Franja

govno samostalnik
1. (o organski snovi; iztrebki) ▸ gané, ganaj, ganéjVeter je prinesel rahel vonj po katranu in govnu. ▸ A szél kátrány és ganéj szagát hozta el.

2. neformalno, izraža negativen odnos (o slabih, nemoralnih dejanjih) ▸ gané, szarság
Kaj res ne vidimo, da nam prodajajo govno, kamor koli se ozremo? ▸ Vajon valóban nem látjuk, hogy bármerre nézünk, ganét árulnak?
Hej, zabavljač, prosim, odnehaj s svojim nacističnim govnom! ▸ Hé, mulatós, kérlek, hagyd abba a náci szarságaidat!

3. neformalno, izraža negativen odnos (slaba, nezavidljiva situacija ali stanje) ▸ gané, szarUnija tone v čedalje globlje govno. ▸ Az unió egyre mélyebbre süllyed a ganéban.
Če se izkoplje živ iz tega govna, mu ne bo nikoli oprostil. ▸ Ha élve kihúzza magát ebből a szarból, sosem bocsátja meg neki.

4. neformalno, izraža negativen odnos (ničvredna, izprijena oseba) ▸ szarházi, mocsok, szar, gané"Drži gobec, ti govno!" ▸ „Tartsd a pofádat, te mocsok!”
Preklinja zdravnike, da veterane obravnavajo kot govno. ▸ Átkozza az orvosokat, amiért szarul bánnak a veteránokkal.
Policist ni leno govno, ki samo piše ure in čaka na penzijo. ▸ A rendőr nem egy lusta szarházi, aki csak írja az óráit és várja a nyugdíját.

grand, e [grɑ̃, d] adjectif velik, obsežen; znaten; močan, silen; glasen (glas), poln (kozarec), dober (pred navedbo mere), dolg (brada, noge), visok (drevo); pomemben, (zelo) važen; odrasel; figuré velik, visok, plemenit, spoštovan, vele-; masculin španski velikaš, grande

le Grand Veliki (za imeni vladarjev)
les grands odrasli, veliki
les quatre grands štiri svetovne velesile
grand âge visoka starost
grand air masculin svež zrak
grand blessé masculin težek ranjenec
grand chemin masculin glavna pot
grande communication féminin glavna prometna cesta
grand criminel masculin glavni krivec, zločinec
grands crus masculin pluriel prvovrstna vina
grand duc velika uharica
grandes eaux féminin pluriel vodovje, poplava; delovanje vseh vodometov (v parku)
grand ennemi smrtni sovražnik
grande exploitation veleobrat
grand fleuve velereka, veletok
grand froid oster, hud mraz
grand fumeur masculin hud, strasten kadilec
grande gelée féminin huda zmrzal
la Grande guerre (prva) svetovna vojna
un grand homme velik, znamenit človek
un homme grand (po postavi) velik človek
les Grandes lndes féminin pluriel Vzhodna lndija
grand in-oclavo velika osmerka (oktav), leksikonski format
grand livre masculin, (commerce) glavna knjiga
grand magasin masculin veleblagovnica
grand maitre veliki mojster
grand monde masculin gornja plast družbe
grand mutilé (de guerre) težek (vojni) invalid
plus grand que nature v nadnaravni velikosti (o sliki)
(tout) grand ouvert (čisto) na stežaj odprt
grande personne féminin odrasla oseba
les grandes personnes odličniki
grands et petits veliki in mali
grand propriétaire (foncier) veleposestnik
grande propriété (foncière) féminin veleposestvo
grande puissance velesila
grand e ville velemesto
grande vitesse (železnica) brzovozno blago
Grand Turc turški sultan
au grand air na prostem
au grand jamais prav nikoli, humour o svetem Nikoli
au grand jour pri belem dnevu
au grand soleil v polnem soncu
de grand cœur iz srca rad
de grand matin navsezgodaj zjutraj
en grand v velikem, na veliko; celokupno; v naravni velikosti
en grand habit v gala (družbeni, večerni) obleki, v gali
en grand nombre v velikem številu
en grande toilette v veliki (večerni) toaleti
en grande tenue, en grand uniforme v gala uniformi
sur une grande échelle v velikem merilu
aller grand train hitro iti
avoir grand air imenitno izgledati
avoir grand faim, grand-soif biti zelo lačen, žejen
avoir grand-peur zelo se bati
avoir grand besoin de quelque chose nujno kaj potrebovati
être plus grand que nature presegati človeške moči
il est grand temps skraini čas je
c'est grand! to je sijajno!
faire - cas de quelque chose mnogo dati na kaj, zelo ceniti
il fait grand jour beli dan je
mener grand train razkošno živeti
se faire grand rasti, velik posta(ja)ti
être monté sur son grand cheval (figuré) prevzetovati
ouvrir de grands yeux debelo (po)gledati
voir grand imeti (v glavi) velike načrte, velike ambicije
il a les yeux plus grands que le ventre ima večje oči kot želodec

gravis -e, adv. graviter (prim. gr. βαρύς, βάρος, βαρύνω)

I. abs.

1. težek, obremenjen, otovorjen, bremenat: onus H., onus armorum C., pondus aratri, silex, catenae O., navigia C., valvae CI., aestate grave esse aureum amiculum CI., aes gr. L. baker v šibikah, v palicah (kot polnotežen, en funt težek denar), argentum SEN. PH. samorodno, čisto, pera PH. graviora corpora LUCR.; (o osebi) težek = velik in močen: stat gravis Entellus V.; (o psu) težek = okoren, neroden, težkonog, neokreten: canis COL.; (o jedilih) težek = težko prebavljiv: cibus CI. cena PLIN. IUN. gravissima bubula CELS.; (o zemlji) (pesn.) težka = debela, mastna: tellus V. terra H.; pogosto o orožju: arma C., V., CU., SEN. PH., hasta O., tela CU., SEN. PH.; od tod enalaga: gr. agmen L. ali gr. miles T. težko oboroženo vojaštvo; pren.: lacertus O., insula O. težeč; ker so ceno prvotno odtehtavali na tehtnici, je gravis večkrat = velik (po številu), visok: graves pavonum greges VARR., gr. pretium S. FR., gr. fenus, gr. vectigalia SUET., od tod gr. supellex PLIN. IUN. dragoceno; adv. graviter = težko, hudo, močno, silno: graviter cadere O., gravius cadere ali accidere C., graviter ad terram pondere vasto concidit V. je lopnil na tla, hasta graviter pressa V., graviter se vulnerare CU., gravius erumpere T.

2. metaf.
a) tehten, važen, imeniten, pomenljiv, znamenit, veljaven, vpliven: epistula, testimonium, laudatio, auctoritas, tot res tam graves, illa gr. Sullae victoria, civitas CI., S. FR., L., gravem personam induxi CI. pomembno vlogo, gravi odio esse in aliquem CI. hudo sovražiti koga, graves inimicitias gessit M. Cato cum multis CI. hudo sovraštvo, quod apud omnes leve et infirmum est, id apud iudicem grave et sanctum esse ducetur CI., nec umquam fuit apud populum gravior oratio CI. in nikoli ni noben govor bolj vplival na narod, in omnibus causis gravioribus initio dicendi commoveri soleo vehementius CI., est hoc gravissimum argumentum CI., gravissimae cogitationes CI., de vobis illi gravissime iudicaverunt CI. o vas so imeli kaj visoke misli (= zelo visoko mnenje), vas so imeli zelo v čislih; o osebah: gr. auctor, orator, testis CI., vir S. FR., auctoritate graviores CI., tres gravissimi historici N.
b) occ. α) o glasu zamolkel, debel: vox CI., Q., sonus CI., O., Q., fragor O., syllaba Q. nenaglašen, graviter sonare CI., V. β) resen, resnoben, strog, preudaren, možat, dosleden, značajen: adulescens, consul, homo, iudex CI., Aesopus H. resni (igralec) Ezop, vir VELL., animus natu gravior TER. po letih preudarnejši, gravior (Cato) in laudando CI., gravissimus civis, homo, vir CI., gravissimi domini CI.; enalaga: gr. aetas, sententia CI., supercilium PLIN. IUN.; cum senibus graviter, cum iuventute comiter vivere CI., liber graviter scriptus CI.; kot adv. včasih = živo, silovito: orationem graviter habere CI., graviter contionari SUET. γ) častitljiv, dostojen, dostojanstven, vznesen, vzvišen, veličasten, slovesen: numen CI., tum graves sumus, tum subtiles CI., gr. poëta CI., Aeschylus Q., caerimonia gravissima C.; poseb. o senatu: senatus O., ordo gravissimus CI., hoc orbis terrarum gravissimum consilium CI.; enalaga: grave senatus consultum CI. dostojen, genus epistularum ... grave CI., gr. genus dicendi, gr. oratio Q., carmen PR. = epska pesem, canere graviore plectro O. bolj vzvišeno peti; graviter utrumque agere, graviter tractare illum locum CI.

II. pass.

1. obtežen, obremenjen, obložen, napolnjen, poln, redko abs.: arbor O. sadovito (= polno sadja), corpus H. zaprto, (= zapečenost, zaprtost), oculi V. motne, comitatus CU. neokretno spremstvo; večinoma z abl.: agmen grave praedā L., graves hostilibus spoliis naves L., miles gravis armis CU., gravis aere manus V. ali colus lanā gravis V. polna, pharetrā spolioque leonis gravis O., cornum cuspide grave O. s težko ostjo, dextera iaculo gravis O., habenae graves auro O. strčeče (= štrleče, trde) od zlata, graves fructu vites Q., quasi gravis catenis PLIN. IUN. kakor da so ji verige pretežke; pren.: barba gravis nimbis, graves aspergine pennae O.

2. occ. (o ženskah) noseča, nosna, samodruga, v drugem stanju; (o samicah) breja: sacerdos Marte gravis V., fit gravis zanosi, spočne; graves fetae V., equus ... gravis peditem adtulit alvo V. (o trojanskem konju), balaenae utero graves PLIN.; enalaga: uterus O., gravis maturo pondere venter O.

3. metaf. obtežen s čim, poln česa: vino gravis (gr. οἰνοβαρής) opit, pijan, (bibendo) graves O. s težko glavo, graves somno epulisque L. ali mero somnoque O. ali crapulā CU. omamljeni od (zaradi) ..., mero ac vigiliis gr. CU. vinjen in oslabel (vinski in nevečen); occ.
a) zaradi česa mlahav, onemogel, bolan: morbo gravis V. mlahav od bolezni, bolan in mlahav, gr. vulnere L., VELL. ali de vulnere VAL. FL. onemogel zaradi rane, gr. avido haustu CU.; tudi brez abl.: abit in somnum gravis LUCR.
b) od starosti idr. sključen, upognjen, potrt: gr. aetate L. ali senectā O. ali senectute T., iam aetate et viribus erat gravior L., gravis iam aetate et corpore VELL., gr. annis V., H. zelo prileten, star, mator; tudi samo gravis: gravis Entellaum dictis castigat Acestes V.
c) (le kot adv.) nerad, z ne(je)voljo: tulit graviter illud facinus turpissimum CI., id senatum gravissime laturum CI., aliquid graviter accipere CI., gravius aliquid tolerare T.; graviter audire TER. kaj hudega slišati (toda: gravius audire coepisse CELS. naglušen postati); z ACI: graviter tuli in eum me locum adduci CI., ferebat graviter illam sibi ab isto provinciam datam CI.; s quod: senatum graviter ferre, quod nihil facerem CI. EP.

III. act.

1. težeč, hud, nadležen, neprijeten, neznosen, nevaren, poguben: anni tempus CI., L., autumnus C., aestas V. zagatna sopara, poletna soparica, gestus H., pestilentiā gravis annus L., tempestas, sidus O. hudo, ictus O. ali alapa PH. hud(a), graviter ferire V. krepko, močno; pesn. acc. n. sg. grave (nam. adv.) silno, močno: grave vociferaris VAL. FL., grave risit, mugit STAT.; gravis v pomenu nezdrav: solet esse gravis cantantibus umbra V., graves aurae, Minturnae O., locus CELS., solum caelumque iuxta grave T.; o osebah: gravis ictu viator V. krepko je udrihnil po njej (kači), victor V. silni, grave Nereidum numen O. hudo se jezeče, accolae CU., gravis in rem publ. mater T. huda, pogubna; z dat.: alicui odiosus et gravis CI., libertati Graeciae gr. L., cogor ipse meis auribus esse gravis etiam eorum auribus, qui ... CU.; pren.: morbus, vulnus CI. huda, valetudo CI. slabo počutje, slabo zdravje, crimina gravissima CI. zelo obtežilne, hoc si tibi grave est N. neprijetno, gr. opus V. graves labores V. nadležna, gr. militia H., CU. nadležna, dolor, somnus, torpor O. ali sopor CU. težeč, -a -e, curae O. težeče, moreče, se non graviter habere CI. ne biti težko bolan (= lažje bolehati), gravius aegrotare CI. biti nevarneje bolan, graviter saucius L. hudo ranjen, graviter iacēre PLIN. IUN. hudo bolan ležati; z inf.: non mihi grave duxissem scribere ad te CI. EP., est in populum Rom. grave non posse uti sociis ... CI., grave esse videtur eum dicere in iudicio CI., est gravius spoliari fortunā quam non augeri dignitate CI.; z abl. sup.: hoc perquam grave est dictu CI., grave dictu est, sed dicendum tamen CI., haec gravia auditu L., conatu quam effectu gravius L.

2. metaf.
a) težek (za prenašati), hud, zèl, slab, žalosten, oster, trd, prek (= nujen, potreben): fatum CI., O., bellum CI., C., S., fortuna CI., C., vita CI., S., sententiae CI., victoriae nostrae graves adversarios paratos esse videbam CI., graves de te rumores secuti sunt CI., adfertur gravis huiusce mali nuntius Syracusas CI. tožna (= žalostna) vest, habemus senatus consultum in te, Catilina, vehemens et grave CI., gr. poena CI., C., S., graviora cruciamenta, graviora tormenta CI., gravissimo supplicio adfici CI., crudelitas gravior est superbiā CI., nihil gravius dicam CI. bolj rahlo (blago) povedano, vereor, ne gravioribus verbis utar CI., ut gravissimo verbo utar CI., gravissimis verbis reprehendere CI., ne quid gravius in fratrem statueret C. ne prehude (preostre) kazni, si quid ei a Caesare gravius accidisset C., gr. contumelia L., exemplum gr. H. ki živo uči, damnum, eventus O., exitus auspicio gravior O., nec mors mihi gravis O. zame ni težka, graviter angi aliqua re CI., gravius in aliquem consulere S., gravissime dolere C., irae graviter ultae V., de tribunis gravissime ... decernitur L.; kot subst. n. pl.: o passi graviora V. hujše nezgode, graviora minari O. ostrejše kazni, gravia perpessus EUTR.
b) ki močno vpliva: α) na voh = močan, zoprn, nagnusen, smrdeč, smrdljiv: odor PLIN., odor iucunde (suaviter) gravis PLIN., odor caeni gr. V. zoprn duh, zoprna tohlina (= zatohlost), gr. chelydri V., gr. elleborus, hircus H., mullus iam gravis est PETR. POET. že smrdi, gr. sentina IUV., graviter spirantes hydri, graviter spirantis copia thymbrae V. tudi grave (nam. graviter) olens V. zoprno dišeč; metaf.: grave virus munditiae pepulere H. zoprno nesnago (= okornost). β) na okus = grenek, gorjup: absinthius VARR. AP. NON.

grec, grecque [grɛk] adjectif grški

Grec masculin Grk
Grecque féminin Grkinja; masculin grščina
grec ancien stara grščina
croix féminin grecque grški križ
c'est du grec pour moi to mi je španska vas
c'est du grec (figuré) tega ne razumete, to se vas ne tiče
Eglise féminin grecque grška pravoslavna Cerkev
rite masculin grec obred grške Cerkve
i grec masculin ipsilon (grška črka)
renvoyer aux calendes grecques odgoditi na sveti Nikoli

Greek² [gri:k] pridevnik
grški

Greek Church grškopravoslavna cerkev
Greek gift trojanski konj, danajsko darilo
on the Greek Calends nikoli

guastare

A) v. tr. (pres. guasto)

1. pokvariti, skaziti, poškodovati:
la grandine ha guastato il raccolto toča je poškodovala letino
guastare lo stomaco, la salute pokvariti želodec, zdravje
guastarsi il sangue pren. razjeziti se, gnati si k srcu
guastarsi la testa pren. zgubiti glavo, razsodnost

2. pren. motiti:
guastare l'amicizia prekiniti prijateljstvo
guastare l'incantesimo razbiti čar, razbliniti iluzije
guastare i sogni a qcn. kvariti komu sanje, motiti komu srečo

3. pren. kvariti, spriditi

B) v. intr. škodovati, biti neprimeren, neprijeten:
una parola gentile non guasta mai prijazna beseda nikoli ne škodi

C) ➞ guastarsi v. rifl. (pres. mi guasto)

1. pokvariti se (tudi pren.):
l'orologio si è guastato ura se je pokvarila
temo che il tempo si guasti bojim se, da se bo vreme pokvarilo

2. pren. pokvariti se, spriditi se
PREGOVORI: troppi cuochi guastano la cucina preg. veliko babic, kilav otrok

gúnjac -njca m gl. gunj 1. in gunj 2.: odbornici, sve sami seljaci, u novim, odugim gunjcima; prosta postelja pokrivena gunjcem; nije bio kaput nikada prijatelj gunjcu gospod in kmet nista nikoli bila prijatelja

hardly [há:dli] prislov
komaj, le malo, s težavo, trdo, težko

hardly ever skoraj nikoli
hardly anyone skoraj nihče
I need hardly say ni mi treba reči

herojsko prislov
(pogumno; junaško) ▸ hősiesen, heroikusan
Ranjenec je vse skupaj prenesel zelo herojsko, naročil mi je, naj poiščem pomoč. ▸ A sérült nagyon hősiesen viselte az egészet, rám parancsolt, hogy kérjek segítséget.
Torinski gasilec Mario Trematore je planil v ogenj in herojsko rešil skrinjo s prtom. ▸ Mario Trematore torinói tűzoltó berohant a tűzbe és hősiesen kimentette a leplet tartalmazó ládát.
Ob novem pripomočku bo vsaj za nekaj trenutkov pozabil na vse bolezni, s katerimi se herojsko spopada v življenju. ▸ Az új eszközzel legalább néhány pillanatra elfelejti az összes betegséget, amellyel hősiesen küzd az életében.
Nikoli ne bo herojsko prijezdil na pomoč soigralki. ▸ Soha nem fog hősiesen a csapattársa segítségére sietni.
Ahab je herojsko umrl v bitki. ▸ Ahab hősi halált halt a harcban.

hierarhija samostalnik
1. (razvrstitev po položaju ali funkciji) ▸ hierarchia, rangsorVerjel je v nujnost družbene hierarhije in ni nikoli zagovarjal enakosti vseh ljudi. ▸ Hitt a társadalmi hierarchia szükségességében, és sohasem támogatta az összes ember egyenlőségét.Počasi se je vzpenjal po lestvici vojaške hierarhije. ▸ Lassan lépdelt felfelé a katonai hierarchia ranglétráján.Višje kot je nekdo v hierarhiji odločanja, težje se kaznivo dejanje dokaže. ▸ Minél feljebb van valaki a döntéshozatali hierarchiában, annál nehezebb bizonyítani egy bűncselekményt.V hierarhiji moči je osebje nadrejeno stanovalcem, zato od stanovalcev pričakuje prilagajanje zahtevam institucije in osebja. ▸ A hatalmi hierarchiában a személyzet felsőbbrendű a lakókkal szemben, ezért elvárják, hogy a lakók alkalmazkodjanak az intézmény és a személyzet elvárásaihoz.Pravimo, da so odnosi v družini hierarhični in da so starši na vrhu hierarhije. ▸ Azt mondjuk, hogy a családi kapcsolatok hierarchikusak, és a hierarchia csúcsán a szülők állnak.
Kapetan je pač samo eden, hierarhija v reprezentanci mora biti jasna. ▸ Csak egy csapatkapitány van, a válogatottban a hierarchiának egyértelműnek kell lennie.
Običajno vlada hierarhija med živalmi istega spola po starosti in mlajši to upoštevajo. ▸ Az azonos nemű állatok között általában korosztályi rangsor van, és a fiatalabbak ezt tiszteletben tartják.

2. (vodstvo organizacije) ▸ hiererchia, rangsorTeze, ki so nastajale znotraj cerkvene hierarhije, so imele odmev tudi v občestvu. ▸ Az egyházi hierarchián belül felmerült tézisek a közösségben is visszhangra találtak.Li Peng je zdaj predsednik najvišjega zakonodajnega telesa in drugi človek v kitajski partijski hierarhiji. ▸ Li Peng most a legfelsőbb törvényhozó testület elnöke és a kínai párt hierarchiájának második embere.

3. (razvrstitev česa po pomembnosti) ▸ hierarchiaDružina je v hierarhiji vrednot Slovencev že dolgo na prvem mestu. ▸ A család régóta a szlovén értékrend csúcsán áll.Količina odloženih odpadkov se namreč zmanjšuje, sežig pa je po hierarhiji ravnanja z odpadki na zadnjem mestu. ▸ A lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken, az égetés pedig a hulladékkezelés hierarchiájának legalsó helyén áll.Meddržavni sporazumi so pomembnejši in v hierarhiji pravnih aktov nadrejeni domačim pravnim aktom. ▸ Az államközi megállapodások fontosabbak, mint a hazai jogi aktusok, és a jogi aktusok hierarchiájában előrébb állnak azoknál.

4. v računalništvu (o organiziranosti elementov) ▸ hierarchiaRaziskovalec in Moj računalnik sta daleč najboljša programa za ustvarjanje map, ker pri njima zlahka vidite, kje v hierarhiji map bo nova mapa pristala. ▸ Az Explorer és a Saját gép messze a legjobb mappateremtő programok, mert könnyen láthatóvá teszik, hogy az új mappa a mappahierarchiában hol fog elhelyezkedni.Pri pisanju kode si lahko pomagamo tudi z urejevalnikom hierarhije, ki v obliki drevesa prikazuje povezavo med razredi. ▸ Kódírás közben használhatja a hierarchikus szerkesztőt is, amely az osztályok közötti kapcsolatokat egy fa formájában mutatja be.

hliniti glagol
(pretvarjati se) ▸ színlel, tettetMed rusko revolucijo je hlinil norost in se tako izognil vpoklicu. ▸ Az orosz forradalom idején őrültnek tettette magát, és így megúszta a besorozást.
Ker se nikoli v življenju ni resnično dolgočasila, dolgočasja preprosto ni mogla hliniti. ▸ Mivel életében sohasem unatkozott igazán, egyszerűen nem tudott unalmat színlelni.

hrček samostalnik
1. (žival) ▸ hörcsögPovezane iztočnice: kitajski hrček, veliki hrček, zlati hrček

2. (kdor po nepotrebnem kopiči stvari) ▸ hörcsög
Prepričana sem, da vsak od nas pozna kakšnega hrčka, ki nikoli ničesar ne vrže stran. ▸ Biztos vagyok benne, hogy mindnyájan ismerünk egy hörcsögöt, aki soha semmit nem dob ki.
Municijo je vojska zbirala tako pridno kot kak hrček. ▸ A hadsereg a muníciót olyan szorgalmaan gyűjtögette, mint a hörcsögök.

3. neformalno, lahko izraža negativen odnos, zlasti v športnem kontekstu (o Hrvatih) neformalno ▸ hörcsög [horvát]
Trener je po moje krivec za povprečne predstave Hrvaške, ki zagotovo zmore več. Upam, da je poraz danes hrčke streznil in bodo v bodoče pokazali boljšo igro. ▸ Véleményem szerint az edző a hibás Horvátország átlagos teljesítményéért, amely minden bizonnyal többre képes. Remélem, hogy a vereség ma kijózanította a hörcsögöket, és a jövőben jobb játékot fognak mutatni.
V vaterpolu so hrčki svetovni prvaki. ▸ Vízilabdában a hörcsögök világelsők.

in-audītus 3

I. (in [priv.], audīre)

1. neslišan, (še) ne slišan: Iust., Lucr., vetus est, quod dicam, et nemini fortasse inauditum Ci. je pač že vsakdo slišal, maribus invisa et inaudīta sacra Ci. ki jih še niso videli niti o njih slišali; od tod

2. metaf. nikoli slišan = neznan, še nepoznan, čisto nov (nenavaden): Plin., Suet., Vell. idr., mihi supplicatio novo et inaudito genere decreta est Ci., inusitata inauditaque clementia Ci., gentīs feras et inauditas domare Ci., inaudita ac nefaria sacra Ci., squalor incredibilis et inauditus Ci., inauditus agger C., supplicio adfici virginem inauditum habebatur T.; komp.: hominum nescias invisitatius an inauditius genus Iul. Val.; subst. pl. n.: se praeter ceteros inaudita atque incognita pati Suet.

3. v omejenem pomenu (occ.) nezaslišan: ut te inauditum et indefensum capiant T., inaudita rea T.

4. brez posluha: animalia inaudita Gell. (6 (7), 6, 1: po drugih, novejših verzijah: inaurita).

— II. pt. pf. glag. inaudiō (gl. to besedo).

infatti cong. namreč, saj, kajti:
è un ignorantone, infatti non ha mai preso in mano un libro velik nevednež je, saj še nikoli ni imel knjige v rokah

innocent¹ [ínəsnt] pridevnik (innocently prislov)
nedolžen, neomadeževan, čist; neškodljiv, preprost, neizumetničen
pravno nedolžen (of)
dopusten, legalen, nesumljiv
pogovorno bedast, naiven

innocent air nedolžen obraz, nedolžen videz
an innocent deception nedolžna prevara
an innocent sport neškodljiv šport
innocent trade legalna trgovina
innocent goods nesumljiva roba, nepretihotapljena roba
pogovorno innocent of brez
innocent of self respect brez samospoštovanja
he is innocent of such things še nikoli ni o teh stvareh slišal
he is innocent of Latin ne zna niti besedice latinščine

íz de; por

iz Pariza de París
iz časopisa del periódico
iz dobrega vira de buena fuente
iz tega razloga por esta razón
iz ljubezni do por amor a
iz kamna de piedra
iz strahu de miedo
iz usmiljenja por lástima
iz izkušnje por experiencia
preveden iz francoščine traducido del francés
ves iz sebe od jeze fuera de sí de rabia
piti iz kozarca beber en un vaso
priti iz mode pasar de moda
iti iz hiše salir de casa
kaj bo iz nje? ¿qué va a ser de ella?
iz njega ne bo nikoli nič nunca llegará a ser algo

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izučíti to train; to give someone knowledge (of), to give someone skill (in); to instruct; to teach

izučíti se to complete one's apprenticeship, to finish serving one's apprenticeship; to go through special training; to serve one's time; figurativno to become wise
človek se nikoli ne izuči we are never too old to learn
to me je izučilo I've learned my lesson, I've learned a valuable lesson
to naj ga izuči let that be a warning to him, that will be a lesson for him
to ga je izučilo this was a lesson for him

izučíti instruir; ejercitar; aleccionar ; (žival) amaestrar

izučiti se terminar los estudios; (o vajencu) terminar el aprendizaje
človek se nikoli ne izuči siempre se aprende algo nuevo

jetzt sedaj, zdaj; bis jetzt do sedaj, doslej; erst jetzt šele sedaj; noch jetzt še sedaj; gleich jetzt ravno zdaj; jetzt eben ravnokar; jetzt oder nie sedaj ali nikoli; in Fragesätzen : neki (wo habe ich jetzt das gelassen kje neki ...)