-
gorat pridevnik (z veliko gorami) ▸
hegyvidéki, hegyekkel borítottgorat predel ▸ hegyvidéki terület, hegyvidék
gorat del ▸ hegyvidéki terület, hegyvidék
gorat otok ▸ hegyekkel borított sziget
gorat svet ▸ hegyvidék, magasan fekvő terület, magasföld
gorata pokrajina ▸ hegyvidéki táj
gorata dežela ▸ hegyvidékes ország
gorato območje ▸ hegyekkel borított terület
pretežno gorat ▸ többnyire hegyvidéki
Gorate dežele, kot je Švica, imajo dolgo tradicijo varovanja pred plazovi. ▸ A Svájchoz hasonló hegyvidéki országokban régi hagyományai vannak a lavina elleni védekezésnek.
Pokrajina je gorata in težko prehodna. ▸ A terület hegyekkel borított és nehezen járható.
Četrtina otoka je goratega in pokritega z gozdovi. ▸ A sziget negyede hegyekkel és erdőkkel borított.
-
gorjé (-á)
A) n dolore, pena, sofferenza, tribolazione, tormento:
prizadejati komu veliko gorje arrecare a uno grandi sofferenze
B) gorjé inter.
1. (izraža grožnjo, svarilo) guai:
gorje, če ne boš molčal guai a te se parli
gorje premaganim guai ai vinti!, vae victis!
2. guai, povero; ahi:
gorje meni ahimé, povero me
gorje jim, če ne pride pomoč guai a loro, se non arrivano gli aiuti
-
govorec samostalnik1. (kdor govori) ▸
szónok, beszélőspreten govorec ▸ ügyes szónok
Nekateri otroci so spretni govorci in si veliko stvari kar izmislijo. ▸ Egyes gyerekek ügyes szónokok és sok mindent kitalálnak.
duhovit govorec ▸ szellemes szónok
iskriv govorec ▸ sziporkázó szónok
karizmatičen govorec ▸ karizmatikus szónok
rojeni govorec ▸ született szónok
Nismo pa Amerika, kjer so ljudje sami po sebi boljši govorci, tam so vsi navajeni nastopanja. ▸ Nem élünk azonban Amerikában, ahol az emberek maguktól jobb szónokok, ott mindenki megszokta a szereplést.
Ko tolmač govori, govorec počaka in nadaljuje šele tedaj, ko tolmač zaključi – se torej izmenjujeta. ▸ Amikor a tolmács beszél, a beszélő vár, és csak akkor folytatja, amikor a tolmács befejezte – tehát felváltva beszélnek.
2. (o jeziku) ▸
beszélőmaterni govorec ▸ anyanyelvi beszélő
govorec slovenščine ▸ szlovén nyelv beszélője
Večina jezikov na svetu ima zelo malo govorcev. ▸ A világ legtöbb nyelvének nagyon kevés beszélője van.
3. (o javnem nastopu) ▸
felszólaló, szónok, előadóslavnostni govorec ▸ ünnepi szónok
osrednji govorec ▸ fő szónok, vezérszónok
radijski govorec ▸ rádióbemondó
govorec na konferenci ▸ konferencia előadója
govorec na kongresu ▸ kongresszus előadója
govorci na okrogli mizi ▸ kerekasztal-beszélgetés résztvevői
glavni govorec ▸ fő szónok, vezérszónok
Na konferenci bo nastopilo več kot 40 govorcev, med katerimi je tudi pet svetovnih podjetniških avtoritet. ▸ A konferencián több mint 40 előadó vesz részt, köztük öt világhírű vállalkozói szaktekintély.
4. (predstavnik organizacije) ▸
szóvivőglavni govorec Evropske komisije ▸ Európai Bizottság szóvivője
uradni govorec vlade ▸ kormány hivatalos szóvivője
Zunanje ministrstvo bo poslej v javnosti nastopalo s svojim uradnim govorcem. ▸ A külügyminisztériumot mostantól saját szóvivője képviseli a nyilvánosság előtt.
-
govori|ti (-m) reči sprechen, reden
1. za človekovo zmožnost: sprechen; neki jezik: eine Sprache sprechen
govoriti špansko/nemško/slovensko/angleško … Spanisch/Deutsch/Slowenisch/Englisch sprechen
zatikaje/slabo govoriti (lomiti) kak jezik: radebrechen (Deutsch/Slowenisch radebrechen)
figurativno govoriti isti jezik die gleiche Sprache sprechen
figurativno govoriti drug jezik eine andere Sprache sprechen
govoriti tri jezike dreisprachig sein
ki ne govori istega jezika anderssprachig
kdor govori nemško/slovensko, kjer se govori nemško/slovensko deutschsprachig/slowenischsprachig
2. -sprechen, -reden (brez prekinitve durchsprechen, naprej weitersprechen, weiterreden, proti sprechen gegen, dagegensprechen, iz srca aus der Seele sprechen)
3. (govoriti brez konca in kraja, neumnosti ipd.) reden, -reden (govoriti tja v en dan daherreden, drauflosreden, dahinreden, zmedeno irrereden, drug čez drugega [durcheinanderreden] durcheinander reden, drug mimo drugega aneinander vorbeireden)
govoriti kot dež ohne Punkt und Komma reden
4.
glasno govoriti laut sprechen/reden, poltern
medeno govoriti Honig reden
govoriti s prenarejenim glasom die Stimme verstellen
govoriti v strokovnem žargonu/samo o strokovnih rečeh fachsimpeln
govoriti z visokim glasom/falzetom piepsen
jecljaje/zatikajoče govoriti stammeln
hripavo govoriti krächzen
nejasno govoriti kot pijanec: lallen
slabo/bogokletno govoriti lästern
sladko govoriti flöten
govoriti neumnosti (hecati se) blödeln
na široko govoriti o čem sich verbreiten über (etwas)
govoriti resnico die Wahrheit sagen
5. z naglasom: saškim, berlinskim …: sächseln, berlinern
govoriti z judovskim naglasom jüdeln
6. kaj komu (jemandem etwas) sagen, prepričevalno: einreden auf (jemanden), zoprno: (jemandem mit etwas) in den Ohren liegen
7.
začeti govoriti zu sprechen/reden anfangen, losreden
o neki temi: zu sprechen kommen auf
pustiti govoriti sprechen lassen
|
govoriti o sprechen/reden über, sprechen/reden von
govoriti o vsem mogočem (in nemogočem) vom Hundertsten ins Tausendste kommen
slabo govoriti o [schlechtmachen] schlecht machen (jemanden/etwas), schlecht zu sprechen sein auf (jemanden/etwas)
ne govoriti o čem (etwas) totschweigen
govoriti proti dagegensprechen
govoriti v prid česa sprechen für, teze: (eine These) erhärten
govoriti v veter figurativno in die Luft reden, in den Wind reden
govoriti z/s sprechen mit (jemandem)
govoriti za sprechen für, dafürsprechen
kar govori za das Pro
kar govori proti das Kontra
|
figurativno tebi je lahko govoriti du hast leicht reden
da ne govorimo o … um von … gar nicht zu reden/sprechen
govori se o … es wird gesprochen über …
govori se, da es heißt, [daß] dass …
govori se, da je bolan er soll (krank) sein
veliko se govori o X X ist [vielbesprochen] viel besprochen, X ist Stadtgespräch
figurativno pustiti, naj govori orožje die Waffen sprechen lassen
tako se z mano ne govori so spricht man nicht mit mir, so lasse ich mir nicht kommen
-
govoríti to speak (o of, about, z to, with); to tell; (pogovarjati se) to talk (z with, to, o about, of, over); to converse; (kramljati) to chat
glasno govoríti to talk loud, to speak in a loud voice
tiho govoríti to speak softly (ali in a soft voice)
govoríti angleški to speak English
slabo govoríti angleški to speak poor (ali broken) English
slabo govoríti o kom to speak ill of someone
kar naprej govoríti to keep (on) talking
odkrito, brez ovinkov govoríti to speak freely
govoríti o tem in onem, o raznem to talk nineteen to the dozen
uglajeno govoríti to be well-spoken
govoríti stenam (figurativno) to talk (ali to be talking) to a brick wall
govoríti o politiki to talk politics
tekoče govoríti to speak fluently
govoríti o čem drugem to change the subject
govoríti resnico to speak the truth, to tell the truth
govoríti brez priprave to speak extempore
govoríti v veter (figurativno) to waste one's breath
govoríti v imenu koga to be the spokesman of, to be the mouthpiece of
govoríti v korist koga to speak on (ali ZDA in) someone's behalf
govoríti polomljeno angleščino to speak broken English, to murder the English language
govoríti neumnosti to talk nonsense
šepetaje govoríti to speak in an undertone, to speak in a whisper
govoríti skozi nos to speak with a nasal twang
govoríti laži to tell lies (ali untruths)
govoríti sam s seboj to soliloquize
govoríti med štirimi očmi s kom to talk with someone in private
govoríti na pamet to speak from memory, to say something by heart (ali by rote)
obširno govoríti o to speak at length about (ali on), to descant, to expatiate on (ali upon)
otročje govoríti to drivel
govoríti kot papiga to parrot
govoríti preučeno za koga to speak above someone's head
govoríti tja v tri dni pogovorno to waffle, žargon to rabbit on
tu se govori angleški (napis) English spoken here
ko (ker) ravno govorimo o... since we are on the subject, since we happen to be talking about...
da niti ne govorimo o... to say nothing of...
ne govorimo več o tem!, nehajmo govoríti o tem! let us change (ali drop) the subject!
mi ne »govorimo« (smo sprti ipd.) we are not on speaking terms
o tem ni vredno govoríti it isn't worth speaking of
ona ne govorita več med seboj (sta sprta) they are no longer on speaking terms
govori! speak up!, speak out, out with it!
on ne more (ne zna) nehati govoríti he can never stop talking, he could talk the hind leg off a donkey
(on) govori, kot da bi ga navil he has the gift of the gab, he talks nineteen to the dozen
on malo govori he is a man of few words, (je boječ) he is tongue-tied
z njim se da govoríti he is someone you can talk to
z njim se ne da govoríti (figurativno) he will not listen to reason
po vsem mestu se govori o njih they are the talk of the town
govorilo se je o njegovi demisiji there have been rumours of his resignation
vse mesto govori o tem it is the talk of the town
govori se, da je zelo bogata she is said to be very rich
o njem se mnogo govori he is much talked about
to dejstvo govori zanj this fact tells in his favour
dejstva govoré sama the facts speak for themselves
to govori za in proti that cuts both ways
dejanja govore glasneje kot besede actions speak louder than words
vse govori za to, da... there is every reason to believe that...
to govori proti that tells against it
ne govorite z nikomer o tem! not a word to anyone about this!, keep this to yourself!
začeti govoríti o nekem predmetu to broach a subject
bi lahko govoril z Vami? could I have a word with you?
bi lahko govoril z g. X? could I see Mr. X
govorimo odkrito! let's speak frankly, let's lay (ali put) our cards on the table
kjer se veliko govori, se malo naredi least said, soonest mended
govoríti je srebro, molčati pa zlato the less said, the better
prav tako bi lahko govoril stenam figurativno I might as well speak to a brick wall
ti to meni govoriš! (= kot da jaz tega ne vem) you're telling me!
-
govoríti (-ím) imperf.
1. parlare:
govoriti s piskajočim, kričečim glasom parlare con voce stridula
govoriti skozi nos parlare col naso
govoriti gladko, glasno, hitro, počasi, tiho parlare speditamente, ad alta voce, presto, piano, sottovoce
govoriti s težavo parlare con difficoltà
govoriti z očmi, s pogledom parlare con gli occhi, con lo sguardo
govoriti z rokami, z znaki parlare con le mani, coi gesti
govoriti na pamet parlare a braccio
afektirano govoriti parlare in punta di forchetta, affettatamente
2. (izražati misli z govorjenjem) parlare, dire:
kaj govoriš? cosa dici?
govoriti resnico dire la verità
govoriti brez olepšavanja, brez pomislekov parlare senza mezzi termini; parlare, dire senza guardare in faccia a nessuno
govoriti dvoumno, neumno, vsebinsko prazno parlare in modo equivoco, stupido, a vanvera
govoriti premišljeno, razumno parlare in modo sensato
govoriti spretno saper parlare
govoriti o čem parlare di qcs.
govoriti proti komu criticare qcn.
pren. govoriti čez koga sparlare di qcn.
3. (znati jezik) parlare:
govoriti nekaj jezikov parlare varie lingue
govoriti dobro, slabo slovenščino parlare in un buono, un cattivo sloveno
govoriti (po) italijansko parlare italiano, l'italiano, in italiano
4. (biti s kom v normalnih odnosih) parlarsi, parlare:
pog. soseda ne govorita i vicini non si parlano
z njim ne govorim con lui non parlo, gli ho tolto il saluto
5. pren. (biti zunanji izraz česa) parlare:
številke govorijo o naraščanju proizvodnje i dati alla mano parlano di un aumento della produzione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
govoriti že več let avere una relazione (amorosa) da vari anni
pren. govoriti gluhim ušesom, stenam, vetru, v prazno parlare al vento, al muro, al deserto
pren. govoriti skupni jezik essere dello stesso parere
pog. sama fovšija govori iz njega parla, dice così per pura invidia
govoriti drug čez drugega parlare confusamente
govoriti drug mimo drugega parlare tra sordi
pren. govoriti komu na srce cercare di convincere qcn.
govoriti za koga adoperarsi per qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
o tem ni da bi govoril, ni vredno govoriti di questo non è il caso di parlare
(za izražanje stopnjevanja z dodatno trditvijo) nad tem so se zgražali celo prijatelji, da ne govorimo o sovražnikih del fatto si scandalizzarono gli amici, per non dire dei nemici
o kom, o čem govoriti samo v superlativih di qcn., qcs. parlare, esprimersi soltanto in termini superlativi, al superlativo
pren. govoriti na dolgo in na široko farla lunga
govoriti tjavendan, tja v tri dni parlare a casaccio, a vanvera
govoriti kakor raztrgan dohtar avere la parlantina sciolta
govoriti kakor bi rožice sadil parlare con slancio, in tono enfatico; parlare sdolcinato, affettatamente
pren. govoriti, kakor bi iz rokava stresal parlare come un libro stampato
to govori vam v prid ciò depone a suo favore
o tem se veliko govori se ne fa un gran discorrere
govoriti nerazumljivo parlare arabo, ostrogoto, turco
govoriti o tem in onem parlare del più e del meno
govoriti s kom na štiri oči parlare con qcn. a quattr'occhi
govoriti na splošno stare, tenersi sulle generali
govoriti nepovezano sconnettere
govoriti o nepravem času, preveč straparlare
govoriti prisiljeno recitare
govoriti prostaško ruttare
govoriti s kretnjami parlare a gesti
govoriti v prispodobah metaforeggiare
govoriti za silo (tolči nek jezik) balbettare
PREGOVORI:
kar trezen misli, to pijan govori in vino veritas; bocca ubriaca scopre il fondo del cuore
česar polno je srce, o tem usta govore la lingua batte dove il dente duole
govoriti je srebro, molčati pa zlato la parola è d'argento, il silenzio d'oro
-
govoríti hablar; decir
govoriti komu, s kom hablar a alg, con alg
govoriti o čem hablar de (ali sobre) a/c
govoriti o politiki hablar de política
govoriti resnico decir la verdad
dobro (slabo) govoriti o kom hablar bien (mal) de alg
glasno (tiho) govoriti hablar alto (bajo)
javno govoriti hablar en público
govoriti za koga, v korist koga hablar en favor de alg
govoriti sam s seboj hablar entre sí; hablar consigo mismo
govoriti neumnosti decir tonterías
govoriti tjavdan hablar al aire; hablar por hablar
govoriti vetru (zaman) hablar en balde
(znati) govoriti špansko (nemško, francosko) (perfektno) hablar (perfectamente) español (alemán, francés)
govoriti (po) nemško hablar en alemán
govoriti je srebro, molčati pa zlato en boca cerrada no entran moscas
kdor velíko govori, malo (pravega) pove quien mucho habla, mucho yerra
-
grad samostalnik1. (utrdba) ▸
vársrednjeveški grad ▸ középkori vár
mogočen grad ▸ hatalmas vár
utrjen grad ▸ erődített vár
pravljični grad ▸ mesebeli vár
razvaline gradu ▸ várrom
dvorišče gradu ▸ várudvar
lastnik gradu ▸ vár tulajdonosa, vártulajdonos
muzej na gradu ▸ vármúzeum
zavzeti grad ▸ várat elfoglal, várat bevesz
obnova gradu ▸ vár felújítása
obzidje gradu ▸ várfal
obleganje gradu ▸ várostrom
živeti v gradu ▸ várban él
ostanki gradu ▸ vár maradványai
poroka na gradu ▸ esküvő a várban
razstava na gradu ▸ kiállítás a várban
ruševine gradu ▸ várromok
2. (kar ima obliko gradu) ▸
várnapihljiv grad ▸ légvár, ugrálóvár
Družine so prišle v restavracijo na kosilo, po katerem so se otroci igrali na napihljivem gradu. ▸ A családok ebédre érkeztek az étterembe. Ebéd után a gyerekek a légvárban játszottak.
snežni grad ▸ hóvár
gradovi iz peska ▸ homokvárak
Povezane iztočnice: peščeni grad3. (veliko bivališče) ▸
várNjegova hiša ni bila običajna, bila je pravi grad! ▸ A háza nem volt mindennapi, igazi vár volt!
Tudi tu se pogostokrat obnašamo neracionalno in namesto hlevov gradimo prave gradove. ▸ Ebben is gyakran irracionálisan viselkedünk, és istálló helyett valóságos várakat építünk.
Gre za vilo, kaj vilo, za pravi grad, ki je na voljo za neverjetnih 100 milijonov evrov. ▸ Ez egy villa, méghogy villa, egy valóságos vár, amely megkapható hihetetlen 100 millió euróért.
-
griža samostalnik1. (črevesna bolezen) ▸
vérhas, dizentériazdraviti grižo ▸ vérhast gyógyít
povzročati grižo ▸ vérhast okoz
dobiti grižo ▸ vérhast kap
imeti grižo ▸ vérhasban szenved
umreti za grižo ▸ vérhasban meghal
zboleti za grižo ▸ vérhast kap
oboleti za grižo ▸ vérhasban megbetegszik
epidemija griže ▸ vérhasjárvány
povzročitelj griže ▸ vérhas kórokozója
posledica griže ▸ vérhas következménye
simptom griže ▸ vérhas tünete
krvava griža ▸ vérhas
huda griža ▸ súlyos vérhas
bakterijska griža ▸ bakteriális vérhas
zdravilo proti griži ▸ vérhas elleni gyógyszer
sredstvo proti griži ▸ vérhas elleni szer
Povezane iztočnice: bacilarna griža, amebna griža2. izraža negativen odnos (siten človek) ▸
gernya, vakarékDa je Karel postal taka pretegnjena griža, prekleta reč. ▸ Szörnyű, hogy Karel ilyen gernya lett.
Debeli ljudje že tako ali tako zapravimo veliko več kot pa kakšne suhljate griže. ▸ Mi, kövér emberek amúgy is sokkal több pénzt költünk, mint az ilyen vézna vakarékok.
V trenutku si se iz vesele, super punce spremenila v čisto navadno grižo, ki kot stara devica v kakšnem kotu stoka in joka za izgubljeno mladostjo. ▸ A vidám, vagány lányból egy pillanat alatt egy mogorva banya lett, aki mint egy vénlány, a sarokban picsog és siratja elveszett ifjúságát.
-
grmênje thunder; thundering; rumble of thunder; rumbling, rumble
brez grmênja thunderless
grmênje in bliskanje thunder and lightning
grmênje topov rumble of cannon
veliko grmênja in malo dežja much ado about nothing, arhaično great cry and little wool
-
habitat samostalnik1. biologija (življenjski prostor) ▸
élőhelynaravni habitat ▸ természetes élőhely
vodni habitat ▸ vizes élőhely
gozdni habitat ▸ erdei élőhely
traviščni habitat ▸ füves élőhely
habitat ptic ▸ madarak élőhelye
ogrožen habitat ▸ veszélyeztetett élőhely
ohranjanje habitatov ▸ élőhelyek megőrzése
uničevanje habitatov ▸ élőhelyek elpusztítása
izguba habitata ▸ élőhely elvesztése
Zaradi klimatskih sprememb in krčenja naravnih habitatov se v zadnjem času seznam ogroženih živalskih vrst intenzivno daljša. ▸ Az éghajlatváltozás és a természetes élőhelyek zsugorodása miatt az utóbbi időben intenzíven bővül a veszélyeztetett állatfajok listája.
Povezane iztočnice: nadomestni habitat2. (okolje) ▸
közegŽivljenjski habitat večine spletnih trolov so največji forumi, kot so Reddit, 4chan, Something Awful, NeoGAF ... ▸ Az internetes trollok többségének létközegként szolgálnak a legnagyobb fórumok, például a Reddit, a 4chan, a Something Awful, a NeoGAF...
Obstaja sicer dober razlog, zakaj moja soba za goste ni najboljši habitat za ta dva študenta. Kjerkoli drugje bi stanovala, bi govorila veliko več angleško. ▸ Jó oka van annak, hogy a vendégszobám miért nem a legjobb közeg a két egyetemi hallgató számára. Ha bárhol másutt laknának, sokkal többet beszélnének angolul.
-
havarija samostalnik1. (poškodba ladje ali letala) ▸
havária, hajókárladijska havarija ▸ hajóhavária
pomorska havarija ▸ tengeri havária
V primeru okvare stroja ali havarije na ladji poskrbim, da pristojni delavci kar se da hitro odpravijo napake. ▸ A hajón előforduló géphiba vagy havária esetén gondoskodom arról, hogy a megfelelő munkások a lehető leggyorsabban elhárítsák a hibákat.
Povezane iztočnice: generalna havarija, skupna havarija2. (večja nezgoda) ▸
haváriasanacija havarije ▸ havária elhárítása
krivec za havarijo ▸ havária okozója
Pred osemnajstimi leti je v rudniku v podzemni havariji umrlo 180 rudarjev. ▸ Tizennyolc évvel ezelőtt a bányában, egy föld alatti haváriában 180 bányász vesztette életét.
Havarija v tem podjetju je povzročila ogromno ekološko katastrofo in veliko škodo madžarskemu gospodarstvu. ▸ A vállalatnál történt havária hatalmas ökológiai katasztrófát és nagy kárt okozott a magyar gazdaságban.
-
hazarder samostalnik1. (kdor rad stavi) ▸
szerencsejátékos, hazardőr, hazárdjátékospatološki hazarder ▸ kontrastivno zanimivo kóros játékszenvedély rabja
strasten hazarder ▸ szenvedélyes hazárdjátékos
zagrizen hazarder ▸ megrögzött hazardőr
pravi hazarder ▸ igazi szerencsejátékos
Fant je namreč velik hazarder, ki v igralnicah pusti veliko denarja. ▸ A srác nagy szerencsejátékos, sok pénzt otthagyott már a játékokban.
2. (kdor rad veliko tvega) ▸
szerencsejátékos, hazardőrspreten hazarder ▸ ügyes hazardőr
neustavljiv hazarder ▸ megállíthatatlan szerencsejátékos
On pač ni hazarder in tudi tokrat ne bo tvegal z manjšinsko vlado. ▸ Egyszerűen nem hazardőr, és ezúttal sem fogja a kisebbségi kormányzást megkockáztatni.
-
hišni ljubljenček stalna zveza
(žival) ▸ házi kedvenc
Veliko ljudi si danes omisli hišnega ljubljenčka. ▸ Manapság sokan tartanak házi kedvencet.
Kakšnega psa bi si izbrali za hišnega ljubljenčka? ▸ Milyen kutyát választana magának házi kedvencként?
-
hitróst vitesse ženski spol , rapidité ženski spol , promptitude ženski spol , célérité ženski spol , vélocité ženski spol
hitrost dela vitesse (ali rapidité, célérité) d'exécution d'un travail
hitrost leta, poleta vitesse de vol
maksimalna, minimalna hitrost vitesse maximum (ali maxima, maximale), minimum (ali minima, minimale)
omejitev hitrosti limitation ženski spol de vitesse
prekoračitev hitrosti excès moški spol de vitesse
prevelika hitrost vitesse excessive
začetna, končna hitrost vitesse initiale, finale
s hitrostjo 60 km na uro à une (ali à la) vitesse de 60 km/h
z veliko hitrostjo à grande vitesse
s polno hitrostjo à toute vitesse (ali allure)
-
hladna vojna stalna zveza
zgodovina (vojno politično stanje) ▸ hidegháború
Po koncu hladne vojne je mednarodna skupnost naredila veliko proti širjenju jedrskega orožja. ▸ A hidegháborút követően a nemzetközi közösség sokat tett a nukleáris fegyverek terjedése ellen.
V obdobju hladne vojne smo bili pogosto tik pred izbruhom jedrske vojne, bilo je veliko lažnih alarmov. ▸ A hidegháború idején gyakran álltunk a nukleáris háború küszöbén, és sok téves riasztás volt.
-
hospitalizacija samostalnik (zdravljenje v bolnišnici) ▸
kórházi felvétel, kórházi ápolás, kórházi kezelésneprostovoljna hospitalizacija ▸ nem önkéntes kórházi elhelyezés
prisilna hospitalizacija ▸ kényszerkezelés
Odvzeli so mu prostost, zdravnik pa mu je po pregledu odredil prisilno hospitalizacijo v psihiatrični bolnišnici. ▸ Megfosztották a szabadságától, az orvos pedig a vizsgálat után elrendelte a pszichiátriai kényszerkezelését.
dolgotrajna hospitalizacija ▸ tartós kórházi ápolás
kratka hospitalizacija ▸ rövid kórházi ápolás
trajanje hospitalizacije ▸ kórházi ápolás időtartama
hospitalizacija bolnika ▸ beteg kórházi felvétele
stopnja hospitalizacije ▸ kórházi felvételi arány, kórházi kezelési ráta
stroški hospitalizacije ▸ kórházi kezelés költségei
postopek hospitalizacije ▸ kórházi felvétel menete
hospitalizacija otroka ▸ gyermek kórházi felvétele
odrediti hospitalizacijo ▸ kórházi kezelést elrendel
zahtevati hospitalizacijo ▸ kórházi kezelést igényel
Če zboli odrasla oseba, pa je potek bolezni veliko težji in lahko zahteva celo hospitalizacijo. ▸ A betegség lefolyása sokkal súlyosabb felnőttek esetében, és akár kórházi kezelést is igényelhet.
Pri osebah, ki potrebujejo hospitalizacijo, lahko umrljivost znaša do 10 %, pri obolelih, ki zahtevajo intenzivno nego, pa lahko doseže 30–50 %. ▸ Azok körében, akik kórházi kezelésre szorulnak, a halálozási arány 10 százalék körüli, míg az intenzív ápolásra szorulóknál akár 30–50 százalék is lehet.
Če se simptomi poslabšajo in se z zdravljenjem na domu pljučnica ne izboljša oziroma če pride do zapletov, je lahko potrebna hospitalizacija. ▸ Ha a tünetek súlyosbodnak és a tüdőgyulladás nem javul otthoni kezeléssel vagy komplikációk lépnek fel, kórházi ápolásra lehet szükség.
-
igra|ti (-m) zaigrati
1. igre: spielen (za um, za velik denar hoch); damo/domine/šah/tarok: Dame/Domino/Schach/Tarock spielen, pasijanso: eine Patience legen; poker: pokern; karte: Karten spielen
dobro/slabo igrati karte ein guter/schlechter Kartenspieler sein
v lotu: Lotto spielen
igrati za denar um Geld spielen
2. športne igre:
nogomet/rokomet/tenis/golf … Fußball/Handball/Tennis/Golf spielen
3. v gledališču itd.: spielen, schauspielern, (eine Rolle) mimen
4. instrumente: flavto/klavir …: Flöte/Klavier … spielen; flavto, gosli, trobento, pozavno, orgle: flöten, geigen, trompeten, posaunen, orgeln
igrati rock glasbo rocken
igrati prvo violino die erste Geige spielen (tudi figurativno)
ki ga je mogoče igrati spielbar
5.
igrati naprej weiterspielen
|
igrati veliko vlogo figurativno eine große Rolle spielen
ne igrati nobene vloge keine Rolle spielen
figurativno igrati z odprtimi kartami mit offenen Karten spielen
igrati dvojno igro ein doppeltes Spiel treiben
-
íhta (-e) f
1. ira, stizza
2. (vnema, zagnanost) fervore, lena:
lotil se je dela z veliko ihto si mise al lavoro di buona lena
3. singhiozzo
4. pren. (ihtav človek) impetuoso, iracondo
-
imenovalnik samostalnik1. jezikoslovje (sklon) ▸
alanyeset, nominatívuszSopomenke: nominativ2. (deljena lastnost) ▸
nevezőskupni imenovalnik ▸ közös nevező
Dogajale so se bizarne stvari, ki niso imele veliko skupnih imenovalnikov s poslanstvom športa. ▸ Bizarr dolgok történtek, amelyeknek nem volt sok közös nevezője a sport küldetésével.