Franja

dôbro (zastarelo) bien moški spol ; (prislov od dóber) bien

že dobro ça va, c'est bien, (c'est) bon! restons-en là!, n'en parlons plus
ni mi dobro je me sens mal, je suis indisposé
do dobrega entièrement, tout à fait
dobro storiti faire du bien
stvar se obrača na dobro l'affaire prend bonne tournure (ali s'annonce favorablement)

dôbro adv.

1. bene:
dobro zaslužiti guadagnare bene
dobro (srečno, uspešno)
končati se finire bene
dobro nositi se (biti trpežen) portarsi bene
dobro (toplo)
obleči se vestirsi bene
dobro (drago)
prodati vendere bene, caro
dobro videti, slišati vedere, sentire bene
dobro (v izobilju, lagodno)
živeti vivere bene

2. (izraža temeljitost dejanja) bene:
dobro očistiti pulire bene
dobro (močno, trdno)
pritrditi fissare bene
dobro (varno)
shraniti conservare bene
iz dobro poučenih virov se je zvedelo da fonti bene informate si è saputo
(kot podkrepitev) dobro veš, da ne morem lo sai bene che non mi è possibile

3. (poudarja pravkaršnjo izvršitev dejanja) appena:
zbudili so ga, ko je komaj dobro zaspal lo svegliarono che s'era appena addormentato

4. v povedni rabi za izražanje:
a) primernosti, koristnosti bene:
dobro bi se bilo posvetovati še z drugimi sarebbe bene consigliarsi anche con gli altri
b) dobro bi ... za izražanje želje, trditve bene:
dobro bi bilo manj govoriti, pa več delati sarebbe bene parlare di meno e fare di più
c) za izražanje precejšnje zadovoljnosti okoliščin bene:
pri vas je zdaj dobro, ne morete se pritoževati adesso state bene, non avete di che lamentarvi

5. eliptično za izražanje zadovoljstva, presenečenja nad čim meno male:
dobro, da ni zamudil meno male che non abbia fatto tardi
še dobro, da ga poslušajo meno male lo ascoltano

6. v medmetni rabi za izražanje privolitve, pritrjevanja, nevoljnega sprijaznenja bene:
dobro, pa naj bo po tvojem bene, sia come vuoi tu
dobro, zdaj vidim, kaj je v stvari bene, adesso vedo come stanno le cose
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro deti fare bene; far piacere
dobro se goditi stare bene
dobro se počutiti stare bene, sentirsi bene; ekst. trovarsi bene
biti dobro podkovan v čem essere ferrato in qcs.
biti dobro zapisan pri kom godere di una buona riputazione presso qcn.
pren. z njim ni dobro češenj zobati con lui è meglio non aver a che fare

dôbro (prislov) bien ; (samostalnik) bien m , (trg) haber m

dobro! (prav!, drži!) ¡de acuerdo!
ni mi dobro (slabo mi je) no estoy bien
to mi dobro de esto me sienta bien
dobro mu gre le va bien
govoriti dobro o kom hablar bien de alg
pisati v dobro (trg) pasar al haber, poner en el haber
dobro se razumeti med seboj vivir en perfecta armonía
dobro se razumeti s kom entenderse bien con alg, estar bien con alg
smatrati za dobro estimar (ali creer) oportuno (ali conveniente)
vzeti kaj za dobro tomar a/c en el buen sentido
dobro bi (on) napravil, če bi šel haría bien en marcharse

dobropis samostalnik
finance (o vračilu denarja) ▸ jóváírásDenar lahko porabim za naslednje nakupe ali pa mi izstavijo dobropis, ki ga lahko unovčim v roku treh mesecev. ▸ A pénzt felhasználhatom a következő vásárlásoknál, vagy három hónapon belül beváltható jóváírást kapok.

dobršen pridevnik
(precejšen; zajeten) ▸ jókora, jó, tetemes, jelentősMed študijem je prepotovala dobršen kos sveta, saj je delala kot stevardesa. ▸ A tanulmányai alatt légiutas-kísérőként dolgozva a világ jó részét beutazta. Dobršen del enoletne pustolovščine sta preživela na novozelandskih kmetijah. ▸ Egyéves kalandjuk jó részét új-zélandi farmokon töltötték.
K sreči imam tajnico, ki mi odvzame dobršen del administrativnih bremen. ▸ Szerencsére van egy titkárnőm, aki leveszi rólam az adminisztratív terhek tetemes részét.
Zato bo letošnje posvetovanje v dobršni meri posvečeno uveljavljanju novega zakona. ▸ Ezért az idei konzultáció nagymértékben az új törvény végrehajtására összpontosít majd.

documentare

A) v. tr. (pres. documento)

1. dokumentirati; izpričevati, utemeljevati, dokazovati z dokumenti:
documentare una teoria scientifica utemeljevati znanstveno teorijo

2. oskrbeti s potrebno dokumentacijo

B) ➞ documentarsi v. rifl. (pres. mi documento) informirati se, poučiti se; poizvedeti, poizvedovati, priskrbeti si (informacije, dokumente):
documentarsi su un fatto informirati se o dogodku

dočákati esperar; (vivir bastante para) ver

dočakal je 80 let ha llegado a 80 años
tega ne bom dočakal no lo veré yo en mi vida

dojenček samostalnik
1. (majhen otrok) ▸ csecsemő, baba, kisbabaPovezane iztočnice: smrtnost dojenčkov, umrljivost dojenčkov

2. (igrača) ▸ baba, kisbabaJe še vedno tako, da se deklice najraje igrajo z dojenčki, dečki pa z žogo in avtomobili? ▸ Még mindig úgy van, hogy a kislányok a legszívesebben babával, a kisfiúk pedig labdával és autókkal játszanak?

3. (o začetni fazi) ▸ gyerekcipőben jár, csecsemő
Ta album je še dojenček, ni še polno leto dni od izida. ▸ Ez az album még nagyon gyerekipőben jár, még egy egész év sem telt el a megjelenésétől.
Fosil je star od 65 do 70 milijonov let, tako da je Mark s svojimi 51 v primerjavi z njim pravi dojenček. ▸ A fosszília 65–70 millió éves, így Mark a saját 51 életévével igazi csecsemő hozzá képest.
Toda kljub fantastičnim dosežkom v letošnji sezoni sem v primerjavi s 13 lovorikami za Grand Slam Peta Samprasa še vedno pravi dojenček. ▸ Azonban az idei szezonban elért fantasztikus eredményeim ellenére a 13 Grand Slam győzelemmel rendelkező Pete Samprasszal szemben még mindig gyerekcipőben járok.

4. lahko izraža negativen odnos (nezrel človek) ▸ csecsemő
Moški smo velikokrat taki veliki dojenčki. Potrebujemo ujčkanje. ▸ Mi férfiak, gyakran nagy csecsemők vagyunk. Szükségünk van a dajkálásra.
Prav občutek varnosti je tisti, zaradi katerega ženska potrebuje ob sebi moškega in ne dojenčka, ki jo ima namesto mamice. ▸ Pontosan a biztonságérzet az, ami miatt a nőnek férfira van szüksége maga mellett, és nem egy csecsemőre, aki az anyukájának nézi.

dókler as long as

dókler ne until, till
to mi bo v spominu, dokler bom živel I shall remember it as long as I live
nisem šel, dókler ni (on) prišel I did not go until he came
kuj železo, dókler je vroče! strike while the iron's hot; make hay while the sun shines

doleō -ēre, doluī, dolitūrus (prim. dolāre, dōlium, dēlīt)

1.
a) (o udih) boleti, boleč biti: Pl., Ca., Aus., nihil dolet nisi pes; possunt oculi, potest caput, latera, pulmones, possunt omnia Ci., pes cum dolet aegri Lucr., circa dentem, qui doleat Plin., si (caput) a sole doleat Plin., tudi: vulnus mihi dolet Mart.
b) (o osebah) bolečino (-e) trpeti, bolečino (-e) (ob)čutiti: nequeo caput tollere, ita dolui itaque nunc doleo Pl.; brezos. (z dat.) = koga boli: mihi dolet, cum ego vapulo Pl., si stimulos pugnis caedis, manibus plus dolet Pl.; osebno z acc. α) dolere aliquid bolečino v (na) čem (ob)čutiti (sl.: koga kaj boli): graviter oculos dolui Fr., doluisse te inguina cognosco Fr., caput, ventrem meum doleo Vulg. β) dolere aliquem bolečino povzročiti (povzročati) komu, do živega priti (iti) komu: frigida Eoo me dolet aura gelu Pr.

2. duševno
a) (o osebah) bolečine (-o) (ob)čutiti ali trpeti, tudi samo trpeti, vznemirjati se, mučiti se, žalostiti se, žalovati nad kom, nad čim, po kom, po čem, obžalovati kaj, žal biti komu koga, česa; abs.: difficile est tacere, cum doleas Ci., numquam dolituri V. neobčutljivi, delenire dolentem H. žalostnega; z abl.: et laetari bonis rebus et dolere contrariis Ci., d. delicto Ci. obžalovati prekršek, kesati se ga, doleo tantā calamitate miseriāque sociorum Ci., nostro doluisti saepe dolore (našo otožnost) V., laeso doluere Metello H., quamquam parum iniuriis civitatis suae doluerit L., d. successu O., morte Plin. iun.; s praep.: doleo ab animo, ab oculis, ab aegritudine Pl., d. de Hortensio Ci., rapto de fratre H., de pellice vera O., d. ex me Ci. ep., d. ex (zaradi) commutatione rerum C., pro gloria imperi S., pro aliquo Sen. ph., Lact., id, propter quod dolet Ci., d. in tam gravi vulnere Ci., in amore Pr., in propria orbitate Eutr.; z inf.: Cl., vinci dolens Hercules H.; z ACI: Lucr., nos dolet vivere Ci., dolui pacem repudiari C., dolebam rem publicam esse perituram Ci., suos ab se liberos abstractos obsidum nomine dolebant C.; s kavzalnim stavkom: doluisse se, quod populi Romani beneficium sibi … ab inimicis extorqueretur C., doleo, quia doles Lucceius in Ci. ep., a quoquam quod sit servata, dolebis O.; s kondicionalnim stavkom: doliturus, si (haec) placeant spe deterius nostrā H.; z notranjim obj. (acc. neutr. pron.): ut illud dolerem civitatem oppressam fuisse Ci., si id dolemus, quod (da) … Ci., id doleo, quod … Cat.; trans.: O., Dionis mortem d. Ci., quia meum casum luctumque doluerunt Ci., quasi dolens eius casum S., tuam vicem doleo Ci., L. iz srca te mi je žal, se vicem eorum dolere quod … Suet. da jim izreka svoje sožalje, quod ceteri dolere solent, ego laetor S., hoc factum d. Lamp. jeziti se nad … ; z dvojnim sklonom (acc. in abl.): at pia nil aliud quam me dolet exsule coniunx O.; redko pass.: laetandum magis quam dolendum puto casum tuum S., poena dolenda venit O.
b) o pooseb. α) bolečino (ob)čutiti, trpeti, žalostiti se: iniecta monstris Terra dolet suis H. Zemlja trpi, da leži na … , constitit ad ramos mitis Lucina dolentes O. β) boleti koga, žal biti komu česa; z dat.: animus mihi dolet Pl., id mihi vehementer dolet Ter., dolet dictum alicui Ter., dolet huic illud, quia … Ci., meus casus tibi dolet Aurel. ap. Fr.; kot subst. pt. pr.: dictitare … alia praeterea … illis dolentia S. boleče besede; brezos.: mihi dolebit, si … Pl., cui placet, obliviscitur, cui dolet, meminit Ci., dolet mihi, quod tu nunc stomacharis Brutus in Ci. ep. žal mi je, da … — Od tod adj. pt. pr. dolēns -entis bolesten, žalosten: nil vidisse dolentius O.; adv. dolenter bolestno, z žalostnim srcem, otožno, s prisrčnim sočutjem: dolenter causam agere, d. hoc dicere Ci., d. dici (opisovan biti) Ci., d. ferre (z ACI) Val. Max. ali haec ferre Plin. iun., necessario deplorandum Ci.

doler [-ue-] boleti; žal biti

me duele la cabeza glava me boli
no me duele el dinero denar mi je pri tem stranska stvar
dolerse de a. obžalovati kaj
dolerse de alg. pomilovati koga
se duele de la cabeza toži o glavobolu

dolere^*

A) v. intr. (pres. dōlgo)

1. boleti:
mi dolgono i denti zobje me bolijo

2. obžalovati, biti žal:
ci duole di non poter venire obžalujemo, da ne moremo priti

B) ➞ dolersi v. rifl. (pres. mi dōlgo)

1. obžalovati, biti žal; kesati se:
dolersi dei propri peccati kesati se svojih grehov

2. pritožiti, pritoževati se:
dolersi di una gamba sana, per una gamba sana pren. pritoževati se za prazen nič

dólg, -a, -o long, grand, haut

dolgo longtemps
že dolgo depuis longtemps
hiša je 12 m dolga la maison a 12 m de long(ueur) (ali est longue de 12 m, a une longueur de 12 m)
že dolgo mi ni pisal il ne m'a pas écrit de(puis) longtemps; il a été longtemps sans m'écrire
dolgo ga ni il tarde à venir, il se fait attendre
kako dolgo se že učite francoščino? combien de temps y a-t-il que vous apprenez le français?, depuis quand (ali combien de temps) apprenez-vous le français?
ne bo več dolgo živel il n'ira plus loin, il ne vivra plus longtemps
poznava se že dolgo nous nous connaissons depuis longtemps (ali de longue date); il y a beau temps (ali bien longtemps) que nous nous connaissons
po dolgem pasti tomber de tout son long (ali de son haut, de toute sa hauteur)
na dolgo in na široko longuement, tout au (du) long, en détail, de façon détaillée; en long et en large, de long en large
imeti dolge prste avoir les doigts crochus
dolg ko prekla, žrd une grande perche, un échalas
dolgi valovi grandes ondes
dolgi lasje, kratka pamet longs cheveux, courte cervelle

dólgčas boredom; dullness; tediousness, tedium; (enoličnost) monotony

zelo mi je dólgčas I am bored, I'm bored stiff, pogovorno I'm browned-off
v mestu je dólgčas there's no life (ali pogovorno it's dead boring) in town
dólgčas mi je z njim I feel dull with him
dólgčas mi je po njem I miss him, I long to see him again
dólgčas preganjati to dispel (ali to fight off, to stave off) one's boredom; to beguile the weary hours (z branjem with reading)
umirati od dólgčasa to be bored to extinction

dólgčas ennui moški spol

iz dolgega časa par ennui
dolgčas mi je je m'ennuie
dolgčas mi je po njem il me manque, il me fait défaut; je m'ennuie de lui
preganjati dolgčas se désennuyer, tromper son ennui

dólgčas, dolgočásje aburrimiento m

iz dolgočasja por aburrimiento
dolgčas mi postaja el tiempo se me hace largo
preganjati si dolgčas distraerse
umirati od dolgočasja morirse de aburrimiento

dólgo largo; largamente ; (dolgo časa) mucho (tiempo)

na dolgo in široko largo y tendido
dolgo potem mucho tiempo después
že dolgo ya hace mucho tiempo; de larga fecha
že dolgo mi ni pisal hace mucho tiempo que no me ha escrito
že dolgo ga nisem videl hace mucho (tiempo) que no le he visto
kako dolgo? ¿cuánto tiempo?
kako dolgo še? ¿hasta cuándo?
že dolgo čakate? ¿lleva usted mucho tiempo esperando?
dolgo ga ni nazaj tarda mucho en volver
(on) ne bo več dolgo (živel) ya no vivirá mucho
dolgo se pustiti čakati hacerse esperar largo tiempo
kako dolgo se že učite španščine? ¿cuánto tiempo hace que estudia usted español?

dolgovátí to owe; to be indebted to

koliko Vam dolgujem? how much do I owe you?
svojemu krojaču dolgujem 10 funtov I owe my tailor ten pounds, I owe ten pounds to my tailor
dolguje mi svoje življenje he owes me his life
mnogo dolgovátí to owe a great debt (komu to someone)

dolžán deudor

biti dolžan ser deudor; trg deber (a alg a/c)
koliko sem Vam dolžan? ¿cuánto le debo?
dolžan sem plačati svoj dolg debo pagar mi deuda
ostati dolžan quedar deudor (de); quedar debiendo a alg a/c
komu ničesar ne ostati dolžan (fig) pagar a alg en la misma moneda
ne ostati dolžan odgovora tener respuesta para todo, saber replicar, fam no tener pelos en la lengua

dolžnóst deber m ; (obveznost) obligación f

državljanska dolžnost deber m del ciudadano, deber m cívico
čut dolžnosti sentimiento m del deber
zanemarjanje dolžnosti negligencia f en el cumplimiento del deber
zavedajoč se, svest si dolžnosti consciente de su deber
zavest dolžnosti consciencia f del deber
moja dolžnost je, da rečem ... es mi deber decir...
z istimi pravicami in dolžnostmi con los mismos derechos y obligaciones
storiti, izpolniti svojo dolžnost, zadostiti svoji dolžnosti cumplir con su deber
ne storiti svoje dolžnosti faltar a su deber
smatrati za svojo dolžnost considerar como su deber, creer (de) su deber
storil je le svojo dolžnost no ha hecho más que cumplir con su deber