraziti določeno vsebino; poimenovati; biti značilen za) indicare, denotare, caratterizzare:
besede označujejo pojme le parole indicano concetti
to obdobje označujejo močni družbeni pretresi un periodo caratterizzato da forti sconvolgimenti sociali

3. (navajati, navesti karakteristične lastnosti) qualificare; bollare; dire:
nauk so označevali kot zmoten la dottrina era bollata come eretica
označujejo ga kot človeka velike kulture lo dicono un uomo di grande cultura

4. descrivere

5. dimostrare, indicare:
rezultati volitev označujejo, da večina podpira sredinsko politiko i risultati delle elezioni indicano che la maggioranza del corpo elettorale appoggia una piattaforma politica centrista
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
muz. označevati prstni red diteggiare
označiti s kratico siglare
označevati s paragrafi paragrafare
lingv. označevati naglas accentare
označiti z monogramom cifrare

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pa and; but, however

pa četudi (al)though, even though
pa tudi (celó) če even if...
pa dobro well then
pa vendar (and) yet, still, nevertheless, but yet, for all that, notwithstanding
pa naj bo! then let it be!
kaj pa je? what is the matter (here)?
pa kaj zato (potem)? what of it?, so what?
moj oče pa moja mati my father and my mother
pa to je jasno! why, that is clear!
tako pravijo, pa jaz tega ne verjamem so they say, but I (myself) do not believe it
on lahkó to stori, pa vem, da ne bo he can do it, but I know he will not
prosili smo ga, on pa tega ni hotel storiti we asked him, but he would not do it
pa tudi če bi tako bilo... even so...

pa

A) adv.

1. (izraža zavrnitev) invece:
saj nisi bil zraven. Pa sem bil ma tu non c'eri. Invece sì, c'ero

2. (poudarja ugibanje) ○, e, mai:
kaj pa, če ga ne bo e se non viene

3. (krepi veznik) ○:
zemlja je tu rodovitnejša kakor pa na Krasu qui la terra è più fertile che sul Carso

B) konj.

I. (v protivnem priredju)

1. ma, invece, mentre, però, quando:
obljubil je, pa ni držal besede aveva promesso, ma non è stato di parola

2. (za izražanje nepričakovanega) e, e invece, quando:
mlad, pa tako pokvarjen così giovane e così corrotto

3. (za dopolnjevanje prej povedanega) ma:
večkrat se razjezi, pa ne brez vzroka si arrabbia spesso, ma non senza motivo

4. (za krepitev prislova) e:
samo pozdravim jih, potem pa grem corro a salutarli e poi vado

5. (za stopnjevanje) e:
pozdrav vsem, posebno pa dragim gostom un saluto a tutti e specie ai cari ospiti

6. (za izražanje vzročno-posledičnega razmerja) e, e così:
boji se, pa se skriva ha paura e si nasconde

7. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) e, e pertanto, e perciò:
to je zanimiv primer, pa je prav, da si ga ogledamo è un caso interessante e perciò merita una disamina

8. (za izražanje pogojno-posledičnega razmerja) ○, e:
če ti ni všeč, pa pojdi se non ti piace, vattene
če nočeš, pa pusti se non vuoi, lascia

9. (v adv. rabi z vezniki, izraža nasprotje) ○
čemu ti bo toliko denarja, ko pa ne moreš vsega porabiti a cosa ti servono tanti soldi se non puoi spenderli?

II. pog.

1. (za vezanje dveh stavčnih členov) e:
prinesi kruha pa sira portaci pane e formaggio

2. (pri naštevanju) e:
šumenje macesnov, borovcev pa smrek il sussurrare dei larici, dei pini e degli abeti

3. (pri ponavljanju iste besede za izražanje visoke stopnje) e (poi):
tako ne bo šlo, ne pa ne così non va: no e poi no

4. (za seštevanje) e:
star je dve leti pa tri mesece ha due anni e tre mesi

5. ta pa ta, tak pa tak ○, e:
pride ta pa ta dan arriva il tal e tal giorno
to se napravi tako pa tako questo si fa così e così

III. pog. (v vezalnem priredju)

1. (pri sočasnosti ali zaporednosti) e:
molči pa čaka tace e aspetta

2. (za vezanje dveh sorodnih povedkov) e:
ves dan vpije pa razgraja tutto il giorno non fa che strillare e vociare

3. (za izražanje namena) e, ○:
pojdi pa zapri vrata va' a chiudere la porta

IV.

1. (za opozoritev na prehod k drugi misli) e:
pa še to e ancora

2. (za izražanje začudenja) e:
pa to naj bo pridnost e questa sarebbe laboriosità?! (poudarja samoumevnost povedanega)
jurček je pa ja ena najboljših gob il porcino è uno dei funghi migliori

3.
a) (izraža soglasje, privolitev)
ali ga boš kozarček? Pa ja gradisci un bicchiere? Sì, (grazie)
b) (izraža vdanost v usodo)
kar bo, pa bo sarà quel che sarà
c) (izraža zaskrbljenost) pog.
da je bolan? Pa menda ja ne sta male? Sul serio? Dici sul serio?
d) (izraža privoščljivost) pog.
pa imaš, ko si tako nestrpen tutta colpa della tua impazienza
e) (izraža podkrepitev trditve)
tepec je, pa pika è uno scemo. Punto e basta
f) (izraža močno zavrnitev) neanche; manco:
smem na ples? Kaj pa še posso andare a ballare? Neanche per sogno
tega ne bi storil, pa če bi mu z zlatom plačal neanche pagandolo a peso d'oro lo farebbe
g) (izraža omalovaževanje)
hudič, pa taka večerja che schifo di cena
pog. ta ga pa pihne è proprio in gamba
ta ima denarja še pa še quello lì ha soldi a palate

C) inter.

1. (izraža dvom) ○, mah:
bo razumel, da se je zmotil? Pa, ne vem capirà di aver sbagliato? Mah, non lo so

2.
pa še kako! eccome

pač

1. (seveda) doch (zmeraj moraš pač zamuditi du [mußt] musst doch immer zu spät kommen); v odgovor na zanikano vprašanje: doch! (Saj še nisi naredil? Pač! [Du] du bist ja noch nicht fertig? Doch!)

2. (žal) eben, halt, nun einmal, nun mal (tako je pač das ist halt/eben/nun einmal so; pač ni za nobeno rabo er ist eben zu nichts zu gebrauchen; tako je pač so liegen die Dinge einmal; se je pač zgodilo es ist nun einmal geschehen; se pač ne bi bila smela poročiti z njim du hättest ihn eben nicht heiraten sollen)
pač ne halt nicht, nun einmal nicht

3. (že) schon, wohl (videl sem ga pač, toda … ich habe ihn schon/wohl gesehen, doch …)
to pač das schon

4. (najbrž) wohl (bo pač tako das wird wohl so sein; je pač že odšel er ist wohl schon gegangen)

5.
pač pa jedoch, sondern

6.
pač kdo irgendwer, irgend jemand
pač kaj irgend was
pač kak(šen) irgendein, irgendwelcher
pač kako irgendwie
pač kje irgendwo

padalec samostalnik
1. ponavadi v športnem kontekstu (o padalstvu) ▸ ejtőernyős Padalci bodo skočili iz helikopterjev. ▸ Az ejtőernyősök helikopterből fognak kiugrani.
Povezane iztočnice: ekstremni padalec, jadralni padalec, športni padalec

2. ponavadi v množini (vojak) ▸ ejtőernyősMost je v jutranjih urah, 6. junija 1944, zavzelo 180 britanskih padalcev, potem ko so nemške vojake napadli iz zasede. ▸ A hidat 1944. június 6-án 180 brit ejtőernyős foglalta el, miután lesből támadták meg a német katonákat.
Sopomenke: vojaški padalec

3. lahko izraža negativen odnos (kdor se pojavi nepričakovano) ▸ beugró, beeső személy
Veliko je tudi padalcev, ki pridejo malo potrenirat pred koncertom. ▸ Sok a beugró is, akik a koncert előtt jönnek kicsit gyakorolni.
Tu in tam se sicer pojavijo "padalci", ki ponudijo računalnike po precej nižji ceni. ▸ Itt-ott megjelenik néhány beeső személy is, aki sokkal olcsóbban kínálja a számítógépeket.

padalka samostalnik
1. (športnica) ▸ ejtőernyősZbirko muzeja športa je obogatila najuspešnejša slovenska padalka vseh časov Irena Avbelj. ▸ A Sportmúzeum gyűjteményét Irena Avbelj, minden idők legsikeresebb szlovén ejtőernyősnője gazdagította.
2. lahko izraža negativen odnos (ženska, ki se pojavi občasno ali nepričakovano) ▸ beeső személy
Hvaležna sem vam za vse vaše poste, za vse spodbudne besede, ki jih zapisujete in so nam padalkam, ki forum v večini primerov samo beremo, v neizmerno pomoč in moralno podporo. ▸ Hálás vagyok minden hozzászólásáért, minden bátorító szaváért, amit leír, ami óriási segítség és erkölcsi támasz nekünk, akik csak úgy néha-néha bekukkantunk a fórumra.

pádati (-am) | pásti (pádem) imperf., perf.

1. cadere, cascare:
listje že pada z dreves le foglie cadono dagli alberi
pada dež piove
pada sneg nevica
pada toča grandina
pada slana cade la brina
na mesto so padale bombe sulla città cadevano, piovevano le bombe

2. (pojavljati se) cadere:
svetloba pada na mizo la luce cade sul tavolo
na zemljo pada noč cala, scende la notte

3. pog. (nepričakovano prihajati) piombare, capitare

4. (biti čedalje nižji v določeni smeri) scendere:
pot je začela padati il sentiero scendeva

5. (manjšati, zniževati se) calare, scemare, abbassarsi:
cene padajo i prezzi calano
vročina mi je padla mi si è abbassata la febbre

6. (vdajati se) arrendersi, cadere:
trdnjava je padla la fortezza è caduta

7. (biti drug za drugim ubit v boju) cadere, morire:
med vojno so padali možje in fantje, vojaki in civilisti in guerra cadevano uomini e ragazzi, soldati e civili

8. (z oslabljenim pomenom, z glagolskim samostalnikom):
padali so ukazi si sentivano ordini
padali so očitki, vprašanja fioccavano rimproveri, domande

9. (z oslabljenim pomenom, s povedkovim določilom):
padati v apatijo diventare apatici
padati v nezavest svenire, cadere svenuti, perdere la coscienza
padati v obup disperare, cadere in disperazione
padati v vse večjo odvisnost essere sempre più dipendenti

10. pog. (priti na) cadere, venire:
božič pade letos na sredo quest'anno il Natale viene di mercoledì
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
v prepiru so padale ostre besede nella lite si sentirono parole grosse
pren. za to bodo še glave padale qui qualcuno la pagherà cara
če ne boš ubogal, bo padalo se non ubbidisci, vedrai che botte
bombe so kot toča padale vse naokrog le bombe grandinavano tutt'intorno
ne kaže, da bi cene padle i prezzi non accennano a scendere
lasje so ji padali na ramena i capelli le scendevano sulle spalle
pren. pasti z neba piovere dal cielo
knjiž. pasti naprej procombere
padati v kosmih fioccare
PREGOVORI:
jabolko ne pade daleč od drevesa il frutto non cade lontano dall'albero
kdor visoko leta, nizko pade chi porta il naso troppo in alto, facilmente inciampa

pálica (-e) f

1. bastone; verga; mazza; barra; bacchetta; asta; canna; stecca:
opirati se na palico appoggiarsi al bastone
tepsti s palico bastonare, battere, picchiare col bastone
palice so padale po hrbtu le bastonate piovvero sul groppone
bambusova, leskova palica bastone di bambù, di nocciolo
dolga, grčava, kljukasta palica bastone lungo, nodoso, ricurvo
palica s kovinsko konico bastone con puntale, bastone chiodato
igre biljardna palica stecca da biliardo
čarovna palica bacchetta magica
dirigentska palica bacchetta da direttore d'orchestra
voj. nabijalna palica bacchetta, calcatoio
voj. maršalska palica bastone da maresciallo
zlata palica verga d'oro
pastirska palica bastone da pastore
ribiška palica canna da pesca
šport. skakalna palica asta
šport. smučarska palica bastoncino, racchetta da sci
sprehajalna palica bastone, canna da passeggio
rel. škofovska palica pastorale, bastone vescovile
šport. štafetna palica testimone
fiz. gorilna palica bacchetta combustibile
fiz. kontrolna palica barra di controllo
aer. krmilna palica cloche; barra di comando
šport. palica za golf, za hokej mazza, bastone da golf, da hockey
šport. skok ob palici salto con l'asta
pren. palica je pela fu bastonato
pren. priti na beraško palico ridursi al lastrico

2. nekdaj (dolžinska mera, 138 cm) pertica

palma samostalnik
(drevo) ▸ pálma, pálmafaV bližini večjih mest so nasadi dateljnovih palm in pistacij. ▸ A nagyobb városok környékén datolyapálma- és pisztáciaültetvények vannak.
Želje so daleč od realnega, saj bi bil moj sanjski dopust pod palmami na kakšni peščeni plaži, kjer bi me obdajalo morje in zagorela telesa. ▸ A vágyak távol állnak a valóságtól, hiszen az álombéli vakációm egy homokos strandon lenne, pálmafák tövében, ahol a tenger és napbarnított testek vennének körül.
Za večino ljudi je Fidži idiličen tropski otok s palmami in prijaznimi domačini. ▸ A többség számára a Fidzsi-szigetek idillikus trópusi szigetek pálmafákkal és barátságos helyi lakosokkal.
V ozadju so oaze z dateljnovimi palmami. ▸ A háttérben oázisok vannak datolyapálmákkal.
Vse okoli nas so bili majhni otočki, porasli s kokosovimi palmami. ▸ Körülöttünk pici, kókuszpálmákkal benőtt szigetek helyezkedtek el.
Bele peščene obale, obrobljene s palmami, kristalno čista, sinje modra voda in prostrani temno zeleni pragozdovi, polni pisanih cvetov - raj na zemlji. ▸ Hófehér, homokos, pálmafákkal szegélyezett partok, kristálytiszta, égszínkék víz, távolabb pedig sötétzöld őserdő tele tarka virágokkal – maga a földi paradicsom.
V zadnjem delu dvorišča je poleg bazena zasadil palme, poskrbel pa je tudi za prijetno senco. ▸ Az udvar hátsó részébe, a medence mellé pálmákat ültetett, ezzel a kellemes árnyékról is gondoskodott.
Nekega jutra mornar spleza na palmo, da bi pogledal, ali pluje kakšna ladja v bližini otoka. ▸ Egy reggelen a tengerész felmászik a pálmafára, hogy megnézze, jár-e hajó a sziget közelében.
Na kokosovo palmo spleza kot najspretnejša mačka, hitro, brez nepotrebne porabe moči. ▸ A kókuszpálmára macskaügyességgel mászik fel, gyorsan, felesleges erőfeszítések nélkül.
Pod palmami sedijo redki gostje sanatorijev in berejo. ▸ A pálmafák tövében csak néhány szanatóriumbeli vendég ül és olvas.
Sopomenke: palmovec
Povezane iztočnice: dateljnova palma, datljeva palma, kokosova palma, oljna palma

pamtivek samostalnik
izraža poudarek, lahko izraža negativen odnos (o časovni oddaljenosti) ▸ emberemlékezet, ősidő, őskorKamen kot gradbeni element se že od pamtiveka uporablja v gradbeništvu. ▸ Az építészetben a követ már emberemlékezet óta használják építőanyagként.
Domačini so tukaj od pamtiveka živeli bolj za sproti, od riža in rib. ▸ Itt a helyiek ősidők óta rizsből és halból éltek.
Pa ne moreš nositi za vratom mrtve lisice, saj nismo v pamtiveku in se ne pobijamo z gorjačami. ▸ De nem hordhatsz döglött rókát a nyakadban, mert nem az őskorban élünk, és nem öljük egymást bunkókkal.

par (dvojica) pair, couple, two; (psov, divjadi) brace; set of two; (volov) a yoke (ali ZDA span) of oxen; (nekoliko) one or two, some, a few, several

po parih by twos, by pairs, two by two
par dni a couple of days, a day or two, (več kot dva dni) a day or so
v par dneh in a couple of (ali in a few) days, in a matter of days
par vrstic a line or two
par rokavic a pair of gloves
izgubil sem par te rokavice I have lost the companion to this glove
poročen par married couple, wedded couple
par zaročencev an engaged couple
vrsta šolark, ki hodijo v parih (pogovorno) a crocodile
ni mu ga para (ni mu enakega) there is no one to equal him, he has no equal; he is matchless; he is unrivalled

paralelno prislov
1. (hkrati; sočasno) ▸ párhuzamosanPredavanja so potekala paralelno v šestih dvoranah. ▸ Az előadások hat teremben párhuzamosan zajlottak.

2. (vzporedno; drug ob drugem) ▸ párhuzamosan
Kamne na soncu dodobra segrejte in jih po pet v vrsti položite paralelno na tla. ▸ A köveket jól melegítse fel a napon, és ötösével helyezze párhuzamosan sorba a földön!

paralizirati glagol
1. (ohromiti) ▸ megbénít, paralizálPo upokojitvi je začel bolehati za vnetjem živcev v nogah, kar ga je kmalu povsem paraliziralo. ▸ Nyugdíjbavonulás után lábideggyulladásban kezdett szenvedni, ami hamarosan teljesen megbénította.
Strup se iz votlega zobčka vbrizga v telo žrtve in jo v trenutku paralizira. ▸ A méreg az üreges fogacskából az áldozat testébe lövell, és egy pillanat alatt megbénítja.

2. (ustaviti; onemogočati) ▸ bénítTrčenje osebnega in dostavnega avtomobila je skoraj paraliziralo promet po tej obremenjeni prometnici. ▸ Egy személyautó és egy furgon ütközése majdnem lebénította a forgalmat ezen a forgalmas útvonalon.
Številni telefonski klici so dobesedno paralizirali telefonsko omrežje. ▸ A sok telefonhívás szó szerint lebénította a telefonhálózatot.

pardón pardon; forgiveness

pardón! pardon!, sorry!, (I) beg your pardon!
pardón, da to rečem pardon my saying so
pardón, toda vi sami ste rekli to excuse me, but it was you who said so

parfumerija samostalnik
1. (podjetje) ▸ parfüméria, illatszerboltZelo dobro so z nagrajenimi parfumi založene avstrijske parfumerije. ▸ A díjazott parfümökből az osztrák illatszerboltok nyújtanak nagyon széles kínálatot.
Tako so nas podučili strokovnjaki za vonjave v eni od parfumerij, ki smo jo obiskali. ▸ Erről oktattak ki bennünket az illatszerszakértők egy általunk felkeresett parfümériában.

2. neštevno (dišave) ▸ parfüméria
Prvič do sedaj v svetu parfumerije predstavijo vonj s provokativnim imenom Poison (strup). ▸ A parfüméria világában első ízben mutatják ben a provokatív elnevezésű illatot, a Poisont (mérget).

pasat samostalnik
1. pogosto v množini, meteorologija (veter) ▸ passzátszélNajveč padavin prinaša jugovzhodni pasat na vzhodni del otoka. ▸ A legtöbb csapadékot a délkeleti passzátszelek hozzák a sziget keleti részére.

2. (avto) ▸ Passat
Danijel se rad vozi v očijevem pasatu ali v mamičini mazdi, ker so mu všeč avtomobili. ▸ Dániel szereti apukája Passatját vagy anyukája Mazdáját vezetni, mert kedveli az autókat.

pást trap; (jama) pitfall; (zanka) snare

pást za podgane (miši) rat trap (mousetrap)
pást za tanke tank trap
nastaviti pást to lay (ali to set) a trap
pasti v pást to fall into a trap, to be waylaid
ujeti se v pást to fall (ali to walk) into a trap, to be caught in a trap
ujeti se v lastno pást (figurativno) to be hoist with one's own petard
v pást ujeti koga to trap (ali to entrap, to ensnare) someone
zapeljali so ga v pást they led him into a trap

pásti¹ (padem) caer (na a) ; caerse ; voj (mesto, trdnjava itd.) caer ; (vojak) caer, morir en acción de guerra ; (barometer) descender ; (cena, zastor) bajar

kocka je padla (fig) la suerte está echada
pasti komu v besedo interrumpir (ali cortar la palabra) a alg
padle so trde besede (fig) hubo palabras muy duras
pasti komu v breme ser una carga para alg
pasti iz enega ekstrema v drugega caer de un extremo en el otro
v glavo mi je padla misel (da ...) se me ocurrió la idea (de...)
pasti pri izpitu ser suspendido (ali fam ser cateado ali quedar colgado) en el examen
pasti na hrbet (vznak) caer de espaldas
pasti na kolena (na obraz) caer de rodillas (de bruces)
pasti komu k nogam echarse (ali arrojarse) a los pies de alg
pasti v nemilost caer en la desgracia
v mojih očeh je zelo padel (fig) ha perdido mucho en mi estimación
nisem na glavo padel (fig) fam no tengo pelo de tonto
pasti v globoko spanje caer en profundo sueño
pasti v skušnjavo caer en la tentación
pasti na tla caerse al suelo, dar una caída
streli so padli se oyeron (unos) disparos
pasti na (o prazniku) caer en
pasti komu okoli vratu echar los brazos al cuello de alg, abrazar a alg
žreb je padel name me cayó en suerte

pastila samostalnik
(zdravilo) ▸ pasztillaNa voljo so v obliki pastil, ki jih raztopimo v ustih, ali v obliki pršila. ▸ Szájban oldódó pasztilla vagy spray formájában kapható.