Franja

lisíčji (-a -e) adj.

1. di, della volpe, volpino:
lisičje krzno pelliccia di volpe, renard
lisičji obraz volto volpino
lisičji mladič volpicino

2. pren. astuto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
bot. lisičji parkeljci ditola gialla (Clavaria flava)
bot. lisičji rep coda di volpe (Alopecurus pratensis); obrt. segaccio, saracco

losov [ó] (-a, -o) Elch- (mladič das Elchkalb)

mačji pridevnik
1. (o mački) ▸ macska Mačje dlake me sploh ne motijo, saj imam dva mucka in enega psa. ▸ A macskaszőr egyáltalán nem zavar, hiszen nekem is van két macskám és egy kutyám.
Povezane iztočnice: mačje stranišče, mačja kuga, mačji aids

2. (o privlačnosti ali eleganci) ▸ macska-Detektive je mogoče prepoznati po njihovi značilni hoji; po mačjem koraku, prihuljeni drži in budnem pogledu. ▸ A nyomozókat jellegzetes járásukról – macskalépteikről, görnyedt testtartásukról és éber tekintetükről – lehet felismerni.Sem res dekle z mačjim pogledom, ki spravi na kolena vsakega moškega? ▸ Tényleg egy olyan macskatekintetű lány vagyok, aki minden férfit térdre kényszerít?Medtem se je manekenka po modni stezi sprehajala z mačjo hojo v zapeljivem spodnjem perilu. ▸ Közben a modell macskaléptekkel, csábító fehérneműben sétált a kifutón.

mamón, -ona

diente mamón mlečni zob; ameriška španščina dojenček; mlada žival, mladič

materino mleko stalna zveza
(o tekočini) ▸ anyatejOtrok je bolj odporen in se lepo razvija, dokler pije materino mleko. ▸ A gyermek ellenálló képessége nagyobb és jobban fejlődik, amíg anyatejet iszik.
Veverica kot mladič sesa materino mleko, zato spada med sesalce. ▸ A mókus kölyök korában anyatejjel táplálkozik, ezért az emlősök közé tartozik.

mladíček (-čka) m dem. od mladič

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

orka samostalnik
zoologija Orcinus orca (morska žival) ▸ orka, kardszárnyú delfin

pariō² -ere, peperī, partum, toda paritūrus (iz *p_er-i̯ō; indoev. kor. *per- roditi (menda povezan s kor. *per- = prinesti (prinašati), dodeliti (dodeljevati), v lat. pars, gr. ἔπορον prinesel, dal je, πέπρωται dano, določeno je), prim. skr. pr̥thuka- otrok, tele, mladič, skot, gr. πόρις, πόρτις, πόρταξ tele, telica, stvnem. far, farro, nem. Färse telica, lit. periù valim = sedim na jajcih, lat. partus, Propertius (= „Negodnik“ = prezgodaj rojen otrok)) „na dan spravljati“, in sicer

1. (po)roditi (rojevati) (o ženskah); (s)kotiti, povreči, storiti, nesti, drstiti se, ikriti se (o samicah živali): Ca., Macr., Latona Deli Apollinem Dianamque peperit Ci., p. sine obstetricis operā, sine doloribus Pl., quā nocte Olympias peperit Cu., Lucinam in pariendo invocant Ci., p. equuleum L., animal Plin. (o kitu) žive mladiče, ova Ci. nesti, parere Plin. (o ribah) drstiti se, ikriti se, o drugih živalih tudi (s)kotiti, povreči, storiti; pt. pf. subst. (kot dep.) parta -ae, f „ki je rodila, porodivša“, porodnica: Col.

2. (redko o moškem spolu) (za)ploditi, oploditi (oplojevati), zaroditi: Caecil. ap. Non., leo pariet Poeta ap. Q.

3. metaf.
a) roditi, ploditi, ustvariti (ustvarjati): fruges et reliqua, quae terra pariat Ci., o philosophia, tu urbes peperisti Ci., ligna putrefacta pariunt vermiculos Lucr.; occ. iznaj(deva)ti, izumiti (izumljati), izmisliti (izmišlj(ev)ati) si: verba Ci., quae tota ab oratore pariuntur Ci., fabulae Scalam peperēre Iust.
b) pridobi(va)ti (si), preskrbeti (preskrbovati) (si), priskrbeti (priskrbovati) (si), oskrbeti (oskrbovati) (se), pripraviti (pripravljati) (si): consulatum, sibi laudem Ci., fructum labore Ci., virtute sibi tyrannidem N., victoriam ex hoste L., gratiam apud aliquem L. ali ab aliquo S. fr., sibi amicitiam cum aliquo N., paritur pax bello N., quidquid partum est Sen. ph. vse pridobitve, vse osvojitve; adj. pt. pf.: partus honor V. pridobljena, parta bona Ci., male partae opes Suet.; subst. partum -ī, n pripravek, zaloga: agricolae parto fruuntur V.; večinoma pl. parta -ōrum, n pridobljeno = pridobljeno premoženje, pridobitve: patris mei bene parta Ter., male parta male dilabuntur Naev. ap. Ci., parta viri retinere, amittere S., propter annonae caritatem ante parta consumpsisse Auct. b. Afr., parta a Lucullo T. ali parta retinere T. osvojitve.
c) occ. roditi (rojevati) = prizade(va)ti, povzročiti (povzročati) komu kaj, nakopa(va)ti si kaj, izkupiti (skupiti) kaj: discidium Lucr., odium Ter., dolorem Ci., ne quam suspicionem pareret N., invidia virtute parta Ci., letum sibi manu parare V. smrt si zadati, narediti samomor.

Opomba: Fut. I paribis: Pomp. ap. Non.; inf. parīre: Enn. ap. Varr., Pl. fr.; cj. impf. pariret: It.

pūbēs² -is, f (verjetno iz indoev. kor. *pōu- (*pēu-), pəū- nabrekniti, oteči; prim. skr. pṓtaḥ, pṓtakaḥ, mladenič, putrakáḥ mladič, putrás sin, otrok, gr. παῖς, παΐς [iz *πάFις] otrok, πῶλος žrebe, lat. puer [stlat. pover], pullus, pūsus, pūpus, pūpa, pūpilla, pūmilus, pūtus, praepūtium, sl. ptica, ptiček), lit. putýtis mladič, mlad ptič, majhna žival, teliček, paũtas jajce, modo, got. fula = stvnem. folo = nem. Füllen, Fohlen žrebe, žrebiček)

1. prva brada, mlečna brada, tudi sramne dlake, sramna kosmatina (oboje znamenje spolne zrelosti in godnosti): Plin., Cels.; od tod

2. meton.
a) dimlje, sram, podpopje: O., Plin., Ap., Amm. idr., virgo pube tenus V.
b) odrasli (dorasli) ljudje, dorasla mladina, mlado moštvo, mladež: Romana L., T., Sil., ingenua T., captiva H., robora pubis laeta V., ei senatus omnem Italiae pubem commiserat Ci.; (pesn.) metaf. o bikih: indomita V.
c) možje, ljudje, ljudstvo: H., Cat., Tib., pube praesenti Pl., Dardana V. = Trojanci, agrestis V. kmečko (kmetsko) ljudstvo. — Soobl. pūbis -is, f: Prud.

pulchellus (pulcellus) 3 (demin. k pulcher, pulcer) zelo lep, lepčkan: Bacchae Ci. ep.; iron.: audiamus pulchellum puerum Crassus ap. Ci. lepega človečka, lepega (lepčkanega) dečka; zaničlj. o Klodiju: surgit pulchellus puer Ci. ep. lepi gospodič, mladič z lepim obrazkom; od tod Pulchellus Pulhél = Lepotiček, zaničljivi priimek Klodija, ki je imel priimek Pulcher: Ci.

pūsiō -ōnis, f (ljubkovalna besda k pūsus deček; prim. puer, pūbēs²) deček, dečič, deč(k)ec, dečak, dečarec, fant, fantič(ek), dečko, hlápčič(ek), poba, pobček, pobec, pubec: Hier., Prud. idr., tecum semper pusio cum maiore sorore cubitavit Ci., Ci. ap. Q., in illo libro, qui inscribitur Menon, pusionem quendam Socrates interrogat Ci., nonne putas melius, quod tecum pusio dormit — pusio qui noctu non litigat Iuv., parvuli ali pueruli pusiones Arn.; šalj. o mladeniču: bellisimus ille pusio Ap. mladič. — Kot nom. propr. Pūsiō Púzio (Puzión): Ci., Plin., G.

ráčji¹ (-a -e) adj. da, di, dell'anatra, anserino:
bot. račja zel elodea, peste d'acqua (Elodea canadensis)
med. račja hoja andatura anserina
račji mladič anatroccolo

slonček samostalnik
1. (slonji mladič) ▸ elefántbébi
2. (igrača) ▸ kiselefánt

slonica samostalnik
(žival) ▸ nőstényelefánt

slonj|i [ô] (-a, -e) Elefanten- (mladič das Elefantenkalb)

slonji pridevnik
(o živali) ▸ elefánt-, elefántČe katerega izmed njih ustrelijo, ima to verjetno hujše posledice za celotno slonjo populacijo, kot si lahko predstavljamo. ▸ Ha közülük egyet lelőnek, az elefántpopuláció egészére nézve a következmények valószínűleg rosszabbak, mint azt el tudnánk képzelni.Kmalu po porodu je slonji mladič že shodil, a ni še jasno, če bo preživel. ▸ Röviddel a világrajövetele után a bébielefánt már járni kezdett, de még nem tudni, hogy életben marad-e.Sopomenke: slonov

srnjaček samostalnik
(srnji mladič) ▸ őzike

young¹ [jʌŋ] pridevnik
mlad; mladeniški; svež; nov; nezrel, neizkušen, nevešč (in v)

young America ameriška mladina
young blood figurativno mladi član družine; gizdalinček
the young day zgodnje, rano jutro
young days mladost
young lady gospodična
a young man mladenič
young love mlada, mladostna ljubezen
her young man njen izvoljenec
her young ones njeni otroci
the young one of an animal mladič živali
young Mr. Smith g. Smith junior
a young person mladenka
young people mladina
the young Turks mladoturki
Black the younger Black mlajši
the day is still young dan se šele začenja
to grow young again pomladiti se
she looks young for her years videti je mlada za svoja leta
the young ones cackle as the old cock crows (pregovor) jabolko ne pade daleč od drevesa

βρέφος, ους, τό [Et. iz g^wrebh-os, slov. žrebe, iz g^werbh-; sor. δελφύς] 1. spočetek, zametek, še nerojeno dete NT. 2. dete, otrok, mladič, žrebe; ἐκ βρέφεος izza mladih let; ἀπὸ βρέφους od mladih nog NT.