Franja

dīscō -ere, didicī (—) (iz reduplicirane obl. *didescō, indoev. kor. dek „sprejemati in dajati“, „dajati“, „dober zdeti se“; prim. lat. decēre, docēre, dexter, gr. διδάσκω, δέχομαι, δεξιός)

1. česa učiti se, naučiti se, navaditi (navajati) se, v logičnem pf. didicisse ume(va)ti, razume(va)ti, znati, vedeti; abs.: docta didici Pl. = učili so me in naučili, pueri studiose discunt Ci., qui cogeretur docere, antequam ipse didicisset Ci., quos discentes vita defecit Ci., voluntas discendi Ci., studiosos discendi erudire atque docere Ci., cupiditas discendi L., Sen. ph., homines dum docent discunt Sen. ph., pueri ad praescriptum discunt Q. se uče pisati, ad discendum promptus (puer) Q., discere apud grammaticos Q., puer discens Petr. brivski vajenec, čevljarski: Ulp. (dig.); subst. pt. pr. masc. discentes učenci, vajenci: L., Sen. ph., Suet.; z obj.: d. literas Pl. črke brati, litteras Graecas Athenis Ci., artes, ius civile Ci., multa oportet discat atque dediscat Ci., in minoribus navigiis se rudem esse, quinqueremes autem maiores gubernare didicisse Ci., d. elementa prima H., vitas et crimina silentum V. preiskovati, izsledovati, artem, palaestram Q.; v pass.: quod disci potuit Ci., ius discitur Q. Od kod? unde ius civile discatur Ci., inde vocabula prima d. Lucr., ab Hercule sacra didicisse Ci., quae Demosthenes a Platone didicerat Ci., se ita a patribus didicisse, ut … C., ex hoc (sc. ex audiendo) enim facillime disci arbitrabatur N., disce, puer, virtutem ex me V., didicit a Ctesidemo Plin. bil je Ktesidemov učenec. — Z inf. kot dopolnilom: vera loqui didici Pl. učil sem se, vajen sem, hi pueri non solum amare et amari didicerunt Ci., in conviviis saltare didicerunt Ci., ibi Latine — nam apud Numantiam loqui didicerat — exclamat … S., cum Romanis bellare bonis malisque meis (ob svojih dobrih in slabih izkušnjah) didici L., bene ferre magnam disce fortunam H.; pren.: nec varios discet lana mentiri colores V.; z ACI: populus didicit nihil foedius esse servitute Ci., didicerunt se totos esse perituros Ci., hi si didicerint non eadem omnibus esse honesta atque turpia N., bene qui didicere (so zaznali) deos securum agere aevom Lucr., deos didici securum agere aevum H., disce tamen, veniens aetas, ubi Livia nunc est porticus, immensae tecta fuisse domus O., usu didicisse pretiosam supellectilem … nihil aliud fuisse quam onera Cu., a Platone didicerat deos nihil esse Lact.; z odvisnim vprašanjem: prius disce, quid sit vivere Ter., plures discent, quemadmodum haec fiant Ci., didicit populus, quantum cuique crederet N., quae virtus et quanta, boni, sit vivere parvo, discite H., discite, femineis quid tela virilia praestent O., se experiendo didicisse, quam arduum, quam subiectum fortunae regendi cuncta onus T.; z dvojnim skladom: quem (prolept. = a quo) Vindelici didicere, quid Marte posses H.; z relativnim stavkom: disce, quae censet amicus H. poslušaj nasvet dobrega prijatelja; elipt.: discebant enim fidibus antiqui (sc. canere na strune brenkati) Ci.; z abl. instrumenti: d. armis Sen. rh.; z adv.: d. Latine Q.

2. spozna(va)ti, prepozna(va)ti: d. venientum vultūs V., crimine ab uno disce omnes V., haec ut certis possemus discere signis V., d. nectaris sucos H., me peritus discet Hiber Rhodanique potor H.; occ. (jur.) causam discere Ci., Q. zadevo spozna(va)ti, z zadevo seznaniti (seznanjati) se, o zadevi poučiti se: causam d. ab (ex) aliquo Ci., Q. po kom spozna(va)ti.

3. (i)zvedeti: ut quidem didici ego Pl., quae didici, dixi omnia Pl., quod ex pluribus testibus priore actione didicistis Ci., haec ubi rex didicit O., quod ubi primum didicit Demaratus Iust.; z ACI: Pl., Ci. ep., discit … Litaviccum ad sollicitandos Aequos profectum (esse) C., quos cum tantā celeritate venire rex didicisset Iust.; z odvisnim vprašanjem: hoc quam nihil sit, ex multis civitatibus didici Ci. sem izvedel, vem (logični pf.), a quo disceret senatus, quantum in Etruria belli esset L.

4. = docēre učiti: falsa discentes Amm.

Opomba: Pt. fut. disciturus: Ap. ap. Prisc.; sup. discitum navaja Prisc., sicer ni izpričan.

discurrir premisliti; izmisliti, priti na; domnevati; predlagati; sem in tja teči, potovati; teči, preteči; govoriti, pogovarjati se, pretresati

no está mal discurrido ni nespametno
discurrir un medio (iz)najti sredstvo

discussion [disküsjɔ̃] féminin razpravljanje, razprava (sur, de quelque chose o čem), pretresanje, obravnavanje, diskusija; prerekanje, prepir

discussion d'intérêt konflikt interesov
discussion de ménage zakonski prepir
discussion d'un projet de loi obravnavanje zakonskega načrta
sans division ni discussion solidarno
mettre en discussion prinesti, spraviti v diskusijo
cela est sujet à discussion o tem bi se dalo govoriti, to je sporno
la discussion porte, roule sur ... diskusija se vrti okoli ...
déclencher, ouvrir, soulever une discussion sprožiti, začeti diskusijo
obéissez et pas de discussion! ubogajte in konec debate!
prendre part à la discussion udeležiti se diskusije
soutenir un point de vue lors de la discussion v diskusiji podpirati neko stališče
nous avons eu ensemble une violente discussion hudó smo se prerekali med seboj
de la discussion jaillit la lumière (proverbe) le z izmenjavo idej, vidikov pridemo do resnice

discussione f

1. diskusija, razprava:
aprire, chiudere una discussione odpreti, končati diskusijo
la cosa è fuori discussione o tem ni debate; zadeva ni sporna, je jasna
essere superiore a ogni discussione biti neizpodbiten

2. pričkanje, prepir

3. pravo (dibattimento) razprava

4. mat. diskusija, pretres

disdire, disdirsi² v. intr., v. rifl. impers. (pres. /si/ disdice) ne spodobiti se; biti neprimeren:
certi atteggiamenti (si) disdicono alla tua età tvoje ravnanje ni primerno tvojim letom

disertacija samostalnik
1. (znanstveno delo) ▸ disszertáció, értekezésČe se ugotovi, da disertacija ni rezultat lastne ustvarjalnosti in dosežkov, se lahko odvzame. ▸ Ha kiderül, hogy a disszertáció nem saját eredményeket tartalmaz, akkor visszavonható.
Profesorju sem dala osnutek svoje disertacije in prva poglavja. ▸ Átadtam a professzoromnak az értekezésem vázlatát és az első fejezeteket.
Sopomenke: doktorat
Povezane iztočnice: doktorska disertacija

2. lahko izraža negativen odnos (daljše delo ali govor) ▸ értekezés, disszertáció
Poznal sem tudi ljudi, ki so pisali prave male disertacije v zvezi z možnostmi razvoja turizma v Celju. ▸ Ismertem olyan embereket is, akik igazi kis disszertációkat írtak a turizmusfejlesztés lehetőségeiről Celjében.
Odgovor na to vprašanje bi bil zaradi obširnosti lahko prava mala disertacija. ▸ A kérdésre adott válasz a terjedelme miatt akár egy kis disszertáció is lehetne.
Pri mizi pa bo razvil celo disertacijo o dietah, kalorijah, seveda če mu boste dovolili govoriti. ▸ Az asztalnál majd értekezést tart a diétákról, a kalóriákról, persze csak ha ön hagyja, hogy szóhoz jusson.

disgustar zagnusiti; razjeziti, dolgočasiti; zoprn biti

la cosa no me disgusta stvar mi ni nevšečna
disgustarse razjeziti se, občutiti gnus (de do)

disiciō (v najboljših rokopisih pogosto dissiciō) -ere -iēcī -iectum (dis in iacĕre, zato je i v prvem zlogu dolg po stavi, ta dolžina pa se je po izpadu j neprimerno označevala z dvojnim s)

1. razmetati, razbi(ja)ti, razrušiti, porušiti, razdejati: Acc. fr., Varr. Fr. idr., saxa, lapides, silvas, montes Naev. fr., arcem, moenia, munitiones N., partibus disiectis Lucr., disiectis oppida muris V., bello disiecerat urbes V., disiecit fulmine montes V., disiecti membra poëtae H. razkosanega, ni rota stipitis occursu fracta et disiecta esset O., disiecta tempestate statua L., disiectae terrae motu civitates Suet., disicere alicuius domum Vell.

2. razgnati, spoditi, razkropiti, razpršiti, poseb. voj.: phalangem C., barbarorum copiis disiectis N., consensionis globus disiectus est N., medios cohors praetoria disiecerat S., disicere agmina, duces, rates V., naves passim, classem L., tempestas, quā ipsi disiecti forent L., disicere obvios T., disiectos consectatus T.; pren.: disiectā nebulā L., nubila disiecit O., disiectis nubibus Ap., disicere totos capillos O. razmršiti, (z grškim acc.:) disiecta comas O. ali crinem disiecta Venus Sil. z razpuščenimi (razpletenimi) lasmi, disiectae arenae T. razpihan. Pogosto pt. pf. disiectus 3 raztresen, osamljen: disiectos ab tergo aut lateribus circumveniebant S., disiecti equi Lucr., plebs … passim disiecta per herbas potabat O., disiectae catervae T., quod non disiecti, sed pariter ardescerent T., cuncta in curia disiecta erant T. vse je bilo … v neredu; occ.
a) raztreseno bivajoč (stanujoč), v raztresenih posadkah bivajoč: quod imparatis disiectisque accidere fuit necesse Hirt., disiecti aliisque nationibus permixti T.
b) (o stvareh) raztreseno stoječ, (tu in tam) razmetan: disiecta aedificia C., late disiecta moenia L., vasta disiectaque spatio urbs L. prek širnega prostora raztezajoče se mesto, hostium disiecta (= hostes disiectos) frangere Amm.; od tod tudi: pabulatione, quae … cum exigua tum disiecta esset Hirt. ki je bilo … tako skopo kakor se je moralo opravljati na različnih krajih.

3. kaj zaprtega na silo in naglo odpreti: tellurem, undique portas Sil.

4. occ. razklati, razrezati, razsekati, odsekati: elephantum machaerā Pl., securi mediam frontem mentumque V., foedo disiectus vulnere O., disicere cotem novaculā Lact., sinciput ense Sid.

5. pren.
a) razmeta(va)ti = zapraviti (zapravljati), razsipa(va)ti, (po)tratiti: dide et disice Caecil. ap. Ci., pecuniam flagitiis disici Val. Max.
b) spodnesti (spodnašati), brezuspešno narediti, razbi(ja)ti, razdreti (razdirati), podreti (podirati), npr. namero, uničiti (uničevati), izničiti (izničevati): disice (dissice) compositam pacem V., disiecta pax est Sil., temptatur, si rem disicere possent L., disicere haec consilia ducis L., cogitationem regiam Vell., novarum tabularum exspectationem Suet., Neroni cupitum id … libertae astu disiectum T.
c) po govorici raznesti (raznašati): ut nomen eius per totum terrarum orbem disiceretur Val. Max.

diskusija samostalnik
1. (izmenjava mnenj) ▸ vita, eszmecsere, diszkusszióVse odločitve so bile sprejete po dolgotrajni diskusiji. ▸ Minden döntés hosszas vita után született meg.
Njen članek ni požel nobenega odziva ali javne diskusije, bil je popolnoma neopažen. ▸ A cikke nem váltott ki semmilyen választ vagy nyilvános vitát, teljesen észrevétlen maradt.
Globalna razširjenost elektronskih medijev je sprožila mnogo diskusij. ▸ Az elektronikus média világméretű elterjedése sok vitát váltott ki.

2. (del dogodka) ▸ beszélgetés, diszkusszió, vitaPredavanje se bo začelo ob 19.30, sledila pa bo diskusija prisotnih s predavateljem. ▸ Az előadás 19.30-kor kezdődik, utána pedig a jelenlévők eszmecserét folytathatnak az előadóval.

3. v akademskih publikacijah (del besedila) ▸ vita, diszkusszió
V diskusiji članka avtorji razpravljajo o tem, kako bi bilo njihov pristop možno uporabiti v različnih segmentih varnostnih sistemov. ▸ A cikkről szóló eszmecsere során a szerzők megvitatják, hogy a megközelítésük hogyan alkalmazható a biztonsági rendszerek különböző szegmenseire.

diskúsija discusión f ; debate m

dati v diskusijo someter a discusión
o tem ni diskusije esto no admite discusión

dispereō -īre -iī (—) (decomp.) docela ugonobiti (ugonabljati) se, poginiti (poginjati), propasti (propadati), končati se: disperii Ter. izgubljen sem! po meni je! gorje mi! tako tudi: male disperii Kom., disperii, perii misera Kom., disperisti Kom., disperistis, ni … Kom., dispeream, ni … H. ali dispeream, nisi … Cat. ali dispeream, si … Pr. naj poginem, če (ne) … , fructus disperit Varr., cibus disperiit, serpens disperit Lucr., fundumne pulcherrimum … disperire patiemini? Ci. — Glagol se rabi za pass. glag. disperdō.

Opomba: Fut. disperiet Vulg.

dispiciō -ere -spexī -spectum (dis in speciō -ere)

1. „videti začeti“, oči (zopet) odpreti, spregledati: catuli caeci (slepi rojeni) et qui iam dispecturi sunt Ci., ut primum dispexit Ci. (o smrtno ranjenem Epaminondi), tanta oborta caligo est, ut dispicere non posset Suet. da ni mogel stvari okrog sebe prepoznati.

2. occ.
a) intr. s široko odprtimi očmi ogledovati, razgledovati se, ozreti (ozirati) se: ad terram aspice et dispice (ali despice) Pl., longe cunctas in partīs dispicere Lucr.; pren. vse natanko preisk(ov)ati: dispicientibus consistorianis et militaribus Amm., dispicere de hereditatibus, de his obligationibus Iustin. Inst.
b) trans. z očmi izslediti, razločiti (razločevati), zagledati, zazna(va)ti: nequit ullam dispicere ipse oculus rem Lucr., dispecta est et Thule T., praedam celsius (z višine) dispicere Amm.

3. pren. duševno izslediti, spozna(va)ti, prepozna(va)ti, jasno uvide(va)ti, spredvideti: iam aliquid dispiciam Ter., si dispicere quid coepero Ci., tot res mea sponte dispexi Ci., si … imbecilli animi … verum dispicere non possint Ci., populus Romanus libertatem iam ex diutina servitute dispiciens Ci., dispice insidiatorem et petitum insidiis L. razločuj, dispicere mentem principis, merita T.; z relativnim stavkom: sed ego quod sperem non dispicio Ci.; z odvisnim vprašanjem: in ea re Pompeius quid velit non dispicio Ci. ni mi jasno, dispicies, quid renuntiandum Regulo putes Plin. iun.; occ. premisliti (premišljati), preudariti (preudarjati), (po)misliti na kaj: ubi occasio admonet, dispicere Pl., dispicere res Romanas Ci. ep., quorum nihil cum dispexisset caecata mens subito terrore L.; dispice z ne: Plin. iun., z num ali an: Plin. iun.

displiceō -ēre -uī (-itum) (dis in placēre) ne biti po volji (po godu), ne biti všeč, ne ugajati: Pl., Ter., H., Q., Iuv., Suet., Amm., acta mea sibi ait displicere Ci., huius consilium plerisque civitatibus displicebat N., mortis mihi displicet auctor O.; brezos.: ut populo de rege placeret, de exsulibus displiceret Ci. da … (ljudstvo) ni pritrdilo; v pozni lat. z a(b): quae a multorum sensu displiceat Tert. se ne ujema z … : subj. z inf.: Vop., displiceatne mihi periculum propulsare? Ci., non sane mihi displicet adhibere … rationem Ci.; z ACI: Augustus ap. Suet., displicet plurimos esse custodes Ci.; occ. displicere sibi sam s seboj ne biti zadovoljen, slabe volje biti, ne prav dobro počutiti se: Ter., cumque … mihimet displicerem Ci. Pt. pf. displicitus 3 nevšečen, neljub: ei statim displicita esset (= displicuisset) insolentia Gell.

dispute¹ [dispjú:t]

1. neprehodni glagol (with, against s, proti; on, about o)
prepirati, pričkati se, razpravljati

2. prehodni glagol
razlagati, pretresati; pobijati; spodbijati, oporekati; braniti, boriti se

it cannot be disputed o tem ni dvoma

disputer [dispüte] verbe intransitif diskutirati (de, sur o); tekmovati (de quelque chose v čem); vieilli prepirati se, prerekati se; verbe transitif spodbijati, oporekati (quelque chose à quelqu'un komu kaj); lastiti si, zahtevati; trditi; familier ošteti, ozmerjati

se disputer prepirati se (quelque chose kaj, avec quelqu'un s kom)
disputer un combat, un match, la victoire boriti se za zmago
disputer de luxe tekmovati v razkošju
disputer le terrain (militaire, figuré) žilavo braniti svoj položaj, braniti vsako ped zemlje (pred sovražnikom)
disputer la première place à quelqu'un boriti se s kom za prvo mesto
disputer d'un, sur un sujet diskutirati o kakem predmetu
ces employés disputent de zèle ti uslužbenci tekmujejo v vnemi
je ne te dispute pas ce mérite ne spodbijam ti te zasluge
le disputer à quelqu'un en quelque chose kosati se, tekmovati s kom v čem
(sport) le match s'est disputé hier tekma je bila odigrana včeraj
des goûts et des couleurs, il ne faut pas disputer (proverbe) o okusih in o barvah se ni treba prerekati, je vsak prepir odveč

disquīsītiō -ōnis, f (disquīrere) sodna in nesodna preiskava: Corn., Suet., disquisitio facinoris Ci., in magnis disquisitionibus … vitam unius cuiusque esse testem Ci., non quid ego fecerim, in disquisitionem venit L., quia vitione creatus esset, in disquisitionem venit L. ker se je začelo preiskovati, ali ni … , collegam … ut noxium coniurationis ad disquisitionem trahebat T., postulata provinciarum ad disquisitionem patrum mittere T.

dissentiō -īre -sēnsī -sēnsum

1. drugačnega mnenja biti, ne soglašati, ne strinjati se, ne pritrditi (pritrjevati), ugovarjati, nasprotovati: dissentiente nullo Ci.; z acc. pronominis: nisi quid (v čem) tu dissentis H.; s praep.: dissentire ab aliquo, ab aliqua re, de aliqua re, ab aliquo de aliqua re, cum aliquo, inter se Ci., ipsum sibi in sua oratione dissentire Corn.; z dat.: dissentire condicionibus H., huic opinioni Q.

2. occ. (v sovražnem pomenu)
a) nesložen biti, v sporu s kom biti, prepirati se: Auct. b. Hisp., dissentiens populus, acerrime dissentientes cives Ci., ab his … Marsi dissentire incipiunt C., dissentire ab eo N.
b) (nravno) ne strinjati se s čim: cum ab reliquorum malis moribus dissentirem S. dasi nisem posnemal malopridnega življenja drugih.

3. pren. (o stvareh in abstr.) ne skladati se, ne ujemati se, nasprotovati, razlikovati se, različen biti, neenak biti: dissentire a more Ci., quid ipsum a se dissentiat Ci., reliquum tempus ab illo uno die dissensisse Ci., dolor meus nihil a communi salute dissentit Ci. se popolnoma ujema z … , vitiositas … a se ipsa dissentiens Ci., dissentire cum scripto Corn., numquid vestis tua domusque dissentiant Sen. ph., flos … dissentiens a sale Plin., quotiens ab animo verba dissentiunt Q., quia plerumque a Graecis Romana dissentiunt Q.; z dat.: ut non orationi vita dissentiat Sen. ph.; brezos. z ACI: nec dissentit eum mortis letique potitum (esse) Lucr. ni protislovno. — Dep. soobl. dissentior -īrī: dissentiuntur Caelius ap. Prisc.

dissociō -āre -āvī -ātum

1. razdružiti (razdruževati), razcepiti (razcepljati), ločiti, osamiti: barbarorum copias T.; pesn. (o prostorski ločitvi): quod queat artas dissociare intus partīs Lucr., ni (montes) dissocientur opacā valle H., dissociata locis concordi pace ligavit O., spatium (sc. inter Italiam et Siciliam), quod dissociat consortia terrae Sil., Pentapolis a Libya dissociata Amm.; klas. le pren.: murum dissimilitudo dissociat amicitias Ci., homines antea dissociatos … sermonis vinculo colligavit Ci. ki so prej živeli nedružabno, d. disertos a doctis Ci. ločiti, razločevati, causam suam T. svojo zadevo ločiti od zadeve drugih = odstopiti od zveze, d. regale matrimonium Amm. razvezati.

2. pren. ločiti = odtujiti (odtujevati) koga od koga (koga komu), razdvojiti (razdvajati): dissociatis animis civium N., d. legionem a legione T., populum armis civilibus Front.

distance [distɑ̃s] féminin razdalja, oddaljenost, (časovni) odmik; sport (tekmovalna) proga; (socialna, stanovska, civilizacijska pomembna) razlika

à distance iz oddaljenosti, od daleč
à courte, à faible, à petite distance v majhni razdalji
c'est à peu de distance to ni daleč
à quelques années de distance po nekaj letih
à distances égales v enakih razdaljah
de distance à distance v (nekaterih) razdaljah, od razdalje do razdalje
distance d'arrêt (automobilisme) zavorna razdalja
distance focale (optique) goriščna razdalja
distance parcourue prevožena, preletena razdalja
distance de tir strelna razdalja
appréciation féminin des distances ocenitev razdalj
il est meilleur sur cette distance (sport) on je boljši na tej progi
garder ses distances držati razdaljo, ne postati preveč familiaren
mesurer une distance au pas izmeriti razdaljo s koraki
prendre ses distances (sport) vzeti razdaljo, odmik
rapprocher les distances (figuré) zabrisati (stanovske) razlike
tenir quelqu'un à distance držati odmik, distanco od koga, ne mu dati (priti) do sebe

distraibile agg. ki se lahko drugače uporabi:
forze non distraibili dall'opera in corso delovna sila, ki je ni moč odtegniti z dela, ki je v teku