Franja

krup samostalnik
medicina (bolezen dihal) ▸ krupp
Običajno morajo otroci s krupom, kolikor je to mogoče, mirovati. ▸ A kruppos gyerekeket általában a lehető legnagyobb nyugalomban tartják.
Otroci, pri katerih nasičenost s kisikom znaša manj kot 92 %, morajo dobiti kisik, bolnike s hudim krupom pa je treba sprejeti v bolnišnico na opazovanje. ▸ Azoknak a gyermekeknek, akiknél az oxigénszaturáció 92 százalék alatt van, oxigént kell kapniuk, a súlyosabb kruppban szenvedők pedig megfigyelési célból kórházba kerülhetnek.
Adrenalin običajno v 10–30 minutah zniža silovitost krupa, učinek pa traja zgolj približno dve uri. ▸ Míg az epinefrin többnyire 10–30 percen belül csökkenti a krupp súlyosságát, az előnyös hatások körülbelül csupán 2 órán át tartanak.
Sopomenke: laringotraheobronhitis

krvaveti glagol
1. (izgubljati kri) ▸ vérzikČe otrok pogosto in močno krvavi iz nosu, se pogovorite z zdravnikom. ▸ Ha gyakran vérzik a gyerek orra, konzultáljon az orvossal.

2. v vojnem kontekstu (trpeti; umirati) ▸ vérét hullatja, vérét áldozzaČečenija pa medtem nezadržno krvavi in umira. ▸ Csecsenföld pedig eközben egyfolytában a vérét hullatja és haldoklik.
Zavedamo se, da bomo morali za zmago krvaveti in trpeti vse do zadnjega sodnikovega piska. ▸ kontrastivno zanimivo Tudatában vagyunk annak, hogy a győzelemért vért kell izzadnunk és a bíró utolsó füttyjeléig szenvednünk kell.

krvavica samostalnik
pogosto v množini (jed) ▸ véres hurkaPogostili nas bodo s pijačo, nato pa bodo pokazali, kako delajo krvavice in pečenice. ▸ Előbb megvendégelnek bennünket itallal, majd megmutatják, hogyan készítik a véres hurkát és a sült kolbászt.

krvoses samostalnik
1. (žival) ▸ vérszívóMorda se vas je ponoči res lotil komar. Za seboj je ta krvoses pustil rdečo oteklino, ki srbi in zateka. ▸ Talán éjjel tényleg megtámadta egy szúnyog. Ez a vérszívó vörös, viszkető és feldagadó duzzanatot hagyott maga után.
Brez skrbi, pred krvosesi vseh sort ščitijo mreže, klopov pa na drevesih ni. ▸ Csak nyugalom, a hálók mindenféle vérszívóktól megvédenek, kullancsok pedig nincsenek a fákon.

2. (o vampirju) ▸ vérszívó, vérszopó, vámpír
S svojimi bujnimi rdečimi lasmi in bledo poltjo je z lahkoto verjeti, da je deklica res hči krvosesov. ▸ Dús, vörös hajával és sápadt bőrszínével könnyen elhihető, hogy a lány tényleg vérszívók lánya.
Za vampirske duhove zadostujeta križ ali sveta voda, prave krvosese pa s sveta spravi le kol v srce. ▸ A vámpírszellemek ellen elég a kereszt vagy a szentelt víz, az igazi vérszopóktól pedig csak a szívükbe szúrt karó tudja megszabadítani a világot.

3. izraža negativen odnos (izkoriščevalska oseba ali ustanova) ▸ vérszívó, vérszipolyNe pustite se izkoriščati krvosesom, ki ne vidijo dlje od svojega nosa. ▸ Ne hagyja, hogy kihasználják a vérszipolyok, akik nem látnak tovább a saját orruknál.
A če moram izbirati med domačimi krvosesi in tujimi lastniki, pravim, prodajte vse. ▸ Azonban ha a hazai vérszívók és a külföldi tulajdonosok között kell választanom, az a véleményem, adjanak túl mindenen.

krvoskrunski pridevnik
1. (o incestu) ▸ vérfertőzőPar se ni smel poročiti, če sta si bila dekle in fant ožja sorodnika kot v četrtem kolenu -- torej je bilo krvoskrunsko, če si se hotel poročiti s svojo praprababico ali s svojo tretjo sestrično. ▸ A pár nem házasodhatott össze, ha a lányt és a fiút a negyedik ágnál közelebbi vérrokonság fűzte össze – tehát vérfertőzésnek számított, ha a saját üknagyanyáddal vagy harmadik unokatestvéreddel akartál összeházasodni.

2. (o spornem družbenem dogajanju) ▸ vérlázító
Rusija je takrat odločitev obžalovala ter jo označila kot krvoskrunsko in nečloveško. ▸ Oroszország akkor sajnálta a döntését, valamint vérlázítónak és embertelennek nevezte.
Na volišča prišli prišli predvsem zainteresirani, tisti, ki vedo, kaj hočejo, ali pa se jim zamisel države o razdelitvi železnic zdi že sama po sebi krvoskrunska in nepatriotska. ▸ A szavazóhelyiségekbe azok jöttek el, akiket érdekel a kérdés és tudják, hogy mit akarnak, vagy vérlázítónak és hazafiatlannak tartják az államnak a vasutak felosztásáról szóló elgondolását.

Kuhhaut, die, kravja koža; das geht auf keine Kuhhaut to je pa že od sile

Künstler, der, (-s, -) umetnik; du bist mir ein Künstler ti si pa res ta pravi

kurativa samostalnik
1. (zdravljenje) ▸ gyógyítás, kezelés, kúrálás
Diete lahko priporočajo le zdravniki pri kurativi in športni trenerji za dosego vrhunskih rezultatov. ▸ Diétákat csak orvosok ajánlhatnak gyógykezelésként, illetve sportedzők a csúcsteljesítmény elérése érdekében.
Številne napake v različnih politikah do droge se kažejo v visokih zneskih za kurativo. ▸ A különböző drogpolitikák számos hibája a kezelésre fordított magas összegekben mutatkozik meg.

2. (odprava posledic, težav) ▸ kezelés, orvoslás
In zakaj sploh toliko vlagati v preventivo, če imamo visoko raven kurative, torej dober sistem zaščite in reševanja? ▸ És egyáltalán minek ennyi pénzt fordítani a megelőzésre, ha magas szintű kezelési lehetőségekkel, azaz jó védelmi és mentési rendszerrel rendelkezünk?
S srednješolci bodo še naprej opravljali razgovore in jim delili vrečke, še vedno pa je najboljša kurativa za park le čimprejšnje očiščenje. ▸ A középiskolásokkal továbbra is beszélgetéseket folytatnak és szatyrokat osztanak ki nekik, de a parkkal kapcsolatos bajokra még mindig a mihamarabbi tisztítóakció a legjobb orvosság.

kúrec (-rca) m vulg.

1. pene; vulg. cazzo; nareč. minchia, pirla

2. pejor. (ničvrednež) testa di cazzo

3. (v prislovni rabi za izražanje omalovaževanja)
kurec pa taka družba una compagnia del cazzo
kurec te gleda (e) vaffanculo
to me pa kurec briga non me ne importa un fico secco, vulg. un cazzo

kȕrjāk m, zval. kȕrjāče, mn. kȕrjāci
1. zool. volk, Canis lupus: kurjak dlaku mijenja, a ćudi nikada; kurjaci siti i ovce na broju; tjerao lisicu pa istjerao -a; kurjak svojom kožom plaća volk s svojom kožo plačuje; mi o -u, a kurjak na vrata; ne pokazuj -u puta u šumi; s kurjacima treba urlati z volkovi moraš tuliti; na -a vika, a lisice meso jedu ljudje vpijejo na znanega zločinca, glavni krivci pa ostanejo skriti
2. ekspr. grabežljivec, krvolok
3. junak: hajduk kurjak u planini
4. zool. velika voščena vešča

kurzor samostalnik
računalništvo (kazalec na zaslonu) ▸ kurzor, mutatóMiška je sicer čudovito orodje, vendar pa so za krajše premike kurzorja boljše smerne tipke. ▸ Bár az egér csodálatos eszköz, a kurzorbillentyűk alkalmasabbak a gyorsabb kurzormozgatásra.

kúsati kûsām
1. hlastno jesti: kusati rukama i punom kutlačom
2. jesti: kusati bijeli hljebac, beli hlebac
3. uživati: kusati slasti i gorčinu života
4. ne zna onaj koji kusa, ali zna onaj koji drobi ne čuti tisti, ki zapravlja, pač pa tisti, ki mora plačati

kvȉtac kvȉca m (gl. kvit): rekla bih ocu: "Neću!" pa kvitac pa konec

là [la] adverbe tam, tja

de là od tod
là-haut tam zgoraj
là-bas tam doli
là-dessus na to
à quelque temps de là nekaj časa kasneje, potem
d'ici là dotlej
loin de là ma pensée niti ne mislim na to
qu'entendez-vous par là? kaj hočete reči s tem?
jusque-là do tu, doslej
par-là tu, s tem, na ta način
par-ci, par-là tu pa tam, od časa do časa
là là! no, no!
loin de là daleč od tega
ç i et là sem in tja, tu pa tam
être un peu là (populaire) ne biti v strahu, v tesnobi
je n'en suis pas encore là še nisem tako daleč
j'en passe par là ne preostane mi nič drugega
pianter là quelqu'un koga pustiti čakati, pustiti na cedilu
restons-en-là ostanimo pri tem!

labōrō -āre -āvī -ātum (labor2)

I.

1. obtežen, nadlegovan, mučen, trapljen biti: nec iam sustinent onus (nivis) silvae laborantes H. upognjeni (= pod težo snega ječeči) gozdovi, aquilonibus querceta Gargani laborant H. se upogibajo ob pihanju severnih vetrov ali (act.) severnik upogiba hrastine (hrast(ov)je).

2. metaf. v zadrego priti (prihajati), v zadregi (stiski, sili, nuji, nevarnosti) biti (zlasti o bojevnikih), ne moči si pomagati: laborat, crebro commutat status Pl., cum luna laborat Ci. „kadar je v stiski“ = kadar mrkne, ubi cantatis Luna laborat equis O., nec cur fraternis Luna laboret equis Pr., cum luna laborare non creditur Plin., non laboraremus Ci. ne bi nam kazalo tako slabo, si qua in parte nostri laborare aut gravius premi videbantur, eo signa inferri … iubebat C., quos laborantes conspexerat, his subsidia submittebat C., veritus, ne legatus … laborantibus suis auxilio foret S., aciem laborare vidit L.; brezos.: maxime ad superiores munitiones laborabatur C. so bili v stiski, laboratur vehementer Ci. zelo so v skrbeh, triremes adeo graviter … conflixerunt, ut … ex concursu laborarent C. da so bile poškodovane, laborantem ratem deserere V. ogroženo, ki je v nevarnosti; od tod od bolezni mučen biti, bolan biti, bolehati, trpeti: laborare morbo Ci. bolehati, horum morborum aliquo Ci. katero od teh bolezni imeti, ex pedibus Ci. ali podagrā Mart. imeti v nogah protin, bolehati za protinom, ex renibus, ex intestinis Ci. na ledvicah, na črevesju bolan biti, koga boleti ledvice, črevesje, bolehati za ledvično, za črevesno boleznijo, e dolore Ter. ali utero H., O. v porodnih bolečinah biti, cruditate, torminibus Plin.; brezos.: cum (Marius) aestu magno ducebat agmen, laborabat Ci., significant enim tuae litterae te prorsus laborare Ci. ep., cum sine febri laborassem Ci. ep., quod vehementer eius artus laborarent Ci.; o rastlinskih boleznih: oleis laborantibus circum radices amurcam … infundere Col.; pren. na druge nadloge = bolehati za čim = v stiski biti, trpeti zaradi (zastran) česa, (pre)trpeti kaj: laboro re, a (ex) re lahko slovenimo tudi s stiska (pesti, muči) me kaj: l. a (zaradi) re frumentaria C., ex aere alieno C. ali aere alieno Suet. v dolgove zakopan biti, v dolgovih tičati, dolgove imeti nakopane, dolgovati, annonā, magnitudine sua L., avaritia et luxuria laborat civitas L. boleha (hira) za lakomnostjo … , l. ab avaritia aut misera ambitione Ci., vestrum nemo est quin intellegat populum Romanum … hoc tempore domestica crudelitate laborare Ci. da boleha za … krutostjo, l. ex invidia Ci. zavist(nost) pesti koga, non externis hostibus magis quam domesticis l. Ci. ep., odio apud hostes contemptu apud socios l. L. zoprn (mrzek) biti sovražnikom, zaničevan biti od … , l. alienis malis Ci. ep., de (zaradi) existimatione alicuius Ci., in re familiari (zaradi imovinskega stanja) Ci., ventis V. ali contrario vento Lact., frigore Col., a frigore Plin., fame Plin.; o ljubezenski muki (kot bolezni): dices laborantes in uno Penelopen vitreamque Circen H. ki se mučita za enega = sta zaljubljeni v enega, gorita za enega, ah miser, quanta laborabas Charybdi … ! H. s kako Haribdo si se moral boriti; brezos.: laboratum est pestilentiā, siccitate eo anno laboratum est L., nec ullo terrae motu laboratum (esse) adnotatum est Plin.; o dejanjih in pri abstr. pojmih = neuspešen biti, ne imeti uspeha, ponesrečiti se, težave delati, (s)kaziti se, (s)krhati se: digitorum … porrectio … nullo in motu laborat Ci. ni neuspešna pri nobenem gibu = se posreči pri vsakem gibu, veritatem laborare nimis saepe aiunt, exstingui numquam L., laborat carmen in fine Petr., vocalium concursu hiat … et quasi laborat oratio Q. —

II.

1. (telesno ali duševno) delati, truditi se, upirati se, prtiti se: ibi multo plurimum sese familiarium laboravisse Pl., istos rastros interea tamen appone: ne labora Ter., quam diu intellegebant sese sibi et populo Romano, non Verri … serere, impendere, laborare Ci., quid enim ego laboravi aut quid egi Ci., aliquem laborare cogere S. navaditi koga prenašati težave, sudet multum frustraque laboret ausus idem H., sunt qui … imitentur iumenta onere et iugo laborantia Q.; z natančneje določenim pojmom dejavnosti (v raznih zvezah in skladih) = delati pri čem, gledati na kaj, prizadevati si za kaj, paziti na kaj, misliti na kaj, stremeti za čim, (po)truditi se za kaj, ukvarjati se s čim, brigati se, skrbeti (v skrbeh biti), (z)meniti se, zanimati se za kaj, koga kaj skrbeti: sic … existimes non minus me de illius re laborare quam ipsum de sua Ci. ep., quasi de verbo, non de re laboretur Ci. kakor da bi šlo za besedo, ne pa za dejansko stvar, in enodandis autem nominibus, quod miserandum sit, laboratis Ci. ukvarjate se z izvajanjem besed (z etimologijo), in eo tamen, cui naturam obstare viderit, laborabit Q., adeo in quae laboramus sola crevimus, divitias luxuriamque L., quae (apes) more parentum rura colunt operique favent in spemque laborant O., l. in famam Sen. ph., in hoc malum a quibusdam laboratur Q., libentissime praedicabo Cn. Pompeium … praecipue pro salute mea laborasse Ci., l. circa memoriam et pronuntiationem Q.; z objektnim acc.: quo etiam magis laboro idem, quod tu Ci. ep., Tironi prospicit, de se nihil laborat Ci.; z dat.: dies noctesque bonae menti l. Sen. ph. prizadevati si za pravo mišljenje o življenju; occ. l. alicui = služiti komu: nigro forte Iovi, cui tertia regna laborant Sil.; s finalnimi stavki: non decrevi solum, sed etiam, ut vos decerneretis, laboravi Ci., animo laborabat, ut reliquas civitates adiungeret C., quod tam cupide laborasset, ut praeter ceteros Iustus appellaretur N., neque, te ut miretur turba, labores H., sponsio illa ne fieret, laborasti Ci., non minus se id contendere et laborare, ne ea, quae dixissent, enuntiarentur C.; z odvisnim vprašalnim stavkom: quorsum recidat responsum, non magno opere laboro Ci., cuius manu sit percussus, non laboro Ci. za to se ne menim, to mi je vseeno; non ali nequidem laborare z inf.: si sociis fidelissimis prospicere non laboratis Ci., id illi … usque eo despexerunt, ut ne quaerere quidem de tanta re laborarint N.; pesn. in poklas. tudi laborare z inf.: hunc atque hunc superare laboret H., quem perspexisse laborant (novisse cupiunt) H., quis cenantibus una … pulchre fuerit tibi, nosse laboro H. rad bi vedel, quae (arma) nunc quoque ferre laboro O., amarique ab eo laboravi, etsi non erat laborandum Plin. iun., laborabat invidiam … demere Iust.; z ACI: non laboro, inquit, hoc loco discessisse Merulam Varr., quod ne nunc quidem fieri laborabo Sen. ph.

2. pesn. trans. = conficere (s trudom) izdel(ov)ati, narediti (napravljati), pripraviti (pripravljati), prirediti (prirejati): quale (nardum) non perfectius meae laboravit manus H., vestes arte laboratae V. (po drugih auro laboratae z zlatom pretkana (izvezena) oblačila), dona laborata Cereris V. kruh, predelan Cererin dar, v kruh predelano žito, noctibus hibernis castrensia pensa laboro Pr., antrum … arte laboratum nulla O., haec … praeter Herculi et Perseo laborata Plin., laboratam … dierum ac noctium studio actionem aqua deficit Q., plena laboratis scrinia libris Mart., frumenta ceterosque fructus … laborant T. žito in druge sadove sejejo … — Od tod adj. pt. pf. labōrātus 3
a) s trudom izvršen, utrudljiv, trudapoln: custodia laboratior Ter.
b) nujen, težaven: aevum Val. Fl., vita Stat.

Laestrōgones -um, acc. -as, m (Λαιστρυγόνες) Lajstrigóni, pri Hom. velikani ljudožerci na daljnem zahodu; grška mitologija jih je pozneje umestila na Sicilijo v okolico Leontinov, rimska mitologija pa v Lacij v okolico Formij (Formiae), ki jih je ustanovil Lamos (Lamus; gl. Lamus): Tib., Plin., Iuv., Gell. Sg. Laestrōgon -onis, acc. -ona, m Lajstrigón: quis non Antiphaten Laestrygona devovet? O., „inde Lami veterem Laestrygonis“ inquit „in urbem (= Formias) venimus“ O., prima Leontinos vastarunt proelia campos, regnatam diro quondam Laestrygone terram Sil. — Od tod adj. Laestrōgonius 3 lajstrigónski: amphora H. = vrč formijskega vina, domus (= Formiae) O., campi Plin. (na Siciliji), rupes (= Formiana saxa L.) Sil., recessus Sil., tyrannus (= Antiphates) Sid. poet.; subst. Laestrōgonia -ae, f Lajstrigónija, dežela Lajstrigoncev = Formiae: Ci. ep.

Laetōrius 3 Letórij(ev), ime rim. plebejskega rodu. Poseb. znani so:

1. M. Laetorius Mark Letorij, centurio primi pili, ki je l. 495 od rim. naroda konzuloma v sramoto dobil nalogo, naj posveti Merkurjevo svetišče v Rimu: L.

2. C. Laetorius Gaj Letorij, tr. pl. l. 471: L.

3. C. Laetorius Gaj Letorij, edil l. 216, pretor v Ariminu l. 210: L.

4. L. Laetorius Lucij Letorij se je moral l. 202 odpovedati edilstvu, ker je bil “vitio creatus”: L.

5. P. Laetorius Publij Letorij, prijatelj Gaja Grakha, je skušal rešiti svojega prijatelja pred zasledujočimi morilci; na mostu čez Tibero jih je nekaj časa zadrževal, potem je skočil v reko ali pa so ga (po pričevanju drugih) ubili: Val. Max.

6. neki skopuh Letorij: Mart. — Kot adj. = Letórijev: lex Laetoria Suet. ap. Prisc.

lagōis -idis, f (gr. λαγωΐς) neka ptica, menda = lagōpūs

1. snežni jeréb, snežna jerebica, jerebica belíca, snežníca (Tetrao lagopus Linn.) ali pa gozdni jereb, rdeča jerebica, léščarka (Tetrao bonasia Linn.), po drugih rúševec (rúševka), škárjevec (škárjevka) (Tetrao tetrix Linn.): peregrina lagois H. (Sat. 2, 2, 22).

laisser [Iɛse] verbe transitif po-, pre-, za-pustiti; preiti, zamolčati

avoir le prendre et le laisser imeti izbiro
c'est à prendre ou à laisser ali to vzamete ali pa ne (druge izbire ni)
ne pas laisser de ne opustiti, ne nehati
laisser en blanc pustiti belo, prazno, nepopisano
laisser voir pokazati
laisser pour compte (commerce) dati zopet na razpolago
laisser tomber spustiti(na tla)
laisser de côté, à part pustiti ob strani
laisser à désirer ne popolnoma zadovoljiti
ne rien laisser au hasard ničesar ne prepustiti slučaju
laisser à penser dati misliti
laisser faire, dire pustiti koga, da dela, govori, kar hoče
ne pas laisser de faire quelque chose ne zamuditi kaj napraviti
cette réponse ne laisse pas de m'étonner ta odgovor me res preseneča
laisser dormir (figuré) pustiti pri miru
laisser tranquille pustiti na miru
laisser à entendre, à comprendre dati razumeti
se laisser prepustiti se
se laisser aller zanemariati se
se laisser aller à spozabiti se
se laisser dire pustiti si reči, dopovedati
se laisser faire ne se upirati, pristati na
se laisser tout faire ničemur se ne upirati, vse prenesti, potrpeti
se laisser faire une douce violence upirati se navidezno in končno popustiti
laisser là pustiti na cedilu
laisser quelqu'un libre de faire quelque chose komu na voljo pustiti, da kaj naredi
laisser passer pustiti kaj iti mimo, pustiti, da se kaj godi
se laisser porter par le courant (figuré) plavati s tokom
laisser sa vie, (populaire) ses os, sa peau, ses bottes umreti
je vous laisse (familier) (zdaj) grem
laissez (donc)! pustite (vendar) to!
cela ne laisse pas d'être dangereux to je kljub temu (prej ko slej), to ostane še vedno nevarno
cela se laisse manger, entendre to se da jesti, slišati
il faut bien faire et laisser dire delaj prav in ne boj se nikogar
il m'a laissé en plan, en rade (familier) pustil me je na cedilu
laisser des plumes dans une affaire (familier) mnogo izgubiti v kaki zadevi

lajdra samostalnik
1. izraža negativen odnos (prostitutka) ▸ lotyó, szajha, cafkaČe ti ni všeč, pa marš iz hiše, pojdi k lajdram na ulico, na kolodvor! ▸ Ha nem tetszik, akkor kifelé a házból, menj a szajháidhoz az utcára vagy a pályaudvarra!

2. izraža negativen odnos (ženska, ki ima spolne odnose z veliko moškimi) ▸ lotyó, cafka, cédaMoškim je v resnici še zmeraj spregledano marsikaj, ženska pa je kaj zlahka razglašena za lajdro. ▸ A valóságban a férfiaknak még mindig sok mindent elnéznek, a nőket viszont könnyen lotyónak titulálják.