Franja

hektar samostalnik
(ploščinska mera) ▸ hektár

hkráti at the same time; at one time; simultaneously

dva hkráti two at a time

identificírati (-am)

A) perf., imperf.

1. (istovetiti, enačiti) identificare:
identificirati dva pojma identificare due concetti

2. (ugotavljati identiteto) identificare:
identificirati truplo, mrliča identificare un cadavere

B) identificírati se (-am se) perf., imperf.

1. (istovetiti se) identificarsi:
identificirati se z osebami v filmu identificarsi coi personaggi del film

2. publ. concordare, convenire:
identificirati se s sklepi seje concordare con le decisioni della seduta

iméti (-ám)

A) imperf.

1. avere, possedere:
imeti avtomobil, hišo avere la macchina, la casa
imeti enake pravice avere gli stessi diritti
imeti veselo novico za koga avere buone nuove per qcn.
knjiga ima tristo strani il libro ha trecento pagine
imeti smisel za humor avere il senso dell'umorismo
ne imeti ponosa non avere orgoglio
ladja ima 50.000 ton nosilnosti la nave ha una stazza di 50.000 tonnellate

2. (z 'za' izraža omejitev značilnosti na stališče osebka) ritenere, stimare:
imeti koga za poštenjaka ritenere uno onesto
imeti trditev za resnično ritenere l'affermazione verosimile

3.
a) (z 'za' izraža, da je kaj predmet dejavnosti, ki jo določa samostalnik) essere, servire (per):
ribe imamo za večerjo il pesce è per la cena
to vrv imam za obešanje perila questa corda mi serve per asciugare la biancheria
b) (izraža, da je osebek s kom v kakem odnosu) essere:
koga ima za moža? chi è suo marito?

4. (izraža dejanje, kot ga določa samostalnik) avere:
imeti izpit, predavanje, sejo avere l'esame, la lezione, la seduta
imeti pri čem pomembno vlogo avere un ruolo importante in qcs.

5. (izraža obstajanje česa pri osebku, kar omogoča dejanje, kot ga določa nedoločnik) avere:
nima kaj jesti non ha niente da mangiare
ta pa ima s čim plačati costui sì che ha con che pagare, ha un sacco di soldi

6. (izraža navzočnost v prostoru in času) avere, esserci:
že teden dni imamo dež sono dieci giorni che piove
za to bolezen še nimamo zdravil per questa malattia non c'è ancora medicina

7. pog. (gojiti, rediti) coltivare, allevare:
v Savinjski dolini imajo hmelj nella valle della Savinja coltivano il luppolo
pri sosedovih imajo čebele il vicino alleva le api

8. imeti rad (ljubiti) amare, preferire:
rastline imajo rade sončno lego le piante amano il sole
rad ima pivo gli piace la birra
rajši imam planine kot morje al mare preferisco la montagna

9. pog. (morati) avere da, dovere:
komu se imam zahvaliti za pomoč? chi ho da ringraziare dell'aiuto?

10. (navadno v 3. os. ednine; mikati, želeti) aver voglia, venire voglia, essere tentato:
ima me, da bi ga udaril mi viene voglia di pestarlo

11. (izraža razočaranje, privoščljivost):
dolgo smo odlašali, zdaj pa imamo abbiamo esitato a lungo e adesso stiamo freschi
dolgo je nagajal, zdaj pa ima non ha fatto che dar fastidio, ben gli sta, ha quel che si merita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ne imeti besede o čem non trovar parole a proposito di
ne imeti lepe besede za koga non trovare una parola gentile per
pren. ne imeti dna essere terribilmente ingordo
pren. ne imeti ne glave ne repa non avere né capo né coda
pren. ne imeti pojma o čem non avere la minima idea di qcs.
pren. ne imeti srca essere spietato, senza cuore
besedo ima gospod XY la parola è al signor XY
dovtip ima že brado la barzelletta è stravecchia
šport. igralec je imel dober dan il giocatore era in forma; gled. l'attore era in vena
imeti dobro, trdo glavo essere di testa buona, avere la testa dura
imeti glas parlare ad alta voce; pren. avere un'ugola d'oro
(jo) že imam! eureka!
imeti debelo kožo avere la pelle dura
pren. imeti pri ljudeh kredit godere di molto credito presso la gente
pren. imeti dober nos avere buon naso
imeti oči za kaj avere gli occhi per
pren. le kje imaš oči? dove hai gli occhi?
imej pamet! sale in zucca!
imeti ljudi pod seboj avere gente alle proprie dipendenze
evf. imeti dolge prste avere le mani lunghe
pren. imeti srce le za nekoga amare soltanto uno
pren. imeti sušo v žepu essere al verde, senza il becco di un quattrino
evf. imeti vetrove avere i venti
pren. imeti zveze avere buone entrature (presso), avere amicizie altolocate
imeti kaj proti komu avercela con qcn.
pren. ne imeti niti za sol essere povero in canna
pren. imeti kaj na duši voler dire, confidare
evf. imeti že dušo na jeziku essere al lumicino
pren. imeti jih na hrbtu averne (di anni) sul groppone
pren. imeti koga na očeh tenere d'occhio qcn.
pren. pog. imeti koga na vajetih tenere le briglie a qcn.
pren. pog. imeti na vratu otroke mantenere i figli
pren. imeti koga v časti, v velikih časteh tenere qcn. in grande onore, avere per qcn. grande stima
pren. imeti koga v želodcu tenere qcn. sul gobbo
imeti kaj med seboj litigare; amoreggiare, avere una relazione
pren. imeti roko nad kom proteggere, difendere qcn.
pren. imeti kaj v malem prstu conoscere, sapere qcs. a menadito
žarg. med. imeti bolnika pod kisikom somministrare ossigeno a un malato
imeti veliko pod palcem avere denari a palate, essere ricco sfondato
imeti jih za ušesi essere uno sbarazzino (bambino); essere un furbo matricolato, di tre cotte
imeti česa, koga zadosti averne di qcs., di qcn. fin sopra i capelli
pren. imeti povsod oči osservare, registrare, vedere tutto
imeti prav, ne imeti prav aver ragione, aver torto
pren. pog. ima v glavi en kolešček premalo gli manca una, qualche rotella
žarg. imeti prosto non lavorare, non aver scuola
PREGOVORI:
kjer se prepirata dva, tretji dobiček ima tra due litiganti il terzo gode
palica ima dva konca chi mal fa, male aspetti
kdor nima v glavi, ima v petah chi non ha testa abbia gambe
čim več ima, več hoče chi più ha, più vuole; l'appetito vien mangiando

B) tr. (postati oče, mati; skotiti, povreči) avere, partorire; figliare:
prejšnji mesec je imela otroka il mese scorso ha avuto un bambino
svinja je imela deset prašičev la scrofa ha figliato dieci porcellini

C) iméti se (imám se) imperf. refl. pog. stare, sentirsi:
imeti se dobro, slabo stare bene, male
dobro se imej, imejte stammi bene, statemi bene

in konj.

I.

1. (za vezanje dveh istovrstnih členov) e:
oče in sin padre e figlio

2. (za vezanje dveh sorodnih pojavov v pomensko enoto) e:
čast in slava onore e gloria

3. pren. (pri ponavljanju iste besede za izražanje velike količine, visoke stopnje) e:
tisoči in tisoči migliaia e migliaia
spet in spet sempre di nuovo
krog in krog tutt'intorno

4. (za seštevanje) più, e:
ena in dva je tri uno più due fa tre, uno e due fa tre

5. (za stopnjevanje) e:
pozdrav vsem in posebno tebi saluti a tutti e specie a te

6. ta in ta, tak in tak, toliko in toliko:
gospod ta in ta il signor tal dei tali
rad bi tako in tako knjigo vorrei un libro così e così
treba bo toliko in toliko denarja occorrono tanti (e tanti) soldi

7. pren. (za izražanje nepričakovanega nasprotja) e, eppure:
mlad in tako pokvarjen così giovane e così viziato

8. in sicer, in to (za dopolnjevanje prej povedanega) e, ma:
večkrat se razjezi, in to brez vzroka spesso si arrabbia (ma) senza vero motivo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
noč in dan delati lavorare notte e giorno
pren. prigovarjajo mu, on pa ne in ne cercano di persuaderlo, e lui duro

II. (v vezalnem priredju)

1. (za vezanje dveh stavkov, ki izražata sočasnost ali zaporedje) e:
fant hodi samo v kino in gleda televizijo in bere stripe il ragazzo non fa che andare al cinema, guardare la TV e leggere i fumetti

2. pren. (za vezanje dveh sorodnih povedkov v pomensko enoto) e:
to ga grize in peče ciò gli rimorde e brucia

3. (pri ponavljanju istega povedka za izražanje intenzivnosti dejanja) e:
ni in ni hotel odnehati non volle e non volle smettere

4. (za izražanje namena) e:
pojdi in zapri vrata va' e chiudi la porta

5. (za izražanje nepričakovanega, za izražanje nasprotja s povedanim) e, ma, (e) invece:
to more ugotoviti zdravnik in še ta težko questo può dirlo il medico e pure lui difficilmente
ti odhajaš in jaz ostajam sam tu vai, io (invece) resto

6. (za izražanje vzročno-posledičnega razmerja) e (così), e (perciò):
sonce zahaja in otroci morajo domov il sole sta tramontando e i bambini devono andare a casa
odmakni opornik in vse zgrmi na tla togli il sostegno e tutto crolla

7. (čeprav, četudi) anche se:
trden ostani, in naj se svet podre tieni duro, (anche se) dovesse crollare il mondo

izbruh samostalnik
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanásAvstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütésZ rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörésZadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, rohamMajhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

5. (o bolezni) ▸ kitörésZdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.

izdírati (-am) | izdréti (-drèm)

A) imperf., perf. cavare, estrarre, strappare:
zdravnik je izdrl dva zoba il dentista estrasse due denti
izdirati trn iz roke cavare il pruno dalla mano
izdirati meč iz nožnice sguainare la spada

B) izdírati se (-am se) | izdréti se (-drèm se) imperf., perf. refl. strapparsi

izotop samostalnik
kemija (o kemijskem elementu) ▸ izotópNuklearne medicinske preiskave izvajamo s pomočjo izotopov. ▸ A nukleáris orvosi vizsgálatokat izotópok felhasználásával végezzük.
Večina elementov ima po dva ali več izotopov. ▸ A legtöbb elem két vagy több izotóppal rendelkezik.

jagned samostalnik
Populus nigra (drevo) ▸ jegenye, jegenyefa, jegenyenyár
Zasadili so tudi dva jagneda. ▸ Két jegenyét is ültettek.
Jagned ali črni topol je nekaj posebnega. ▸ A jegenyenyár igazi különlegesség.
Sopomenke: črni topol, laški topol

jagodičevje samostalnik
1. (rastline) ▸ bogyós gyümölcsVeliko kmetij je namreč opuščenih, zemlja je zaraščena, nekdaj donosni nasadi jagodičevja so opusteli. ▸ Nagyon sok gazdaságot ugyanis elhagytak, elgazosodtak a földek, a valamikor jól jövedelmező bogyósgyümölcs-ültetvények megműveletlenek maradtak.
Sopomenke: jagodičje

2. (plodovi) ▸ bogyós gyümölcsökVsak dan zaužijte dva do štiri sadeže ali skodelico jagodičevja. ▸ Naponta fogyasszon el két-három gyümölcsöt vagy egy tál bogyós gyümölcsöt!
Sopomenke: jagodičje

januar samostalnik
(mesec v letu) ▸ januárZimske razprodaje se ne smejo začeti prej kot drugi ponedeljek v januarju. ▸ A téli kiárusítás nem kezdődhet meg január második hétfője előtt.
Število brezposelnih na Poljskem je konec januarja preseglo dva milijona. ▸ Január végén Lengyelországban a munkanélküliek száma meghaladta a kétmilliót.

jàz (mêne)

A) pron.

1. io, me:
jaz grem domov, ti pa kakor hočeš io me ne vado, tu fa come ti pare
jaz sem gospodar! il padrone sono io!; pog. il padrone sono me!
evf. jaz, da bi lagal! io mentitore!
jaz, neumnež, sem mu verjel e io stupido gli credei
reva jaz, ki sem sama povera me che sono sola
bolje ga poznaš kot jaz tu lo conosci meglio di me
meni ne verjameš? a me non credi?
pojdi z menoj vieni con me
(v brezosebni rabi izraža smiselni osebek)
mene ne bo doma io non sarò a casa
strah me je (io) ho paura
sanja se mi (io) sogno

2. (v dajalniku izraža pripadnost, svojino):
ime mi je Jože (io) mi chiamo Giuseppe
vsi so mi priča, da je res tutti possono testimoniare (essermi testimoni) che è vero

3. pren. (v dajalniku izraža osebno prizadetost):
poberi se mi! e vattene!
bodi mi zdrav! stammi bene!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bilo jih je kaj jaz vem koliko erano proprio tanti
meni nič, tebi nič so me odpustili m'hanno licenziato così, su due piedi
zaradi mene lahko kar gre per me può anche andare
dobiva se pri meni ci troviamo da me
zaleže za dva mene ne vale due come me
PREGOVORI:
danes meni, jutri tebi oggi a me, domani a te

B) jàz (jàza) m io (tudi filoz. ); psih. io, Ego:
biti zagledan v svoj jaz esser gonfio del proprio io
filoz. jaz in nejaz l'io e il non-io
drugi jaz l'alter ego

jezik² [ê] (jezik|a, -a, -i)

1. narodni, mednarodni: die Sprache, -sprache (ciganski Zigeunersprache, ciljni Zielsprache, delovni Arbeitssprache, deželni, državni Landessprache, državni Staatssprache, izhodiščni Ausgangssprache, kentumski Kentumsprache, konferenčni Konferenzsprache, manjšinski Minderheitensprache, materni Muttersprache, občevalni Umgangssprache, originala Originalsprache, pomožni Hilfssprache, satemski Satemsprache, sodni Gerichtssprache, sporazumevalni Verkehrssprache, substratni Substratsprache, svetovni Weltsprache, svetovni pomožni Welthilfssprache, tuji Fremdsprache, učni Unterrichtssprache, uradni Amtssprache, uradovalni Verhandlungssprache)
mrtev jezik tote Sprache
naravni jezik natürliche Sprache
umetni jezik Kunstsprache, künstliche Sprache, synthetische Sprache
živ jezik lebende Sprache
narodni jezik die Volkssprache
standardni jezik die Standardsprache/Nationalsprache
ljudski jezik der Volksmund
|
… jezika Sprach-
(analiza die Sprachanalyse, čistost die Sprachreinheit, filozofija die Sprachphilosophie, kritika die Sprachkritik, mojster der Sprachkünstler, normiranje die Sprachnormung, nepopolno obvladanje die Sprachschwäche, obvladanje die Sprachbeherrschung, opis die Sprachbeschreibung, sociologija die Sprachsoziologie, spreminjanje der Sprachwandel, struktura die Sprachstruktur, uporabnik der Sprachbenutzer, zgodovina die Sprachgeschichte, zgradba der Sprachbau)
… jezika/jezikov
(študij das Sprachstudium)
za jezik:
(skrb za jezik die Sprachpflege)
jezikov:
(družina die Sprachfamilie, mešanica das Sprachgemisch, poznavalec der Sprachkenner, der Sprachkundige, biti poznavalec sprachkundig sein, znanje die Sprachkenntnis)
govorec jezika der Sprachteilnehmer
naravni govorec jezika der Muttersprachler
obvladati/znati jezik sprachkundig sein
ne obvladati jezika/ne znati jezikov sprachunkundig sein
govoriti dva jezika/tri/štiri jezike zweisprachig/dreisprachig/viersprachig sein
govoriti več jezikov mehrsprachig sein
govoriti drug jezik anderssprachig sein, figurativno eine andere Sprache sprechen
govoriti isti jezik die gleiche Sprache sprechen (tudi figurativno)

2. posebni: die Sprache, -sprache (knjižni Hochsprache, Schriftsprache, cerkveni Kirchensprache, dijaški Schülersprache, literarni Literatursprache, lovski Jägersprache, Weidmannssprache, metaforični Bildersprache, papirnat Kanzleisprache, pesniški Dichtersprache, pisarniški Kanzleisprache, pogovorni Umgangssprache, posebni Sondersprache, pomorščakov Seemannssprache, pravni Rechtssprache, sodobni Gegenwartssprache, skrivni Geheimsprache, splošni Gemeinsprache, standardni Standardsprache, strokovni Fachsprache, svetopisemski Bibelsprache, študentovski Studentensprache, uradniški Beamtensprache, vsakdanji Alltagssprache, vulgarni Vulgärsprache, vzorčni Mustersprache, znanosti Wissenschaftssprache)

3. negovorni: die -sprache (kretenj Gebärdensprache, programski Programmiersprache, simbolni Symbolsprache, strojni Maschinensprache, znakovni jezik gluhonemih Taubstummensprache)
|
figurativno molčati v vseh jezikih in sieben Sprachen schweigen
| ➞ → materni jezik, ➞ → tuji jezik

jútri tomorrow, arhaično on the morrow

do jútri till tomorrow
jútri zjutraj, jútri dopoldne tomorrow morning
jútri popoldne tomorrow afternoon
jútri zvečer (ponoči) tomorrow evening (night)
jútri teden (dva tedna, 14 dni) tomorrow week (fortnight)
jútri je nedelja tomorrow is Sunday
jútri je tudi še en dan (figurativno) tomorrow will be time enough
na svidenje jútri! goodbye till tomorrow!

kavaleríja cavalry; horse

dva polka kavaleríje two regiments of horse (ali of cavalry)
lahka kavaleríja light horse, light cavalry

kjer [é] wo
(tam) kjer (dort) wo
kjer že (pač) wo auch (immer)
figurativno kjer je dim, je tudi ogenj kein Rauch ohne Flamme
kjer nič ni, še vojska ne vzame wo nichts ist, hat auch der Kaiser sein Recht verloren
kjer se prepirata dva, tretji dobiček ima wenn zwei sich streiten, freut sich der dritte

kočija samostalnik
1. (prevozno sredstvo) ▸ kocsi, hintó, lovaskocsiPred hišo se je ustavila majhna kočija, ki sta jo vlekla dva konja. ▸ A ház előtt egy apró kocsi állt meg, amelyet két ló húzott.
Obiskovalci se po mestu lahko zapeljejo tudi s kočijo. ▸ A látogatók kocsikázhatnak is a városban.
Povezane iztočnice: poštna kočija

2. (veliko vozilo) ▸ kocsi, szekér
Nadpovprečno udobna in pregrešno draga limuzina, ki seveda, tako kot se za takšne 'kočije' spodobi, zahteva tudi svojega šoferja. ▸ Egy átlagon felüli kényelmet nyújtó és megfizethetetlenül drága limuzin, ahogy az ilyen „szekerekhez” illik, természetesen saját sofőrt is igényel.

koder samostalnik
1. pogosto v množini (o laseh) ▸ hajhullám, hajtincs [göndör] ▸ hajfürt [göndör]Z resastim striženjem so naravni kodri še bolj poudarjeni. ▸ A lépcsőzetes hajvágás még hangsúlyosabbá teszi a természetes hajhullámokat.
Zdaj se je prišlek zagledal v njene lepe oči in lase, ki so ji v kodrih padali daleč po hrbtu. ▸ A jövevény tekintete most a lány szép szemén és haján akadt meg, amely hosszan hullott göndör tincsekben a hátára.

2. (pes) ▸ uszkárPoleg mačk, ki prevladujejo pri njih, imajo še dva kodra in nemškega ovčarja. ▸ A macskák mellett, amelyek többségben vannak, van két uszkárjuk és egy német juhászkutyájuk.
Povezane iztočnice: pritlikavi koder

koledar samostalnik
1. (o merjenju časa) ▸ naptárFrancoski kralj v svoji deželi določil spremembo koledarja, s čimer je bil začetek leta prestavljen na 1. januar. ▸ A francia király megváltoztatta az országában használt naptárt, ezért január 1. lett az év kezdőnapja.Pri starih ljudstvih se je astronomija razvila kot znanost, ki je ljudem pomagala računati čas in izdelati koledar. ▸ Az ősi népeknél a csillagászat olyan tudományként fejlődött ki, amely segített az embereknek az idő mérésében és a naptárkészítésben.Povezane iztočnice: astronomski koledar, lunin koledar, kitajski koledar, judovski koledar, islamski koledar, muslimanski koledar, julijanski koledar, gregorijanski koledar

2. (publikacija) ▸ naptárIzdelavo koledarjev omogočajo tudi boljši izdelovalci fotografij. ▸ Naptárkészítésre a jobb fényképészeknél is van lehetőség.Vzemite v roke svinčnik in si ta datum označite na koledarju. ▸ Vegyetek a kezetekbe egy ceruzát és jelöljétek meg ezt a napot a naptárban.Spomnite se svoje preteklosti, kot da je zapisana na koledarju, ki visi na steni in ki ga vsak dan pogledate. ▸ Úgy emlékezzetek a múltatokra, mintha a falon lógó naptárban szerepelne, amire minden nap rápillantotok.
Povezane iztočnice: stenski koledar, namizni koledar, adventni koledar

3. (računalniška aplikacija) ▸ naptárPoleg običajnih Microsoftovih programov ima Casio priložena še dva programa za vodenje koledarja in imenika kontaktov. ▸ A szokásos Microsoft-programok mellett a Casio két másik naptárkezelő, illetve címjegyzékkezelő programot is tartalmaz.Spletišče omogoča tudi izdelavo koledarja za poljuben mesec v navedenem obdobju. ▸ A weboldal azt is lehetővé teszi, hogy naptárt hozzon létre az adott időszak bármely hónapjára.Uporabniki lahko dodajajo in spreminjajo podatke v koledarju, imeniku in seznamu opravil, mogoče pa je tudi ustvariti krajše zapiske. ▸ A felhasználók hozzáadhatnak és módosíthatnak információkat a naptárban, a címjegyzékben és a teendők listájában, valamint rövidebb jegyzeteket készíthetnek.

4. (razpored dejavnosti) ▸ naptárVodstvo košarkarske Lige NLB je zaradi sprememb koledarja Evrolige skrčilo število tekem. ▸ Az NLB kosárlabdaliga vezetősége az Euroliga naptárának megváltozása miatt csökkentette a mérkőzések számát.Potrebno je izdelati koledar dirk in določiti dirke, na katerih sodelujejo konji slovenskega porekla. ▸ El kell készíteni a versenynaptárt és kiválasztani azokat a futamokat, amelyeken szlovéniai származású lovak versenyeznek.Sodišče v Cincinnatiju naj bi božič čim prej črtalo s koledarja državnih praznikov. ▸ A cincinnati bíróság állítólag a karácsonyt minél előbb törölni szeretné az állami ünnepek naptárából.

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.