Franja

pêta (-e) f

1. calcagno, tallone; (pri čevlju) tacco:
zasukala se je na peti in odšla girò sui tacchi e se ne andò
nosi haljo (dolgo) do pet porta una vestaglia che le arriva ai calcagni
vojak je udaril s petami v pozdrav il soldato battè i tacchi in segno di saluto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. teče, da ga pete komaj dohajajo corre velocissimo
brusiti pete camminare, correre veloci
pejor. iztegniti pete tirare le cuoia
lizati pete komu leccare i piedi a qcn.
odmakniti, odnesti, pobrati pete battersela
obesiti, prilepiti se komu za pete essere, stare alle calcagna, alle costole di qcn.
biti komu trn v peti essere come il fumo negli occhi per qcn.
gori mu pod petami gli brucia la terra sotto i piedi
imeti koga pod peto avere uno sotto il completo dominio
biti hitrih, urnih pet essere un bravo camminatore, corridore
biti poštenjak od glave do pete essere una perla di galantuomo
anat. (tudi pren.) Ahilova peta tallone d'Achille

2.
igelna peta gambo (dell'ago)
peta pluga la suola dell'aratro
peta kose sperone della falce
PREGOVORI:
kdor nima v glavi, ima v petah chi non ha testa abbia gambe

pisati¹ (pišem) napisati

1. schreiben (na/v kaj aufschreiben, po nareku nachschreiben, pravilno rechtschreiben, skupaj zusammenschreiben, z malo začetnico kleinschreiben, z veliko začetnico großschreiben, na pisalni stroj [maschineschreiben] Maschine schreiben)
znati pisati schreibkundig sein
ne znati pisati schreibunkundig sein
pisati s čopičem pinseln
pisati z razmikom sperren
pisati s ponarejeno pisavo die Schrift verstellen
pisati zapisnik (etwas) protokollieren, das Protokoll führen
na dolgo in široko pisati o čem sich verbreiten über
pisati si korrenspondieren, einander schreiben
človek, ki ogromno/hitro piše der Schnellschreiber
ki se mu ne ljubi pisati schreibfaul

2. (javiti se) s počitnic itd.: von sich hören lassen

3.
figurativno reci in piši sage und schreibe
figurativno to me lahko nekam piše das kann mir den Buckel runterutschen
oni me lahko nekam pišejo die können mich gern haben!

písati écrire ; (knjigo) composer ; (članek) rédiger ; (račun) dresser, établir ; (na pisalnem stroju) dactylographier , familiarno taper

pisati si échanger des lettres, être en (ali tenir) correspondance avec quelqu'un, correspondre avec quelqu'un, écrire
pisati čitljivo, debelo, drobno, nečitljivo, tekoče écrire lisiblement, gros, petit (ali fin, menu), illisiblement, couramment
pisati na čisto mettre au net (ali au propre)
pisati s črnilom, s kredo, z nalivnikom, z roko, s strojem écrire à l'encre, à la craie, avec un stylo(graphe), à la main, à la machine
pisati v dobro (komercialno) porter à l'actif
pisati francosko écrire en français
pisati z lahkoto écrire avec aisance
pisati z malimi, velikimi črkami écrire en minuscules, en majuscules (ali capitales)
pisati po nareku écrire sous la dictée
pisati zelo nečitljivo écrire comme un chat (ali à la diable), griffonner
pisati note écrire de la musique
pisati pravilno, nepravilno écrire sans fautes, avec des fautes
pisati v prozi, v verzih écrire en prose, en vers
pisati v dobrem slogu écrire de bonne encre, avoir un bon style (ali du style)
pisati na šolsko tablo écrire au (ali sur le) tableau (noir)
pisati s tiskanimi črkami écrire en script
pisati kar komu sproti pride na misel écrire au courant de sa plume
lepo pisati (pisava) avoir une belle plume (ali écriture)
slabo pisati (slogovno) écrire mal, familiarno écrivailler
dolgo časa mi ni pisal il a été long à m'écrire
pišite mi kaj o sebi donnez-moi de vos nouvelles
to si pišite za uho soyez averti!, tenez-vous-le pour dit!
kako se pišete? quel est votre nom?

pleníca (-e) f pannolino, fascia:
pren. ni še dolgo, kar je plenice močil ieri era ancora un bambino
pren. zlesti iz plenic maturare, diventare autonomo
pren. biti še v plenicah essere ancora in fasce, agli esordi

plenilski pridevnik
1. (o živalih) ▸ ragadozóPovezane iztočnice: plenilska pršica

2. (o roparjih ali ropanju) ▸ rablóLačni ljudje in plenilske tolpe ropajo trgovine. ▸ Éhes emberek és rablóbandák fosztogatják az üzleteket.
Huni so dolgo veljali za primitivno plenilsko hordo, ki je na iskrih konjih prinašala smrt in razdejanje. ▸ A hunokat hosszú ideig primitív rablóhordának tartották, amely tüzes lovakon halált és rombolást hozott.
Bolniki pri sebi nimajo veliko denarja, zato je bil izkupiček plenilskega pohoda borih 25 evrov. ▸ A betegek nem tartanak maguknál sok pénzt, így a rablóhadjáat eredménye csupán 25 euró.

3. lahko izraža neodobravanje (izkoriščevalski) ▸ ragadozóPolitika je v bistvu prepojena s plenilsko logiko. ▸ A politika lényegében újjászületett a ragadozó logikával.
Ločujeva med tehnično korupcijo zasebne rabe javnih virov in med plenilsko vrsto korupcije. ▸ Megkülönböztetjük a közforrások magáncélra történő felhasználását mint technikai korrupciót illetve a ragadozó jellegű korrupciót.
Spopad z imperialisti je neizbežen, če se ne bodo odpovedali svoji nasilni in plenilski naravi. ▸ Az imperialistákkal való összecsapás elkerülhetetlen, ha nem változtatnak erőszakos és ragadozó természetükről.
Povezane iztočnice: plenilski kapitalizem

plêsti (plêtem)

A) imperf.

1. lavorare a maglia, sferruzzare; agucchiare:
plesti nogavice fare la calza

2. intrecciare, intessere; tessere:
plesti vence intrecciare ghirlande
plesti kite fare le trecce
plesti košare intrecciare cesti
plesti s slamo impagliare
pren. plesti hvalnice komu tessere le lodi di qcn.

3. pren. tramare, ordire:
plesti zaroto tramare una congiura

4. pren. inventare:
plesti laži inventare menzogne
plesti besede o parlare, discorrere di

5. pren. macchinare, creare

B) plêsti se (plêtem se) imperf. refl.

1. girare; manifestarsi, apparire

2. diffondersi:
čudne govorice se pletejo o dogodku sul fatto si diffondono strane dicerie

3. pren. accadere, succedere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
govorica se mu plete farfuglia, si impappina
govor se je pletel o si parlò, si discorse di
vprašanje, ki se je dolgo pletlo po njegovih možganih un problema che lo aveva assillato a lungo
plesti se s kom avere rapporti (intimi) con qcn.

počénjati (-am) | počéti (-čnèm) imperf.

1. fare; combinare:
kaj počenja tako dolgo cosa mai combina così a lungo
počenjati neumnosti, otročarije combinare guai, ragazzate

2. fare:
kaj počenjaš z živino, da je vsa izmučena cosa fai alle bestie da sfinirle in tal modo?
početi kaj jalovega sfondare una porta aperta

podájati (-am) | podáti (-dám)

A) imperf., perf.

1. dare, porgere

2. šport. passare, centrare; smistare:
podati z glavo passare di testa
podati žogo servire, allungare la palla
podati žogo na center traversare al centro, crossare

3. pren. presentare, rappresentare; raffigurare; interpretare:
podajati učno snov presentare la materia
podati pesem recitare la poesia
podajati vlogo recitare, interpretare la parte
podajati glasbeno delo interpretare, suonare un brano musicale

4. nareč. sgridare, rimproverare

B) podájati se (-am se) | podáti se (-dám se) imperf., perf. refl.

1. pog. stare bene, donare:
temna obleka se ji lepo poda l'abito nero le sta bene, le dona
tako govorjenje se mu ne podaja il suo è un discorso sconveniente

2. (odhajati, oditi) andarsene, partire per, intraprendere un viaggio:
podati se na dolgo pot fare un lungo viaggio; mettersi in lungo viaggio
podajati se nevarnosti andare incontro a un pericolo, correre un pericolo

3. (vdati, vdajati se) arrendersi

4. (upogibati se, udirati se) cedere;
zemljišče se podaja il terreno sta cedendo

C) podájati si (-am si) | podáti si (-dám si) imperf., perf. refl. darsi:
podati si roke darsi la mano
veselje in žalost si podajata roke allegria e dolore si susseguono
pren. obiskovalci so si kar kljuko podajali i visitatori affluivano in gran numero

podpornik samostalnik
1. pogosto v množini, pogosto v političnem kontekstu (zagovornik) ▸ támogatóPred stavbo se je zbralo več sto njegovih podpornikov. ▸ Az épület előtt több száz támogatója gyűlt össze.
Sem velik podpornik ideje o generaciji brez tobaka. ▸ Nagy támogatója vagyok a dohányzás nélküli nemzedék ötletének.

2. (finančni pokrovitelj) ▸ támogatóMed podporniki muzeja sta režiserja Steven Spielberg in George Lucas. ▸ A múzeum támogatói között vannak Steven Spielberg és George Lucas rendezők.
Sam je predvsem skrbel za finančno plat, pridobival je podpornike in sponzorje. ▸ Elsősorban a pénzügyi oldalért, a támogatók és szponzorok toborzásáért voltam felelős.
Med športom in njegovimi podporniki je strog sponzorsko-komercialni odnos. ▸ A sport és a támogatói között szigorú szponzori-kereskedelmi kapcsolat áll fenn.

3. (kdor spodbuja ali navija) ▸ szurkoló, támogató
Vzeti šal podporniku tekmeca je bila že majhna navijaška zmaga. ▸ A sál elvétele a riválisok drukkerétől már apró szurkolói győzelmet jelentett számára.
Vse tekače in podpornike pa na Prešernovem trgu čaka tudi posebno presenečenje. ▸ A Prešeren téren különleges meglepetés vár minden futót és szurkolót.
Mama in oče sta moja največja podpornika. ▸ Anyukám és apukám a legnagyobb szurkolóim.
Strastna ljubezen mladih zaljubljencev ima številne podpornike in na koncu zmaga. ▸ A fiatal szerelmesek szenvedélyes szerelmének sok támogatója van, és végül győz.

4. (gradbeni element) ▸ támaszték, támasz, gyámKo so začeli rušiti zid, so se zrahljali leseni podporniki ostrešja, kar so delavci skušali utrditi. ▸ Amikor elkezdték bontani a falat, a tető fából készült gyámjai meglazultak, amit a munkások megpróbáltak kijavítani.Nevarne dele šole so za silo podprli s tramovi in jeklenimi podporniki. ▸ Az iskola veszélyes részeit egyelőre gerendákkal és acélgyámokkal támasztották meg.
Ko je z električnim vrtalnikom vrtal luknje, je popustil podpornik odra in se zazibal. ▸ Miközben elektromos fúróval fúrta a lyukakat, az állványzat tartószerkezete meglazult és megingott.

5. (kar ohranja določen položaj) ▸ merevítő, támasz
Ploščico s podpornikom za nos otrok nosi do operacije ustnice pri šestih mesecih starosti. ▸ Az orrlemezt és a merevítőt a gyermek a 6 hónapos korban elvégzett ajakműtétig viseli.
Iz kosti so dolgo časa izdelovali podpornike za nedrčke in krila. ▸ Sokáig csontokból készítették a melltartótartók és a szoknyák merevítőelemeit.
Naslonjalo za hrbet je bilo oblikovano kot srp, podpornik za noge pa kot kladivo. ▸ A háttámla sarló, a lábtámasz pedig kalapács alakú volt.

6. (o računalniškem sistemu) ▸ támogató
Med podpornike Linuxa se je nedavno uvrstil tudi Adobe. ▸ Az Adobe nemrég csatlakozott a Linux támogatóinak sorához.

pogánjati (-am) | pognáti (-žênem)

A) imperf., perf.

1. spingere, azionare, muovere, mettere in moto, mettere in funzione, far funzionare, alimentare:
potok poganja mlin in žago il torrente aziona un mulino e una segheria
napravo poganja električni motor l'apparecchiatura è azionata da un motore elettrico
poganjati pedale, kolo pedalare

2. menare, portare:
poganjati živino na pašo portare le bestie al pascolo

3. spingere, portare, condurre (tudi pren.):
lakota ga poganja v obup la fame lo porta alla disperazione

4. (poditi, zapoditi) cacciare

5. (delati, narediti poganjke; začeti, začenjati rasti) germogliare, mettere, buttare; crescere:
drevesa poganjajo novo listje gli alberi buttano le nuove foglie
agr. poganjati seme far seme
brada mu že poganja la barba comincia a crescergli

6. spendere, scialacquare;
poganjati dneve v brezdelju passare i giorni oziando
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. poganjati strah v kosti spaventare, turbare
pren. pognati korenine mettere radici, acclimatarsi
pren. pognati koga na boben far fallire qcn.
pren. pognati na cesto gettare sul lastrico
pognati hišo, most v zrak far saltare in aria una casa, un ponte
pojavili so se, kot bi pognali iz tal comparvero all'improvviso, inaspettatamente, come fossero spuntati da terra
pognati v beg sgominare, fugare, metter in fuga, far fuggire
vse pognati po grlu bersi tutto il patrimonio
le kaj ga je pognalo, da je to storil che cosa l'ha indotto a farlo

B) pogánjati se (-am se) | pognáti se (-žênem se) imperf., perf. refl.

1. gettarsi, lanciarsi

2. sforzarsi, adoperarsi:
dolgo se je poganjal za službo si adoperò a lungo per avere un lavoro

3. innalzarsi, elevarsi

pokónci upright; erect; straight

biti pokónci to stand (erect), to be up
biti vso noč pokónci to be up all night
dolgo v noč biti pokónci to keep late hours, to be up till all hours
pokónci hoditi to walk upright
pokónci sedeti to sit up (ali straight, up straight)
komaj se držim pokónci I can hardly keep upright, I feel like dropping (ali keeling over)
kar me drži pokónci (figurativno) what keeps me going
upanje me je držalo pokónci hope sustained me
postaviti, dvigniti pokónci to erect, to raise (se to rise)
glavo pokónci! head up!, ZDA chin up!

policija samostalnik
1. (organizacija; policisti) ▸ rendőrségKer ga niso mogli izslediti, so oškodovanci podjetnika prijavili policiji. ▸ Mivel nem tudták kinyomozni a hollétét, a károsultak a vállalkozó ellen feljelentést tettek a rendőrségen.Po posredovanju policije se je sin pomiril, a ne za dolgo. ▸ A rendőrség közbelépését követően a fiú megnyugodott, de nem hosszú időre.Tvoje izginotje smo javili policiji. ▸ Az eltűnésedről értesítettük a rendőrséget.
Povezane iztočnice: obmejna policija, finančna policija, avtocestna policija, tajna policija, uniformirana policija, vojaška policija

2. (policijska postaja) ▸ rendőrségNaslednje jutro se je odločila, da bo odšla na policijo in povedala, kaj se ji je pripetilo. ▸ Másnap reggel úgy döntött, hogy elmegy a rendőrségre, és elmondja, mi történt vele.V nedeljo zjutraj so na policiji prijavili tatvino kombija. ▸ Vasárnap reggel a rendőrségen bejelentették a furgon ellopását.

ponočnjak moški spol (-a …) der Nachtschwärmer; (človek, ki je dolgo pokonci) das Nachtlicht

popréj popréd formerly, previously; (nekoč) in old times, of old, before now

dolgo popréj, popréd long before
najpopréj, popréd at the very earliest

posvítati se (-a se) perf. impers. pren. capire, intendere:
dolgo je potreboval, da se mu je posvitalo ci volle molto tempo perché capisse

potákniti (-em) | potíkati (-am)

A) perf., imperf.

1. vrtn., agr. piantare, moltiplicare per talea, impiantare (le talee), mettere a radicare (le talee), mettere a dimora (le talee); ekst. disporre, sistemare:
potakniti veje za grah infrascare i piselli
potakniti natiče za paradižnik impalare i pomodori
potikati pelargonije impiantare i pelargoni

2. infilare

3. pren. (poskriti, skriti) nascondere

4. (vtakniti, vtikati) mettere

B) potíkati se (-am se) imperf. refl. vagabondare, bighellonare, andare a zonzo, andare in giro:
kod se potika tako dolgo dove diavolo è andato a finire

potém adv.

I.

1. (časovno) dopo; quindi:
šel je ven, pa se je kmalu potem vrnil uscì ma poco dopo era già rientrato

2. pog. allora:
doma ga ni, kje pa je potem? a casa non c'è. Allora, dov'è andato a finire?

3. (v vezalnem priredju, časovno ali krajevno) poi:
premisli, potem govori prima pensaci su, poi parla
pot pelje čez most, potem na desno la strada porta per un ponte e poi (gira) a destra

II. (v vezniški rabi)

1. (pri naštevanju) poi, quindi:
cveti vseh barv: rdeči, potem modri, potem rumeni, potem mešanica vseh odtenkov fiori di tutti i colori: rosso, poi azzurro, poi giallo e poi un miscuglio di tutte le sfumature

2. (vzročno-posledično, vzročno-sklepalno, pogojno-posledično razmerje) allora, quindi, dunque:
kupcev je malo. Potem bo sejem slab gli acquirenti sono pochi. Vuol dire che anche la fiera farà pochi affari
če je to res, potem bo hudo se ciò è vero, allora le cose si mettono male
kaj potem, če ni bogata, da je le pridna non importa se non è ricca, basta che sia brava

3. potem ko (v časovnih odvisnikih) dopo, dopo che:
potem ko je prišel domov, je pisal dolgo v noč dopo esser arrivato a casa, stette a scrivere per molte ore della notte

potréba need, necessity; want; needfulness

brez potrébe without need, needlessly
iz potrébe from necessity
po potrébi as necessary, as circumstances require
v primeru potrébe in case of need (ali of necessity)
za mojo osebno potrébo (rabo) for my personal use
nujna potréba urgent need
neobhodna potréba indispensability; exigency
šel je na potrébo he has gone to the toilet
opraviti telesno potrébo to relieve oneself, to obey the call of nature
zadovoljiti dolgo časa občuteno potrébo to supply a long-felt want
ne čutim potrébe, da bi to naredil I have no need to do it
imeti potrébo po to have need of

pozábljen forgotten; lost ali sunk in oblivion; out of mind

dolgo odsoten, kmalu pozábljen long gone, soon forgotten
kar je bilo, naj bo pozábljeno! (figurativno) let sleeping dogs lie!
biti pozábljen to be lost in obscurity

požvížgati to whistle; to blow a whistle

požvížgati komu to whistle (ali at) someone
požvížgati se na kaj (figurativno) not to care a straw (ali a pin, a rap, a hoot, a damn, a fig, a curse) for (ali about) something, not to give a hoot about something
požvížgati psu to whistle to one's dog
lahko se požvižgaš na to (= na to lahko še dolgo čakaš)! you may whistle for it!
se požvižgam na to I don't give a damn for it