Franja

bitte prosim, ja, bitte! seveda; bitte sehr! lepo prosim

bližnjica samostalnik
1. (o krajši poti) ▸ közelítő út, rövidebb út, általútTudi od lovske koče vodi prečna bližnjica do zahodnega grebena. ▸ A vadászházból is vezet egy általút a nyugati hegygerincre.
Jezdil sem po bližnjicah in ju verjetno prehitel za cel dan. ▸ A általutakon lovagoltam végig, ezért egy teljes nappal megelőztem őket.

2. (o aktivnosti) ▸ közelítő út, rövidebb útV vrhunskem športu namreč ni bližnjic, rezultati so odraz trdega dela in seveda razmer. ▸ Az élsportban nincsenek közelítő utak, az eredmények a kemény munkát és a helyzetet tükrözik.
V boju proti stresu žal ni bližnjic pa tudi ne instant rešitev. ▸ A stressz elleni küzdelemben sajnos nincsenek se közelítő utak, se azonnali megoldások.

3. v računalništvu (povezava do datoteke ali mesta) ▸ parancsikonZ dvakratnim klikom na bližnjico odprite priljubljeno mapo in tako nadaljujte iskanje. ▸ A parancsikonra való dupla kattintással megnyitja a kívánt mappát és ezzel folytatja a keresést.

4. v računalništvu (o kombinaciji tipk) ▸ billentyűparancs Bližnjic s tipkami Ctrl, Alt, Shift in njihovih kombinacij smo navajeni. ▸ Megszoktuk a Ctr, Alt, Shift billentyűparancsokat és kombinációikat.
Je tudi prilagodljiv, tako da uporabniki lahko spremenijo temo urejevalnika, bližnjice na tipkovnici in nastavitve. ▸ Emellett testreszabható, így a felhasználók megváltoztathatják a szerkesztő témáját, a billentyűparancsokat és a beállításokat.

capire

A) v. tr. (pres. capisco) razumeti, dojeti:
non ho capito una parola del libro v knjigi nisem razumel prav nič
capire l'antifona pren. razumeti namig, skrivni smisel
capire a volo takoj razumeti
non volerla capire pren. ne hoteti kaj sprejeti, ne se pustiti prepričati
non ne capisce un'acca ne razume niti besedice tega
non capire un fico secco, un accidente, un tubo ne razumeti prav nič
in questa faccenda io ci capisco poco prav nič ne razumem pri tej zadevi
capirai! inter. (tudi iron.):
bella fatica, capirai! težave pa take!, trud pa tak!
si capisce seveda, kajpada:
Vieni stasera? Sì, si capisce. Ali prideš nocoj? Seveda!

B) v. intr. knjižno biti (v):
non capire in se dalla gioia pren. biti ves iz sebe od veselja

C) ➞ capirsi v. rifl. (pres. ci capiamo) razumeti se, strinjati se:
della cosa non voglio più sentir parlare; ci siamo capiti? o zadevi nobene besede več, smo se razumeli?

carina samostalnik
1. (dajatev) ▸ vámKo izdelek uvozimo v domačo državo, seveda tej plačamo ustrezen davek in carino. ▸ Ha egy terméket belföldre importálunk, akkor természetesen megfizetjük utána a megfelelő adót és vámot.

2. (organizacija) ▸ vámhatóság, vámos, vámtisztPotem ko je policist pri mejnem pregledu posumil, da v vozilu prevaža prepovedano blago, je o tem seznanil delavca na carini. ▸ Amikor a határellenőrzés során a rendőr gyanút fogott, hogy a jármű tiltott árut szállít, felhívta erre a vámos figyelmét.

3. (zgradba; območje) ▸ vám, vámhivatalZaradi zapletov na carini so se morali nastopu odpovedati gostje iz Avstrije in Hrvaške. ▸ A vámon előálló problémák miatt az osztrák és horvát vendégek kénytelenek voltak lemondani a fellépést.Bolgarsko carino sem mirno prevozil, na jugoslovanski strani pa se je začelo. ▸ A bolgár vámon simán átmentem a kocsival, de a jugoszláv oldalon megkezdődtek a bonyodalmak.
"Kamion se bo moral prebiti do carine in če bodo kolone, ne bo mogel preko vrste!" je dejal. ▸ „A kamionnak el kell jutnia a vámig, és ha torlódás lesz, akkor nem engedik át soron kívül a határon!", mondta.

claro svetel, jasen, veder; bister, čist; redek; razumljiv, razločen; bistroumen

azul claro svetlo moder
noche clara mesečna noč
más claro que el sol jasen ko beli dan
por lo claro razločno, jasno; naravnost, brez ovinkov
a la clara, a las claras razločno, jasno; brez prikrivanja
hacer cuentas claras račune v red spraviti; zadevo razčistiti
mientras más amigos, más claros z najboljšimi prijatelji je treba govoriti najbolj odkritosrčno
claro está naravno, seveda; pač; sicer
¡claro (está)! seveda, naravno

claro jasno, razločno

hablar claro jasno govoriti
sembrar claro redko sejati
¡claro! seveda! naravno!

come

A) avv.

1. kakor, kot:
un uomo buono come il pane človek, dober kot kruh
ora come ora zdaj, v tem trenutku
oggi come oggi dandanes
è come parlare al muro kot bi govoril steni

2. kako? (v vprašalnih stavkih):
come stai? kako se imaš?
come sarebbe a dire? kaj se to pravi?
come mai? zakaj? kako to?
come no! seveda!
com'è, come non è nenadoma

3. kot:
come sindaco kot župan

4. kako (v vprašalnih in klicalnih stavkih):
come sei cresciuto! kako si zrasel!

B) cong.

1. da, kako:
mi ha detto come l'ha conosciuta povedal mi je, kako jo je spoznal

2. kakor, kot (v primerjalnih stavkih):
le cose non sono andate come avevo sperato stvari niso šle, kot sem se nadejal

3. brž ko:
come seppi che era tornato andai a trovarlo brž ko sem zvedel, da se je vrnil, sem ga šel obiskat
come Dio volle končno

C) m invar. način, sredstvo:
il perché e il come di qcs. vzroki in načini

cómo

¿cómo? kako? kaj? zakaj
¿cómo así? ¿cómo pues? ¿cómo qué? kako to?
¿cómo (le) va (de salud)? kako vam gre? kako je?
¿a cómo estamos hoy? katerega (v mesecu) smo danes?
sin saber cómo, ni cómo no ne da bi vedel, kdaj in kako
según y cómo kakor se vzame
¿tienes cómo comprarlo? (Am) imaš dovolj denarja, da to lahko ku piš?
¡cómo! kako (zelo)!
¡cómo llueve! kako dežuje!
¡cómo que no! kako to, da ne!
¡cómo no! (Am) seveda, naravno
¡cómo le va! (Am) no! česa ne poveste! neverjetno!
cómo se conoce que no eres médico takoj se ti vidi, da nisi zdravnik

comprendre* [kɔ̃prɑ̃dr] verbe transitif

1. razumeti, pojmiti

2. obsegati, vsebovati, zaje(ma)ti, vključiti

comprendre les choses biti širokosrčen, biti toleranten
comprendre la plaisanterie razumeti šalo
il ne comprend rien à rien on prav ničesar ne razume
je commence à comprendre sedaj se mi začenja svitati
si je comprends! (familier) no seveda!
cela, ça se comprend (de soi) to se razume (samo po sebi)
faire comprendre quelque chose à quelqu'un dopovedati komu kaj, dati mu kaj razumeti
se faire comprendre biti jasen, sporazumeti se

course¹ [kɔ:s] samostalnik
tek, potek, postopek; proga, pot, smer; krožek, študij, tečaj; plast; dirkališče; golfišče; korito; kariera
množina menstruacija

main course glavno jadro
fore course sprednje jadro
in the course of med, v teku
in course of time sčasoma
in due course v določenem času, pravočasno
it is a matter of course to se samo ob sebi razume
of course seveda, vsekakor, naravno
course of law sodni postopek
in the course of nature po naravnem zakonu
course of action postopek
to follow (ali pursue) a course of action iti za določenim ciljem
to steer a course pluti v določeni smeri
to stay the course vztrajati do konca, ne popustiti
to take (ali run) one's own course iti svojo pot
to take a course for s.th. ukreniti kaj
words of course navadna fraza
course of treatment zdravljenje

creer [-ey-] verjeti; verovati; meniti, misliti; zaupati, smatrati (za)

creer conveniente imeti za pametno
creer de su obligación (de su deber) smatrati za svojo dolžnost
¿me cree V. tan tonto? me imate za tako neumnega?
¿quién iba a creerlo? kdo bi bil verjel kaj takega?
¡ya lo creo! to rad verjamem! seveda!
creer a uno sobre su palabra komu na besedo verjeti
creer a ciegas (a macha martillo, a ojos cerrados, a pie juntillas, a puño cerrado) slepo verjeti
creer en Dios verovati v boga
creer(se) de ligero s prevelikim zaupanjem verjeti
creerse domišljati si, imeti se za; drug drugemu verjeti
creerse de habladurías govoricam verjeti
creerse en la necesidad (de) videti se prisiljenega (da)

croire* [krwar] verbe transitif verjeti (quelqu'un, quelque chose komu, kaj); misliti, meniti; domnevati; smatrati za, imeti za; verbe intransitif verjeti, verovati (à, en v); religion biti veren; imeti zaupanje (à, en v); misliti na; imeti za resnično, za možno

se croire domišljati si, biti prepričan o sebi, imeti se za; imeti občutek, biti mnenja, naziranja (infinitif da ...)
croire fermement trdno verjeti, zaupati
il y croit dur comme le fer trdno verjame v to
croire en soi zaupati vase
à ce que je crois po mojem mnenju, kot se meni zdi
je crois bien to rad verjamem; seveda
je vous, te crois! čisto moje mnenje! to je jasno! seveda!
je crois que oui, que non mislim da, da ne
il est à croire človek bi mislil
je le crois homme de parole smatram ga za mož besedo
il se croit obligé de ... smatra za svojo dolžnost, da ...
me croira qui voudra, mais ... verjemite mi ali ne, ampak ...
tout porte à croire que ... vse kaže, da ...
j'aime à croire rad verjamem
c'est à n'y pas croire to je neverjetno, nekaj neverjetnega
croire aux promesses de quelqu'un verjeti obljubam kake osebe
le médecin croit à une pneumonie zdravnik misli na, domneva pljučnico
j'ai peine à le croire težko to verjamem
on ne sait qui croire človek ne ve, komu bi verjel
croire en Dieu, aux fantômes, à la médecine, à la vie future verjeti v Boga, v fantome, v medicino, v posmrtno življenje
il a cessé de croire depuis plusieurs années že več let ni veren
donner à croire pustiti domnevati, dopuščati domnevo
en croire verjeti (to), zanesti se na (to)
ne pas en croire ses yeux, ses oreilles svojim očem, ušesom ne verjeti
croire quelqu'un sur parole verjeti komu na besedo
à l'en croire če se mu sme verjeti
faire croire quelque chose à quelqu'un na-, prigovarjati koga k čemu, preprič(ev)ati koga o čem
en faire croire à quelqu'un nalagáti koga
il se croit un génie ima se za genialnega
qu'est-ce qu'il se croit, cet homme? kaj pa (ta človek) misli, da je?

časopis samostalnik
1. (publikacija z novicami) ▸ újság, lapRešitve in nagrajence bomo objavili v naslednji številki časopisa. ▸ A megoldásokat és a nyertesek nevét a lap következő számában hozzuk nyilvánosságra.
Pri kiosku je več ljudi listalo časopise. ▸ A kioszknál több ember lapozta az újságokat.
To bo časopis, ki bo izhajal vsak dan, razen ob nedeljah. ▸ Ez a vasárnapok kivételével minden nap megjelenő újság lesz.
Bal se je, da bi slika po kakšnem nesrečnem naključju prišla v časopise. ▸ Félt, hogy a kép valamilyen szerencsétlen véletlen folytán eljut az újságokhoz.
Povezane iztočnice: dnevni časopis, časopis velikega formata, rumeni časopis

2. (podjetje) ▸ újság, lapO tem so pisali tudi časopisi. ▸ Erről az újságok is írtak.Lastnike teh časopisov seveda zanima samo denar. ▸ Ezeknek az újságoknak a tulajdonosait persze csak a pénz érdekli.
Sindikata sta svoje pismo najprej poslala časopisom, šele potem pa nam. ▸ A szakszervezetek a levelüket először az újságokhoz juttatták el, csak ezt követően hozzánk.
Povezane iztočnice: neodvisni časopis

3. (strokovna publikacija) ▸ lapŠtudija je izšla v uglednem znanstvenem časopisu Science. ▸ A tanulmány a tekintélyes Science tudományos lapban jelent meg.

4. (o papirju) ▸ újság, újságpapírParadižnike zavijemo v časopis. ▸ A paradicsomokat újságpapírba csomagoljuk.

če

A) konj.

1. (v pogojnih odvisnikih) se, qualora; casomai:
če si lačen, ti bom dal kruha se hai fame, ti darò del pane
če bi molčal, bi te imeli za pametnega se avessi taciuto, saresti passato per saggio
(za izražanje skromnega mnenja) se:
če se ne motim, bo kmalu svatba se non sbaglio, fra poco si sposano
(za izražanje ugibanja):
kje je denarnica? če ni v suknjiču? dov'è il portafogli? sarà nella giacca!
komaj če sta spregovorila deset besed si saranno dette sì e no dieci parole
(za izražanje želje, omiljenega ukaza):
kaj če bi raje prišli jutri? e se veniste domani?
kaj če bi stopili v hišo? e se entrassimo in casa?
(za izražanje stopnjevanja z dodatno trditvijo) se:
stvar je nepotrebna, če ne nevarna non è necessario, se non forse pericoloso
(v eliptičnih izrazih) se:
prekliči, če ne... ritratta, se no...

2. (v časovnih odvisnikih) se, quando:
vsakomur dobro de, če ga hvalijo a tutti fa piacere se (quando) si viene lodati

3. (v dopustnih odvisnikih) anche se:
če se na glavo postaviš, ti ne dam non ti do neanche se ti fai in quattro

4. (v vzročnih odvisnikih) se:
jej, če ti rečem mangia, se te lo dico

5. (v primerjalnih odvisnikih) ○:
če je bolj jezen, bolj pije più è arrabbiato e più beve
prej če začnemo, prej bo opravljeno prima cominciamo e prima sarà fatto

6. (v odvisnih vprašalnih stavkih) se:
vprašal sem ga, če je res gli ho chiesto se era vero
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
če le sempre che, soltanto che
če seveda beninteso che
če sploh seppure

B) subst. se:
nehaj že s svojim večnim če! e smettila coi tuoi eterni se!

česati glagol
1. (urejati lase ali dlako) ▸ fésül, fésülködikČe imate dolge lase, jih ne češite mokrih, saj to še pospeši njihovo izpadanje. ▸ Ha hosszú a haja, ne fésülje nedvesen, mivel ez felgyorsítja a hajszálak tönkremenetelét.
Kratkodlakih psov seveda ni treba česati, moramo pa jih redno krtačiti. ▸ A rövidszőrű kutyákat nem szükséges fésülni, de rendszeresen ki kell kefélni a bundájukat.

2. (o vlaknih) ▸ fésül
3. (temeljito preiskovati) ▸ átfésül
Enote ministrstva za domovinsko varnost so začele česati teren in predvsem zračni prostor. ▸ A honvédelmi minisztérium alakulatai megkezdték a terep, elsősorban a légtér átfésülését.

češki pridevnik
1. (o Češki in Čehih) ▸ csehNekateri med njimi so hudo žejo seveda pogasili z dobrim češkim pivom. ▸ Természetesen néhányan közülük az égető szomjukat finom, cseh sörrel oltották.
Povezane iztočnice: češka krona

2. neformalno (cenen; nekakovosten) ▸ gagyi, vacak
Malo češko je vse skupaj pri tej igrici in točno se vidi, da je razvijalcem zmanjkalo časa. ▸ Kicsit vacak ez az egész játék, látszik, hogy a fejlesztőknek nem volt elég ideje.
Se strinjam z vsemi, zelo všečen avtomobil, sam ledice zgledajo totalno češke. ▸ Egyetértek mindenben, nagyon tetszetős autó, csak a ledlámpák néznek ki teljesen gagyinak.

češnja samostalnik
1. Prunus avium (drevo) ▸ cseresznye, cseresznyefaPovezane iztočnice: divja češnja

2. (plod) ▸ cseresznyePovezane iztočnice: briška češnja

3. neštevno (les) ▸ cseresznye, cseresznyefaPotrebujemo seveda tudi klekeljne, ki so narejeni iz češnje, slive ali javorja, skratka gladkega lesa brez grč. ▸ Természetesen szükség van csipkeverő orsókra is, amelyek készülhetnek cseresznyefából, szilvafából vagy juharfából, tehát sima, görcsmentes faanyagból.
Pohištvo je na voljo v barvi češnje, bukve ali svetlega oreha. ▸ Cseresznye-, bükk- vagy világos diószínben lehet kapni a bútort.

da [da] adverbe

oui-da! da, seveda, vsekakor

decir* reči, dejati; praviti, povedati; izjaviti; trditi; imenovati

decir Ia buena ventura vedeževati
decir entre (para) sí pri sebi (tiho) reči
decir misa brati mašo
el qué dirán strah pred govoricami
no decir una cosa por otra povedati resnico
por decirlo así, digámoslo tako rekoč; tako nekako
no sé que me diga ne vem, kaj naj k temu rečem
como quien no dice nada meni nič, tebi nič; brez nadaljnjega
¡no digo nada! (ironično) seveda, naravno!
decir (de) nones zanikati, (za)tajiti; odbiti
tener a. que decir imeti kaj očitati
decir a voces (a gritos) glasno zavpiti
decir bien dobro (primerno) govoriti; pristojati
dar que decir a la gente dati povod za govorice
decir por decir metati bob ob steno
por mejor decir bolje rečeno, točneje povedano
es decir, es a decir namreč
¿es decir que no vienes? torej ne prideš?
sé decir que toliko lahko rečem, da ...
ni que decir tiene que samo po sebi umevno je, da ...; naravno, da ...
¡y decir que es pobre! in če č!ovek pomisli, da je reven!
¡digo! tako vsaj jaz mislim; mislim da! neverjetno!
¡diga! halo! (telef. klic)
¡Vd. dirá! kot želite! seveda!
como si dijéramos tako rekoč; tako nekako
decirse imenovati se
dijérase tako rekoč
diciendo y haciendo rečeno storjeno
más de lo que puede decirse neizrekljivo veliko

denar samostalnik
1. (plačilno sredstvo) ▸ pénzZa investicije bo prihodnje leto namenjeno 35,3 odstotka proračunskega denarja. ▸ Beruházásokra jövőre a költségvetési pénzek 35,3 százalákát fordítják.
Čeprav obema primanjkuje denarja, sta pripravljena na poroko. ▸ Annak ellenére, hogy mindketten pénzszűkében vannak, készen állnak a házasságra.
Avtor predlaga staršem, kako naj otroke naučijo ravnanja z denarjem. ▸ A szerző tanácsokat ad a szülőknek, hogyan tanítsák meg a pénzzel bánni a gyermekeiket.
Povezane iztočnice: elektronski denar

2. (bankovci in kovanci) ▸ pénzNajprej je vse premetal ter našel zlatnino in denar. ▸ Előbb mindent felforgatott, majd megtalálta az aranyat és a pénzt.
Povezane iztočnice: menjalni denar

3. (znesek; zaslužek) ▸ pénz
V boksu se seveda vrtijo lepi denarji. ▸ A bokszban persze szép pénzek forognak.
Odgovoril jim je, da se za noben denar ne odpove svoji zemlji. ▸ Azt válaszolta nekik, hogy semmi pénzért sem mond le a saját földjéről.
Bil je tudi slikar in njegove slike so bile prodane za drag denar. ▸ Festő is volt, a képeit pedig jó pénzért adták el.
Za počitniške pogovore iz tujine smo še pred časom morali odšteti mastne denarje. ▸ A külföldi nyaralás során lebonyolított beszélgetésekért nemrég még nagy pénzeket kellett fizetnünk.
Živel sem pri starših in delal za majhen denar. ▸ A szüleimnél laktam és aprópénzért dolgoztam.