Franja

iūs², iūris, n (stlat. jous, prvotno ievos, potem iovos, gen. iovesis, iz tega iūs, iūris po sinkopi; prim.: lat. iūstus, iūrgō)

1. (človeško) pravo (naspr. fās božje pravo), zakonilo, (pravno) ustanovilo (določilo), pravda: omnia humanitatis iura violare Ci., iura dare H., V. ustavo dati, principia iuris Ci., ius anceps novi, causas defendere possum H., ius ac fas colere L., ius ac fas omne delere Ci., contra ius fasque Ci., S., hoc fas ac iura sinunt V., ius bonumque (pravo in pravičnost) apud eos non legibus magis quam naturā valebat S., condere nova iura L., natus in libero populo inter iura legesque L., ius discere Aug. učiti se pravo(znanstvo) (v Rimu); occ. (kolekt.)
a) pravna ustanovila (določila), zbirka zakonov: ius Flavianum Ci. (fasti in legis actiones, ki jih je l. 304 zapisal Gnej Flavij).
b) pravni nazori, pravna pravila, pravo: ius gentium Ci. mednarodno pravo, ius civile Ci. državljansko pravo, ius publicum H. državno pravo, ius hominum Ci. naravno pravo, ius praetorium Ci. od pretorjev izdana pravna pravila, ius humanum et divinum Ci., S., ius necessitudinis Suet., omnium iurum atque legum fictor Pl., iure nostro Ci. po našem (rimskem) pravu, iure agere cum aliquo Ci. proti komu sodno postopati, s tožbo prijeti ga, vložiti tožbo proti komu.

2. occ. pravica (kot predmet sodne razsodbe): quod is, qui bellum geret, imperavit, id ius ratumque esto Ci. bodi pravnomočno, summum ius, summa inuiria Ci. (iz Ter.), ius dicere Ci. ali reddere L. ali pesn. iura dare O. izreči (izrekati) sodbo, soditi, razsoditi (razsojati), deliti pravico, iure uti Ci. strogo po zakonu ravnati, ius petere Ci. razsodbo zahtevati, de iure respondere Ci. dajati pravne odgovore, populis aequata duobus iura O., regia iura Quiriti O.

3. meton.
a) sodišče (kot kraj): Pl., in ius de suā re numquam ivit N., in ius adiit Ci., in ius vocare Ci., (adversarius eum) rapit in ius H. ga vleče pred sodišče, in ius ambulare Ter.
b) pravne zahteve, pravna pravica, nadpravica, predpravica, svoboščina: ius suum armis exsequi C., ius suum retinere Ci., populus Rom. ius suum recuperabit Ci., ius suum persequi Ci. uveljaviti (uveljavljati), de suo iure cedere Ci., suo iure decedere L., ius suum tenere, obtinere Ci., omnia pro suo iure agere Ter. strogo se držati svoje pravice, ius dare alicui rei Sen. ph., Lucan. stvari pomagati do pravice, dovoliti kaj, iura communia Ci. enake pravice, iura (ius) belli Ci.; ius est (z inf.) prav je, dovoljeno je, sme se, pravično je: Cat. fr., Ci., L., Suet.; (z ACI): Ter.; alicui ius est (z inf.) nekdo ima pravico, za nekoga je prav(ično), dovoljeno mu je, sme: Ci., V., H., O.; tako tudi istuc ius est ali meum ius est (z ut s cj.): Pl., Ter.; z objektnim gen.: ius auxilii, agendi cum plebe, materiae caedendae, sententiae dicendae L., ius emendi Q., ius muneris O. pravica darovanja, spolium iuris mei O. do katerega imam pravico, ki mi pristoji; pesn.: ius caeli O. pravica do … ; s subjektnim gen.: implorare iura libertatis Ci. pravice svobodnjakov, auspiciorum iura turbare Ci.

4. occ.
a) pravica = moč, oblast: sui iuris esse Ci. biti samosvoj, biti samostojen, in paucorum ius atque dicionem concedere S., ius de tergo ac vita habere L. imeti oblast nad kaznovanjem in smrtjo, aliquem proprii iuris facere Iust. samostojnega narediti; toda: aliquem sui iuris facere Vell. koga podjarmiti, podvreči si; tako tudi: tot undique gentes iuris habere sui velle Lucan. podvreči si, hoteti spraviti pod svojo oblast; pesn.: ius et moderamen equorum O.; tudi ius in aequora O. nad morjem.
b) (kolekt.) pravno stanje: eodem iure sunt, quo fuerunt Ci., uxores eodem sunt iure, quo viri Ci., iura coniugalia O., muliebria L.; v političnem smislu: civitas optimo iure Ci. polnopravna, ius Latii (Latinum) T. omejeno pravno stanje latinskih poldržavljanov.

5. abl. iūre po pravici: si iure posses eum accusare Ci., admissus est nemo; iure id quidem Ci., suo iure Ennius sanctos adpellat poëtas Ci. po vsej pravici, id ei merito atque optimo iure contigit Ci., iusto iure L.

6. iūs iūrandum jur. t. t. (pravnomočna) prisega: est ius iurandum adfirmatio religiosa Ci., Galli ius iurandum sibi datum esse dixerunt Ci., tirones iure iurando accepto (ko se jim je priseglo) nihil iis nocituros hostes se Otacilio dediderunt C., ius iurandum concipere T. obrazec za prisego napisati, iure iurando interposito L. po … , inter se fidem et ius iurandum dare C., ius iurandum offerre, ius iurandum oblatum non recipere Q., ius iur. ab adversario exigere aut recusare Q., ius iur. remittere Icti., magnā voce iurare verissimum pulcherrimumque ius iur. Ci., praestare more sollemni ius iurandum Plin. iun., agere de uxoribus sollemne ius iur. Gell., ius iur. servare N., conservare Ci., N., violare Ci., ius iur. alicui praeire Plin. iun. narekovati, fidem astringere iure iurando Ci., psephismata iure iurando constricta Ci., se iure iur. constringere Lamp.; tudi ločeno: ius igitur iurandum Ci., iurisque iurandi Ci.

Opomba: Dat. sg. iūre v stari formuli iure dicundo: L., Suet., Gell.; gen. pl. iurum: Pl., Cat. fr.

izbrázditi ìzbrāzdīm zbrazditi, narediti brazdo: sad ću izbrazditi najljepšu brazdu; taj diktator bosansko-hereegovačkog Sabora toliko je izbrazdio da ni svoje rodene riječi nije dopuštao pročitati je tako narobe zabrazdil ...

izdalèka prisl. od daleč: gledati nešto izdaleka; došao je izdaleka; to još izdaleka nije tako to še daleč ni tako; nisu ni izdaleka tako brzi še blizu niso tako urni

izdèrati ìzderēm
I.
1. raztrgati: izderati odjeću
2. izderala je grlo vičući tako je vpila, da je vsa hripava
3. pretepsti: još dobro da te nije dao izderati
4. zdrveti, šiniti: izderati na vrancu preko barijere
II. izderati se
1. raztrgati se
2. izdreti se, zadreti se: izderati se na koga
3. ohripeti: noge su mi oslabile, grlo se izderalo, vid popustio

izglédati avoir l'air, sembler

dobro izgleda il a bonne mine
ni tako neumen, kakor izgleda il n'est pas si bête qu'il en a l'air

izgubíti to lose; to be a loser, to come off a loser, to meet with a loss, to incur (ali to experience) a loss; (s smrtjo) to suffer a bereavement (ali the loss of a dear one), to be bereaved, to lose someone; (založiti kam) to mislay

izgubíti se to be lost, to become lost, to lose one's way, to go astray
izgubi se! be off with you!, begone!, get along with you!, žargon get lost!
izgubíti se v gozdu to be lost in the woods
izgubíti bitko to lose a battle
izgubíti glavo to lose one's head, to become confused
izgubíti v igri to lose at gambling
izgubíti naklonjenost kake osebe to lose someone's good grace (ali someone's favour), to incur displeasure
nismo nič izgubili! (figurativno) not much of a loss!
izgubíti nedolžnost to lose one's innocence (ali chastity)
nimam česa izgubíti I have nothing at stake, I stand to lose nothing
izgubil sem X SIT pri tem poslu I am X tolars out of pocket by this transaction
izgubíti očeta to lose (ali to suffer the loss of) one's father
izgubíti svoje pravice to lose (ali to forfeit) one's rights
izgubíti svoj čas in trud to waste one's time and trouble (ali pains)
izgubíti čut sramežljivosti, sramú to lose one's sense of shame, to be dead to shame
izgubíti potrpljenje to lose (one's) patience, to lose one's temper
izgubíti pot to lose one's way. to go astray
izgubíti pravdo to lose a lawsuit, to be debated in a lawsuit
izgubíti nit svojega govora to lose the thread of one's discourse
izgubíti igro, partijo to lose a game
tudi hipa ne smemo izgubíti there is not one moment to lose
zaradi tega bi (on) utegnil izgubíti svoje mesto that might lose him his place
izgubíti pogum to lose courage, to lose heart, to be discouraged
izgubíti na teži to lose weight, to lose flesh, to slim
izgubíti tla pod nogami to lose one's footing
izgubíti sled to lose the scent, to lose the trail
izgubíti ugled to lose face, (pri kom) to sink in someone's estimation, to lose credit with someone
izgubíti voljo za to lose one's zest for
izgubíti vrednost to depreciate
izgubíti upanje to lose (ali to give up) all hope, to despair (of)
izgubil je pogum his heart (ali spirits) sank
izgubíti iz vida, iz oči to lose sight of
izgubíti zanimanje za to lose interest in
izgubíti zaupanje to lose one's confidence
izgubíti zavest to swoon, to faint away, to have a fainting fit
izgubíti življenje (v bitki) to lose one's life (in battle)
ne bomo izgubljali besed o tem we shall waste no words on that
kakor (pri)dobljeno, tako izgubljeno easy come, easy go

izgubljèn lost; (zapuščen) forlorn; (zašel) astray

urad za izgubljène predmete lost property office
biti izgubljèn to be lost
izgubljèn je (umrl bo) he is lost, he is done for
izgubljèn si, če boš to naredil you are lost if you do that, pogovorno if you do that you've had it
če on izve o tem, sem izgubljèn if he hears of it, I've had it
to je izgubljèn čas it's a waste of time
to je izgubljèn trud it's wasted effort (ali a waste of time)
še ena izgubljèna iluzija another lost illusion
kakor dobljeno, tako izgubljèno easy come, easy go

izgubljèn (-êna -o) adj.

1. perso, perduto:
izgubljen denar denaro perduto
bibl. izgubljeni raj paradiso perduto
bibl. izgubljeni sin figliol prodigo

2. pren. smarrito, errante, errabondo:
gledati z izgubljenim pogledom guardare con occhi smarriti
PREGOVORI:
kakor dobljeno, tako izgubljeno tanti presi, tanti spesi

izjemno prislov
1. (o visoki stopnji) ▸ rendkívül, kivételesen, kiemelkedőenTudi počitek je izjemno pomemben del priprav vrhunskega športnika. ▸ A pihenés is rendkívül fontos része egy élsportoló felkészülésének.Tako službo sem si vedno želel in izjemno uživam v njej. ▸ Mindig is ilyen munkára vágytam, és rendkívül élvezem.
2. (o visoki kakovosti) ▸ kiválóan, nagyszerűen, kivételesenVsi so svojo nalogo opravili izjemno. ▸ Mindannyian kiválóan végezték el a feladatukat.
Počutim se izjemno, saj sem vedno sanjal o zmagi na zadnji etapi Toura. ▸ Nagyszerűen érzem magam, mert mindig is arról álmodtam, hogy megnyerem a Tour utolsó szakaszát.
Nagrado je prejel režijski prvenec, ki ga je žirija označila za pretresljiv, izjemno napisan in odigran film. ▸ A díjat a rendezői debütálásáért kapta, amelyet a zsűri megható, nagyszerűen megírt és eljátszott filmnek nevezett.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izmíkati

izmíkati komu kaj to withdraw something from someone; (odvzeti) to take away
izmíkati se to evade, to avoid; to dodge; to shirk
izmíkati se komu, čemu to shun someone, something
ne izmikaj se tako! don't beat about the bush!

izmišljotina samostalnik
1. (neresnica) ▸ kitaláció, agyszüleményNjihova trditev, da so tako ravnali po naših navodilih, je čista izmišljotina. ▸ Az az állításuk, hogy a mi utasításaink alapján jártak el, merő kitaláció.
Od nekdaj sem bil prepričan, da so zgodbe o jetiju navadna izmišljotina. ▸ Mindig is meg voltam győződve arról, hogy a jeti-történetek egyszerű agyszülemények.
Predsednik zatrjuje, da gre za izmišljotine demokratov in ne ukrepa. ▸ Az elnök azt állítja, hogy ezek a demokraták agyszüleményei, és nem tesz semmit.

2. (pogruntavščina; ideja) ▸ elmeszülemény
Sv. Miklavž je pač tradicija, tudi družinska, Božiček pa skoraj nova izmišljotina, izum trgovcev in medijev. ▸ A Mikulás hagyomány, sőt családi hagyomány, de a Télapó szinte új elmeszülemény, a kereskedők és a média találmánya.
Zmotna je trditev, da je praznik 8. marec, dan žena, izmišljotina odmrlega samoupravnega socializma. ▸ Tévedés azt állítani, hogy március 8-a, a nőnap a megszűnt önrendelkezéses szocializmus elmeszüleménye.

izrodek samostalnik
1. izraža negativen odnos (izprijena, ničvredna oseba) ▸ selejt, gazember, korcs, söpredékMed zaporniki naj bi na tatove pljuvali kot na izrodke družbe. ▸ A rabok között a tolvajokat állítólag a társadalom korcsaként lenézik.
Pogubno pa je to, da največji izrodki vodijo svet. ▸ Az a szörnyű, hogy a legnagyobb gazemberek irányítják a világot.

2. izraža negativen odnos (izprijena predstava ali mnenje) ▸ fantazmagória, torzszülött, szüleményAli zares ne veste, da so to samo izrodki vaše domišljije? ▸ Hát valóban nem tudja, hogy ezek csak a maga fantazmagóriái?

3. izraža negativen odnos (kar se sprevrže v svoje negativno nasprotje) ▸ elfajzás, elfajulás, degenerálódás
To pa je že izrodek prvobitnega in prijetnega bivanja v naravi. ▸ Ez már a természetben való ősi, élvezetes létezés elfajzása.
To ni islam, ki je ustvaril civilizacijo, ampak je izrodek islama, ki ustvarja nov totalitarizem. ▸ Ez nem az az iszlám, amely civilizációt teremtett, hanem az iszlám elfajzása, amely új, totalitárius rendszert teremt.

4. sovražno (o odnosu do drugačnosti) ▸ különc, csodabogár
Človek se tako rekoč pravilno opredeljen že rodi, če se ne, je pa izrodek. ▸ Az ember úgymond már születésekor megfelelően elkötelezett, ha pedig nem, akkor különcnek számít.
V novi kibernetiki se vrača ta posluh za izrodke, torej tudi za posebneže, kakršni so misleci in pesniki. ▸ Az új kibernetikában visszatér ez a különcök iránti affinitás, az olyan csodabogarakat is beleértve, mint a gondolkodók és a költők.

5. (bitje z motnjo v razvoju ali telesno okvaro) ▸ torzszülött, szörnyszülött, korcs
Primarni strah pred pošastnimi izrodki je vsajen tudi v sodobna razmišljanja o potencialnih človeških klonih. ▸ A szörnyszülöttektől való ősi félelem a lehetséges emberi klónokról való modern gondolkodásba is beleivódott.

ìzručkē prisl. metaje, lučaje: udario ga batinom izručke udaril ga je, tako da je vrgel vanj gorjačo

iztêči (-têčem) | iztékati (-am)

A) perf., imperf. scolare; fuoriuscire

B) iztêči se (-têčem se) | iztékati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. passare, scadere; finire:
rok za izplačilo se je iztekel il termine di pagamento è scaduto

2. (končati, končavati se) finire, andare a finire, concludersi:
vesel sem, da se je tako izteklo sono contento che sia finita così
filmski trak se je iztekel la pellicola è finita
ura se je iztekla l'orologio è scarico
pren. njegove ure so se iztekle la sua vicenda terrena si è conclusa
račun se izteče il conto torna
med. oko se je izteklo è fuoriuscito l'umor vitreo

izvršiti se povratni glagol
(zgoditi se) ▸ végbemegy, zajlik, történik
Te so tako tanke, da se lahko skozi njihove stene izvrši izmenjava snovi. ▸ Ezek olyan vékonyak, hogy végbe tud menni az anyagcsere a falukon keresztül.
Vse dejanje 453 strani obsegajočega romana se izvrši v pol leta in sicer v drugi polovici leta 1092. ▸ A 453 oldalnyi regény teljes cselekménye fél év alatt zajlik, méghozzá az 1092-es év második felében.
Bolnica je čutila, da se je na njej izvršila velika sprememba. ▸ A beteg érezte, hogy nagy változás történt vele.
Pri večini vrst življenjski cikel traja skozi celo leto, da se popolnoma izvrši, izjeme so samo kakšne izredno majhne vrste, pri katerih se lahko v enem letu zamenjata dve ali celo več generacij. ▸ A legtöbb faj esetében az életciklus egy teljes évig tart, ez alól csak néhány rendkívül kicsi faj jelent kivételt, ahol egy év alatt két vagy akár több generáció is válthatja egymást.
Okužba se velikokrat izvrši na nezrelih plodovih. ▸ A fertőzés sok esetben az éretlen terméseken fordul elő.

jahačica samostalnik
1. (športnica) ▸ lovasSopomenke: jahalka
Povezane iztočnice: dresurna jahačica

2. neformalno, lahko grobo (pri spolnem odnosu) približek prevedka ▸ lovaglóülésKljub temu da je izvrstna jahačica, v takšnem položaju težko doživi orgazem. ▸ Annak ellenére, hogy kiváló a lovaglóülésben, ebben a pozícióban nehezen jut el az orgazmusig.
Nedvomno je tako imenovana jahačica v moškem svetu ena najbolj priljubljenih poz. ▸ Az úgynevezett lovaglóülés a férfiak körében kétségtelenül az egyik legkedveltebb szexpozíció.

jamais [žamɛ] adverbe (sploh) kdaj; nikoli

ne ... jamais nikoli, nikdar
jamais plus nikdar več
à (tout) jamais, pour jamais za vedno
au grand jamais prav nikoli (več)
jamais de la vie prav nikoli
si jamais vous venez če (sploh) kdaj pridete
plus que jamais bolj (več) kot kdajkoli
c'est pire que jamais to je hujše kot kdajkoli (prej)
il n' en fait jamais d'autres tako (on) vedno dela
cela ne s'est jamais vu kaj takega svet še ni videl
fais-le maintenant ou jamais stôri to zdaj ali pa nikoli
mieux vaut tard que jamais bolje pozno kot nikoli

japonsko prislov
1. (o jeziku) ▸ japánulOna je ena od trenutno najbolj iskanih japonsko govorečih vodičev. ▸ Ő jelenleg az egyik legkeresettebb japánul beszélő idegenvezető.
Tako se po japonsko reče dober dan. ▸ Így mondják japánul, hogy jó napot.
Kusabi po japonsko pomeni povezava. ▸ A kuszabi japánul kapcsolatot jelent.

2. (o načinu ali stilu) ▸ japán [stílus]Armaturna plošča je zgledno japonsko oblikovana. ▸ A műszerfal a japán formatervezés jó példája.

jaz ich
jaz pa bom: ich meinerseits
razmerje jaz-ti das Ich-[Du] du-Verhältnis
kot ti meni, tako jaz tebi wie du mir, so ich dir