Franja

ēmarcus -ī, m (gal.) emark, neke vrste trta: Col., Plin.

evrópski (-a -o) adj. geogr. europeo, d'Europa:
evropski jeziki, narodi lingue europee, popoli europei
Evropska gospodarska skupnost (EGS) Comunità Economica Europea (CEE)
šport. evropski pokal coppa europea
Evropski svet Consiglio d'Europa
polit. Evropska unija Unione Europea
agr. evropska trta vite europea
bot. evropski macesen larice comune (Larix decidua)
zool. evropski bober castoro (Castor faber)

grôzdan -zna -o, dol. grōznī -ā -ō
1. grozden: -a loza vinska trta, -i sok grozdni sok
2. kot grozdove jagode: -e suze

horconia (sc. vitis) horkon(ij)ska trta, vinska trta v Kampaniji: Plin.

in-hospitus 3 (in [priv.], *hospitus) = inhospitālis: Syrtes V., O., saxa V., tecta, regna O., litora, cautes, quercus Sil.; pesn.: terra Baccho inh. Sil. kjer ne raste vinska trta, lustra Sil.; subst. inhospita -ōrum, n neprijazni (odljudni) kraji: Sil.

jȁkača ž močna žival, močna ženska: koza jakača jaka sina rodila i mahnita unuka ekspr. vinska trta

laetor -ārī -ātus sum (laetus1) radost (veselje, veselost) kazati, radost (veselje) (ob)čutiti, veseliti (radovati) se česa, veseliti se česa, nad čim, vesel biti česa, rad biti kakšen ali z inf., vda(ja)ti se (objestnemu) veselju, pesn. in poklas. tudi = ljubiti kaj.

1. abs.: laetari ab eo, quod latius gaudium propter magni boni opinionem diffusum Varr., gaudere decet, laetari non decet Ci. (prim. gaudium in laetitia), laetari (z naspr. maerere, dolere, queri) Ci., T., nec longum laetabere V. in ne boš se dolgo veselil, veselje te bo kmalu minilo.

2. v raznih skladih: z abl.: ut quisquam amator nuptiis laetetur Ter., laetari bonis rebus et dolere contrariis Ci., meis incommodis laetabantur consules Ci., l. malo alieno, suā re gestā, maximarum rerum gloriā Ci., armis, Italiā repertā V., pueri fato, sospite nato O., templo eburno Pr., Asturcone Suet.; s praep.: laetari omnes … de communi salute sentio Ci., Vagenses biduum modo ex perfidia laetati S., in turpissimis rebus mulier laetatur Ci., laetaris tu in (ob) omnium gemitu et triumphas Ci.; z notranjim obj. (acc. n. pron.): utrumque laetor Ci. ep., illud imprimis mihi laetandum iure esse video, quod … Ci., quod toto pectore laetor O.; z acc. kakega drugega imena: laetandum magis quam dolendum puto casum tuum (zevg.) S., od tod potem: iis rebus laetandis Fr., laetanda parenti natorum lamenta Cl., cum laetandis maeroribus Aug.; z gen. (le zevg.): nec veterum memini laetorve malorum V. in ne veseli me spomin na prejšnje trpljenje; s kavzalnim stavkom: ut in hoc (nad tem) sit semper ipse laetatus, quod ea faceret, quae … Ci., laetati sunt, quod sellam curulem adtulisset Ci., laetari, quod nihil tristius nec insanabilius esset L.; z ACI: istuc tibi ex sententia tua obtigisse laetor Ter., quae perfecta esse gaudeo, iudices, vehementerque laetor Ci., laetor tandem longi erroris finem factum esse L. v moje veliko veselje je vendarle konec dolgotrajne zablode, nec vero Alciden me sum laetatus euntem accepisse lacu V. ni mi godilo. Metaf. (o neosebnih subj.): vitis laetatur tepore Col. trta ljubi toploto, trti godi toplota, frumenta maxime laetantur patenti campo Pall. — Od tod adj. pt. pr. laetāns -antis vesel, radosten: ut ludere inter se laetantis vidimus propter amnem Naev. ap. Non., olim quos abiens adfeci aegrimoniā, eos nunc laetantes faciam adventu meo Pl., itaque nubit Oppianico continuo Sassia laetanti iam animo Ci., non ego te gaudens laetanti pectore mittam Cat.; o stvareh: laetantia loca Lucr. veseli, lepi, rajski kraji. — Adv. laetanter z veseljem, radostno: l. accipere Lamp., agere, aspicere Cass.

lisičj|i (-a, -e)

1. po barvi: fuchsfarben, fuchsrot

2. Fuchs- (glava der Fuchskopf, živalstvo, zoologija gož die Fuchsnatter, kapa die Fuchsfellmütze, Fuchspelzmütze, krzno der Fuchspelz, das Fuchsfell, živalstvo, zoologija kuzu der Fuchskusu, mangusta die Fuchsmanguste, rastlinstvo, botanika trta die Fuchsrebe)

Marea (tudi Mareōta) -ae, f (Μαρέα, Μάρεια) Maréja (Mareóta), jezero in mesto ob kanopskem Nilovem izlivu blizu Aleksandrije (zdaj Mariut); tam je rastla vinska trta, iz katere so pridobivali močno belo in rdeče vino. — Od tod adj.

1. Mareōtis -idis (-idos), f (Μαρεῶτις) mareótska, maréjska: vitis V., palus Cu. ali samo Mareotis Lucan. Mareotsko jezero, Libya Plin., tudi samo Mareotis Plin. marejsko (mareotsko) okrožje.

2. Mareōticus 3 mareótski, marêjski pesn. tudi = egipčánski, egíptovski: vitis Col., arva O., labor Mart. egipčanske piramide, cortex Mart. papirjevo drevesce, arbiter (= Busiris) Stat.; subst. Mareōticum -ī, n (sc. vinum) mareótsko vino, mareótec: H. Subst. Mareōtae -ārum, m (Μαρεῶται) Mareóti, Marêjci, preb. mesta Mareje (Mareote): Plin.

muškát (tropsko drevo) muscadier moški spol ; (orešček) (noix ženski spol ) muscade ženski spol

seme muškata macis moški spol; (trta) treille ženski spol muscate; (vino) (vin moški spol) muscat moški spol

necepljen pridevnik
1. (kdor ne prejme cepiva) ▸ oltatlanZaradi vse več necepljenih otrok imamo spet bolezni, ki smo jih prav s cepljenjem že izkoreninili. ▸ A gyermekek alacsony oltási szintje miatt olyan betegségek is újra megjelennek, melyeket már éppen az oltásoknak köszönhetően megszüntettünk.
Do izbruhov ošpic prihaja zaradi velikega števila necepljenih otrok. ▸ A nagyszámú oltatlan gyermek miatt képes a kanyaró újra és újra kitörni.
Cepivo lahko tudi prepreči pojav bolezni pri necepljenih otrocih, saj zmanjšuje število aktivno okuženih. ▸ Az oltás megakadályozhatja a betegség megjelenését az oltatlan gyermekeknél is, hiszen csökkenti az aktív fertőzöttek számát. Necepljen pes, pri katerem so potrdili steklino, je bil iz celjske regije. ▸ A veszettnek bizonyult oltatlan kutya a celjei régióból származott.Ošpice so se povrnile zaradi naraščanja števila necepljenih oseb. ▸ A kanyaró az oltatlanok számának növekedése miatt ismét felütötte fejét. Necepljene živali, ki so prišle v stik s steklo živaljo, je treba usmrtiti. ▸ Azokat az oltatlan állatokat, amelyek veszett állattal érintkeztek, el kell altatni.
2. (o razmnoževanju rastlin) ▸ oltatlanTrto so razmnoževali z necepljenimi ukoreninjenimi potaknjenci. ▸ A tőkét oltatlan gyökeres dugványokkal szaporították.
Cepljeni orehi zarodijo v 2.-7. letu (necepljeni v 9.-25. letu). ▸ Az oltott dió a 2–7. évben hoz termést (az oltatlan a 9–25. évben).

obrézan (knjiga) edged, having edges cut

zlato obrézan gilt-edged; religija circumcised; (trta) dressed; (vejevje) lopped, topped, polled, pruned; (skrajšan) clipped, trimmed

Opīmius 3 Opímij(ev), ime rim. plebejskega rodu, izmed katerega je najbolj znan L. Opimius Lucij Opimij, ki je kot pretor l. 125 osvojil Fregele, kot konzul pa l. 121 peljal oboroženo ljudstvo zoper Gaja Grakha; l. 119 cenzor, l. 114 poslanec k Jugurti, ki ga je podkupil; po vrnitvi v Rim je bil obsojen in pregnan: Ci., S., Vell. — Opīmia -ae, f Opímija, vestalka: L. — Kot adj.: basilica Opimia Varr. Opimijeva bazilika. — Od tod adj. Opīmiānus 3 Opímijev, opímijski: vinum Ci., Plin., Mart., Petr. (za časa konzulovanja Lucija Opimija je trta izvrstno obrodila).

pergola samostalnik
(zunanja konstrukcija) ▸ pergola, lugasPo pergoli se vzpenja vinska trta, ki poleti nudi gosto senco. ▸ A lugason szőlőtőke fut, amely nyáron sűrű árnyékot ad.

podivjáti to become (ali to grow) wild (ali savage, fierce, brutal, brutalized); (rastlina) to run riot, to run wild; (izogibati se družbe) to shun society

vinska trta je podivjala the vines have run wild

preciae in pretiae -ārum, f (sc. vites) précijske (prétijske) trte, neka vinska trta: V., Col., Plin.

prosperare v. intr. (pres. prōspero) rasti, razvijati se; uspevati, prosperirati:
nella regione prospera la vite v deželi uspeva trta
prosperare in salute biti zdrav

réussir [reüsir] verbe intransitif uspeti, imeti uspeh, obnesti se, posrečiti se, doseči cilj; uspavati (rastline, posli); verbe transitif izvesti do dobrega, uspešnega konca, dobro izpeljati ali dokončati

je réussis uspem, posreči se mi
je ne réussis à rien nič se mi ne posreči
il réussit en tout, tout lui réussit vse se mu posreči
je n'ai pas réussi spodletelo mi je, ni se mi posrečilo
la vigne ne réussit pas partout vinska trta ne uspeva povsod
il a réussi à son examen napravil je izpit
elle a réussi à passer son permis de conduire posrečilo se ji je napraviti vozniški (šoferski) izpit
l'air de la mer lui réussit morski zrak mu (ji) prija, koristi
réussir un but, un essai (sport) zabeležiti zadetek (gól), uspeti v poskusu
réussir un portrait, une photo napraviti uspel portret, uspelo fotografijo
réussir une sauce, un plat napraviti dobro omako, dobro jed
réussir une affaire, un travail uspešno opraviti zadevo, dokončati deto

rimska doba stalna zveza
zgodovina (o antičnem Rimu) ▸ római kor Rimska doba naj bi bila doba mest. ▸ A római kor a városok kora lehetett.
Z izgradnjo plinovoda na Ptuju so odkrili več grobnih najdb iz rimske dobe. ▸ A ptuji gázvezeték építése során több római kori temetkezési helyet tártak fel.
Ostanke steklarskih delavnic iz rimske dobe poznamo iz Ptuja in Celja. ▸ A római korból származó üvegkészítő műhelyek maradványai Ptujban és Celjében találhatók.
Vinska trta je ena najstarejših kulturnih rastlin, ki je na našem ozemlju prisotna že vse od rimske dobe. ▸ A szőlőtő az egyik legrégibb kultúrnövény, amely a területünkön már a római kortól jelen van.
Sopomenke: rimski čas

samoróden (-dna -o) adj.

1. spontaneo:
samorodna trta vite ibrida

2. autonomo; originale

3. min. nativo