Franja

javor samostalnik
1. Acer (drevo) ▸ juharfa
Na nižjih pobočjih rastejo v gozdovih javor, brest, jesen, jelša, bukev in lipa. ▸ Az alacsony lejtők erdeiben juharfa, szilfa, kőrisfa, égerfa, bükkfa és hársfa nő.
Povezane iztočnice: ameriški javor, beli javor, gorski javor, japonski javor, kanadski javor, ostrolistni javor, pahljačasti javor, poljski javor, rdečelistni javor, rdeči javor, sladkorni javor, srebrni javor, tatarski javor

2. neštevno (les) ▸ juharfa
Palice za biljard so običajno izdelane iz javorja. ▸ A biliárddákók általában juharfából készülnek.
Sopomenke: javorovina

kákor like, as; (za primernikom) than

kákor da as if, as though
tako... kákor as... as
ne tako... kákor not so... as
ni tako star kákor jaz he is not so old as I
kákor hitro as soon as
kákor običajno as usual
kákor po maslu (figurativno) without a hitch, like clockwork, swimmingly
človek kákor on... a man like him
moj brat, kákor jaz sam... my brother like myself...
kákor ti drago as you like
stori, kákor ti drago! do as you please!
kákor se vzame! that (ali it) depends!
kákor lahkó vidite as you can see
govorim ti kákor prijatelj I speak to you as a friend
tekel je kákor veter he was running like the wind
umrl je, kákor je živel he died as he had lived
ni bogat, kákor ljudje mislijo he is not as rich as people think
vstal je, kákor da bi hotel oditi he got up as if (he wanted) to go
kákor ga imam (zelo) rada, ljubiti ga ne bi mogla nikoli much as I like him, I could never be in love with him
kákor oče, tako sin like father, like son
kákor si boš postiljal tako boš spal you have made your own bed, so lie in it
kákor boste sejali, tako boste želi as you sow, so will you reap ➞ kòt!

kana samostalnik
1. (o barvi) ▸ hennaLičenje s šminkami, barvanje las s kano in mazanje z eteričnimi olji je bilo za tisti čas precej običajno. ▸ A rúzsozás, a hajfestés hennával és az illóolajok használata meglehetősen gyakori volt abban az időben.
Lepo me pozdravi in takoj opazim, da ima s kano tetovirane roke. ▸ Kedvesen üdvözöl, és azonnal észreveszem, hogy hennatetoválás van a kezén.

2. botanika Canna indica (rastlina) ▸ rózsanád

kapa samostalnik
1. (pokrivalo) ▸ sapkaV hudem mrazu se najlažje pogrejemo z debelo volneno kapo ali s puloverjem. ▸ Ebben a csípős hidegben vastag gyapjúsapkával vagy pulóverrel tudjuk a legkönnyebben felmelegíteni magunkat.Če smo na soncu, se moramo primerno zaščititi s kapo ali sončnimi očali. ▸ Ha a napon tartózkodunk, megfelelően meg kell védenünk magunkat sapkával vagy napszemüveggel.
Povezane iztočnice: kopalna kapa, kapa s šiltom, kapa s ščitkom, kapa s ščitnikom, bejzbolska kapa, baseballska kapa

2. geografija (ledeno območje) ▸ sapkaV polarnih kapah so zmrznjen ogljikov dioksid, led in prah. ▸ A sarki jégsapkák fagyott szén-dioxidot, jeget és port tartalmaznak.Na severnem in južnem tečaju Marsa sta vidni ledeni kapi. ▸ A Mars északi és déli pólusán jégsapkák láthatók.Zaradi višine, lepe oble oblike in zimske snežne kape je bila gora za popotnike od nekdaj zanimiva. ▸ Magasságának, gyönyörű kerek alakjának és téli hósapkájának köszönhetően a hegy mindig is érdekes volt az utazóknak.

3. (o obliki) ▸ sapka, palást, héjazat
Ker je lažji, se plin običajno zbere nad nafto v obliki plinske kape. ▸ Mivel könnyebb, a gáz általában gázsapka formájában gyűlik össze a kőolaj felett.
Decembra je izdeloval različice v vojni požganih strešnih kap zvonikov župne cerkve. ▸ Decemberben a plébániatemplom harangtornyai háborúban leégett tetőpalástja változatait készítgette.
Silos lahko zaključimo tudi s konusno kapo, ki omogoča odtok vode. ▸ A siló tetejére a víz lefolyását lehetővé tévő kúpos tetőhéjazat is kerülhet.

kit² [kit] prehodni glagol (običajno z up)
opremiti (with s, z)

klaviatura samostalnik
1. (tipke na glasbilu) ▸ klaviatúra, billentyűzetVsaka od običajno 61 tipk na klaviaturi je namenjena enemu tonu ali frekvenci. ▸ A legtöbbször 61, a billentyűzeten található billentyű egy-egy hang vagy frekvencia megszólaltatására szolgál.
Povezane iztočnice: manualna klaviatura, nožna klaviatura, pedalna klaviatura

2. (nabor; repertoar) ▸ tárház
Eliju Rothu je treba priznati, da pozna klasične filmske grozljivke in da zna uporabiti klaviaturo filmske groze. ▸ Eli Roth esetében el kell ismernünk, hogy ismeri a klasszikus horrorfilmeket és a filmes horror teljes tárházát tudja alkalmazni.
Strankin voditelj ni le izredno karizmatična osebnost, temveč spretno obvlada tudi klaviaturo politične taktike in strategije. ▸ kontrastivno zanimivo A párt vezetője nem csak rendkívül karizmatikus személyiség, de ügyesen tud játszani a politikai taktikákkal és stratégiákkal is.

knock about (ameriško običajno around)

1. prehodni glagol
grobo ravnati s kom, grdo koga zdelati, premetavati (ladjo)

2. neprehodni glagol
klatiti se, potikati se, neredno živeti

krup samostalnik
medicina (bolezen dihal) ▸ krupp
Običajno morajo otroci s krupom, kolikor je to mogoče, mirovati. ▸ A kruppos gyerekeket általában a lehető legnagyobb nyugalomban tartják.
Otroci, pri katerih nasičenost s kisikom znaša manj kot 92 %, morajo dobiti kisik, bolnike s hudim krupom pa je treba sprejeti v bolnišnico na opazovanje. ▸ Azoknak a gyermekeknek, akiknél az oxigénszaturáció 92 százalék alatt van, oxigént kell kapniuk, a súlyosabb kruppban szenvedők pedig megfigyelési célból kórházba kerülhetnek.
Adrenalin običajno v 10–30 minutah zniža silovitost krupa, učinek pa traja zgolj približno dve uri. ▸ Míg az epinefrin többnyire 10–30 percen belül csökkenti a krupp súlyosságát, az előnyös hatások körülbelül csupán 2 órán át tartanak.
Sopomenke: laringotraheobronhitis

loquor, loquī, locūtus sum (etim. ni zanesljiva; prim. gr. λάσκω, pf. λέληκα (dor. λέλακα) donim, glasno govorim, kričim)

1. intr. govoriti (o mirnem, vsakdanjem pogovoru, medtem ko pomenita dicere in orare „zdržema, skladno govoriti“ kakor govornik), praviti (naspr. tacere, clamare): Scipio mihi bene et loqui videtur et dicere Ci., doces eum dicere, qui loqui nesciat Ci. ki ne zna izražati (svojih) misli, l. de aliquo, de aliqua re Ter., Ci., L., cum aliquo Ter., Ci., L. komu ali s kom govoriti, secum Ci., Sen. ph. (prim.: tecum loquor Pl. s teboj govorim = tebe imam v mislih, nate merim), l. inter se Ci., Plin. iun., pro aliquo Ci. ep. za koga govoriti, zagovarjati koga, pa tudi = v koga imenu govoriti: Ci., l. apud (pred) populum aut in senatu Ci., advorsum aliquem Ter. ali ad aliquem V., O. proti komu naperjen govor, Latine l. Ci., Sen. ph., pure et Latine l. Ci., Graece l. Ci., Graecā linguā loquens ali loquentes N. grško govoreči, ljudje, ki jim je grščina materni jezik, vere ac libere loqui Ci., liberius, ferocius l. N., fortius l. N., Iust., male l. Pl., Ci. obrekovati, opravljati, male l. de aliquo Sen. ph., Suet. koga obrekovati, opravljati, o(b)govarjati, bene l. Pl., bene l. de aliquo, de aliqua re Sen. rh., bene l. in aliquem (naspr. non recte alicui dicere Pl.), l. alicui Sil., Stat. govoriti s kom, toda: male l. alicui Pl., Ter. hudo (slabo) govoriti o kom, govoriti čez koga, opravljati, psovati, zmerjati koga, digitis nutuque locutus O., nutu signisque loquuntur O., non loquens Gell. nem; o pooseb. stvareh: eo tacente res ipsa loqueretur Ci., quae (sc. patria) tecum, Catilina, sic agit et quodam modo tacita loquitur Ci., lex loquitur Ci., Ulp. (Dig.), ut censoriae tabulae locuntur (gl. opombo spodaj) Ci., ut consuetudo loquitur Ci. kakor običajno pravijo, oculi … quem ad modum animo adfecti simus loquuntur Ci. očitno naznanjajo (kažejo, razkrivajo), Baiae non loquuntur solum, verum etiam personant Ci., cum P. Africani historiae loquantur Ci. ker (o tem) poroča zgodovina Publija Afričana, montesque feri silvaeque loquuntur V., pinūs loquentes V. ali loquens coma Cat. šušteče (šumotljajoče, šelesteče) smreke, šušteče listje, cum chartā dextra locuta est O. je zapisala na papir, Phoebo loquentia saxa Sil., fama tamen loquebatur Iust., omnes historiae loquuntur Lact., ut proverbium loquitur Amm.

2. trans.
a) govoriti kaj, o čem, pripovedovati kaj, (po)reči, praviti, trditi: haec si tecum (tebi), ita ut dixi, patria loquatur Ci., quid (čemu) loquor plura? Ci., quid de P. Sulpicio loquar Ci., quid loquar de militari ratione? Ci. kaj (čemu) bi govoril, quid loquar, quanta ratio in bestiis … appareat? Ci., multi etiam Catilinam atque illa portenta loquebantur Ci., quid turres, quid vineas testudinesque loquar? L.; z ACI: loquebantur eum neglegenter fecisse N. trdili so; loquuntur z ACI lahko slovenimo tudi s pravijo, baje, menda, govori se, širi se govorica, da … ali z baje, menda in glavnim stavkom: hospitibus nam te dare iura loquuntur V., eodem die vulgo loquebantur Antonium mansurum esse Casilini Ci. ep.
b) ope(va)ti: proelia lyrā H.
c) izreči (izrekati), povedati (pripovedovati), imenovati: deliramenta, meram rem Pl., rem loquere Pl. čisto prav praviš, paucula, rem Ter., suum nomen alicui Pl., nomenque suum casūsque loquatur O., non ego falsa loquar O., furta l. O. izblebetati, pugnantia te loqui non vides? Ci.
d) kaj vedno v ustih (na jeziku) imeti, vedno govoriti o kom ali o čem: classes Ci., merum bellum ali mera scelera Ci. ep., reges atque tetrarchas, omnia mala loquens H., quem chartis famaeque damus populisque loquendum? Mart. da bi se vedno govorilo o njem.

Opomba: Loqui v pass. pomenu: loqui est coeptum Caelius in Ci. ep. Star. inf. pr. loquier: Naev. ap. Gell. Star. locundus = loquendus: Pl., locuntur = loquuntur: Ci.

magis² (iz *mag-i̯os) ali mage (Pl., Lucr., Pr., Ph., Serv.), adv. (sor. z māgnus)

1. bolj, večinoma s quam, ac, atque
a) za opisovanje adj. in adv. komparativnih oblik: Pl., Ter., Lucr., magis anxius O., magis necessarius Ci., magis dicto audiens N., magis proprie Ci.; occ. v podkrepitev komp.: Iust., Val. Max., Amm., Arn., magis hoc certo certius Pl., tristior ignominiosae pacis magis quam periculi nuntius L., hic enim magis (dokaj) est dulcius Pl., tako tudi: magis aptior quam … Ap.
b) pred glag.: Ter., N., Amm., iam scibo, utrum haec me mage amet an marsupium Pl., magis est admirandum Ci., magis erit parricida Ci., magis aedilis esse non potuisset Ci., scuto vobis magis quam gladio opus est L., praeterita magis reprehendi possunt quam corrigi Ci., eum magis malle (= potius malle) suum consequi, quam … Icti., nihil (haud Pl.) vidi magis Ci. to sem prav dobro videl; z abl. comparationis: quam (sc. Carthaginem) Iuno fertur terris magis omnibus unam coluisse V.
c) redko pred subst.: magis vir Ci. mož v višjem pomenu besede (prim. male vir), Albanum sive Falernum te magis appositis (= quam apposita, sc. vina) delectat H.; pesn.: magis calor (= maior calor) additus Val. Fl., quis magis anser exta (= maiora exta) ferat Stat.; adv. je včasih izpuščen: tacita bona est mulier semper quam loquens Pl., ipsorum quam Hannibalis interesse L., claris maioribus quam vetustis T.

2. marveč, temveč, prej, raje (prim. gr. μᾶλλον = potius) non invideo, miror magis V., tum magis assentiare, si … Ci., trade magis Stat.; od tod magis velle = malle Ter., L., Val. Max., tudi magis malle = potius malle Ci., Ulp. (Dig.); magis est bolje je, velja bolj kot, velja pred drugim: sed illud magis est quod diximus Icti.; tako tudi z ACI: Vell., Icti. ali z ut, ne: Icti.; magis est, quod … quam quod ali magis est, ut … quam ut Ci. idr. več vzroka je, da (ali stavek z inf.) … kot da (ali stavek z inf.), treba je bolj … kot. Posebne zveze:
a) z abl. mensurae: eo (tanto) magis, redkeje hōc magis tem (toliko) bolj, tem (toliko) več, v soodnosnosti quo (quanto) magis … eo (tanto) magis Ci. idr. čim (kolikor) bolj (več) … tem (toliko) bolj (več), tako tudi (pesn.) tam magis … quam magis V. ali magis quam … magis Pl., magis quam … tam magis ali samo quam magis … magis Pl. tem bolj (več) … čim bolj (več); quo magis … eo minus Ci. čim več … tem manj, quanto minus … eo magis Ter. kolikor (čim) manj … toliko (tem) več, quam magis … minus Pl. čim več … tem manj, quam magis … tanto Pl. čim bolj (več) … toliko (tem) bolj (več); multo (longē) magis Ci. idr. ali impendio magis Ter., Ci. dokaj bolj (več), nihilo magis Ci. idr. niti za las bolj (več), nič bolj = prav tako malo, solito magis ali magis solito L. več kot običajno; podobno: magis etiam = multo magis etiam Ci. še bolj (več).
b) non (neque) magis … quam se (če sta stavkova člena vzporedna) sloveni s prav tako … kakor, ne le … ampak tudi: amicus non magis tyranno quam tyrannidi N.; če prevladuje drugi člen (odvisnik), slovenimo z manj … kakor, ne toliko … kolikor (kot) Ci., L. idr., non magis amore quam more ductus N. manj (ne toliko) iz ljubezni kakor v skladu z običajem.
c) podvojeno (prim. gr. μᾶλλον … μᾱλλον) ali asindet. magis magis V., Cat. ali (nav.) magis magisque, redkeje magis et magis Ci., tudi magis atque (ac) magis V., H., Sen. ph. bolj in bolj; samo magis (kakor gr. μᾶλλον) Ci. bolj in bolj, čedalje bolj (več); magis magisque pogosto v zvezi z in dies ali cotidie Ci., S. idr. od dne do dne čedalje bolj (več); v enakem pomenu tudi magis in dies S. ali cotidie magis S.
d) magis minusve ali magis aut minus (= plus minusve) Plin., Q. več ali manj = magis ac minus Plin., Q. K temu superl. adv. maximē, star. māxumē (iz māximus, māxumus)

1. najbolj, prav, zelo pri adj. in adv. za opisovanje superl. obl.: m. innocens Pl., m. dignus, m. optatus, m. utile Ter., m. celebratus S., eius nomen m. finitum huius periculo Ci., in locis disiunctissimis maximeque diversis Ci., m. contraria Ci., homines m. mediterranei Ci., m. necessarius, m. fidus Ci., m. idoneus Q.; v podkrepitev komp. in superl. = longe dokaj, daleč, nad vse, izmed vseh: Col., Lact., m. ampliori gaudio perfusus Aug., quae (sc. aberratio) m. liberalissima doctoque homine dignissima Ci. ep., m. gravissimam omnium (sc. rem) L.; pri številčnih določilih kvečjemu: puer ad annos natus m. octo Gell.

2. zelo, silno, neizmerno, jako za stopnjevanje pojma (elativ): Pl., Ter. idr., m. velle Ci. zelo rad, orbis terrarum semper nostris m. patuit Ci., vos non timetis eam? Immo vero, m.! (sc. eam timetis) S.

3. zlasti, (prav) posebej, prav posebno, predvsem: m. Athenienses peti dicerentur N., optimus quisque m. gloriā ducitur Ci., ea studia m. laudantur Ci., multa etiam alia vidit, sed illud m. Ci., in noxiis m. et primum quaeritur Ci., alicui m. fidem habere N. pred vsemi, izmed vseh najbolj njemu, m. omnium impediebat, quod … L. najbolj izmed vseh, Iugurtham m. vivum sibi traderent S. če je mogoče, maxime … deinde Varr. ali m. … secundo loco Ci. najprej (najprvo) … potem; non m. ne docela, ne dočista: quibus etiam si ingenium … non m. defuit Ci.; multo m. Ter., Ci. dosti, dokaj, izmed vseh najbolj; pogosto stoji namesto drugih adv., pomen pa lahko razberemo iz sobesedila, npr.: pugnare m. (= acerrime) Pl., iubere m. (= instanter) Pl., alicui confidere m. C. brezpogojno, quadrare in aliquem m. H. kar najnatančneje, Homero m. (= proxime) accedere Q. — Posebne zveze
a) quam ( … ) maxime (= gr. ὡς μάλιστα): memoriam nostram quam m. longam efficere S. kar najbolj dolgotrajen, quam potes, tam m. Pl. ali quam potes m. Ci. idr. kar najbolj moreš; illud mihi vel m. videtur confirmare Ci. največ, najbolj; tudi pri superl.: vel m. humanissime Gell.; cum m. kar najbolj mogoče, kolikor je le mogoče, prav, ravno: Ter., Sen. ph. idr., quae hunc cum m. fiunt Ci. zdaj bolj kot kdaj(koli); tako tudi: tum (tunc) cum m. L., Cu. takrat (tedaj) bolj kot kdaj(koli), hoc cum m. loqueretur Ci. ravno, ko je to govoril, ut nunc m. memini, duo Pl. ravno sedaj, tum m. vinci eas Cu. prav tedaj, quos nuper m. liberaverat Q.; pogosto cum m. pravkar, ravno že: Ci., Sen. ph. idr., nunc cum m. ravno, prav sedaj: Ci. idr., ut cum m. kakor le kdaj: Ter., Ci.; cum … tum m. Pl., Ci. ali cum … tum vel m. Ci. in … in še (prav) posebej, cum in aliis rebus tum in liberis tuendis declaravit N.; ut m. … ita m. Ci. čim bolj … tem bolj ali ita m. … ut m. … Ci. tem bolj … čim bolj, ut m. … ita minime Ci. čim več (bolj) … tem manj.
b) z unus, unus omnium ali samo omnium nad vse, izmed vseh, pred vsemi največ (najbolj): uni huic m. indulgere N., gloriā unus omnium m. floruit N., m. omnium quod elephanti novissimi agminis erant L.
c) z zaimki: ad hunc m. modum disseruit Cu. ali hoc m. modo in Italiam perventum est L. skratka, nekako takole, scutis cetrae m. speciem reddentibus Cu. še najbolj takšni, kakršni so z usnjem prevlečeni ščiti, še najbolj podobni z usnjem prevlečenim ščitom, ut quisque m. … ita m. (minime) Ci. čim bolj (več) kdo … tem bolj, tem več (manj).

maratonec samostalnik
1. (tekač) ▸ maratonfutóSopomenke: maratonski tekač

2. (o drugih športih) ▸ maraton
Maratonci bodo plavali v mirni jezerski vodi tri kroge, rekreativci pa en krog. ▸ kontrastivno zanimivo A maratonúszók három kört úsznak a tó nyugodt vizében, az amatőr úszók pedig egyet.
Povezane iztočnice: gorski maratonec, kolesarski maratonec, plavalni maratonec

3. (kdor dolgo dela ali vztraja) ▸ maratonista
Ste pravi maratonec, saj se vaši koncerti običajno končajo v jutranjih urah. ▸ Ön valóságos maratonista, hiszen a koncertjei a reggeli órákban érnek véget.

maratonsko prislov
(poudarja veliko stopnjo) približek prevedka ▸ maratoni hosszúságúTakšne poti so običajno maratonsko dolge in naporne, zato zahtevajo veliko vzdržljivosti. ▸ Az ilyen útvonalak általában maratoni hosszúságúak és megerőltetőek, ezért nagy kitartást igényelnek.
Resda so bili prazniki maratonsko dolgi, a nič ne bi imeli proti, če bi trajali še kakšen dan. ▸ Igaz, hogy az ünnepi vakáció maratoni hosszúságú volt, de nem bántuk volna, ha még egy-két napig eltart.

mark¹ [ma:k] samostalnik
znak, znamenje; madež, brazgotina, praska, zareza; odtis, žig
britanska angleščina red, ocena (šolska)
ekonomija varstvena (tovarniška) znamka; cilj, tarča
figurativno standard, raven, norma, ugled; znak, križ (nepismenega človeka)
vojska tip, model
šport startno mesto (tek), mesto za kazenski strel (nogomet), sredina želodca (boks)
zgodovina marka, mejno ozemlje

ear mark razpoznavni znak na ušesu, figurativno razpoznavni znak
distinctive mark razpoznavni znak
a mark V tank tank tipa V
mark moot občinski zbor, shod
below the mark pod običajno ravnijo, nezadovoljiv, bolan
beside the mark mimo tarče, figurativno netočen, nepravilen, zgrešen, irelevanten
ameriško, sleng easy mark lahkovernež
šport to get off the mark startati
to hit the mark zadeti, uspeti
to leave one's mark pustiti sled
a man of mark ugleden človek
to make one's mark upon (ali with) uspeti, uveljaviti se pri
to make a mark in the calender zaznamovati dan v koledarju
sleng not my mark ni po mojem okusu, mi ne odgovarja
to miss the mark zgrešiti, ne uspeti
bad marks slabo spričevalo (v šoli)
to obtain full marks dobiti dobre ocene
off the mark čisto napačen, zgrešen
you are quite off the mark zelo se motite
to overshoot the mark ustreliti preko tarče; iti predaleč, gnati predaleč
straight off the mark takoj
(god) save the mark bog pomagaj če povem (opravičilo preden se pove kaj neprijetnega)
ekonomija trade mark varstvena (tovarniška) znamka
to toe the mark storiti svojo dolžnost
up to the mark na običajni ravni, zadovoljiv, dobrega zdravja
wide of the mark daleč mimo, figurativno zelo zgrešen
within the mark v dovoljenih mejah, upravičen
mark of mouth znak starosti (po konjevih zobeh)
marks of punctuation ločila
question mark vprašaj

mōs, mōris, m (prim. gr. μαιμάω koprnim po čem, μάομαι in μώομαι stremim, težim za čim)

1. volja, svojevoljnost, samovolja: oboediens fuit mori patris Pl., alieno more ali ex more alīus vivere Ter., dominae pervincere mores Pr. svojevoljnost, bistro glavo, morem alicui gerere Ci. idr. komu po volji storiti, ugoditi (ugajati) komu, gestus est ei mos N., adulescentulo morem gestum oportuit Ter., alicuius voluntati morem gerere Ci., N. želji koga ustreči (ustrezati), željo izpolniti (izpolnjevati) komu, morem gerere animo Ter. srce ohladiti (ohlajati), sine me in hac re mihi gerere morem Ter. pusti mi mojo voljo, ne brani mi; prim. morigeror.

2. navada, šega, običaj: Pl., Ter., Cu., Iuv., Plin., Sen. ph. idr., antiquus Ci. idr., vetus, vetustus T., mores prisci L., m. pravus T., perversus Ci., more ductus N. držeč se starega običaja, more militari C., maiorum Ci., mos erat in Latio V., mos ritusque sacrorum V. obredni običaj žrtvovanja, sicut meus est mos H., ut moris est T. kakor je običajno, ut (sicuti Vell.) alicui moris erat T., magorum mos est non humare corpora suorum Ci., quibus omnia vendere mos erat S., quia mos est ita rogandi, roga Ci., quibus peractis morem sibi discedendi fuisse Plin. iun. so se vsakokrat razšli, in morem perducere Ci. uobičajiti, in morem venire L., O. postati običaj, preiti v navado, in morem verterat T. prišlo je bilo v navado, habebat hoc moris Plin. iun. to je imel v navadi, fecerat sibi morem L. navadil se je bil, in morem tonsa V. po šegi, spodobno, dostojno, e(x) more V., N., Plin. iun., T., Suet. idr. ali de more V., Plin. iun., Suet., Arn. po šegi (običaju), praeter (zoper) morem Ter., supra morem V. nenavadno, neobičajno, sine more furit tempestas V. prav nenavadno, facinus sine more! Stat. nenavadno; occ.
a) zakon, pravilo, predpis: mores viris et moenia ponet V., regere populos pacisque imponere morem V. (naspr. lex = pisani zakon), more palaestrae H. kakor predpisuje palestra (borilnica), ferrum patitur mores Plin. se vdaja (podreja) zakonom.
b) način, značilnost, lastnost, kakovost, svojstvo: Graeco more bibere Ci., si usitato more peccasset Ci., varium caeli praediscere morem V. razne značilnosti, različno kakovost, tako tudi m. siderum V., ego apis Matinae more modoque grata carpentis thyma per laborem plurimum H., quo more V. kako; more, ad morem ali in morem z gen. = kakor: Ci., Q., torrentis aquae vel turbinis atri more furens V. kakor deroča voda ali črni vrtinec, in morem stagni V.; mos vestis Iust. noša, moda.

3. način življenja, vedenje: qui istic mos est? Ter.; nav. pl. mōrēs -um, m nrav, morala, obnašanje, vedenje, bistvo, življenje, način življenja, čud, kri, narava, značaj, temperament: Ter., S., Ph., Q. idr., sui cuique mores fingunt fortunam hominibus Poeta ap. N., suis ea (sc. fortuna) cuique fingitur moribus Poeta ap. Ci., morum similitudo Ci., praefectus morum N. nravstveni nadzornik (v Kartagini), praefectura morum Suet. nravstveno nadzorništvo (v Rimu), diutius durant exempla quam mores T. kazni (drugim v strah) kot pa dejanje in ravnanje človeka, abire in avi mores L. vreči se po kom, mores huius pecudis (= bikov) Col., mores (sc. equorum) laudantur, qui sunt … Col.; occ.
a) lepo vedenje, dobra nrav, nrav(stve)nost, moralnost: quīs neque mos neque cultus erat V. nravnost in stroga disciplina, res eorum civibus, moribus, agris aucta S. po številu prebivalstva, nravstvenosti, ozemlju, periere mores Sen. ph.; evfem. mores meretricis Pl. ustrežljivo vedenje, ustrežljivost, izkazovanje naklonjenosti.
b) slabo vedenje, slaba, popačena nrav, (popačen) duh časa: si per mores nostros liceret T., quoniam ita se mores habent S., ita se habent mores, ut … Vell., ambitio iam more sancta est Pl., huius saeculi more Sen. ph., saeculi mores Fl., novis moribus favere Plin. vdajati se, streči duhu časa = vda(ja)ti se trenutnim razmeram.

naturščik samostalnik
(nešolani igralec) ▸ civil szereplő, amatőr színész, natúr szereplőV nezahtevnih vlogah se naturščiki običajno res najbolje obnesejo, vendar brez profesionalnih igralcev nikakor ne gre. ▸ A mellékszerepekben általában valóban a natúr szereplők teljesítenek a legjobban, de profi színészek nélkül persze nem megy.

navadno prislov
(običajno) ▸ általában, szokásos módonOna je poskušala biti, kar navadno imenujemo vzorna gospodinja. ▸ Igyekezett olyan lenni, amit mi általában mintaháziasszonynak nevezünk.Spat je odšel prej kot navadno. ▸ A szokásosnál korábban feküdt le.
Bolečina navadno prizadene le polovico glave. ▸ A fájdalom általában csak a fej felét érinti.
Stroški so navadno majhni, kadar je biotska pestrost gozda velika. ▸ A költségek általában alacsonyak, ha az erdő biológiai sokfélesége magas szintű.
Boleča doživetja so navadno povezana s slabo samopodobo in strahom. ▸ A fájdalmas élmények általában összefüggésben vannak az alacsony önbecsüléssel és a félelemmel.
Jabolka drugega razreda so navadno cenejša le za 30 do 35 %. ▸ A másodosztályú alma általában csak 30–35 százalékkal olcsóbb.
Sredi julija je bilo do pet stopinj hladneje kot navadno. ▸ Július közepén akár öt fokkal is hűvösebb volt a szokásosnál.
Sopomenke: običajno, ponavadi

navádno adv. di solito, usualmente, generalmente, normalmente, abitualmente, correntemente:
navadno, običajno rabljene besede parole correntemente usate

nice [náis] pridevnik (nicely prislov)
fin, nežen
pogovorno okusen, slasten (hrana)
pogovorno prijeten, prijazen (to s.o.)
pogovorno čeden, lep, privlačen, simpatičen
ironično krasen; izbirčen (about, in)
točen, tankovesten, skrben, pedanten, precizen (in doing s.th.)
figurativno kočljiv, občutljiv, rahel (običajno z not)
spodoben

a nice mess lepa kaša
nice and fat lepo debelo
nice and warm prijetno toplo
to have a nice ear imeti oster sluh
a nice point kočljiva zadeva
nice and nice precej
not a nice song nespodobna pesem

Normalfall, der, im Normalfall običajno, standardno, normalno

nōstro

A) agg.

1. naš, najin; svoj:
la nostra casa naša hiša, naš dom
la nostra lingua naš jezik
il nostro pianeta naš planet, Zemlja

2. naš, najin; svoj (za izražanje sorodstvenega, prijateljskega odnosa, odnosa odvisnosti ipd.):
Nostro Signore relig. Gospod
Padre nostro oče naš

3. pog. naš, običajen; medsebojen:
il nostro affetto naša (medsebojna) ljubezen
beviamoci il nostro caffè popijmo običajno kavico

4. knjižno naš, moj, svoj (v funkciji plurala maiestatis ali modestiae):
come già dicemmo nel nostro articolo kot sem že povedal v svojem članku

B) pron.

1. naš, najin; svoj

2. absol. naš; svoj:
il Nostro, il nostro naš avtor
i nostri naši starši, sorodniki, prijatelji ipd.
arrivano i nostri! naši gredo! (tudi šalj.);
ci accontentiamo del nostro zadovoljni smo s tem, kar imamo
vogliamo anche noi dire la nostra tudi mi hočemo povedati svoje
avete ricevuto l'ultima nostra? ali ste prejeli naše zadnje pismo?