Franja

nadobudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, fiatal tehetség, ifjú titán, ambiciózus fiatalOče in sin sta odšla na bazen, da bi se nadobudnež naučil plavati. ▸ Az apa és fia elmentek az uszodába, hogy a kölyök megtanuljon úszni.
Sopomenke: nadebudnež

2. (navdušenec) ▸ tehetséges fiatal, ifjú titán, ígéretes fiatal, ambíciózus fiatalVsi literarni nadobudneži ste s svojo poezijo in prozo vabljeni k sodelovanju. ▸ Szeretettel várjuk minden tehetséges fiatal írópalánta verseit és prózáját.
Sopomenke: nadebudnež

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

naglušen pridevnik
(ki ima okvaro sluha) ▸ hallássérült, nagyothallóVčasih se mi celo zazdi, da sem postala malo naglušna. ▸ Néha úgy tűnik, hogy már enyhén nagyot hallok.

nàjmlájši -a -e prid. cel mai mic
□ najmlajši otrok mezin

naplodíti (-ím) perf. procreare, fare:
naplodila sta veliko otrok hanno fatto una nidiata di figli

narav|a¹ ženski spol (-e …) die Natur
mati narava Mutter Natur
stvarnica narava die Allmutter
prosta narava freie Natur, živalstvo, zoologija freie Wildbahn
… narave Natur-
(čaščenje die Naturverehrung, doživljanje das Naturerlebnis, filozofija die Naturphilosophie, filozof der Naturphilosoph, ljubitelj der Naturfreund, obvladovanje die Naturbeherrschung, opazovanje Naturbeobachtung opis die Naturbeschreibung, otrok der Naturmensch, področje das Naturreich, pojmovanje die Naturauffassung, poznavalec der Naturkundige, uničevanje die Naturzerstörung, varstvenik der Naturschützer, varstvo der Naturschutz)
spoznavanje narave in družbe šolski predmet: die Sachkunde, der Sachunterricht
igra narave figurativno das Naturspiel, ein Spiel der Natur
k naravi zur Natur
Nazaj k naravi Zurück zur Natur!
prerok vrnitve k naravi der Naturapostel
o naravi über die Natur
film o naravi der Naturfilm
nazor o naravi die Naturanschauung
po naravi:
po naravi dan naturgegeben
naslikan: točno po naravi naturgetreu
slikati po naravi nach dem Leben (malen)
v naravi in der Natur, figurativno im Grünen
živeč: v naravi [wildlebend] wild lebend
v naravo iti: ins Grüne
šola v naravi die Schullandwoche, Schulsportwoche
pravo v naravi Natural-
(dajatev die Naturalleistung, davek die Naturalsteuer, dohodek das Naturaleinkommen, plačilo der Naturallohn)
pravo prejemki v naravi Sachbezüge množina
za naravo für die Natur
smisel za naravo der Natursinn, das Naturgefühl
z naravo mit der Natur
živeč z naravo naturnah, naturverbunden

naráva nature

po narávi by nature, according to nature, naturally
proti narávi against (ali contrary to) nature, unnatural
ljubitelj naráve lover of nature
muha(vost) naráve (spaček) a freak of nature
opazovanje naráve (opis) naráve observation (description) of nature
otrok naráve a child of nature
plačilo v narávi (v naturalijah) payment in kind
varstvo naráve preservation of natural beauties
urad za varstvo naráve Nature Conservancy
plačati v narávi to pay in kind
to mu je postala druga naráva (figurativno) it has become second nature with him
(na)risati po narávi to draw (ali to sketch) from life
slikan (portretiran) po narávi portrayed to the life
to je proti moji narávi it is contrary to my nature
prerasti, preiti v narávo to grow into habit
naráva dela nature of activity

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

necepljen pridevnik
1. (kdor ne prejme cepiva) ▸ oltatlanZaradi vse več necepljenih otrok imamo spet bolezni, ki smo jih prav s cepljenjem že izkoreninili. ▸ A gyermekek alacsony oltási szintje miatt olyan betegségek is újra megjelennek, melyeket már éppen az oltásoknak köszönhetően megszüntettünk.
Do izbruhov ošpic prihaja zaradi velikega števila necepljenih otrok. ▸ A nagyszámú oltatlan gyermek miatt képes a kanyaró újra és újra kitörni.
Cepivo lahko tudi prepreči pojav bolezni pri necepljenih otrocih, saj zmanjšuje število aktivno okuženih. ▸ Az oltás megakadályozhatja a betegség megjelenését az oltatlan gyermekeknél is, hiszen csökkenti az aktív fertőzöttek számát. Necepljen pes, pri katerem so potrdili steklino, je bil iz celjske regije. ▸ A veszettnek bizonyult oltatlan kutya a celjei régióból származott.Ošpice so se povrnile zaradi naraščanja števila necepljenih oseb. ▸ A kanyaró az oltatlanok számának növekedése miatt ismét felütötte fejét. Necepljene živali, ki so prišle v stik s steklo živaljo, je treba usmrtiti. ▸ Azokat az oltatlan állatokat, amelyek veszett állattal érintkeztek, el kell altatni.
2. (o razmnoževanju rastlin) ▸ oltatlanTrto so razmnoževali z necepljenimi ukoreninjenimi potaknjenci. ▸ A tőkét oltatlan gyökeres dugványokkal szaporították.
Cepljeni orehi zarodijo v 2.-7. letu (necepljeni v 9.-25. letu). ▸ Az oltott dió a 2–7. évben hoz termést (az oltatlan a 9–25. évben).

nedeljsk|i [é] (-a, -o) sonntäglich, sonntägig; Sonntags- (otrok das Sonntagskind, počitek die Sonntagsruhe, promet der Sonntagsverkehr, šofer der Sonntagsfahrer, obleka das Sonntagskleid, izdaja die Sonntagsausgabe, pridiga die Sonntagspredigt, priloga die Sonntagsbeilage, šola die Sonntagsschule, dežurstvo der Sonntagsdienst)

nediscipliníran indisciplinable; disorderly

nediscipliníran otrok (figurativno) cheeky young pup (ali whippersnapper)

nepopísan (-a -o) adj. non scritto:
otrok je še nepopisan list il bambino è come una pagina vuota

nepreskrbljèn unprovided for; not supplied (z denarjem with money); without means (of subsistence)

nepreskrbljèn otrok dependent child
otrok je ostal nepreskrbljèn the child was left unprovided for

neprilagojèn (-êna -o) adj. non adattato, disadattato, disambientato; pren. spostato; psiht. caratteriale:
neprilagojen (osebnostno moten)
otrok bambino caratteriale
neprilagojena oseba disadattato, spostato

nezakonsk|i [è,ó] (-a, -o) außerehelich, nichtehelich, unehelich
nezakonski otrok uneheliches Kind

nezakónski illegitimate, spurious, bastard, evfemizem natural

nezakónski otrok child born out of wedlock, bastard, illegitimate child, evfemizem natural child; (žargon) love-child, child born on the wrong side of the blanket, arhaično by-blow, out-of-wedlock baby

nezakónski (-a -o) adj.

1. extraconiugale, adulterino, illegittimo; pog. bastardo:
nezakonski otrok figlio adulterino, illegittimo, bastardo
pejor. nezakonski zarod bastardume

2. illegittimo

nèzakónski -a -o prid. nelegitim
□ nezakonski otrok copil nelegitim

ni is not; there is not, there are not

ni ga še he has not come yet
on ni več otrok he is no longer a child
pri hiši ni miru there's no peace in the house ➞ niti

nìč

A) m inv.

1. niente, nulla:
ustvariti iz nič creare dal nulla

2. pren. (v povedni rabi izraža zelo majhno količino) niente;
dekle ne bo brez nič la ragazza avrà una bella dote
o tem se povsod šušlja, čisto brez nič ne bo se ne parla dappertutto, qualcosa sarà pur vero
pren. bahajo se, pa so prišli iz nič le arie che si danno e sono venuti dal nulla
pren. na nič priti fallire, andare in rovina
igrati na vse ali nič rischiare il tutto per tutto
pog. v nič dajati, devati (omalovaževati) disprezzare, non tenere in nessun conto
iti v nič andare in rovina
prodajati skoraj za nič svendere
prepirati se za prazen nič litigare per un nonnulla
ne prodati česa za nič na svetu non vendere per tutto l'oro del mondo

B) nìč inv. numer.

1. zero:
pog. šalj. ena nič zate uno a zero a tuo favore
lingv. pripona nič suffisso zero
voj. elevacijski kot nič alzo zero

2. (izhodiščna vrednost na merilni lestvici) zero:
temperatura nič, vidljivost nič temperatura zero (gradi), visibilità zero

C) nìč (ničésar) pron. niente, nulla:
nič ga ne spravi v zadrego niente lo mette in imbarazzo
na zahodu nič novega a Occidente niente di nuovo
zanj to ni nič per lui questo non è niente, è una bazzecola
junak se ničesar ne boji il coraggioso non ha paura di niente
ničemur več se ne čudim non mi stupisco più di niente
ali bo kaj ali ne bo nič! (izraža nestrpnost glede naročila, dela ipd. ) ci portate o no (l'ordinazione), lo fate, lo finite o non se ne fa niente!
pog. nič mu ni, samo dela se bolnega non ha niente, fa soltanto finta di star male
več potnikov je bilo ranjenih, vozniku pa ni bilo nič sono rimasti feriti vari passeggeri, mentre il conducente è rimasto illeso
z izletom ne bo nič della gita non si fa niente
to ni ničemur podobno (izraža nejevoljo) questo è poi troppo!
nič lažjega kot to niente di più facile
denarja imeti nič koliko avere soldi a palate
nič zato, če je revna non fa niente se è povera
tako govorjenje je dvakrat nič un discorso proprio insulso
pren. iz njega ne bo nikoli nič è un incapace, non combinerà mai niente
govoriti resnico, nič drugega kot resnico dire la verità, nient'altro che la verità
dvigne stokilogramsko vrečo, kot da ni nič solleva un sacco da un quintale come niente (fosse)
meni nič, tebi nič so mu odpovedali l'hanno licenziato in tronco
PREGOVORI:
kjer ni nič, tudi vojska ne vzame dove non ce n'è, non ne toglie neanche la piena

Č) nìč adv. (v nikalnih stavkih)

1. (izraža popolno zanikanje) niente, per niente, nessuno, non più (non meno):
njegova krivda ni nič manjša non è meno colpevole
nič se ne boji non ha paura di niente
nima nič upanja non ha nessuna speranza
nič ne razumeti non capire un'acca
ne delati nič, ne veljati nič non fare un cavolo, non valere un cavolo
igre nič kart (pri pokru) servito

2. (z zanikanim velelnikom krepi prepoved) non, niente:
nič ne skrbi non ti preoccupare, niente paura
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
prav nič niente di niente
ubogi otrok, saj ga ni nič povero bambino, è tanto gracile
zakaj te ni nič k nam perché non vieni a trovarci?
zanj mi pa res nič ni di lui non me ne importa proprio niente
nič ne de, če je neroden non fa niente se è goffo
pusti človeka, če ti nič noče e lascia in pace chi non ti fa niente
ne imeti nič od življenja non aver niente dalla vita
ne imeti nič proti čemu non avere niente contro qcs.
ne imeti nič s kom non aver da fare con qcn.
nič ampak, odloči se nessun però, deciditi una buona volta
povedal sem mu v obraz, kar mu gre, nič več in nič manj gli ho detto in faccia quel che si merita, né più né meno
PREGOVORI:
boljše malo kot nič meglio poco che nulla