Franja

rame srednji spol (raména …) anatomija die Schulter
do ramen bis zu den Schultern, dolg: schulterlang
(do višine ramen) bis in die Schulterhöhe
ki ne pokriva ramen obleka: schulterfrei
ogrniti okrog ramen um die Schultern legen
potegniti glavo med ramena sich ducken
z rameni mit den Schultern
kroženje z rameni šport das Schulterkreisen
potrepljati po ramenih koga: (jemandem) auf die Schulter klopfen
| ➞ → rama

reagirati glagol
1. (odzvati se; ukrepati) ▸ reagálOkrog 20.20 sta zakonca zaslišala klice na pomoč in takoj reagirala. ▸ 20:20 körül a házaspár meghallotta a segélykiáltásokat és azonnal reagált.
2. (o kemijskih pojavih) ▸ reagál, reakcióba lépKoncentrirana žveplova kislina je zelo jedka in burno reagira z vodo. ▸ A koncentrált kénsav nagyon maró hatású és heves reakcióba lép a vízzel.Občutljivejši filmi hitreje reagirajo na svetlobo in za pravilno osvetlitev potrebujejo krajši čas ekspozicije. ▸ Az érzékenyebb filmek gyorsabban reagálnak a fényre és rövidebb expozíciós időt igényelnek a megfelelő megvilágításhoz.
Fotoobčutljive leče pa so tiste, ki reagirajo na svetlobo. ▸ A fényérzékenyek azok a lencsék, amelyek reagálnak a fényre.
Snov reagira z vodo, pri tem se sprošča vnetljiv, strupen ali jedek plin in odplake. ▸ Az anyag reakcióba lép a vízzel és gyúlékony, mérgező vagy maró gázokat és szennyvizet bocsát ki.

3. (o odzivu organizma) ▸ reagálVeliko ljudi alergično reagira na pršice hišnega prahu. ▸ Sokan allergiásan reagálnak a házipor-atkákra.Po vsaki uporabi zdravila je njeno telo reagiralo, kot da bi akutno zbolela. ▸ Minden egyes használat után a teste úgy reagált, mintha akut beteg lett volna.
Strah in jeza sta čustvi, kjer človeški organizem reagira zelo podobno in fiziološka slika obeh odzivov je podobna. ▸ A félelem és a harag olyan érzelmek, amelyekre az emberi szervezet nagyon hasonló módon reagál, és a két reakció fiziológiai képe is hasonló.
Organizem reagira na pomanjkanje glukoze z mobilizacijo telesnih maščobnih rezerv, ki se naplavljajo v jetra. ▸ A szervezet a glükózhiányra a szervezet zsírtartalékainak mozgósításával reagál, amelyek a májban halmozódnak fel.
Rastline, kot so nemški rožmarin, sivka in pelin, reagirajo zelo občutljivo na stoječo mokroto. ▸ A hamvas cipruskához, levendulához és ürömhöz hasonló növények nagyon érzékenyen reagálnak az állandó nedvességre.

4. (o napravah) ▸ reagál
Fotoaparat je izredno odziven, na vse vaše ukaze reagira izredno hitro in natančno. ▸ A kamera rendkívül érzékeny, gyorsan és pontosan reagál minden parancsra.
Krmilna plošča štedilnika je v ravnini delovne površine, reagira na dotik in ima digitalni prikaz temperature. ▸ A tűzhely kezelőpanelje a munkafelület síkjában helyezkedik el, érintésre reagál, és digitális hőmérséklet-kijelzője van.
Avtomobil bo na snegu vselej reagiral počasneje kot na suhi cesti, zato sta pomembna voznikovo predvidevanje in zbranost. ▸ Az autó mindig lassabban reagál a hóban, mint száraz úton, ezért fontos az előrelátás és a koncentráció.

5. v ekonomiji (o cenah ali vrednosti) ▸ reagálDelnica pivovarne je na konsolidacijo reagirala negativno in ob relativno majhnem prometu padla za slabih 7 odstotkov. ▸ A sörgyár részvénye negatívan reagált a konszolidációra, viszonylag alacsony forgalom mellett közel 7 százalékkal esett.
Cene reagirajo na povečano povpraševanje. ▸ Az árak reagálnak a megnövekedett keresletre.
Cena delnice ni bistveno reagirala na močno zmanjšanje dobička. ▸ A részvényárfolyam nem reagált jelentősen a nyereség meredek csökkenésére.

replika samostalnik
1. (odziv) ▸ replika, viszonválaszSledile so razprave in replike, v katerih so prevladovali dvomi o upravičenosti županovega predloga. ▸ Következtek a viták és a viszonválaszok, melyekben a polgármester javaslatának jogosságával szembeni kétségek domináltak.

2. (kopija predmeta) ▸ replika, másolatAmeriška tajna služba je zaprosila za osem milijonov dolarjev za izdelavo replike Bele hiše, ki bi služila za urjenje agentov. ▸ Az amerikai titkosszolgálat nyolcmillió dollárt kért a Fehér Ház másolatának megépítésére az ügynökök kiképzéséhez.
Tako kakor pri izvirnikih je tudi pri replikah ključnega pomena ustrezna hramba. ▸ Akárcsak az eredetieknél, a replikáknál is kulcsfontosságú jelentőségű a megfelelő tárolás.

3. kinematografija, gledališče (del dialoga) ▸ párbeszéd, dialógus
Dylan Thomas v tej predstavi ne dobi besede - njegov lik nima nobene replike. ▸ Dylan Thomas ebben az előadásban nem jut szóhoz – az alakjának nincs szövege.
Kot avtor želim okrog svojega filma zbrati najboljše igralce, ne glede na to, ali imajo eno samo repliko, en sam prizor. ▸ Szerzőként a legjobb színészeket szeretném összegyűjteni a filmemhez, függetlenül attól, hogy csak egyetlen párbeszédben, egyetlen jelenetben vesznek-e részt.

4. pravo (odgovor) ▸ viszontválaszZ repliko obrambe na argumente tožilstva so se danes končale zaključne besede v procesu. ▸ A védelemnek a vád bizonyítékaira adott viszontválasza zárta a mai tárgyalás perbeszédeit.

5. (posnemanje aktivnosti) ▸ másolat, utánzás, imitáció
Sejem naj bi bil replika onih iz zgodnjega 20. stoletja. ▸ A vásárt a 20. század eleji vásárok másolatának szánják.
Njihov sistem je replika angleške parlamentarne kraljevine. ▸ Rendszerük az angol parlamentáris királyság másolata.

seb|e [ê] (-e/se, -i/si, -e/se, -i, sebój/sabo) sich, sich selbst
sebe: mich/dich/sich … (genitiv tudi : meiner/deiner/seiner)
sebi: mir/dir/sich …
blizu sebe in seiner Nähe
čez sebe über sich
do sebe zu sich
glede sebe wegen seiner
iz sebe figurativno außer sich
izmed sebe aus/ von sich
k sebi zu sich
med sebe unter sich
med seboj unter sich, miteinander, untereinander
mimo sebe an sich vorbei
na sebi an sich
imeti na sebi anhaben
nad seboj über sich
kontrola nad seb die Selbstbeherrschung
namesto sebe statt/anstatt seiner, an seiner Statt
nasproti sebi gegen sich; gegenüber
o sebi über sich, übereinander, von sich, voneinander
ob sebe um sich
ob sebi um sich
od sebe von sich, voneinander
okoli/okrog sebe um sich
po sebi nach sich
pod seboj unter sich
poleg sebe neben sich
pred seboj vor sich
pri sebi bei sich, figurativno beisammen
proti sebi gegen sich
razen sebe außer sich selbst
s sebe von sich
s seboj mit sich
mit- (imeti mithaben, dokumente mitführen, dobiti mitkriegen, mitbekommen, nositi mithaben, mittragen, pripeljati mitbringen, vlačiti mitschleppen)
prihajati v nasprotje sam s seboj sich selbst widersprechen
v sebi in sich
za sebe für sich
za seboj hinter sich
imeti za seboj hinter sich haben, težave ipd.: [heraussein] heraus sein aus
potegniti za seboj poslušalce: mitreißen
podreti vse mostove za seboj alle Brücken hinter sich abbrennen
pustiti za seboj zurücklassen, daleč: weit hinter sich lassen
vleči za seboj nachschleppen, mitschleppen
zaradi sebe seinetwegen
znotraj sebe in seinem Innern; in eigenen Reihen

sedemdesetletnica samostalnik
1. (sedemdeseta obletnica) ▸ hetvenedik évfordulóAvtobiografija je izšla ob avtorjevi sedemdesetletnici. ▸ kontrastivno zanimivo Az önéletrajz a szerző hetvenedik születésnapjára jelent meg.
Onkološki inštitut te dni praznuje svojo sedemdesetletnico delovanja. ▸ Az onkológiai intézet ezekben a napokban ünnepli a működésének hetvenedik évfordulóját.

2. (sedemdesetletna ženska) ▸ hetvenéves
Najmlajši pohodnik, ki je imel okoli dve leti, se je na poti pustil nositi, najstarejša pohodnica je bila sedemdesetletnica. ▸ kontrastivno zanimivo A legfiatalabb, két év körüli túrázó útközben hagyta magát vinni, a legidősebb túrázó pedig egy hetvenéves hölgy volt.

3. ponavadi v množini (ženska, stara med 70 in 79 let) ▸ hetvenes
Dolga, pletena jopica skrije kakšen odvečen kilogram okrog pasu, bokov in stegen, v njej pa so enako dobro videti trideset-, petdeset- in sedemdesetletnice. ▸ A hosszú, kötött kardigán elrejti a derék és a csípő körül, valamint a combokon lerakódott néhány pluszkilót, és ugyanolyan jól áll a harmincasoknak, az ötveneseknek és a hetveneseknek is.

sèm adv.

1. (izraža premikanje ali usmerjenost h komu, k čemu) qua, in qua; costà:
poglej, pridi sem guarda, vieni qua

2. (izraža premikanje v bližino govorečega) qua:
sem gor quassù
sem dol quaggiù
pripeljali so se do sem sono venuti in macchina fin qua

3. (v medmetni rabi izraža zahtevo po izročitvi) qua:
denar sem! qua i soldi!
natakar, sem s pijačo cameriere, ci porti da bere

4. (poudarja usmerjenost iz preteklosti v sedanjost) in qua:
že nekaj časa sem ima težave z zdravjem da un tempo in qua ha problemi di salute

5. sem in tja, sem ter tja, sem pa tja qua e là:
nihati sem in tja dondolarsi qua e là
pren. govoriti sem in tja parlare a vanvera, a casaccio
časn. sem in tja, sem ter tja ognitanto, di tanto in tanto, di quando in quando:
med poletnimi meseci pride sem in tja do prometnih zamaškov nei mesi estivi si hanno di quando in quando ingorghi (stradali)

6. sem ... tja pren. (izraža skrb za koga) qua... là, su... giù:
vsi so se vrteli okrog nje: gospodična sem, gospodična tja tutti le giravano attorno: signorina qua, signorina là
pren. jeza sem, jeza tja, to bi moral povedati malgrado l'arrabbiatura, avresti dovuto dirglielo
tovarištvo sem ali tja, moral boš oditi malgrado la nostra amicizia, dovrai andartene

smolíti (-ím)

A) imperf.

1. calafatare, impeciare

2. agr. resinare

B) smolíti se (-ím se) imperf. refl. smoliti se okrog, okoli koga accattivarsi, blandire qcn.

smúkati (-am)

A) imperf.

1. brucare; pelare; sfogliare:
koze smukajo poganjke le capre brucano i germogli
smukati vejo pelare un ramo

2. pren. muoversi, correre velocemente, saltare; muoversi, spostarsi di soppiatto, silenziosamente:
veverica smuka z veje na vejo lo scoiattolo salta di ramo in ramo

B) smúkati se (-am se) imperf. refl.

1. strusciare, lisciare

2. girare intorno

3. spostarsi velocemente, di soppiatto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
smukati se okrog deklet correre dietro alle ragazze, circuire le ragazze
pren. smukati se kakor mačka okoli vrele kaše non sapersi decidere

sónce (-a) n

1. astr. ekst. (nebesno telo, svetloba, toplota, središče zvezdnih sistemov) sole:
Sonce in Luna il Sole e la Luna
Zemlja kroži okrog Sonca la terra gira attorno al sole
sonce je visoko na nebu il sole è alto nel cielo
lepa kot sonce bella come il sole
jasno kot sonce chiaro, lampante come il sole
sonce vzhaja, zahaja il sole sorge, tramonta
vstajati pred soncem alzarsi avanti l'alba
pren. dežela vzhajajočega sonca il Paese del sol levante
kam greš v tem soncu? dove vai con questo caldo?
biti zagorel od sonca essere abbronzato dal sole
majsko, jesensko, zimsko sonce il sole di maggio, autunnale, invernale

2. pren. (sreča, veselje) felicità, gioia:
to so otroci sonca sono figli del sole, sono gente felice

3. pren.
sonce svobode il sole della libertà
sonce sreče il sole della felicità
sonce upanja il sole della speranza

4. pod soncem (v adv. rabi za poudarjanje trditve) sotto il sole:
ni mu enakega pod soncem non ha uguali sotto il sole

5. pog.
višinsko sonce (kremenova svetilka) lampada di quarzo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. on je sonce, okoli katerega se vse vrti lui è un uomo influente, un pezzo da novanta
ni vreden, da ga sonce obseva è un perfido, un poco di buono
v njegovo sobo nikoli ne posije sonce la sua è una stanza buia, dove non arriva mai il sole
pog. sonce se jih je hitro prijelo si sono abbronzati presto
zmeraj ti ne bo sijalo sonce non avrai sempre fortuna
končno je vstalo sonce tudi za nas finalmente il sole brilla anche per noi, la fortuna arride anche a noi
ne bo več gledal sonca morrà
tri leta ni videl sonca è stato tre anni in galera, per tre anni ha guardato il sole a scacchi
rad bi še gledal sonce vorrei vivere ancora
pojdi mi s sonca togliti dal sole
sonce rimske države je takrat že zahajalo l'impero romano stava ormai declinando
pridobiti svoj prostor na soncu conquistarsi un posto al sole
nič lažjega pod soncem niente di più facile
nič novega pod soncem niente di nuovo sotto il sole, nihil novi sub sole
astr. Sonce je v Strelcu, stopi v znamenje Strelca il Sole è nel regno del Sagittario
geogr. polnočno sonce il sole di mezzanotte
PREGOVORI:
za dežjem sonce sije dopo la pioggia torna a risplendere il sole

sréda (-e) f

1. metà, mezzo:
ustaviti se na sredi klanca fermarsi a metà salita, nel mezzo della salita
prebrati roman do srede leggere il romanzo a metà
pren. držati se zlate srede seguire la via di mezzo
izvoliti koga iz svoje srede scegliere qcn. della propria cerchia
ugotovili so, da je po sredi napaka fu accertato che c'era stato di mezzo un difetto

2. mercoledì:
prihaja ob sredah viene i mercoledì
rel. pepelnična sreda mercoledì delle Ceneri
PREGOVORI:
strah je na sredi votel, okrog ga pa nič ni la paura è fatta di niente

stàr (stára -o)

A) adj.

1. vecchio; anziano:
star človek uomo vecchio; vecchio; persona anziana; anziano
biti star kot Metuzalem essere più vecchio di Matusalemme, di Noè; nareč. žarg. essere un matusa
koliko si star? quanti anni hai?
midva sva enako stara noi due abbiamo la stessa età

2. vecchio, stantio:
star kruh pane stantio

3. vecchio, stravecchio, invecchiato:
stari sir formaggio stravecchio
staro vino vino invecchiato

4. vecchio, antico:
stari običaji vecchie usanze
razvaline starega gradu le rovine del vecchio castello
zbirati stare rokopise fare raccolta di manoscritti antichi
stari Rim Roma antica
stara Avstrija la vecchia Austria

5. vecchio, straccio:
star avtomobil una vecchia auto
star papir carta straccia
staro železo ferri vecchi

6. pren. vecchio, provetto:
star voznik vecchio autista
star član društva vecchio socio
star znanec policije vecchia conoscenza della polizia

7. vecchio, originario:
stare rastlinske vrste počasi izginjajo le specie vegetali originarie vanno scomparendo

8. vecchio, annoso:
stari problemi questioni annose

9. (zastarel) antiquato, arretrato:
imeti stare nazore avere idee antiquate
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
na stare dni je moral beračiti da vecchio fu costretto a mendicare
človek starega kova, stare šole un uomo di vecchio stampo, di vecchio stile
biti star maček v čem saperla lunga in certe cose
stari mesec, stara luna luna vecchia
stari oče, stara mati nonno, nonna
stari starši nonni
ostati stara devica rimanere nubile, zitella
vrniti se v staro domovino tornare in patria
biti stara korenina essere un tipo robusto, nerboruto, gagliardo
to je stara pesem è sempre la solita solfa
pren. stara sablja vecchio commilitone
pejor. biti, spadati med staro šaro esser antiquato
staro leto l'ultimo dell'anno, S. Silvestro
varčevati za stara leta mettere da parte per la vecchiaia
stari zemeljski vek paleozoico
lingv. stara visoka nemščina antico alto-tedesco
stara cerkvena slovanščina paleoslavo
rel. stara zaveza Antico Testamento
hist. stari vek evo antico
hist. boj za staro pravdo lotte, rivolte contadine (XV-XVIII sec.)
star kot zemlja vecchio come il cucco
pejor. star pedantnež parruccone
star petdeset, šestdeset let cinquantenne, sessantenne
stari stric prozio
hist. stari Rimljan quirite
stari ženskar scapolo inveterato
stara coprnica megera
stara kripa trabiccolo
stara lokomotiva caffettiera
stara pokora (vecchio) bacucco
stara šara rigatteria, bric-à-brac
pren. stara škatla scarpa vecchia
lingv. stara tržaščina tergestino
stara turščina osmanli
PREGOVORI:
če se star panj vname, dolgo gori non vi è cosa peggiore che in vecchie membra il pizzicor d'amore
stara navada — železna srajca l'abitudine è una seconda natura

B) stári (-a -o) m, f, n
stari so posedeli okrog peči i vecchi sedettero attorno al fuoco
kaj pravi na to tvoj stari? che dice in proposito tuo padre?, il capo?
ostati pri starem rimanere immutato, come prima

stó a (ali one) hundred

štiri stó four hundred
120 dni one hundred and twenty days
nekaj čez stó a hundred odd
okrog stó about a hundred
5 od stó five per cent
stó let star človek a centenarian
tek na stó metrov hundred metres, hundred metres' sprint (ali race)
stodvajset (120) a great hundred, a long hundred
staviti 1:100 to bet one to hundred

stó cent

200 moški spol deux cents mètres
503 frankov cinq cent trois francs
sto tisoč cent mille
kakih sto, okrog sto une centaine (de)
stavim 100 : 1, da je parie cent contre un que, je vous le donne en cent que

stó ciento , (pred samostalnikom) cien

od sto niti eden ni uno solo entre ciento
kakih sto, okrog sto alrededor de cien(to), unos cien; un centenar
sto let star secular, (oseba) centenario
sto tisoč cien mil

stráh (-ú) m

1. paura, timore, ansia, apprensione, spavento, orrore, sgomento:
obšel, prešinil, prevzel ga je strah fu preso dalla paura
kričati, osiveti, prebledevati, tresti se, šklepetati z zobmi od strahu gridare, incanutire, impallidire, tremare, battere i denti dalla paura
premagati strah riaversi dalla paura, vincere la paura
čutiti strah avere il batticuore, provare paura
povzročiti, vzbuditi strah destare apprensione
vlivati strah mettere paura, impaurire
umreti od strahu morire di spavento
biti v strahu (v skrbeh)
za koga stare in allarme per qcn.
hud, blazen strah paura terribile, pazza
hiša strahov una casa frequentata dagli spiriti
strah pred smrtjo paura della morte

2. šalj.
strah (npr. pri izpitih) fifa, tremarella
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
le brez strahu! niente paura!
hrom od strahu mezzo morto di paura
biti strah in trepet mettere paura, essere il terrore (di)
strah mu leze v kosti è stato preso dal terror panico
videti strahove tam, kjer jih ni avere paura senza ragione
povsod videti strahove trovare pericoli, difficoltà dappertutto
psiht. bolezenski strah fobia
psiht. (bolezenski) strah pred živalmi, pred boleznimi, pred grmenjem zoofobia, nosofobia, brontofobia
PREGOVORI:
strah ima velike oči la paura fa novanta
strah je na sredi votel, okrog ga pa nič ni la paura è fatta di niente
strah noge celi la paura fa crescere le ali ai piedi

súkati (-am)

A) imperf.

1. tekst. torcere; ekst. attorcigliare:
sukati volno torcere la lana
sukati brke attorcigliare i baffi

2. torcere, girare, voltare:
sukati telo torcere il busto
sukati raženj girare lo spiedo

3. maneggiare; brandire:
sukati meč brandire la spada, duellare (con la spada)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. znati sukati jezik avere la parlantina sciolta
pren. hitro sukati pete andare, camminare spedito, ballare veloce
pren. znati sukati moške saper abbindolare, incantare gli uomini
sukati oči v strop guardare il soffitto

B) súkati se (-am se) imperf. refl.

1. girare, andare qua e là:
sukati se po sobi girare per la stanza

2. destreggiarsi, essere a proprio agio:
zna se sukati v visoki družbi sa destreggiarsi egregiamente nella società bene

3. pren. aggirarsi:
histrost se je sukala okrog 100 km na uro la velocità si aggirava sui 100 chilometri orari

4. sukati se okoli koga, česa vertere, riguardare:
pogovor se je sukal okoli zadnjih dogodkov la conversazione vertè attorno agli ultimi avvenimenti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
stvari, zadeve se sukajo dobro, slabo le cose, le faccende procedono bene, male
misli, da se ves svet suka okoli njega crede di essere al centro del mondo

svójec (-jca) m pl. svojci cari, familiari:
okrog postelje umirajočega so stali svojci attorno al letto del moribondo stavano i familiari

šestih:
ob šestih um sechs (Uhr)
okrog šestih etwa um sechs (Uhr)
do šestihih bis sechs Uhr

špecerija samostalnik
1. neštevno (živila) približek prevedka ▸ élelmiszer, ennivalóČez nekaj časa je v sobo stopila mama in rekla, da gredo v trgovino po špecerijo za božično večerjo. ▸ Egy idő után az anya belépett a szobába és azt mondta, elmennek az üzletbe ennivalót venni a karácsonyi vacsorához.

2. (trgovina z živili) približek prevedka ▸ élelmiszerüzletVse trgovine, špecerije in pisarne okrog trga so bile zaprte in zaklenjene. ▸ A tér körül található összes üzlet, élelmiszerüzlet és iroda zárva volt, ajtajaik kulcsra zárva.

štola samostalnik
1. (oblačilo) ▸ stólaOkrog ramen si je ogrnila štolo iz nerca, ki jo je prav tako poslala agencija. ▸ A vállára egy stólát terített nercből, amelyet szintén az ügynökség küldött.
Kratko prešito jakno iz satena kombinirajte s krzneno štolo. ▸ A rövid, steppelt szaténdzsekit kombinálja prémes stólával.
Kot modni dodatek je k poročni obleki večkrat dodana štola, bodisi iz istega blaga, tila, čipke ali krzna. ▸ A menyasszonyi ruhához divatkiegészítőként gyakran társul a ruhával azonos anyagú tüll-, csipkés vagy prémstóla.

2. (liturgično oblačilo) ▸ stólaNevesta in ženin stopita pred oltar, poklekneta pred župnika, ta pa jima s štolo poveže desnici in ju skozi svoj obred združi v sveti zakon. ▸ A menyasszony és a vőlegény az oltár elé lépnek, letérdelnek a plébános elé, aki a stólával összeköti a jobbjukat, és szertartásával a házasság szentségében összeköti őket.

3. nekdaj (antično oblačilo) ▸ stóla
Rimljanke so nosile štole - dolgo vrhnje oblačilo z mnogimi gubami. ▸ A római nők stólát – hosszú, sűrűn redőzött felsőruhát viseltek.