Franja

Zadetki iskanja

  • tirnic|a1 ženski spol (-e …) železnica, tehnika die Schiene (kontaktna/tokovna Stromschiene, oblikovalna Formschiene); die Laufschiene; (vodilo) die Gleitschiene; samo tehnika die Laufbahn; pomorstvo der Gleitträger; pri drsalki: die Kufe
    … tirnice Schienen-
    (noga der Schienenfuß, vrat der Schienensteg)
    začetni naklon tirnice der Auflauf
    zavorna naprava na tirnicah die Gleisbremsanlage
  • tírnica (-e) f

    1. rotaia:
    tramvajske, železniške tirnice rotaie del tram, della ferrovia, delle ferrovie

    2. guida, binario:
    tirnice za zavese binario da tenda

    3. fiz. traiettoria

    4. pren. binario:
    teči po starih tirnicah correre sui vecchi binari
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    glava, noga tirnice fungo, suola della rotaia
    kontaktna tirnica sbarra collettrice
    vodilna tirnica controrotaia
    strojn. žerjavna tirnica rotaia sospesa
  • veslálen (-lna -o) adj. di, da remata, remico; di, da vogata:
    zool. veslalna noga piede palmato
  • vólčji (-a -e) adj.

    1. di, da lupo; di lupi; lupesco:
    volčje krdelo branco di lupi

    2. pren. crudele, spietato

    3. pren. grande; da lupo:
    volčja lakota fame da lupo

    4. pren. cane, da lupi, fondo:
    volčji mraz tempo da lupi
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pejor. iti v volčji brlog andare nella tana, nel covo dei malviventi
    bot. volčja češnja belladonna (Atropa belladonna)
    bot. volčja jagoda uva di volpe (Paris quadrifolia)
    lov. volčja jama trabocchetto per lupi
    (orodje za vlamljanje) volčja noga piede di porco
    vrtn. volčji bob lupino (Lupinus)
    vet. volčji krempelj dito atrofizzato (della zampa posteriore canina)
    med. volčje žrelo gola lupina, palatoschisi
  • vránji (-a -e) adj.

    1. di corvo; di, dei corvi:
    vranje krakanje il gracchiare dei corvi

    2. corvino:
    vranji lasje capelli corvini
    bot. vranja noga coronopo, barba di cappuccino (Coronopus)
  • vzmetn|i [é] (-a, -o) Feder- (členek das Federgelenk, kovalnik der Federhammer, manometer das Federmanometer, obroček der Federring, rogelj der Federzinken, vlek der Federzug, ključavnica das [Federschloß] Federschloss, noga das Federbein, obesa die Federlasche, sponka die Federklemme, tehtnica fizika die Federwaage, jedro der Federkern, jeklo der Federstahl)
    imeti vzmetne lastnosti federn
  • zakrnel [é] (-a, -o) živalstvo, zoologija, rastlinstvo, botanika rudimentär, verkümmert, Stummel- (krila Stummelflügel množina, noga Stummelbein, nožica Stummelfuß); zuruckgebildet, verkümmert
  • zaspati glagol
    1. (preiti v stanje počitka) ▸ elalszik
    mirno zaspati ▸ békésen elalszik, kontrastivno zanimivo békés álomba merül
    Po savni sem prijetno utrujen in mirno zaspim. ▸ Szauna után kellemesen fáradt vagyok és békés álomba merülök.
    trdno zaspati ▸ mélyen elalszik
    težko zaspati ▸ nehezen alszik el
    Kadilci tudi teže zaspijo in imajo večkrat neprijetne sanje. ▸ A dohányosok nehezen alszanak el és sokszor vannak rossz álmaik.
    takoj zaspati ▸ azonnal elalszik
    otrok zaspi ▸ elalszik a gyerek
    dojenček zaspi ▸ elalszik a kisbaba
    bolnik zaspi ▸ elalszik a beteg
    zaspati med vožnjo ▸ vezetés közben elalszik
    poskusiti zaspati ▸ próbál elaludni
    zaspati v naročju ▸ elalszik az ölében
    zaspati za volanom ▸ elalszik a kormánynál
    zaspati od utrujenosti ▸ elalszik a fáradságtól
    zaspati v joku ▸ kontrastivno zanimivo sírva alszik el
    zaspati v solzah ▸ kontrastivno zanimivo könnyekkel a szemében alszik el
    utrujen zaspati ▸ fáradtan alszik el
    bati se zaspati ▸ fél elaludni
    Laže boste zaspali, čez ste bili čez dan telesno dejavni. ▸ Könnyebben fognak elaludni, ha napközben fizikailag aktívak.

    2. (ne zbuditi se dovolj zgodaj) ▸ elalszik
    zaspati in zamuditi kaj ▸ elalszik és lekésik valamiről
    Ker sta dva zamudila oziroma zaspala, so se vsi jezni morali vrniti ponju. ▸ Mivel ketten elkéstek, illetve elaludtak, a többieknek mérgesen vissza kellett menni értük.

    3. olepševalno, zlasti v osmrtnicah (o smrti) ▸ elhuny
    mirno zaspati ▸ békésen elhuny
    za večno zaspati ▸ kontrastivno zanimivo örök álomba szenderül

    4. (popustiti v prizadevanjih) ▸ lemarad, elbóbiskol
    zaspati v razvoju ▸ lemarad a fejlődésben
    V politiki nasploh in tudi v zunanji politiki je treba vsak dan znova negovati stike. Ni treba, da naredite napako, zadostuje že, če zaspite za leto ali dve ali zamudite kakšno priložnost. ▸ A politikában általában és ezen belül a külpolitikában is napról napra ápolni kell a kapcsolatokat. Nem kell hibát elkövetni, elég, ha egy-két évre elbóbiskol vagy kihagy valami lehetőséget.
    Mlekarna je v razvoju nekako zaspala in presežkov mleka ni znala spraviti v promet. ▸ A tejüzem kissé lemaradt a fejlődésben és a többlettejet nem tudta értékesíteni.

    5. (o delu telesa) ▸ elzsibbad
    noga zaspi ▸ elzsibbad a lába
    Noge so mu zaspale, ker jih je imel zvite podse. ▸ Elzsibbadtak a lábai, mert rajtuk ült.
  • zaspáti to fall asleep; to drop off (to sleep); to go to sleep

    noga mi je zaspala my foot has gone to sleep, my foot has become numb
    za večno zaspáti to sleep one's last sleep
  • zaspáti s'endormir, s'assoupir

    zopet zaspati se rendormir; (udje) s'engourdir
    noga mi je zaspala j'ai la jambe engourdie
    zaspal sem (prepozno sem vstal) je me suis réveillé (ali levé) trop tard
    trdno zaspati tomber dans un profond sommeil; (umreti) s'éteindre, mourir
  • zaspáti adormecerse; dormirse ; (udje) entumecerse dormirse

    noga mi je zaspala se me ha dormido el pie
    zaspal je (prepozno je vstal) se le han pegado las sábanas (al cuerpo)
  • zasrbéti (-ím) perf.

    1. (cominciare a) prudere, pizzicare:
    noga ga je zasrbela gli prudeva la gamba

    2. pren. venir voglia, desiderare:
    ko ga vidim, me zasrbijo pesti, roke quando lo vedo, mi sento prudere le mani
    ob glasbi so jo kmalu zasrbeli podplati quando l'orchestrina cominciò a suonare, le venne una voglia matta di ballare
    ob pogledu na ves tisti denar so ga zasrbeli prsti al vedere tutti quei soldi si sentì pizzicare le dita
    jezik ga je zasrbel, da bi ji povedal, kar ji gre si sentì prudere la lingua dalla voglia di dirle il fatto suo
Število zadetkov: 112