Franja

mȁma ž, zval. mȁma in mȁmo mama: i tata i mama; stara mama babica, stara mama, stara mati

mère¹ [mɛr] adjectif matičen, materinski; féminin mati (tudi figuré, religion); matična zemlja, tla; figuré izvor, vir, vzrok

mère (abeille) matica (pri čebelah)
mère abbesse mati opatinja
mère adoptive adoptivna mati
mère de douleur (religion) žalostna mati božja
mère de famille družinska mati
mère nourrice krušna mati, rednica
mère patrie matična dežela (ki ima drugod kolonije)
belle-mère tašča, mačeha
conte masculin de ma mère l'oie pravljice, izmišljene zgodbe, neumno govoričenje
fête féminin des mères materinski dan
grand-mère stara mati, babica
idée féminin mère osnovna, glavna ideja
langue féminin mère matični jezik
maison féminin mère ustanova, ki ima podružnice
montagne féminin mère gorski sklop
première mère pramati
il l'a rendue mère zanosila je z njim
devenir mère postati mati, zanositi
l'oisiveté est la mère de tous les vices lenoba je mati vseh pregreh

obstetrīcō -āre -āvī (obstetrīx) babičevati, opravljati babiški poklic: obstetricandi scientia Vulg., obstetricante manu eius Vulg.; pren.: poetis obstetricantibus Tert., o. aliquam Vulg. pomagati kaki ženski pri porodu, biti babica pri porodu kake ženske.

pazíti (-im)

A) imperf.

1. stare attento a, badare a, fare attenzione a, aver cura di, stare a guardia di:
pes pazi na dom il cane sta a guardia della casa
pazi, da ne padeš attento a non cadere
paziti na knjige aver cura dei libri

2. sorvegliare, vigilare:
otroci gredo v šolo, najmlajšega pa pazi babica i bambini vanno a scuola, mentre la nonna sorveglia il più piccolo, bada al più piccolo
pazi na svoj jezik acqua in bocca!, frena la lingua!, tieni la lingua a posto!, controllati!

B) pazíti se (-im se) imperf. refl.

1. guardarsi di, tenersi lontano da

2. (v medmetni rabi) (stare) attento:
fant, pazi se! giovanotto, attento!; bada veh!

pokójen (-jna -o)

A) adj.

1. defunto, deceduto; quondam; pog. povero; buonanima; compianto; pisar. fu:
pokojna Avstro-Ogrska la defunta Austria-Ungheria
moj pokojni ded il mio nonno buonanima
pokojna babica je vedno pravila la povera nonna diceva sempre
Janez Kranjc, sin pokojnega Franca Giovanni Kranjc fu Francesco
pokojni maestro il compianto maestro

2. (miren) calmo, tranquillo, quieto

3. (tih) silenzioso, tranquillo

B) pokójni (-a -o) m, f, n il defunto, la defunta

pōvero

A) agg.

1. reven, ubog:
povero in canna, come Giobbe reven kot cerkvena miš
alla povera revno, kot reveži

2. siromašen; beden; skromen:
fiume povero d'acqua reka, siromašna z vodo
lingua povera reven jezik
in parole povere preprosto povedano

3. (ki vzbuja sočutje) ubog, revček:
un povero gobbo ubog grbavec
un povero uomo (poveruomo) ubožec
un povero diavolo, un povero Cristo pren. pog. siromak, nesrečnež
povero me! te! lui! gorje meni! tebi! njemu!

4. pog. pokojen:
la povera nonna lo diceva sempre pokojna babica je to venomer pravila

5. umet.
arte povera ○

B) m (f -ra) revež, siromak; ekst. berač, beračica:
ricovero, ospizio per i poveri ubožnica

socrus -ūs, f (socer; gl. to besedo) tašča, starejše svekrva: Ter., Mart., Iuv. idr., apud Dineam, quae tum ei mulieri socrus erat Ci., socer et socrus Icti., socrus magna Dig. stara tašča = babica ali stara mati moje (tvoje itd.) soproge; preg.: premit invisam socrus iniqua nurum O. — Soobl. (na napisih) socera in sinkop. socra -ae, f; toda: socrus non socra Prob.

Sōtīra (Sōtēra) -ae, f Sotíra (Sotêra)

1. mesto v Pontu: Plin.

2. babica in pisateljica: Plin.

zajedavec samostalnik
1. ponavadi v množini (rastlinski ali živalski organizem) ▸ élősködő, parazitaNajbolj občutljive na zajedavce so mlade živali. ▸ A kisállatok a legérzékenyebbek az élősködőkre.
Sopomenke: zajedalec

2. izraža negativen odnos (izkoriščevalska oseba) ▸ élősködő, parazita, ingyenélő
Babica je rekla, da sem brezdelnež in zajedavec. ▸ A nagymamám azt mondta, hogy naplopó és ingyenélő vagyok.
Podjetnike moramo začeti prepoznavati kot narodne junake in ne kot zajedavce družbe. ▸ A vállalkozókra el kell kezdenünk nemzeti hősökként, nem pedig a társadalom élősködőiként tekinteni.
Včasih osebno moteni delujejo kot zajedavci in lahko uničujejo osebo, s katero živijo. ▸ A személyiségzavarosok néha parazitaként kezdenek viselkedni, és tönkretehetik azt a személyt, akivel együtt élnek.
Sopomenke: zajedalec

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.

zdrav ko dren frazem
(odličnega zdravja) ▸ egészséges, mint a makk, makkegészséges
Po česnu je človek bolj pameten in zdrav ko dren, je vedela povedati babica. ▸ A fokhagyma okosabbá és makkegészségessé tesz, szokta mondani a nagymamám.
Sopomenke: zdrav kot dren

γρᾴδιον, τό (iz γρᾱΐδιον) starka, babica.

μαῖα, ἡ [Et. hipokorist. od μήτηρ] 1. dojka, dojilja. 2. babica, mamica.

μαιεύομαι med. (μαῖα) (kot babica) pomagam pri porodu, (kot babica) spravim na svet, porodim; pass. pridem (s pomočjo babice) na svet, τὰ ὑπ' ἐμοῦ μαιευθέντα kar sem spravil na svet.

μάμμη, ἡ [Et. hipokorist. lat. mamma] mati, babica NT.

τήθη, ἡ [Et. iz θήθη (prv. pom.: dojka), sor. θεῖος, gl. θάω] stara mati, babica.

повивальный (zast.) porodniški; porodničarskl;
повивальная бабка (zast.) babica