Franja

concordia -ae, f (concors)

1. enodušnost, istomiselnost, enotnost, složnost, sloga: concordiā parvae res crescunt, discordiā maxumae dilabuntur S., ex dissensione ad societatem concordiamque revocati Ci., concordiam constituere, confirmare Ci., disiungere Ci. ep. ali turbare L., ab diutina ira tandem in concordiam redigere ordines L., concordiae inter se consulere, concordiae in commune consulere L., concordiam et pacem firmare in perpetuum Cu., mirā concordiā vivere T. (o zakoncih), c. equestris Ci. (med vitezi), felix Pr., discors Lucan. (med pisano se gledajočimi knezi); pren. o abstr.: (temperantia) pacem animis affert et eos quasi concordiā quādam placat Ci., rerum agendarum ordo et, ut ita dicam, concordia Ci.

2. met. enodušen (zvest) prijatelj: et cum Pirithoo, felix concordia, Theseus O. eno srce in ena duša.

3. pren. soglasje, soglasnost, složnost, skladnost, privlačnost: Sirenum Petr. = sirenskega petja, vocum Col., nervorum Q., discors c. (sc. ignis et aquae) O. (prim.: discordia concors Lact.) ali rerum c. discors H. nesložna složnost (oksimoron): po Empedoklovem nauku, da vse nastane iz večnega nasprotovanja med prvinami, na katere delujeta νεῖκος καὶ φιλότης, rupta rerum c. Sen. ph., c. rerum et repugnantia Plin., c., quam magnes cum ferro habet Plin.

4.
a) pooseb. Concordia -ae, f Konkordija, Sloga, boginja sloge, ki je imela v Rimu in zunaj njega več svetišč, posvečenih po srečni poravnavi domače nesloge. Prvo tako svetišče je postavil Kamil na vzhodni rebri Kapitolija; tu je včasih zboroval senat: Ci., S., O.
b) več mest z imenom Concordia -ae, f Konkordija, poseb. α) venetsko mesto (zdaj Concordia Segittaria): Mel., Plin., Fr., Aur. β) luzitansko mesto: Plin.; — od tod preb. Concordiēnsēs -ium, m Konkordij(an)ci: Plin. γ) Concordia Iūlia Julijska Konkordija, rim. naselbina v betski Hispaniji, sprva Nertobriga: Plin., imenovana tudi Concordiēnsis colōnia Konkordijska kolonija (naselbina): Fr.; preb. Concordiēnsēs -ium, m Konkordij(an)ci: Fr. δ) triboško mesto v belgijski Galiji: Amm.
c) Concordia Konkordija kot osebno ime. α) priimek cesarja Vitelija: Suet. β) ime neke sužnje: Paul. (Dig.).

configuration [kɔ̃figürasjɔ̃] féminin (zunanja) oblika, izoblikovanost, konfiguracija; astronomie konstelacija, lega, položaj nebesnih teles

configuration d'un pays konfiguracija neke dežele

coralloachātēs -ae, m (gr. κοραλλοαχάτης) koralasti ahat: Plin. corallum, gl. cūralium (cū̆ralium). cōram (iz *coōram, adv. acc. iz cum in acc. neke iz ōs, ōris izpeljane oblike, še verjetneje pa pretvorba nekega *cōre = *co(m) ōre, po analogiji s clam, palam, perperam)

I. adv.

1. osebno, sam, navzoči, na svoje oči, včasih tudi ustno: Icti. idr., c. videre aliquem ali aliquid Pl., Gell., c. loqui cum aliquo Ci. ep., cum c. sumus Ci. ep. ker smo osebno skupaj, c. deferre aliquid Ci. ustno, c. (naspr. litteris) agere Ci., histriones c. sedenti non pepercerunt Ci., c. intueri aliquid Ci., haec c. cernere C., nati c. cernere letum V., eadem fere, quae ex nuntiis litterisque cognoverat, c. perspicit C., c. adesse C. osebno navzoč biti, c., quem quaeritis, adsum V., c. adest cerniturque Cu., c. audire H. na svoja ušesa, quod c. ex ipso audiebamus Ci.

2. javno, vpričo, pred očmi koga, (komu) v obraz, pred koga, kaj, pred kom, čim: illum huc c. adducam Ter., non imperabat c., quid facto opus esset Ter., libenter haec c. cum Q. Catulo at Q. Hortensio disputarem Ci., ille Diomedonte coram … inquit … N. Diomedontu v obraz, Manlius quoque ad restituendam aciem se ipse c. offert L. stopi naprej (= pred vojake), coram adgnoscere voltus … videbar V. pred očmi, jasno, ut veni c. H. ko sem predenj stopil, oscula c. dare O., c. convinci T., c. confodi Suet., c. deprehendi Ap. —

II. (po Ci.) praep. vpričo koga, pred kom,

1. z abl.: c. genero meo Ci., c. frequentissimo legationum conventu N., c. populo H., non ubivis coramve quibuslibet (recito) H., cantabit vacuus c. latrone viator Iuv.; zapostavljeno: te c. H., ipso Germanico c. T., se c., illo c., populo c. Suet.

2. z gen., toda le pri Ap. (enkrat): non quidem coram noxae prehensus pri dejanju samem, pri zločinu prijet; pogosteje pri istem piscu in cōram z gen. vpričo koga, pred kom: in coram omnium, in coram sui.

coramblē -ēs, f (gr. κοράμβλη) neke vrste kapus, ki baje slabi vid: Col. poet.

cottana (tudi cotana, cotona, coctana, coctona) -ōrum, n (gr. κόττανα) neke suhe smokvice (it. cotogna): Plin., Stat., Mart., Iuv.

cyanos (cyanus) -ī, m (gr. κύανος)

1. bot. modrica, modriš: Plin.

2. cian, neke vrste višnjelec: Plin.

cyparissiās -ae, acc. -ān, m (gr. κυπαρισσίας)

1. ciparisij, neke vrste mleček, menda garjavi mleček: Plin. (tudi z acc. cyparittian).

2. ognjena sled v zraku: Sen. ph., P. F.

cypēros -ī, m (gr. κύπειρος) bot. peronica, deloma tudi okrogla peronica, neke vrste loček ali bičje: Plin. — Soobl. cypēron -ī, n (gr. κύπειρον): Petr. poet., in cypērum -ī, n: Varr., Col.

déclin [deklɛ̃] masculin upadanje, pojemanje; zadnji krajec (lune); figuré propadanje, konec

au déclin du jour proti večeru
déclin de la vie, de l'âge starost
déclin d'une civilisation, d'un art propad neke civilizacije, umetnosti
le soleil est à son déclin sonce zahaja
être sur son déclin bližati se koncu, biti na koncu

déconfiture [-fitür] féminin, familier propad, moralen poraz; familier popoln (finančen) polom, bankrot; nezmožnost plačila

déconfiture d'un parti propad neke stranke
être, tomber en déconfiture propasti; bankrotirati
tombé en déconfiture popolnoma uničen

défense [defɑ̃s] féminin (o)bramba, zaščita; prepoved; zoologie okel, čekan

défense de fumer, d'entrer prepovedano je kaditi, vstopiti
défense de stationner parkiranje prepovedano
défense antiaérienne, anti-chars protiletalska, protitankovska zaščita
défense légitime silobran
défense nationale narodna obramba
défense passive pasivna (protiletalska) obramba
propre défense samoobramba
être hors de défense, (familier) ne pas avoir de défense ne se moči braniti, biti brez orožja
faire une belle défense hrabro se boriti
se mettre en défense postaviti se v bran
prendre la défense de quelqu'un prevzeti obrambo neke osebe; zavzeti se za koga

déférer [defere] verbe transitif privesti (à, devant pred); izročiti; ovaditi, prijaviti; priznati, pripisovati; verbe intransitif popustiti, vdati se, podvreči se, pristati na kaj

déférer au tribunal naznaniti sodišču, tožiti
je défère à votre jugement uklonim se vaši razsodbi
déférer à un ordre poslušati, ubogati ukaz
déférer à l'avis, au désir de quelqu'un pridružiti se mnenju, želji neke osebe

dégoûter [degute] verbe transitif pokvariti, vzeti tek (quelqu'un komu); pristuditi, priskutiti, prignustiti, zagabiti; gabiti se, studiti se, gnusiti se; odvrniti (de od)

se dégoûter de quelque chose naveličati se, postati sit česa
ça me dégoûte (familier) to se mi upira, to mi je zoprno, tega sem do grla sit
son hypocrisie me dégoûte njegova hinavščina se mi gabi
ce sont des travaux à dégoûter du travail to so dela, ki delo priskutijo, od dela odvračajo
ma femme a fini par me dégoûter du homard končno mi je žena priskutila jastoga
se dégoûter d'un plat naveličati se neke jedi

délničar shareholder; stockholder

biti délničar (neke) družbe to hold shares in a company

demande [dəmɑ̃d] féminin prošnja, vloga; predlog; zahteva, želja; vprašanje; commerce naročilo, povpraševanje (de po)

demande d'admission prošnja za sprejem, za pripustitev
demande de brevet prijava patenta
demande des consommateurs povpraševanje porabnikov
demande en divorce tožba za razvezo
demande en dommages-intérêts odškodninska tožba
demande d'emploi prošnja za službo
demande en grâce prošnja za pomilostitev
demande en justice sodna uveljavitev
demande en mariage snubitev
demande de mutation prošnja za premestitev
demande en nullité ničnostna pritožba
demande en poursuite criminelle kazenski predlog
demande primordiale nujna potreba
demande reconventionnelle (juridique) protitožba
demande de retraite prošnja za upokojitev
demande de secours prošnja za podporo
formule féminin de demande formular za prošnjo
à la demande générale na splošno željo
sur demande na prošnjo, na zahtevo
l'offre et la demande ponudba in povpraševanje
adresser une demande nasloviti prošnjo
accorder, exaucer, satisfaire une demande ugoditi prošnji
être en faible demande, faire face à la demande biti v majhnem povpraševanju, zadostiti povpraševanju
faire, formuler, présenter une demande napraviti, formulirati, vložiti prošnjo
faire quelque chose à, sur la demande de quelqu'un napraviti kaj na željo neke osebe
intenter une demande vložiti tožbo
livrer sur demande dostaviti, dobaviti po naročilu
refuser, rejeter, repousser une demande odbiti prošnjo
répondre, donner suite à une demande odgovoriti na prošnjo
(la) belle demande! kakšno vprašanje! to se samo po sebi razume!

denominational [dinɔminéišənl] pridevnik (denominationally prislov)
veroizpoveden, konfesionalen

denominational education vzgoja v duhu neke cerkve
denominational school konfesionalna šola

déprendre*, se [deprɑ̃dr] osvoboditi se, oprostiti se, rešiti se

déprendre d'une personne, d'une habitude osvoboditi se, rešiti se neke osebe, navade

déroute [derut] féminin divji, paničen beg; figuré poraz, polom; zmeda, nered

mettre l'ennemi en déroute pognati sovražnika v beg
la retraite tourne en déroute umik se spremeni v divji beg
la déroute d'un parti poraz (neke) stranke

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

do prep
1. până (la), în
□ od hiše do hiše din casă în casă
□ do neke mere întrucâtva
2. de
□ ni mi do šale nu-mi arde de glumă