Franja

Zadetki iskanja

  • gorat pridevnik
    (z veliko gorami) ▸ hegyvidéki, hegyekkel borított
    gorat predel ▸ hegyvidéki terület, hegyvidék
    gorat del ▸ hegyvidéki terület, hegyvidék
    gorat otok ▸ hegyekkel borított sziget
    gorat svet ▸ hegyvidék, magasan fekvő terület, magasföld
    gorata pokrajina ▸ hegyvidéki táj
    gorata dežela ▸ hegyvidékes ország
    gorato območje ▸ hegyekkel borított terület
    pretežno gorat ▸ többnyire hegyvidéki
    Gorate dežele, kot je Švica, imajo dolgo tradicijo varovanja pred plazovi. ▸ A Svájchoz hasonló hegyvidéki országokban régi hagyományai vannak a lavina elleni védekezésnek.
    Pokrajina je gorata in težko prehodna. ▸ A terület hegyekkel borított és nehezen járható.
    Četrtina otoka je goratega in pokritega z gozdovi. ▸ A sziget negyede hegyekkel és erdőkkel borított.
  • gorjé (-á)

    A) n dolore, pena, sofferenza, tribolazione, tormento:
    prizadejati komu veliko gorje arrecare a uno grandi sofferenze

    B) gorjé inter.

    1. (izraža grožnjo, svarilo) guai:
    gorje, če ne boš molčal guai a te se parli
    gorje premaganim guai ai vinti!, vae victis!

    2. guai, povero; ahi:
    gorje meni ahimé, povero me
    gorje jim, če ne pride pomoč guai a loro, se non arrivano gli aiuti
  • govorec samostalnik
    1. (kdor govori) ▸ szónok, beszélő
    spreten govorec ▸ ügyes szónok
    Nekateri otroci so spretni govorci in si veliko stvari kar izmislijo. ▸ Egyes gyerekek ügyes szónokok és sok mindent kitalálnak.
    duhovit govorec ▸ szellemes szónok
    iskriv govorec ▸ sziporkázó szónok
    karizmatičen govorec ▸ karizmatikus szónok
    rojeni govorec ▸ született szónok
    Nismo pa Amerika, kjer so ljudje sami po sebi boljši govorci, tam so vsi navajeni nastopanja. ▸ Nem élünk azonban Amerikában, ahol az emberek maguktól jobb szónokok, ott mindenki megszokta a szereplést.
    Ko tolmač govori, govorec počaka in nadaljuje šele tedaj, ko tolmač zaključi – se torej izmenjujeta. ▸ Amikor a tolmács beszél, a beszélő vár, és csak akkor folytatja, amikor a tolmács befejezte – tehát felváltva beszélnek.

    2. (o jeziku) ▸ beszélő
    materni govorec ▸ anyanyelvi beszélő
    govorec slovenščine ▸ szlovén nyelv beszélője
    Večina jezikov na svetu ima zelo malo govorcev. ▸ A világ legtöbb nyelvének nagyon kevés beszélője van.

    3. (o javnem nastopu) ▸ felszólaló, szónok, előadó
    slavnostni govorec ▸ ünnepi szónok
    osrednji govorec ▸ fő szónok, vezérszónok
    radijski govorec ▸ rádióbemondó
    govorec na konferenci ▸ konferencia előadója
    govorec na kongresu ▸ kongresszus előadója
    govorci na okrogli mizi ▸ kerekasztal-beszélgetés résztvevői
    glavni govorec ▸ fő szónok, vezérszónok
    Na konferenci bo nastopilo več kot 40 govorcev, med katerimi je tudi pet svetovnih podjetniških avtoritet. ▸ A konferencián több mint 40 előadó vesz részt, köztük öt világhírű vállalkozói szaktekintély.

    4. (predstavnik organizacije) ▸ szóvivő
    glavni govorec Evropske komisije ▸ Európai Bizottság szóvivője
    uradni govorec vlade ▸ kormány hivatalos szóvivője
    Zunanje ministrstvo bo poslej v javnosti nastopalo s svojim uradnim govorcem. ▸ A külügyminisztériumot mostantól saját szóvivője képviseli a nyilvánosság előtt.
  • govori|ti (-m) reči sprechen, reden

    1. za človekovo zmožnost: sprechen; neki jezik: eine Sprache sprechen
    govoriti špansko/nemško/slovensko/angleško … Spanisch/Deutsch/Slowenisch/Englisch sprechen
    zatikaje/slabo govoriti (lomiti) kak jezik: radebrechen (Deutsch/Slowenisch radebrechen)
    figurativno govoriti isti jezik die gleiche Sprache sprechen
    figurativno govoriti drug jezik eine andere Sprache sprechen
    govoriti tri jezike dreisprachig sein
    ki ne govori istega jezika anderssprachig
    kdor govori nemško/slovensko, kjer se govori nemško/slovensko deutschsprachig/slowenischsprachig

    2. -sprechen, -reden (brez prekinitve durchsprechen, naprej weitersprechen, weiterreden, proti sprechen gegen, dagegensprechen, iz srca aus der Seele sprechen)

    3. (govoriti brez konca in kraja, neumnosti ipd.) reden, -reden (govoriti tja v en dan daherreden, drauflosreden, dahinreden, zmedeno irrereden, drug čez drugega [durcheinanderreden] durcheinander reden, drug mimo drugega aneinander vorbeireden)
    govoriti kot dež ohne Punkt und Komma reden

    4.
    glasno govoriti laut sprechen/reden, poltern
    medeno govoriti Honig reden
    govoriti s prenarejenim glasom die Stimme verstellen
    govoriti v strokovnem žargonu/samo o strokovnih rečeh fachsimpeln
    govoriti z visokim glasom/falzetom piepsen
    jecljaje/zatikajoče govoriti stammeln
    hripavo govoriti krächzen
    nejasno govoriti kot pijanec: lallen
    slabo/bogokletno govoriti lästern
    sladko govoriti flöten
    govoriti neumnosti (hecati se) blödeln
    na široko govoriti o čem sich verbreiten über (etwas)
    govoriti resnico die Wahrheit sagen

    5. z naglasom: saškim, berlinskim …: sächseln, berlinern
    govoriti z judovskim naglasom jüdeln

    6. kaj komu (jemandem etwas) sagen, prepričevalno: einreden auf (jemanden), zoprno: (jemandem mit etwas) in den Ohren liegen

    7.
    začeti govoriti zu sprechen/reden anfangen, losreden
    o neki temi: zu sprechen kommen auf
    pustiti govoriti sprechen lassen
    |
    govoriti o sprechen/reden über, sprechen/reden von
    govoriti o vsem mogočem (in nemogočem) vom Hundertsten ins Tausendste kommen
    slabo govoriti o [schlechtmachen] schlecht machen (jemanden/etwas), schlecht zu sprechen sein auf (jemanden/etwas)
    ne govoriti o čem (etwas) totschweigen
    govoriti proti dagegensprechen
    govoriti v prid česa sprechen für, teze: (eine These) erhärten
    govoriti v veter figurativno in die Luft reden, in den Wind reden
    govoriti z/s sprechen mit (jemandem)
    govoriti za sprechen für, dafürsprechen
    kar govori za das Pro
    kar govori proti das Kontra
    |
    figurativno tebi je lahko govoriti du hast leicht reden
    da ne govorimo o … um von … gar nicht zu reden/sprechen
    govori se o … es wird gesprochen über …
    govori se, da es heißt, [daß] dass …
    govori se, da je bolan er soll (krank) sein
    veliko se govori o X X ist [vielbesprochen] viel besprochen, X ist Stadtgespräch
    figurativno pustiti, naj govori orožje die Waffen sprechen lassen
    tako se z mano ne govori so spricht man nicht mit mir, so lasse ich mir nicht kommen
  • govoríti to speak (o of, about, z to, with); to tell; (pogovarjati se) to talk (z with, to, o about, of, over); to converse; (kramljati) to chat

    glasno govoríti to talk loud, to speak in a loud voice
    tiho govoríti to speak softly (ali in a soft voice)
    govoríti angleški to speak English
    slabo govoríti angleški to speak poor (ali broken) English
    slabo govoríti o kom to speak ill of someone
    kar naprej govoríti to keep (on) talking
    odkrito, brez ovinkov govoríti to speak freely
    govoríti o tem in onem, o raznem to talk nineteen to the dozen
    uglajeno govoríti to be well-spoken
    govoríti stenam (figurativno) to talk (ali to be talking) to a brick wall
    govoríti o politiki to talk politics
    tekoče govoríti to speak fluently
    govoríti o čem drugem to change the subject
    govoríti resnico to speak the truth, to tell the truth
    govoríti brez priprave to speak extempore
    govoríti v veter (figurativno) to waste one's breath
    govoríti v imenu koga to be the spokesman of, to be the mouthpiece of
    govoríti v korist koga to speak on (ali ZDA in) someone's behalf
    govoríti polomljeno angleščino to speak broken English, to murder the English language
    govoríti neumnosti to talk nonsense
    šepetaje govoríti to speak in an undertone, to speak in a whisper
    govoríti skozi nos to speak with a nasal twang
    govoríti laži to tell lies (ali untruths)
    govoríti sam s seboj to soliloquize
    govoríti med štirimi očmi s kom to talk with someone in private
    govoríti na pamet to speak from memory, to say something by heart (ali by rote)
    obširno govoríti o to speak at length about (ali on), to descant, to expatiate on (ali upon)
    otročje govoríti to drivel
    govoríti kot papiga to parrot
    govoríti preučeno za koga to speak above someone's head
    govoríti tja v tri dni pogovorno to waffle, žargon to rabbit on
    tu se govori angleški (napis) English spoken here
    ko (ker) ravno govorimo o... since we are on the subject, since we happen to be talking about...
    da niti ne govorimo o... to say nothing of...
    ne govorimo več o tem!, nehajmo govoríti o tem! let us change (ali drop) the subject!
    mi ne »govorimo« (smo sprti ipd.) we are not on speaking terms
    o tem ni vredno govoríti it isn't worth speaking of
    ona ne govorita več med seboj (sta sprta) they are no longer on speaking terms
    govori! speak up!, speak out, out with it!
    on ne more (ne zna) nehati govoríti he can never stop talking, he could talk the hind leg off a donkey
    (on) govori, kot da bi ga navil he has the gift of the gab, he talks nineteen to the dozen
    on malo govori he is a man of few words, (je boječ) he is tongue-tied
    z njim se da govoríti he is someone you can talk to
    z njim se ne da govoríti (figurativno) he will not listen to reason
    po vsem mestu se govori o njih they are the talk of the town
    govorilo se je o njegovi demisiji there have been rumours of his resignation
    vse mesto govori o tem it is the talk of the town
    govori se, da je zelo bogata she is said to be very rich
    o njem se mnogo govori he is much talked about
    to dejstvo govori zanj this fact tells in his favour
    dejstva govoré sama the facts speak for themselves
    to govori za in proti that cuts both ways
    dejanja govore glasneje kot besede actions speak louder than words
    vse govori za to, da... there is every reason to believe that...
    to govori proti that tells against it
    ne govorite z nikomer o tem! not a word to anyone about this!, keep this to yourself!
    začeti govoríti o nekem predmetu to broach a subject
    bi lahko govoril z Vami? could I have a word with you?
    bi lahko govoril z g. X? could I see Mr. X
    govorimo odkrito! let's speak frankly, let's lay (ali put) our cards on the table
    kjer se veliko govori, se malo naredi least said, soonest mended
    govoríti je srebro, molčati pa zlato the less said, the better
    prav tako bi lahko govoril stenam figurativno I might as well speak to a brick wall
    ti to meni govoriš! (= kot da jaz tega ne vem) you're telling me!
  • govoríti (-ím) imperf.

    1. parlare:
    govoriti s piskajočim, kričečim glasom parlare con voce stridula
    govoriti skozi nos parlare col naso
    govoriti gladko, glasno, hitro, počasi, tiho parlare speditamente, ad alta voce, presto, piano, sottovoce
    govoriti s težavo parlare con difficoltà
    govoriti z očmi, s pogledom parlare con gli occhi, con lo sguardo
    govoriti z rokami, z znaki parlare con le mani, coi gesti
    govoriti na pamet parlare a braccio
    afektirano govoriti parlare in punta di forchetta, affettatamente

    2. (izražati misli z govorjenjem) parlare, dire:
    kaj govoriš? cosa dici?
    govoriti resnico dire la verità
    govoriti brez olepšavanja, brez pomislekov parlare senza mezzi termini; parlare, dire senza guardare in faccia a nessuno
    govoriti dvoumno, neumno, vsebinsko prazno parlare in modo equivoco, stupido, a vanvera
    govoriti premišljeno, razumno parlare in modo sensato
    govoriti spretno saper parlare
    govoriti o čem parlare di qcs.
    govoriti proti komu criticare qcn.
    pren. govoriti čez koga sparlare di qcn.

    3. (znati jezik) parlare:
    govoriti nekaj jezikov parlare varie lingue
    govoriti dobro, slabo slovenščino parlare in un buono, un cattivo sloveno
    govoriti (po) italijansko parlare italiano, l'italiano, in italiano

    4. (biti s kom v normalnih odnosih) parlarsi, parlare:
    pog. soseda ne govorita i vicini non si parlano
    z njim ne govorim con lui non parlo, gli ho tolto il saluto

    5. pren. (biti zunanji izraz česa) parlare:
    številke govorijo o naraščanju proizvodnje i dati alla mano parlano di un aumento della produzione
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    govoriti že več let avere una relazione (amorosa) da vari anni
    pren. govoriti gluhim ušesom, stenam, vetru, v prazno parlare al vento, al muro, al deserto
    pren. govoriti skupni jezik essere dello stesso parere
    pog. sama fovšija govori iz njega parla, dice così per pura invidia
    govoriti drug čez drugega parlare confusamente
    govoriti drug mimo drugega parlare tra sordi
    pren. govoriti komu na srce cercare di convincere qcn.
    govoriti za koga adoperarsi per qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
    o tem ni da bi govoril, ni vredno govoriti di questo non è il caso di parlare
    (za izražanje stopnjevanja z dodatno trditvijo) nad tem so se zgražali celo prijatelji, da ne govorimo o sovražnikih del fatto si scandalizzarono gli amici, per non dire dei nemici
    o kom, o čem govoriti samo v superlativih di qcn., qcs. parlare, esprimersi soltanto in termini superlativi, al superlativo
    pren. govoriti na dolgo in na široko farla lunga
    govoriti tjavendan, tja v tri dni parlare a casaccio, a vanvera
    govoriti kakor raztrgan dohtar avere la parlantina sciolta
    govoriti kakor bi rožice sadil parlare con slancio, in tono enfatico; parlare sdolcinato, affettatamente
    pren. govoriti, kakor bi iz rokava stresal parlare come un libro stampato
    to govori vam v prid ciò depone a suo favore
    o tem se veliko govori se ne fa un gran discorrere
    govoriti nerazumljivo parlare arabo, ostrogoto, turco
    govoriti o tem in onem parlare del più e del meno
    govoriti s kom na štiri oči parlare con qcn. a quattr'occhi
    govoriti na splošno stare, tenersi sulle generali
    govoriti nepovezano sconnettere
    govoriti o nepravem času, preveč straparlare
    govoriti prisiljeno recitare
    govoriti prostaško ruttare
    govoriti s kretnjami parlare a gesti
    govoriti v prispodobah metaforeggiare
    govoriti za silo (tolči nek jezik) balbettare
    PREGOVORI:
    kar trezen misli, to pijan govori in vino veritas; bocca ubriaca scopre il fondo del cuore
    česar polno je srce, o tem usta govore la lingua batte dove il dente duole
    govoriti je srebro, molčati pa zlato la parola è d'argento, il silenzio d'oro
  • govoríti hablar; decir

    govoriti komu, s kom hablar a alg, con alg
    govoriti o čem hablar de (ali sobre) a/c
    govoriti o politiki hablar de política
    govoriti resnico decir la verdad
    dobro (slabo) govoriti o kom hablar bien (mal) de alg
    glasno (tiho) govoriti hablar alto (bajo)
    javno govoriti hablar en público
    govoriti za koga, v korist koga hablar en favor de alg
    govoriti sam s seboj hablar entre sí; hablar consigo mismo
    govoriti neumnosti decir tonterías
    govoriti tjavdan hablar al aire; hablar por hablar
    govoriti vetru (zaman) hablar en balde
    (znati) govoriti špansko (nemško, francosko) (perfektno) hablar (perfectamente) español (alemán, francés)
    govoriti (po) nemško hablar en alemán
    govoriti je srebro, molčati pa zlato en boca cerrada no entran moscas
    kdor velíko govori, malo (pravega) pove quien mucho habla, mucho yerra
  • grad samostalnik
    1. (utrdba) ▸ vár
    srednjeveški grad ▸ középkori vár
    mogočen grad ▸ hatalmas vár
    utrjen grad ▸ erődített vár
    pravljični grad ▸ mesebeli vár
    razvaline gradu ▸ várrom
    dvorišče gradu ▸ várudvar
    lastnik gradu ▸ vár tulajdonosa, vártulajdonos
    muzej na gradu ▸ vármúzeum
    zavzeti grad ▸ várat elfoglal, várat bevesz
    obnova gradu ▸ vár felújítása
    obzidje gradu ▸ várfal
    obleganje gradu ▸ várostrom
    živeti v gradu ▸ várban él
    ostanki gradu ▸ vár maradványai
    poroka na gradu ▸ esküvő a várban
    razstava na gradu ▸ kiállítás a várban
    ruševine gradu ▸ várromok

    2. (kar ima obliko gradu) ▸ vár
    napihljiv grad ▸ légvár, ugrálóvár
    Družine so prišle v restavracijo na kosilo, po katerem so se otroci igrali na napihljivem gradu. ▸ A családok ebédre érkeztek az étterembe. Ebéd után a gyerekek a légvárban játszottak.
    snežni grad ▸ hóvár
    gradovi iz peska ▸ homokvárak
    Povezane iztočnice: peščeni grad

    3. (veliko bivališče) ▸ vár
    Njegova hiša ni bila običajna, bila je pravi grad! ▸ A háza nem volt mindennapi, igazi vár volt!
    Tudi tu se pogostokrat obnašamo neracionalno in namesto hlevov gradimo prave gradove. ▸ Ebben is gyakran irracionálisan viselkedünk, és istálló helyett valóságos várakat építünk.
    Gre za vilo, kaj vilo, za pravi grad, ki je na voljo za neverjetnih 100 milijonov evrov. ▸ Ez egy villa, méghogy villa, egy valóságos vár, amely megkapható hihetetlen 100 millió euróért.
  • griža samostalnik
    1. (črevesna bolezen) ▸ vérhas, dizentéria
    zdraviti grižo ▸ vérhast gyógyít
    povzročati grižo ▸ vérhast okoz
    dobiti grižo ▸ vérhast kap
    imeti grižo ▸ vérhasban szenved
    umreti za grižo ▸ vérhasban meghal
    zboleti za grižo ▸ vérhast kap
    oboleti za grižo ▸ vérhasban megbetegszik
    epidemija griže ▸ vérhasjárvány
    povzročitelj griže ▸ vérhas kórokozója
    posledica griže ▸ vérhas következménye
    simptom griže ▸ vérhas tünete
    krvava griža ▸ vérhas
    huda griža ▸ súlyos vérhas
    bakterijska griža ▸ bakteriális vérhas
    zdravilo proti griži ▸ vérhas elleni gyógyszer
    sredstvo proti griži ▸ vérhas elleni szer
    Povezane iztočnice: bacilarna griža, amebna griža

    2. izraža negativen odnos (siten človek) ▸ gernya, vakarék
    Da je Karel postal taka pretegnjena griža, prekleta reč. ▸ Szörnyű, hogy Karel ilyen gernya lett.
    Debeli ljudje že tako ali tako zapravimo veliko več kot pa kakšne suhljate griže. ▸ Mi, kövér emberek amúgy is sokkal több pénzt költünk, mint az ilyen vézna vakarékok.
    V trenutku si se iz vesele, super punce spremenila v čisto navadno grižo, ki kot stara devica v kakšnem kotu stoka in joka za izgubljeno mladostjo. ▸ A vidám, vagány lányból egy pillanat alatt egy mogorva banya lett, aki mint egy vénlány, a sarokban picsog és siratja elveszett ifjúságát.
  • grmênje thunder; thundering; rumble of thunder; rumbling, rumble

    brez grmênja thunderless
    grmênje in bliskanje thunder and lightning
    grmênje topov rumble of cannon
    veliko grmênja in malo dežja much ado about nothing, arhaično great cry and little wool
  • habitat samostalnik
    1. biologija (življenjski prostor) ▸ élőhely
    naravni habitat ▸ természetes élőhely
    vodni habitat ▸ vizes élőhely
    gozdni habitat ▸ erdei élőhely
    traviščni habitat ▸ füves élőhely
    habitat ptic ▸ madarak élőhelye
    ogrožen habitat ▸ veszélyeztetett élőhely
    ohranjanje habitatov ▸ élőhelyek megőrzése
    uničevanje habitatov ▸ élőhelyek elpusztítása
    izguba habitata ▸ élőhely elvesztése
    Zaradi klimatskih sprememb in krčenja naravnih habitatov se v zadnjem času seznam ogroženih živalskih vrst intenzivno daljša. ▸ Az éghajlatváltozás és a természetes élőhelyek zsugorodása miatt az utóbbi időben intenzíven bővül a veszélyeztetett állatfajok listája.
    Povezane iztočnice: nadomestni habitat

    2. (okolje) ▸ közeg
    Življenjski habitat večine spletnih trolov so največji forumi, kot so Reddit, 4chan, Something Awful, NeoGAF ... ▸ Az internetes trollok többségének létközegként szolgálnak a legnagyobb fórumok, például a Reddit, a 4chan, a Something Awful, a NeoGAF...
    Obstaja sicer dober razlog, zakaj moja soba za goste ni najboljši habitat za ta dva študenta. Kjerkoli drugje bi stanovala, bi govorila veliko več angleško. ▸ Jó oka van annak, hogy a vendégszobám miért nem a legjobb közeg a két egyetemi hallgató számára. Ha bárhol másutt laknának, sokkal többet beszélnének angolul.
  • havarija samostalnik
    1. (poškodba ladje ali letala) ▸ havária, hajókár
    ladijska havarija ▸ hajóhavária
    pomorska havarija ▸ tengeri havária
    V primeru okvare stroja ali havarije na ladji poskrbim, da pristojni delavci kar se da hitro odpravijo napake. ▸ A hajón előforduló géphiba vagy havária esetén gondoskodom arról, hogy a megfelelő munkások a lehető leggyorsabban elhárítsák a hibákat.
    Povezane iztočnice: generalna havarija, skupna havarija

    2. (večja nezgoda) ▸ havária
    sanacija havarije ▸ havária elhárítása
    krivec za havarijo ▸ havária okozója
    Pred osemnajstimi leti je v rudniku v podzemni havariji umrlo 180 rudarjev. ▸ Tizennyolc évvel ezelőtt a bányában, egy föld alatti haváriában 180 bányász vesztette életét.
    Havarija v tem podjetju je povzročila ogromno ekološko katastrofo in veliko škodo madžarskemu gospodarstvu. ▸ A vállalatnál történt havária hatalmas ökológiai katasztrófát és nagy kárt okozott a magyar gazdaságban.
  • hazarder samostalnik
    1. (kdor rad stavi) ▸ szerencsejátékos, hazardőr, hazárdjátékos
    patološki hazarderkontrastivno zanimivo kóros játékszenvedély rabja
    strasten hazarder ▸ szenvedélyes hazárdjátékos
    zagrizen hazarder ▸ megrögzött hazardőr
    pravi hazarder ▸ igazi szerencsejátékos
    Fant je namreč velik hazarder, ki v igralnicah pusti veliko denarja. ▸ A srác nagy szerencsejátékos, sok pénzt otthagyott már a játékokban.

    2. (kdor rad veliko tvega) ▸ szerencsejátékos, hazardőr
    spreten hazarder ▸ ügyes hazardőr
    neustavljiv hazarder ▸ megállíthatatlan szerencsejátékos
    On pač ni hazarder in tudi tokrat ne bo tvegal z manjšinsko vlado. ▸ Egyszerűen nem hazardőr, és ezúttal sem fogja a kisebbségi kormányzást megkockáztatni.
  • hišni ljubljenček stalna zveza
    (žival) ▸ házi kedvenc
    Veliko ljudi si danes omisli hišnega ljubljenčka. ▸ Manapság sokan tartanak házi kedvencet.
    Kakšnega psa bi si izbrali za hišnega ljubljenčka? ▸ Milyen kutyát választana magának házi kedvencként?
  • hitróst vitesse ženski spol , rapidité ženski spol , promptitude ženski spol , célérité ženski spol , vélocité ženski spol

    hitrost dela vitesse (ali rapidité, célérité) d'exécution d'un travail
    hitrost leta, poleta vitesse de vol
    maksimalna, minimalna hitrost vitesse maximum (ali maxima, maximale), minimum (ali minima, minimale)
    omejitev hitrosti limitation ženski spol de vitesse
    prekoračitev hitrosti excès moški spol de vitesse
    prevelika hitrost vitesse excessive
    začetna, končna hitrost vitesse initiale, finale
    s hitrostjo 60 km na uro à une (ali à la) vitesse de 60 km/h
    z veliko hitrostjo à grande vitesse
    s polno hitrostjo à toute vitesse (ali allure)
  • hladna vojna stalna zveza
    zgodovina (vojno politično stanje) ▸ hidegháború
    Po koncu hladne vojne je mednarodna skupnost naredila veliko proti širjenju jedrskega orožja. ▸ A hidegháborút követően a nemzetközi közösség sokat tett a nukleáris fegyverek terjedése ellen.
    V obdobju hladne vojne smo bili pogosto tik pred izbruhom jedrske vojne, bilo je veliko lažnih alarmov. ▸ A hidegháború idején gyakran álltunk a nukleáris háború küszöbén, és sok téves riasztás volt.
  • hospitalizacija samostalnik
    (zdravljenje v bolnišnici) ▸ kórházi felvétel, kórházi ápolás, kórházi kezelés
    neprostovoljna hospitalizacija ▸ nem önkéntes kórházi elhelyezés
    prisilna hospitalizacija ▸ kényszerkezelés
    Odvzeli so mu prostost, zdravnik pa mu je po pregledu odredil prisilno hospitalizacijo v psihiatrični bolnišnici. ▸ Megfosztották a szabadságától, az orvos pedig a vizsgálat után elrendelte a pszichiátriai kényszerkezelését.
    dolgotrajna hospitalizacija ▸ tartós kórházi ápolás
    kratka hospitalizacija ▸ rövid kórházi ápolás
    trajanje hospitalizacije ▸ kórházi ápolás időtartama
    hospitalizacija bolnika ▸ beteg kórházi felvétele
    stopnja hospitalizacije ▸ kórházi felvételi arány, kórházi kezelési ráta
    stroški hospitalizacije ▸ kórházi kezelés költségei
    postopek hospitalizacije ▸ kórházi felvétel menete
    hospitalizacija otroka ▸ gyermek kórházi felvétele
    odrediti hospitalizacijo ▸ kórházi kezelést elrendel
    zahtevati hospitalizacijo ▸ kórházi kezelést igényel
    Če zboli odrasla oseba, pa je potek bolezni veliko težji in lahko zahteva celo hospitalizacijo. ▸ A betegség lefolyása sokkal súlyosabb felnőttek esetében, és akár kórházi kezelést is igényelhet.
    Pri osebah, ki potrebujejo hospitalizacijo, lahko umrljivost znaša do 10 %, pri obolelih, ki zahtevajo intenzivno nego, pa lahko doseže 30–50 %. ▸ Azok körében, akik kórházi kezelésre szorulnak, a halálozási arány 10 százalék körüli, míg az intenzív ápolásra szorulóknál akár 30–50 százalék is lehet.
    Če se simptomi poslabšajo in se z zdravljenjem na domu pljučnica ne izboljša oziroma če pride do zapletov, je lahko potrebna hospitalizacija. ▸ Ha a tünetek súlyosbodnak és a tüdőgyulladás nem javul otthoni kezeléssel vagy komplikációk lépnek fel, kórházi ápolásra lehet szükség.
  • igra|ti (-m) zaigrati

    1. igre: spielen (za um, za velik denar hoch); damo/domine/šah/tarok: Dame/Domino/Schach/Tarock spielen, pasijanso: eine Patience legen; poker: pokern; karte: Karten spielen
    dobro/slabo igrati karte ein guter/schlechter Kartenspieler sein
    v lotu: Lotto spielen
    igrati za denar um Geld spielen

    2. športne igre:
    nogomet/rokomet/tenis/golf … Fußball/Handball/Tennis/Golf spielen

    3. v gledališču itd.: spielen, schauspielern, (eine Rolle) mimen

    4. instrumente: flavto/klavir …: Flöte/Klavier … spielen; flavto, gosli, trobento, pozavno, orgle: flöten, geigen, trompeten, posaunen, orgeln
    igrati rock glasbo rocken
    igrati prvo violino die erste Geige spielen (tudi figurativno)
    ki ga je mogoče igrati spielbar

    5.
    igrati naprej weiterspielen
    |
    igrati veliko vlogo figurativno eine große Rolle spielen
    ne igrati nobene vloge keine Rolle spielen
    figurativno igrati z odprtimi kartami mit offenen Karten spielen
    igrati dvojno igro ein doppeltes Spiel treiben
  • íhta (-e) f

    1. ira, stizza

    2. (vnema, zagnanost) fervore, lena:
    lotil se je dela z veliko ihto si mise al lavoro di buona lena

    3. singhiozzo

    4. pren. (ihtav človek) impetuoso, iracondo
  • imenovalnik samostalnik
    1. jezikoslovje (sklon) ▸ alanyeset, nominatívusz
    Sopomenke: nominativ

    2. (deljena lastnost) ▸ nevező
    skupni imenovalnik ▸ közös nevező
    Dogajale so se bizarne stvari, ki niso imele veliko skupnih imenovalnikov s poslanstvom športa. ▸ Bizarr dolgok történtek, amelyeknek nem volt sok közös nevezője a sport küldetésével.