Franja

ispèći ispèčēm
1. speči: ispeći hljeb, hleb, kruh, meso, ribu
2. dožgati: ispeći ciglu, vapno, kreč, kavu, kafu
3. ekspr. dobro se naučiti: ispeći svoj zanat; prvo ispeci, pa onda reci najprej premisli, pa potem govori!

Istaevonēs (in Istvaeonēs) -um, m Istevón(c)i (Istveón(c)i), germansko pleme. Po legendi so Manovi sinovi Inguas, Ermnas, Istuas (ki so pravzaprav vzdevki bogov Frejra (Freyr), Tira (Tyr) in najbrž Odina). Od tod patronim. Ingaevonēs Ingevoni, Hermionēs Hermioni, Istaevonēs Istevonci. Ingevoni so prebivali ob obali Severnega morja med Frizijo in Jutlandijo, Hermioni so se imenovali bolj proti jugu bivajoči Hermunduri, Semnoni in Markomani, Istevonci pa so bili rodovi, ki so bivali ob Renu: T.

iste, ista, istud, gen. istīus, pesn. istĭus, dat. istī (dvojni pron. nom. sg. zaimka is in indoev. zaimenskega korena *to, prim. gr. τόν, τήν, τό).

I. Pron. demonstrativum

1. ta, tale, onile, ta tvoj (vaš). Kakor pomeni hic prvo, ille tretjo, tako pomeni iste drugo osebo, s katero govorimo. Zato stoji dostikrat v zvezi s tuus (vester): quamdiu iste furor tuus nos eludet? Ci., qualis erit tua ista accusatio? Ci., de tuo isto scelere Ci., isti vestri satellites Ci., ista vestra simulatio Ci.; podobno: ista, quae vos dicitis Ci., homines sapientes et ista auctoritate praeditos, quā vos estis Ci., ex istis, quos nostis, urbanis nemo est Ci.; pa tudi popolnoma samo: te decor iste quod optas esse vetat O. ta tvoja lepota, iste deus qui sit V. tvoj bog, non tu in isto artificio callidior es, quam hic in suo Ci.; pogosto imamo v mislih zvezo z drugo osebo: si animo isto eras N. tega mišljenja (kakor praviš), utinam istud evenisset N. kar si rekel, istud quidem faciam N. kar zahtevaš, de istis rebus (o vaših razmerah) exspecto tuas litteras Ci., quid tibi cum armis? ista (ki jih sedaj nosiš) nos decent gestamina O. Pomni zlasti ixpt. istīus-modī, tudi ločeno: istīus modī te vrste (starosti), tak(šen): nihil istiusmodi Ci., ratio istiusmodi Ci., clientes istius modi Pl., nos esse istius modi Ter.; v posebnih primerih pomeni iste
a) v pismih to, kar se nanaša na prejemnika: perfer istam militiam; sin autem ista sunt insaniora, recipe te ad nos Ci., ex tuā provinciā omnique isto imperio Ci.
b) v dialogu to, kar omenja sogovornik: Critolaum istum, quem venisse commemoraras Ci., utinam tibi istam mentem di duint Ci. mišljenje, ki sem ti ga označil, sunt inquam ista, Varro Ci. je tako, kakor si rekel.
c) pred sodiščem to, kar se nanaša na nasprotnika: illorum studio, quos iste (tvoj varovanec Ver) vexarat Ci., iste homo ingeniosus Ci., nec mihi dicere promptum, nec facere est isti O. nasprotniku; od tod tudi v političnih govorih o tem, čemur se nasprotuje: quid istius (Antonijeva) decreta proferam? Ci., animi est ista mollitia inopiam ferre non posse Ci. Iz tega se je

2. occ. razvil zaničljivi postranski pomen: tale, takle, takšenle, le-ta: quod isti contigit uni Ci., quāque improbus iste exsultat V., non hoc ista sibi tempus spectacula poscit V., Mars alter, ut isti volunt L. ti možički, nostri isti nobiles ornamenta sua iis concedant Ci., exponam vobis, ex quibus generibus hominum istae copiae comparentur Ci., iste tuus vates O., tuus iste frater Petr. —

II. Adv. obl.:

1. loc. istī tam, ondi, na tvoji strani: Enn. fr., Pl., Ap., patet isti ianua leto V.

2. istim (prim. illim, hinc) od tam, od ondod, od tiste, s tvoje strani: isti istim ecferte lora Pl., sonitus usque i. exauditur Ci., i. postea Corinthum instituit redire Gell.

3. istō (prim. eō, quō) tja(kaj), na tvojo (vašo) stran: liceat modo isto venire Ci. k tebi, i. intro abire Pl., i. proficisci Ci., i. excurrere, i. usque penetrasse Plin. iun.; metaf. v to, vmes: admiscere aliquem Ci. ep.; od tod istō-vorsum, skrč. istōrsum tja (obrnjen), tjakaj: i. abire, concedere Ter.

Opomba: Star. obl.: gen. sg. istī: isti formae, poseb. v zvezi istī modī ali istīmodī = istīus modī, istīusmodī (gl. zgoraj): Acc. fr., Cat., Pl.; dat. sg. istō: Ap.; fem. istae Pl.

istočasno prislov
1. (hkrati; sočasno) ▸ egyidejűleg, egyszerre, egy időbenV tritedenski program je istočasno vključenih 20 ljudi, traja pa približno dve uri na dan. ▸ A háromhetes programban egyszerre 20 ember vesz részt, és naponta körülbelül két órát vesz igénybe.Kampanja istočasno poteka na Češkem in na Slovaškem. ▸ A kampány Csehországban és Szlovákiában egy időben zajlik.Odkrila sem več pešpoti, po katerih se lahko lepo in varno sprehajamo in imamo istočasno čudovite razglede. ▸ Több olyan gyalogutat is felfedeztem, ahol szépen és biztonságosan lehet sétálni, és közben gyönyörű kilátás nyílik.
Volitve potekajo istočasno na vseh članicah univerze. ▸ A választások minden tagegyetemen egy időben zajlanak.

2. (uvaja dodatno dejstvo ali nasprotje) ▸ ugyanakkor, közbenŽelel je prijeti žogo, istočasno pa jo brcniti daleč stran. ▸ Szerette volna elkapni a labdát, egyúttal pedig jó messzire elrúgni.
Odločitev je njuna in jo povsem spoštujem, istočasno pa obžalujem, ker se nista odločila drugače. ▸ Kettőjüknek kell erről dönteniük, és teljes mértékben tiszteletben tartom, ugyanakkor viszont sajnálom, hogy nem döntöttek másképp.

išćúćati -īm dial. izhlapeti: rakija je išćućala; ostareo sam pa išćućao ostarel sem pa oslabel

it¹ [it]

1. osebni zaimek
ono, to (v slovenščini se navadno ne prevaja)

it writes well (svinčnik itd.) dobro piše
it is John John je
it is soldiers (to) so vojaki
Oh, it was you ah, ti si bil

2.
subjekt brezosebnih glagolov in konstrukcij

it rains dežuje
it is cold mrzlo je
it seems videti je
it says in the letter v pismu piše
what time is it? koliko je ura?
how is it with your promise? kako pa kaj s tvojo obljubo?
it is 6 miles to je šest milj do

3.
poudarjena oblika

it is to him that you should turn nanj bi se moral obrniti

4.
za predlogi

at it pri tem
by it s tem
for it za to
in it v tem
of it od tega, iz tega
to it k temu, na tem

5.
nedoločni objekt

confound it! da bi ga vrag pocitral
to fight it boriti se
to go it spustiti se v kaj, lotiti se česa
to foot it iti peš, plesati
to cab it peljati se s taksijem
to lord it igrati gospoda
to run for it teči po kaj, teči na varno, teči na vlak itd.
to keep at it naprej kaj delati
we have had a fine time of it odlično smo se zabavali
I take it that domnevam, da
there is nothing for it but to obey moramo pač ubogati
little was left of it od tega je malo ostalo

6. povratni
sebe, se, sebi, si, s seboj (za predlogi)

the war brought with it vojna je prinesla s seboj

íti to go; (peš) to walk, to go on foot; (stopati) to tread, to stride; (s težavo) to trudge; to stump; (ura) to go; (ladja) to be bound for; (vlak) to leave, to start

íti dalje to go on, to advance, to proceed
íti gor (dol) to go up (to go down)
íti mimo to go (ali to pass) by
íti nazaj to go back
íti po kaj to go for (ali to fetch ali to go and fetch) something
íti preko to cross
íti proč to go away, to go off
íti ven to go out
íti stran to go off
íti čez cesto to cross the street
íti na lov to go hunting
íti h komu to go up to someone, (obiskati ga) to call on someone
íti komu naproti to go to meet someone
pustiti koga íti to let someone go
íti dobro v prodajo to be selling well
íti hitreje to go faster, to push on
íti skupaj to go together
íti s kom to accompany someone
íti s kolesom to cycle
íti korakoma to go at footpace
íti kot namazano, kot po maslu to go swimmingly, to go like clockwork
íti na deželo, na kmete to go off to the country
íti med ljudi, med družbo to go into society
íti na sprehod to go for a walk
íti na kose, na koščke to go to pieces
íti na potovanje to go on a journey
íti h koncu, h kraju to be approaching the (ali its) end, (o stvari) to be coming to an end
íti komu k srcu to go to one's heart
íti kaki stvari do dna (figurativno) to get to the bottom of something
íti spat to go to bed
íti preko vseh ugovorov to override (ali to disregard ali to waive) all objections
íti na bolje to improve
íti na lim, na limanice to fall into a trap
íti vase (figurativno) to retire within oneself
iti komu s pota to make room for someone
Kako ti gre? how are you getting on?, how are you?
izvrstno mi gre I am A1, I'm fine
kako ti gre v šoli? how are you getting on at school?
za kaj (pa) gre? what's it all about?
za to gre (v tem je stvar) that's the point
kadar gre za... when it comes to...
dobro mu gre he is doing well
gre za moje življenje, za mojo čast my life, my honour is at stake
gre za veliko vsoto a large sum is at stake
gre za življenje ali smrt it's a matter of life and death
gre v milijone that runs into millions
posli gredo slabo business is slack (ali dull)
tako ne bo šlo this won't do
to ne bo šlo brez težav it won't be an easy job, it'll cost some trouble
grem k frizerju I am going to the barber's (ali hairdresser's)
če bi šlo po mojem if I had my way
to gre malo predaleč that's going a bit too far
drugače ne gre, ne bo šlo it won't work any other way, figurativno that can't be helped
vse gre narobe everything is topsy-turvy
z njim gre navzdol (h koncu) he is in a bad way
ne morem iti preko tega I can't get over it
naj gre, kot hoče! come what may!
kam gre ta pot? where does this road (ali path) lead?
to mi ne gre v glavo I cannot understand it, it's beyond me, I don't see any reason for it
mati je šla nakupovat Mother has gone shopping
proti šesti uri gre it's nearly six
gre proti poldnevu it's getting on for noon
zaloge gredo h kraju stocks are running short
delo mu gre hitro izpod rok he is quick at his work
4 v 15 gre 3-krat, in ostane 3 4 into 15 goes 3 times, and 3 over
pojdi. pojdi, pretiravaš! come, come, you are exaggerating!
lahko greste! (služabniku ipd.) that is all for the present
če je šlo vse, naj gre še to! (figurativno) in for a penny, in for a pound!
íti se to play

Itius portus (τὸ Ἴτιον) Itijsko pristanišče, morinska luka (in predgorje (Ἴτιον ἄκρον) v Belgijski Galiji, od koder se je Cezar prepeljal v Britanijo, zdaj Boulogne, po drugih Calais ali pa Whit-Sand: C.

iubeō -ēre (prvotno ioubeō), iūssī, iussum

1. (držpr. t. t.) (za)ukaz(ov)ati, odrediti (odrejati), določiti (določati), ukreniti (ukrepati), skleniti (sklepati), odobriti (odobravati), potrditi (potrjevati), prista(ja)ti na kaj: quemadmodum senatus censuit populusque iussit Ci., dicere apud populum de legibus iubendis Ci.; kot uvodna formula pri rogacijah: „velitis, iubeatis“, odvisno: „vellent iuberent“, Ci., L.; z obj.: populus id iusserat Ci. je odobril, quae scisceret plebs aut quae populus iuberet S., i. legem, bellum, societatem L., foedus Ci., regem L. prizna(va)ti, pripozna(va)ti, ei provinciam Numidiam S. prisoditi (prisojati); s predik. acc.: eum regem L. ali eum imperatorem S. odmeriti (odmerjati) za … , določiti (določati) za … ; pesn.: volucres regna iubentes O. prisojajoče mu kraljestvo; nam. acc. dē: de ea re populus iussit L., de omnibus his populum iussisse L., de pace „uti rogas“ omnes tribus iusserunt L. V tej rabi je sprva sledil pravilno finalni stavek: iubere, ut … referret Ci., iuberent, ut senatus decerneret L., iussit senatus, ut classem traiceret L., populus iussit, ut statuas Verris quaestores demoliendas locarent Ci.; šele pozneje je nastopil tukaj ACI: senatus dictatorem dici iussit L.

2. (kako dejavnost komu) naložiti (nalagati), naročiti (naročati), (za)ukazati ((za)ukazovati), zapoved(ov)ati, vele(va)ti (naspr. vetare); abs.: defessa iubendo Iuno O., non iubeo Ci., lex? iubet aut vetat Ci., lex omnis aut iubet aut vetat Q., ut iusti (= iussisti) Pl., ita ut tu iusti Ter.; z obj.: iubere neces, tributum T., quid iubeatve vetetve O., fecisse, quod iusseram Ter.; pogosto pt. pf.: iussa fuga O., poena H., iussi labores T., iussae mortis nuntius T.; subst. iussum -ī, n zapoved, ukaz, povelje: deorum immortalium iussis id fecerunt Ci., iussis parens O. ali oboediens S., iussa facere V., efficere S., iussa aspernere, abnuere T., detrectare, exuere T.; occ. odredba, odlok, ukaz: aes, in quo populi iussa esse voluit Ci., putasne, si populus iusserit, id iussum ratum atque firmum futurum Ci., perniciosa et iniusta populis iussa describere Ci.; poseb. odredba ali zapisek zdravnikov: iussa medicorum ministrare O. da(ja)ti (bolnikom), kar so odredili (zapisali) zdravniki. Sklad:

1. klas. z ACI; pri tem si je treba zapomniti:
a) če je navedena oseba, ki zapoveduje in ki se ji zapoveduje, stoji ACI act.: exire ex urbe iubet consul hostem Ci., iussit Timarchidem aestimare argentum Ci., quis te istaec iussit loqui Ter., Caesar te sine curā esse iussit Ci. ti pravi, da bodi brez skrbi, abire Cophen iubet Cu. zapove Kofenu, naj gre svojo pot, duas acies hostem propulsare, tertiam opus perficere iussit C.; poseb. v reklu: amicum valere (salvere) iubere Ci. klicati mu salve ali vale (= pozdravljati ali poslavljati se); inf. act. lahko tudi ostane, če oseba, kateri se zapoveduje, ni omenjena, ker je sama po sebi umevna ali pa ker je zapoved splošno veljavna: receptui canere iubet C. (namreč trobentačem), Verres adesse iubebat (sc. reum) Ci., consul exire ex urbe iussit Ci. (namreč tistemu, o katerem se ravno govori), pronuntiare iusserunt (sc. praecones) C., signum observare iubet (sc. milites) C.; od tod v svobodnejšem govoru sploh z inf.: sapientia iubet augere opes Ci. da naj človek … , fortitudo dimicare iubet Ci.; tako zlasti pri pesnikih in poznejših piscih: flores amoenae ferre iube rosae H., iube oculos elidere Pl., aperire deinde armentarium iussit T.
b) če oseba, ki se ji zapoveduje, ni omenjena, je treba misel obrniti oz. izraziti pass.: vocari ad se Agonidem iubet Ci., tabulas proferri iussimus Ci.
c) če zapovedujoča oseba ni imenovana, stoji NCI: ire in exsilium iussus est Ci., homines iubentur abire Ci., consules iubentur scribere exercitum L. konzuloma se naroči, dare vela iubemur O.
č) seveda stoji tudi tukaj inf. pass., če oseba, ki se ji zapoveduje, ni omenjena: locus lautiaque legatis praeberi iussa L. bil je izdan ukaz, da naj se …

2. V vulg. govoru (kot v. imperandi) s finalnim stavkom: iubebat, bonum haberet animum T., iube maneat Ter., Ucubim iussit incenderent Auct. b. Hisp., legati … iubebant, vel obsides daret L., iubet, depositis impedimentis sarcinisque expediti certarent T., iube famulos, apparent Pl., herus me iussit Pamphilum hodie observarem; večinoma z veznikom: iubeto, ut certet Amyntas V., iussit, ut naves Euboeam peterent L., ut puellas curent, conforment, iube Afr. fr., sive iubebat, ut facerem quid, sive vetabat H., aegrum iubet, ut sit animo bono Ap., hoc tibi erus me iussit ferre … atque ut mecum mitteres Phoenicium Pl., alter consul cum Bois iussus bellum gerere; alterum (consulem) ut mitteret Romam L., iubet sententiam ut dicat suam Ter., quo (praecepto) iubemur, ut quoties possumus de omnibus legis verbis controversiam faciamus Sen. ph., quod ne fieret, consules amicique Pompei iusserunt Hirt., qui iubet, ne fallas mercennarium Aug., obtestor, iubeas, ne citus impetus arsurum mediis inferat ignibus Prud. Poznejša latinščina sklada ta glag. celo z dat. (analogno po glag. imperare): Britannico iussit, exsurgeret T., quibus iusserat, ut resisterent T., Hercules Patitio ac Pinario sacrorum custodibus iussit, ne mulierem interesse permitterent Macr.; podobno: scribae interroganti, quid fieri signis vellet, iussit L.

Opomba: Star. cj. pf. iūssim, iūssis Pl., iūssit Rogatio vetus ap. Fest., Ci.; fut. II. act. iūssō: Pl., V., Sil. Sinkop. pr. iuben = iubesne: Pl.; pf. iūstī = iūssistī Pl., Ter.; inf. pf. iūsse = iūssisse: Ter.

iūdex -icis, m, redko f (iūdic- nam. iūsdic-; prvi del iūs pravo, drugi del pa spada k dīcō, gr. δείκνυμι, prim. dicis causā; iudex stoji za iudix analogno po supplex, duplex idr.)

1. sodnik, pravosodnik: non debent togati iudices a Musarum honore abhorrere Ci., iudex integer quietusque Ci., nequam et levis Ci., fur Iuv. tatinski, iudices severi, clementes Sen. rh., i. rectissimus Plin. iun., adversus impios rectissimus Lact., iudices iurati Ci., inferni Aug. podzemeljski, selecti iudices Ci. od pretorja izbrani sodniki, privati Suet. (ki so sodili o primerih iz vsakdanjega življenja), i. morum Iuv. (o cenzorju), iudices vitae necisque Iust., iudex quaestionis Ci. (prvi sodnik izmed porotnikov, ki ga je izbral pretor in ki je pretorja večkrat nadomeščal kot predsednik sodišča), alicui iudicem dat (praetor) Ci. določi za sodnika, criminibus iudices dare Plin. iun., inter eos iudicem dari Pl., iudicem alicui ferre Ci., L. predlagati, iudicem reicere Ci. odkloniti, iudicem petere Plin. iun. svojega sodnika zahtevati, iudicem dicere Ci. povedati, koga hoče (toženec) imeti za sodnika, aliquem iudicem addicere Val. Max. (od toženca izbranega) sodnika potrditi, aliquem iudicem sumere, habere Ci., constituere iudices de aliquā re Ci., iudices sortiri per praetorem urbanum Ci., non ullum iudicem quam se ipsum pati T. priznavati, ad iudicem vocare Sen. ph., apud iudicem causam agere Ci., apud aliquem iudicem pro aliquo dicere Ci. pred sodnikom koga zagovarjati, committere iudici litem Petr., iudicem esse de aliquā re ali inter aliquos Ci., iudicem sedere in aliquem ali inter aliquos Ci., L. sodnik biti nad … , iudices nullos habere Ci. slabe sodnike imeti, se iudice nemo nocens absolvitur Iuv., omnes Quirites, inlicium visite huc ad iudices, ite ad conventionem huc ad iudices Varr., nulla ante iudex femina Ambr.; pren.: lis ad forum deducta est, vespā iudice (sodnica) Ph., grammatici certant et adhuc sub iudice lis est H. čaka na razsodbo, fatalis iudex H. (Paris).

2. metaf. sodnik, presojevalec, ocenjevalec: me iudice O. po moji sodbi, iudice te H., aequissimus eorum studiorum iudex Ci., dialectica veri et falsi iudex Ci. presojevalka, iudex optimus eorum, quae agebat Vell., iudices litterati Vitr.

iūdiciārius 3 (iūdicium)

1. soden, sodni: lex Ci. o sodnem postopku ali pa o sodni pristojnosti oz. podrejenosti (= podsodnosti), tj. o tem, ali sodi pravda v sodno domeno senata ali plemstva, toda leges iud. Suet. zakoni, ki so v rabi pred sodiščem, controversia Ci. prepir zaradi sodnega postopka, quaestus Ci.

2. sodniški, uraden: domus, cognitio Icti., iudiciario munere fungi Icti.; subst. iūdiciāriae (sc. naves) Cod. Th. državne ladje za potovanja visokih uradnikov.

Iūliānus -ī, m Juliján, nom. propr. in sicer

1. M. Salvius Iulianus Mark Salvij Julijan, sin znamenitega pravnika Salvija Julijana: Lamp.

2. M. Didius Salvius Iulianus Mark Didij Salvij Julijan, rim. cesar l. 193 po Kr.: Amm., Eutr.

3. Anicius Iulianus Anicij Julijan, ded poznejšega cesarja Julijana Apostate, umrl l. 362 po Kr.: Amm.

4. Flavius Claudius Iulianus, s vzdevkom Apostata, Flavij Klavdij Julijan Odpadnik, je postal l. 360 po Kr. Augustus, l. 361 po Kr. pa cesar, odpadnik od krščanstva: Amm., Eutr.

Iū-ppiter, bolje kot Iū-piter (iz *Djeu-pater *Iupater, prvotno voc. = gr. Ζεῦ πάτερ; nom. gr. Ζεὺς πατήρ, lat. Diēspiter; prim. tudi še lat. deus in diēs), gen. Iovis (iz stlat. nom. Djovis, Iovis), m Júpiter, pravzaprav „oče neba“, torej nebesni bog, enako kot gr. Ζεύς. Po mitih je Saturnov in Rein sin, Neptunov in Plutonov brat, Junonin soprog; za Rimljane je bog atmosferskih prikazni na nebu (Chrysippus disputat aethera esse Iovem Ci.), kralj bogov, državni bog (Iuppiter Capitolīnus, I.O.M. = Iuppiter optimus maximus). Njemu sta posvečena orel (Iovis satelles Ci., Iovis ales O.) in hrast (Iovis quercus V.); pridevki in vzdevki: altus V., Conservator, Custos T., pluvius Tib., uvidus V. Po njem Iovis stella Ci., Lucan. planet Jupiter.; pl.: Ioves quoque plures in priscis Graecorum litteris invenimus Ci., quasi ut nescias, repente ut emoriantur humani Ioves Pl.; metaf. Iuppiter Stygius V. = Pluton. Kot bog neba tudi meton. = nebo, zrak, vzduh: sub Iove pars durat, pauci tentoria ponunt O. pod milim nebom, sub Iove frigido H., quod latus mundi malus Iuppiter urget H. kjer je slabo podnebje, metuendus Iuppiter (sc. pluvius) uvis V. dež, I. hibernus Stat. Pomni: Iovem lapidem iurare na Jupitrov kamen prisegati, pri čemer je prisegajoči s kamnitim nožem zaklal svinjo, drug kamen (kameno strelo iz kremena, Jupitrov simbol) pa vrgel iz rok: quomodo autem tibi placebit Iovem lapidem iurare? Ci. ep., Iovem lapidem, quod sanctissimum iusiurandum est habitum, paratus sum ego iurare Gell.

Opomba: Nenavaden gen. sg. Iuppiteris in Iuppitris: Caesell. ap. Prisc.; od tod acc. pl. Iuppiteres in Iuppitros: Tert.; gen. pl. Iovum ali Ioverum Varr. ali Iovium Prob.

iuventa -ae, f (iuvenis)

1. mladeniška (mladostna) doba, mladost. Pravzaprav le pesn. nam. okornih besed iuventūs in iuventās; zato je ne najdemo pri N., C., Ci., S., pogosto pa pri O. in V. in po njiju pri ret. zgodovinopiscih L. in T.: iuventae robur O., L., se ita gerere a iuventa L. od mladih nog, rure iuventam agere L., flos iuventae L., iuventas prima V., Plin., perpetua V., valens Cat., florens H., habilis, modesta T., senilis Plin. modra, in primā iuventā Pr., primā suā iuventā Plin., citra iuventam O., intra iuventam T. v cvetu mladosti, si vigor iuventae inest L., enervam et frigidam iuventam egisse Val. Max., tutā et inturbidā iuventā frui T., qui nostram ad iuventam duraverunt T., donec minor filius libricum iuventae exiret T., spatium iuventae transit O., quid in senectute felicius, quam quod dulcissimum est in iuventa? Plin. iun., neque iuventam armis civilibus aut domesticis discordiis imbutam (esse) T., in matris aspectu coalescit infantia, pueritia consurgit, iuventa surrepit Q.; o živalih: iuventa eorum (elephantorum) a sexagesimo (anno) incipit Plin.; o drevesih: nigrae (populo) in iuventā circinatae rotunditatis sunt (folia) Plin.

2. pooseb. Juvénta (Juvéntas), boginja mladosti: arae Hecates et Iuventae O.

3. meton.
a) mladi možje, mladež: imbellis, docilis H., delecta Sil., moderator vagae iuventae Mart.
b) mladeniška (mladostna) moč: anguis nitidus iuventā V., procerus iuventā T., virtus et iuventa L., decorus iuventā T., tuā iuventā, tuo robore invaluit Plin. iun.
c) brčice, puh, mah: ora primā signans intonā iuventā V.

íver (-i) f

1. (drobec) scheggia, frammento

2. (majhna količina) briciolo

3. knjiž. (misel, izrek) breve motto; apoftegma; bibl.
iver v očesu svojega bližnjega vidi, bruna v svojem pa ne vede la pagliuzza nell'occhio del prossimo, non vede la trave nel proprio

4. zool. pleuronettide (Pleuronectes flesus)

izbljuvek samostalnik
1. (telesna tekočina) ▸ hányás, hányadék, köpetZ analizo izbljuvkov lahko zelo enostavno ugotovimo, s čim se sove hranijo. ▸ A köpet elemzésével nagyon egyszerűen megállapítható, mivel táplálkoznak a baglyok.
Obdukcija je pokazala, da se je delavec zadušil s hrano oziroma izbljuvki. ▸ A boncolás kimutatta, hogy a dolgozó fulladását étel, illetve hányadék okozta.

2. neformalno (o izjavi) ▸ fröcsögés
Tisti izbljuvki neke politične stranke so pa samo slabo prikrit strah pred slabitvijo lastne (strankarske, ne državne) moči. ▸ Egy politikai párt fröcsögése csak a saját (párt-, nem állami) hatalmának gyengülésétől való, rosszul leplezett félelme.

3. (o vulkanskem izbruhu) ▸ kitörés, kiömlésVulkanski izbljuvek se je ves ta čas počasi pomikal proti morju, Tihemu oceanu, in ga prejšnji teden tudi dosegel. ▸ A vulkán által kiokádott láva lassan hömpölygött a tenger, azaz a Csendes-óceán felé, a múlt héten pedig el is érte.

izbruh samostalnik
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanásAvstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütésZ rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörésZadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, rohamMajhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

5. (o bolezni) ▸ kitörésZdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izlòviti ìzlovīm
1. poloviti: ko sve u jedan dan izlovi, taj drugi put neće imati šta da ulovi; izlovljena šaranska mlad prenošena je buradima u Moravu
2. poloviti, pobiti na lovu: ovdje je izlovljeno ogromno zečeva; lako se utopiti, a mučno izloviti lahko se je potopiti, težko pa rešiti

izmenjati se povratni glagol
(izmenično prihajati ali pojavljati se) ▸ vált
V dolgoletni zgodovini gradu se je izmenjalo veliko lastnikov. ▸ A kastély hosszú története során számos tulajdonost váltott.
Kar okoli 250 se jih bo izmenjalo v štirih dneh. ▸ Négy nap alatt mintegy 250-en váltják majd egymást.
V zadnjem nizu so sprva povedle domače s 3:0, ekipi pa sta se potem nekajkrat izmenjali v vodstvu. ▸ Az utolsó szettben a hazaiak először 3:0-ás előnyt szereztek, de aztán a csapatok többször felváltva vezettek.