Franja

múzika (-e) f

1. (glasba) musica:
lahka, zabavna muzika musica leggera
resna muzika musica classica
operna, plesna muzika musica operistica, da ballo

2. pog. (godba) musica, banda; fanfara

3. pren. (blagoglasnost) musica; pejor. musica da gatti, musica d'inferno

4. ekst. (lajna) musica:
dosti imam te muzike basta con questa musica
pog. pren. to je pa druga muzika è un altro paio di maniche
ko bo zmanjkalo denarja, bo konec muzike finiti i soldi, cambierà anche la musica
PREGOVORI:
za malo denarja, malo muzike pochi soldi, poca festa

Myrmidonēs -um, m (Μυρμιδόνες) Mirmidón(c)i, ahajsko pleme v tesal(ij)ski Ftiotidi, ki mu je vladal Ahil. Po bajki so se izselili z Ajgine, potem ko jih je Zevs na Ajakovo prošnjo iz mravelj spremenil v ljudi, ker je strašna kuga pomorila otočane: O., V., Serv. Povod za to bajko je bilo njihovo ime, ki spominja na besedo μύρμηξ mravlja. Sg. Myrmidōn -ōnis, m in f Mirmidónec, Mirmidónka: Stat.

mystifier [mistifje] verbe transitif (pre)varati, natvesti (komu), figuré potegniti (koga); mistificirati

se faire mystifier pustiti se prevarati, potegniti, mistificirati
je l'ai mystifié en lui faisant croire cette histoire invraisemblable potegnil sem ga, ko sem mu natvezel (ko mi je verjel) to neverjetno zgodbo

nach² Adverb nach und nach postopno; nach wie vor slej ko prej

nàdariti -īm
I.
1. zapeljati: koji te đavo nadari na to
2. napeljati: nadariti koga na što
II. nadariti se: kako je duga noć kada se briga nadari kako je dolga noč, ko te tarejo skrbi

nadélan figurativno (pijan) drunk, drunken, inebriated, intoxicated, tipsy; in a drunken condition

nadélan ko klada dead drunk

nadihati se povratni glagol
1. (o zraku) ▸ teleszívja magát [levegővel]Proti večeru smo šli iz stanovanja, da smo se malo nadihali svežega zraka. ▸ Estefelé kimentünk a lakásból, hogy szívjunk egy kis friss levegőt.

2. (vdihniti škodljivo snov) približek prevedka ▸ belélegezNudili so prvo pomoč osebi, ki je skušala sama pogasiti požar, a se je nadihala plinov. ▸ Elsősegélyt nyújtottak egy személynek, aki megpróbálta maga eloltani a tüzet, de gázokat lélegzett be.

3. (o posledici napora) ▸ kifújja magát
Vsakih petindvajset metrov se je moral ustaviti in nadihati. ▸ 25 méterenként meg kellett állnia, hogy kifújja magát.
Po olimpijskih igrah v Londonu se je spočila, nadihala in vnovič dokazala, da ji ni para. ▸ A londoni olimpia után kipihente, kifújta magát, és ismét bebizonyította, hogy felülmúlhatatlan.

4. (naužiti se zaželene snovi ali vonja) ▸ teleszippantja magát Nadiha se eksotičnega parfuma iz bele sandalovine, lubja, cimetovih dreves in vonja evkaliptusovih listov. ▸ Teleszippantja magát a fehér szantálfa, a fakéreg, a fahéj és az eukaliptuszlevelek egzotikus illatával.

5. (o izkušnjah ali situacijah) ▸ teleszívja magát, kiélvezOdklopiti vsakdanjik, spoznati nove kulture, nadihati se drugačnega zraka in poskusiti drugačno hrano. ▸ Kikapcsolni a hétköznapokat, új kultúrákat megismerni, teleszívni magunkat más levegővel, és másfajta ételeket kóstolni.
Miru se najbolj nadiha zgodaj zjutraj, ko se čez travnike sprehodi do bližnje cerkvice. ▸ A nyugalmat leginkább a kora reggeli órákban élvezheti ki, amikor átsétál a réteken a közeli templomhoz.

nadirati glagol
(nahruliti; vpiti) ▸ ordibálKo sem zaspana, sem tudi veliko bolj tečna in nadiram ljudi. ▸ Amikor álmos vagyok, sokkal nyűgösebb is vagyok, és ordibálok az emberekkel.

nadležno prislov
(moteče; zoprno) ▸ bosszantó, terhesKljub vsem izklopljenim zvokom je fotoaparat začel prav nadležno piskati, ko so se izpraznile baterije. ▸ Annak ellenére, hogy minden hangjelzés kikapcsolásra került, a fényképezőgép igen bosszantóan kezdett sípolni, amikor lemerült az elem.

naenkrat prislov
1. (hitro in nepričakovano) ▸ egyszer csak, egycsapásra, hirtelenBila sem v hiši, ko sem kar naenkrat zaslišala vzklike. ▸ A házban voltam, amikor egyszer csak kiabálást hallottam.Ana se čisto zatopljena v svoje misli kar naenkrat znajde v svoji pisarni. ▸ Ana saját gondolataiba merülve egyszer csak az irodájában találja magát.Zdaj sem star 48 let in se ne morem kar naenkrat spremeniti. ▸ Most 48 éves vagyok, és nem tudok egycsapásra megváltozni.Potem je kar naenkrat ugotovila, da ne zna igrati in je šla v šolo. ▸ Aztán egyszer csak rájött, hogy nem tud játszani, és iskolába ment. Naenkrat je vse okoli mene postalo črno in ničesar nisem več videl. ▸ Egyszer csak minden elsötétült körülöttem és semmit sem láttam.
Med sesanjem me je naenkrat začel skeleti vrat. ▸ Porszívózás közben egyszer csak sajogni kezdett a nyakam.
Sopomenke: nenadoma

2. (sočasno) ▸ egyszerre, egyidőbenPosameznik bo lahko naenkrat kupil največ pet vstopnic. ▸ Egyszerre legfeljebb öt jegyet lehet vásárolni.Ker pa smo skoraj vsi naenkrat pripeljali na prelaz, je tam zaradi gneče nastal kaos. ▸ Mivel azonban szinte mindannyian egyszerre érkeztünk a hágóra, a tömeg miatt káosz alakult ki.
V službi vam ni treba vsega narediti naenkrat. ▸ A munkában nem szükséges mindent egyszerre elvégezni.
Koliko projektov bom delala naenkrat, je povsem odvisno od mene. ▸ Az, hogy hány projektet csinálok egyidőben, teljes mértékben tőlem függ.
Če vseh vaj ne morete opraviti naenkrat, jih delajte v teku dneva eno po eno. ▸ Ha nem tudja egyhuzamban elvégezni az összes gyakorlatot, akkor a nap folyamán külön-külön végezze el őket.
Z eno roko pritiskam na domofon, z drugo obračam ključ, vse naenkrat. ▸ Egyik kezemmel nyomom a kaputelefont, a másikkal elfordítom a kulcsot, mindezt egyszerre.

naften pridevnik
1. (o naravnem viru) ▸ olaj-, kőolaj-Cene na naftnem trgu so se v zadnjem času stabilizirale, potem ko so se v preteklih mesecih krepko znižale. ▸ Az olajpiaci árak az utóbbi időben stabilizálódtak, miután az elmúlt hónapokban meredeken csökkentek.Po teoriji bi moralo priti po lanski naftni krizi do skoka cen plina v razmiku nekaj mesecev. ▸ A tavalyi kőolajválság után a gázáraknak elvileg néhány hónapon belül meg kellett volna emelkedniük.Na začetku tridesetih je bilo samo v najožji okolici Oklahome Cityja kakih 2.000 naftnih vrtin. ▸ Az 1930-as évek elején csak Oklahoma City közvetlen közelében mintegy 2.000 olajkút volt.Povezane iztočnice: naftni madež, naftna ploščad

2. (o vrsti goriva) ▸ dízel-Izpusti plinov iz vozil na naftni pogon so najbolj pogosto omenjeni onesnaževalci zraka. ▸ A dízelmeghajtású járművek által kibocsátott gáz a leggyakrabban említett légszennyező anyag.
Ekološko prijazni hibridi so tako vse dostopnejši in postajajo vse resnejša konkurenca običajnim bencinskim in naftnim motorjem. ▸ A környezetbarát hibridek egyre megfizethetőbbek lesznek, és komoly versenytársaivá válnak a hagyományos benzin- és dízelmotoroknak.
Ladjam so zamenjali parne stroje z naftnimi, enako so storili z vlaki. ▸ A hajók gőzgépeit dízelmotorok váltották fel, ugyanez történt a vonatokkal is.

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

nager [naže] verbe intransitif plavati; kopati se; (dans v); veslati; familier, figuré v zraku viseti, biti v zadregi, ne razumeti

nager comme un chien de plomb plavati ko kamen
nager le crawl plavati kravl, kravlati
nager entre deux eaux plavati pod vodo, figuré spretno lavirati med dvema nasprotnima strankama
nager dans son sang biti ves oblit s krvjo
nager en grande eau (figuré) kopati se v denarju
nager dans la prospérité, dans l'opulence biti zelo bogat, plavati v izobilju
nager contre le courant plavati proti toku (tudi figuré)
il sait nager zna plavati, figuré zna si pomagati
nager dans les eaux de quelqu'un (figuré) pridružiti se komu, njegovi stranki
nager comme un poisson plavati ko riba

na glas stalna zveza
(slišno; ne samo v glavi) ▸ fennhangon, hangosanKo je oslepel, je hotel, da mu Don Kihota beremo na glas. ▸ Amikor megvakult, azt akarta, hogy fennhangon olvassuk neki a Don Quijotét.Nismo še v položaju, da bi o tem sploh na glas razmišljali. ▸ Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy erről egyáltalán hangosan gondolkodjunk.

nahruliti glagol
(nadreti; ostro ošteti) ▸ lehord, ordibál, ráförmedŠele ko ga je po telefonu nahrulil glavni urednik, je proti svoji volji zapustil prostore. ▸ Csak azután hagyta el akarata ellenére a helyiséget, miután a főszerkesztő telefonon keresztül ordibált vele.

naigráti se to play to one's heart's content; to get tired (ali weary) of playing; to have had enough playing

ko se bo naigrala s teboj, te bo zapustila when she's had enough of you, she'll drop you
noče več kartati, se je že naigral he doesn't want to play (cards) any more, he's had enough

naizváljati se -ìzvāljām se navaljati se, dovolj se valjati: kad se pas naizvaljao, otišao je u kućicu ko mu je bilo valjanja dovolj

nakup samostalnik
1. (dejanje) ▸ vásárlás, vételZa nakupe plaščev in zimskih jaken pa je marsikdo počakal na razprodaje. ▸ A kabátok és télikabátok megvásárlásával pedig sokan megvárták a leárazásokat.
Povezane iztočnice: spletni nakup

2. (kupljeno blago) ▸ szerzemény, bevásárlás
Ko so spravili večji nakup v prtljažnik avtomobila, so stopili s parkirišča še na kakšno kavico. ▸ Miután a nagybevásárlás szerzeményeit a csomagtartóba tették, a parkolóból kiugrottak még egy kávéra.
Nekateri ljudje so začeli razkazovati svoje božične nakupe. ▸ Néhányan elkezdték mutogatni a karácsonyi szerzeményeiket.

nam (iz indoev. zaimenskega debla *no- oni kakor tam iz *to-; prim. enim in num)

I. priredni vzročni veznik, v prozi vselej na začetku stavka:

1. pojasnjuje = zakaj, namreč: is pagus appellabatur Tigurinus: nam omnis civitas Helvetia in quattuor pagos divisa est C., aliter fit in Graecia, nam mulier in convivium non adhibetur N. Zato poseb.
a) uvaja vrinjene stavke: in insula, quae est in Fibreno (nam opinor id illi alteri flumini nomen esse), sermoni reliquo demus operam Ci., initium fugae factum a Dumnorigis equitibus (nam equitatui Dumnorix praeerat), eorum fugā reliquos esse perterritos C.
b) nadaljuje z vrinjenim stavkom prekinjeno misel: duplex inde Hannibali gaudium fuit (neque enim quidquam eorum, quae apud hostes agerentur, eum fallebat): nam et liberam Minucii temeritatem se suo modo capturum et sollertiae Fabii dimidium virium decessisse L.
c) pojasnjuje kak splošen izrek s posameznimi zgledi = na primer: qui deos esse dixerunt, tanta sunt in varietate et dissensione, ut eorum molestum sit dinumerare sententias: nam et de figuris deorum multa dicuntur Ci., quin etiam easdem causas ut quisque egerit, utile erit scire. Nam de domo Ciceronis dixit Calidius et pro Milone orationem Brutus scripsit Q.; pogosto pri več zaporednih zgledih: vivo Catone minores natu multi uno tempore oratores floruerunt. Nam et A. Albinus et litteratus et disertus fuit: et tenuit cum hoc locum quendam Ser. Fulvius. Nunc Q. Metellus in primis est habitus eloquens Ci. — Pesniki veznik včasih zapostavljajo: olim nam quaerere amabam H., media inter carmina poscunt aut ursum aut pugiles; his nam plebecula gaudet H., hospitibus nam te dare iura loquuntur V. —

2. utemeljuje = zakaj, kajti: celebratote istos dies cum coniugibus ac liberis vestris: nam multi saepe honores diis immortalibus iusti habiti sunt, sed profecto iustiores numquam Ci., rerum bonarum et malarum tria sunt genera; nam aut in animis aut in corporibus aut extra esse possunt Ci.; pogosto stoji na začetku pristavljene misli, s katero hoče govornik upravičiti način svojega razpravljanja in izpričati njegovo pravilnost: Phoenices Hipponem, Hadrumetum, Leptim aliasque urbes in ora maritima condidere eaeque brevi multum auctae pars originibus suis praesidio, aliae decori facere. Nam de Carthagine silere melius puto quam parum dicere S.; zlasti če je opravičevanje dodano v obliki vprašanja: numquam illum ne minima quidem re offendi … una domus erat, idem victus isque communis; nam quid ego de studiis dicam? Ci. Pri šibkejši povezavi stavkov bolj zagotavlja in potrjuje = da, vsaj, saj, seveda, kajpada, prav, ravno
a) če se pristavi misel, ki naj podkrepi kako trditev: at prooemium aliquando ac narrationem dicet malus homo et argumenta, sic ut nihil sit in his requirendum. Nam et latro pugnabit acriter, virtus tamen erit fortitudo Q. Seveda se bo trdovratno boril tudi razbojnik. Z nam uvedenemu stavku dodani ne … quidem nakazuje, da presega vsebina tega stavka vsebino misli, ki naj se utemelji, in da lahko v njej omenjena dejstva izvajamo iz dejstev, navedenih v utemeljujočem stavku: in corpora ipsorum, in liberos, in coniuges infandae contumeliae editae. Nam avaritia ne sacrorum quidem spoliatione abstinuit L. saj se njihova lakomnost ni vzdržala niti …
b) pogosto v odgovorih, če se nadalje razvija misel, izražena v vprašanju; stavek, uveden z nam, potrjuje odgovor, ki je nakazan v vprašanju: nos hunc Heracliensem de nostra civitate eiciemus? Nam si quis minorem gloriae fructum putat ex Graecis versibus percipi quam ex Latinis, vehementer errat Ci. močno se moti tisti, ki meni; včasih še v povezavi s kako zatrjevalno členico: hercle, meherc(u)le, edepol idr. = da, gotovo, zares, vsekakor: nam mehercule ita agemus Ci.
c) uvaja nasprotje: eas litteras diligentissime curavit perferendas. Nam quas Lemni pueris scribis datas, non acceperam Ci. ep.; v takem primeru dobi nam skoraj adverzativen ali koncesiven pomen (zlasti kadar je stranska misel zamolčana ali osrednja izpuščena) = pa, nasproti (pa) vendar: neque ego nunc de vulgari aut mediocri, quae tamen ipsa et delectat et prodest, sed de vera et perfecta loquor (sc. amicitia). Nam et secundas res splendidiores facit amicitia et adversas leviores Ci.; ta (eliptična) raba veznika nam se kaže zlasti v govorni figuri, imenovani preskok (praeteritio ali occupatio, če govornik kako stvar le mimogrede omeni, a vendarle pomisli in opozori nanjo s tem, ko pove, da noče govoriti o njej): nam quid ego de actione ipsa plura dicam? Ci., nam de statua quis queritur, una praesertim, cum tam multas videat? Ci. (pred takimi stavki je izpuščena misel: jaz le o tem govorim, to je glavno).
d) pri klicanju, pozivanju, ki naj se podkrepi: Mercuri (nam te docilis magistro movit Amphion lapides canendo) tuque, testudo H. saj je vendar … (pesnik si hoče zagotoviti, da se je s svojo prošnjo obrnil na pravo božanstvo).

3. nam okrepljen s privešenim -que gl. namque. —

II. breznaglasnica za navajanje sklepa, ki se izvaja iz kake zaznane okoliščine ali iz podane izjave = gr. γάρ in sl. (breznaglasni) pa; v tem pomenu se uporablja nam večinoma enklitično in se priveša kaki vprašalnici, npr. quisnam, ecquisnam kdo pa?, quandonam? kdaj pa?, ubinam? kje pa?, quisnam hoc dixit? Ci., percontatus, utrumnam … stare posset L.; pri pesnikih tudi razstavljeno: quid cerussa opus nam? Pl., quis est nam ludus in undis? V.; včasih (pren.) celo pred vprašalnico, zlasti če naj vprašanje izraža začudenje ali nejevoljo: nam quem (= quemnam) ego adspicio? Pl. ej, koga vendar vidim?, nam quid (= quidnam) ita? Ter. ej, kako to?, nam quis (= quisnam) te iussit? V., nam quid (= quidnam) ago? V. kaj pa vendar delam? Redkeje se nam pridruži drugim vprašalnicam, npr. nam cur Kom. zakaj pa?, nam num Kom. in Ci. ali pa?, prav redko pa se uporablja brez vprašalnice: scis nam, tibi quae praecepi? Pl.

nancīscor -scī, nanctus (po najboljših rokopisih) in (slabše) nactus sum (incoh. glag. nancīre iz indoev. kor. *Hnek̑- doseči, zgrabiti, nesti; prim. skr. náśati doseže, gr. ἐνεγκεῖν [pf. ἐνήνοχα, aor. pass. ἠνέχϑην] nesti, ποδ-ηνεκής do nog segajoč, sl. nesti = hr. nèsti = lit. nèšti)

1. (slučajno, naključno, ob priložnosti, brez truda in namena) dobiti, ujeti: unde anulum istum nactus? Ter., nancisci praedam, frumentum, idoneam (turbidam) tempestatem (ugodno (hudo) vreme), ventum idoneum, tempus (čas) C., spem morae nacti C. ko se jim je zbudilo upanje, da bo omahoval, nancisci maiorem spem impetrandi Ci. ep., immanes beluas venando Ci., febrim N., Suet., morbum N. oboleti, zboleti, mortem N. umreti; o neosebnem subj.: meum quod rete atque hami nancti sunt, meum potissumu<m>st Pl.

2. doseči, pridobiti (si), dospeti kam, priti do česa: eadem (sc. vitis) … claviculis suis quasi manibus, quicquid est nacta, complectitur Ci., nancisci nomen poëtae H., fidem O. doseči verodostojnost, zgoditi se, izpolniti se, uresničiti se, silentia ruris (sc. currendo) O. do tihega polja dospeti, priti, specum quandam Gell.

3. slučajno najti, zateči (dobiti, ujeti) koga, kaj, naleteti na koga, na kaj, zadeti na koga, na kaj, nameriti se, v srečo ali nesrečo koga nastopiti, zgoditi se ali pripetiti se: nactus sum etiam, qui Xenophontis similem esse se cuperet Ci., naviculam nanctus eā profugit C., locum nancti egregie et naturā et opere munitum C.; z dvojnim acc.: te otiosum Ci., naturam maleficam nactus est in corpore fingendo N. narava se je pokazala zlovoljno do njega, izkusil je zlovoljnost narave; pt. pf. nanctus 3 ki ima slučajno pri sebi koga, kaj: obsides C.

Opomba: Nactus s pass. pomenom: Hyg., Ap., Aur. Star. inf. pr. nanciscier: Pl.