Franja

športno prislov
1. (o telesni aktivnosti) ▸ sportosanŠe vedno živim športno, vsak dan ali pretečem pet kilometrov ali igram tenis ali badminton ali grem s prijatelji v fitnes in v hribe. ▸ Még mindig sportosan élek, naponta öt kilométert futok, teniszezem, tollasozom vagy a barátaimmal konditerembe és a hegyekbe járok.
Svet športa jima ni tuj, saj se oba rada športno udejstvujeta in krepita svojo kondicijo. ▸ A sport világa nem idegen számukra, hiszen mindketten sportolnak és fejlesztik a kondíciójukat.
Sopomenke: atletsko

2. (o obliki vozila ali njegovih delov) ▸ sportosanUdobni in športno oblikovani sedeži so nastavljivi v vse smeri. ▸ A kényelmes és sportosan kialakított üléseket minden irányban állítani lehet.

3. (o stilu oblačenja) ▸ sportosanKer je tako dejavna, se rada oblači športno. ▸ Mivel annnyira tevékeny, szeret sportosan öltözni.

4. (o telesnem videzu) približek prevedka ▸ sportos alkatúSama namreč ne maram mini kril, ker sem bolj športno oblikovana, imam bolj razvita stegna. ▸ kontrastivno zanimivo Nem kedvelem a miniszoknyákat, mivel sportos testalkatom van, a combjaim izmosak.
Sopomenke: atletsko

5. (o obnašanju) ▸ sportszerűenGledalci so navijali za obe ekipi – športno in spoštljivo. ▸ A nézők mindkét csapatnak szurkoltak, sportszerűen és tiszteletteljesen.
V Mercedesovem taboru so športno prenesli poraz in priznali, da je Ferrari povsem zasluženo slavil v Melbournu. ▸ A Mercedes csapata sportszerűen viselte a vereséget, és elismerték, hogy a Ferrari megérdemelte a melbourne-i győzelmet.

tekočinsko hlajenje stalna zveza
tehnika in tehnologija (o ohlajanju delov strojev) ▸ folyadékhűtés
Sopomenke: vodno hlajenje

trunculus -ī, m (demin. truncus) odsekan košček živalskih (poseb. svinjskih) delov, npr. noge, ušesa, rep idr.: trunculi suum Cels. svinjske koščice, summa trunculorum Cels.

truncus¹ 3 (iz *troncos; prim. lit. treñkti, trenkiù močno, kriče pehati, trankùs šepav, trañksmas gneča, trìnkis udarec, strungas prisekan, prirezan, striùgas ali striubas kratek, nem. Strunk štor, Stumpf štrcelj, štor)

1. obsekan, prisekan, okleščen, prikleščen: pinus V., nemora Stat.

2. metaf.
a) brez enega ali več delov = pohabljen, okrnjen, (i)zmaličen, zakrnel, krn, krnjav, popačen, pokvečen: Plin., Sil., Mart. idr., corpus L., Sen. rh., trup, truncum corpus absciso (dempto Cu.) capite T., homo Iust., trunca illa et retorrida manus Mucii (sc. Scaevolae) Sen. ph., truncae inhonesto vulnere nares V., frons O. z zakrnelim rogom, tela V. zlomljene puščice in kopja, urbs trunca (okrnjeno) sine senatu L., pecus Stat. brez vodnika, sermo Stat. nejasen, actio Q., litterae Gell., trunca quaedam Gell. odlomki, drobci, fragmenti; pesn. z gen.: animalia trunca pedum V. brez nog, truncus capitis Sil.
b) tako rekoč prisekan ali okrnjen, tj. tako majhen, kakor da bi bil prisekan: manus (pritlikavca) Pr.
c) odsekan, odrezan: manus Sen. rh., bracchia Val. Fl.

vnóvičen (-čna -o) adj. knjiž. (ponoven) ripetuto, reiterato; secondo; recidivo; re-, ri-:
vnovično srečanje un secondo incontro
vnovična izvolitev rielezione
vnovična uporaba reimpiego
svojčas je bila razširjena praksa vnovične uporabe delov antičnih zgradb v novih un tempo era diffusa la prassi del reimpiego di elementi architettonici di edifici antichi in nuovi
šport. vnovično najetje reingaggio

vodno hlajenje stalna zveza
tehnika in tehnologija (o ohlajanju delov strojev) ▸ vízhűtés
Sopomenke: tekočinsko hlajenje

vonj samostalnik
1. (zaznavna lastnost) ▸ illat [prijeten vonj] ▸ szag [neprijeten vonj]V prikolici je bilo čutiti močan vonj po cigaretah. ▸ Az utánfutóban erős cigarettaszag érződött.Po zraku se je širil omamen vonj po pečeni hrani, da so se ji pocedile sline. ▸ A levegőben sült ételek ínycsiklandó illata terjengett, amitől kicsordult a nyála.Zaradi nahoda ni zaznaval niti vonja vrtnic. ▸ A nátha miatt még a rózsák illatát sem érezte.
2. (dišava) ▸ illatNadela si je nov vonj, parfum, ki ji ga je pravkar podaril Alain Le Notre. ▸ Új illatot fújt magára, egy parfümöt, melyet Alain Le Notre adott neki az imént.V septembru prihaja na police nov moški vonj priznane blagovne znamke Kenzo. ▸ Szeptemberben kerül a boltok polcaira a híres Kenzo márka új férfi illata.Orientalski vonj z notami cimeta, popra, divje češnje in medu poudarja čutnost in kliče po provokaciji. ▸ A fahéj, a bors, a vadcseresznye és a méz jegyeit hordozó keleties illat hangsúlyozza az érzékiséget és provokációra ösztönöz.

3. (voh) ▸ szaglásTudi poškodbe zgornjih delov nosu, lobanjske baze v sprednjem delu, lahko privedejo do trajne izgube vonja. ▸ Az orr felső részének és a koponyaalap elülső részének sérülései szintén maradandó szaglásvesztéshez vezethetnek.Pes ima v nasprotju s svojim gospodarjem zelo dobro razvita vonj in sluh. ▸ Gazdájával ellentétben nagyon kifinomult a kutya szaglása és hallása.
4. (o občutku) ▸ illat, szagPonedeljkov spektakel Metallice s spremljevalnimi skupinami na bežigrajskem stadionu je dal vonj po živem mestu. ▸ Hétfőn a Bežigrad Stadionban a látványos, előzenekarokkal felvezetett Metallica-koncert élettel teli város hangulatát árasztotta.Večsobno meščansko stanovanje opremimo tako, da bo imelo vonj po preteklosti. ▸ A többszobás polgári lakást úgy rendezzük be, hogy a múlt illatát árassza.V zraku čutim vonj po avanturi, nepredvidljivosti, po nečem, kar se bo zgodilo v hipu. ▸ Kalandot érzek a levegőben, kiszámíthatatlanságot, valami pillanatok alatt bekövetkező dolog fuvallatát.
V zraku je bilo čutiti vonj po nasilju. ▸ Az erőszak szaga terjengett a levegőben.Amerika ima vonj po svobodi, je dežela možnosti, ki Lorello vsakič znova prevzame. ▸ Amerika szabadságszagú, a lehetőségek földje, amely újra és újra rabul ejti Lorellát.Zelo je bil ambiciozen, vonj po denarju ga je vselej premamil. ▸ Nagyon ambiciózus volt, és a pénz illata mindig csábította.
Na svetu je že tako ali tako preveč naivnežev in lahkovernežev, ki jim že vonj po denarju zamegli razum. ▸ Már így is túl sok naiv és hiszékeny ember van a világon, akinek a pénzszag elhomályosítja az elméjét.

zlágati (-am) | zložíti (-ím)

A) imperf., perf.

1. piegare:
zlagati perilo piegare la biancheria
zložiti na pet delov piegare in cinque

2. accatastare, affastellare; comporre

3. comporre (versi, musica):
zlagati opere comporre opere
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. zložiti koga po tleh gettare qcn. a terra
zložiti skupaj za darilo mettere insieme dei soldi per un regalo

B) zlágati se (-am se) | zložíti se (-ím se) imperf., perf. refl.

1. accordarsi; andare, essere d'accordo:
barve se ne zlagajo i colori non si accordano
zlagati se s kom andare d'accordo con qcn.

2. pog. (pasti) cadere

ἕπταχα adv. ep. sedmeren, sedmernat, v sedem delov razdeljen.

κατα-νέμω 1. act. razdelim, delim, τὸ στράτευμα δώδεκα μέρη v dvanajst delov; χώραν popasem. 2. med. τὰ τείχη ᾤκησαν κατανειμάμενοι napravili so si stanovanja na zidu, ki so si ga med se porazdelili.

μοῖρα¹, ἡ [Et. iz μορjα, gl. μείρομαι] 1. del (celote), kos, del zemlje, kraj, stran dežele, τριτάτη δ' ἔτι μοῖρα (νυκτὸς) λέλειπται, χώρης ὀλίγην ἔτι μοῖραν ἔχοντες, πατρῴας γῆς, δώδεκα μοίρας δασάμενοι (na dvanajst delov), ἐστρατεύετο ἐς τὴν Περσέων μοῖραν v ozemlje Perzijanov, τῶν πέντε τὰς δύο μοῖρας νέμονται dve petini; Her. 5, 69 stranka, τὸν Ἀθηναῖον δῆμον πρὸς τὴν ἑωυτοῦ μοῖραν προσεθήκατο je spravil na svojo stran; pren. μοῖραν φιλίας οὐδεμίαν παρέχομαι prav ničesar ne nudim glede na prijateljstvo. 2. del, ki komu pristuje, delež μοίρας νέμω, φθίνοντι μοῖραν νέμω storim umirajočemu, kar mu gre, αἰδοῦς μοῖραν ἔχω sram me je, ἑκάστῳ μοῖραν ἐπέθηκαν vsaki stvari so postavili določeno mejo, τὸ ἐμπλήκτως ὀξὺ ἀνδρὸς μοίρᾳ προσετέθη brezumna naglica se je smatrala za korenjaštvo. 3. kar se spodobi, pristojnost, spodobnost, κατὰ μοῖραν (= ἐν μοίρᾳ) ἔειπες povedal si, kakor se spodobi, kakor je prav, παρὰ μοῖραν ἔειπες nič spodobnega nisi povedal. 4. kar je človeku usojeno, usoda, žreb, prisojeni čas življenja, sreča (= ἐσθλὴ μοῖρα, oppos. ἀμμορίη Od. 20, 76), nesreča, smrt (= μοῖρα θανάτου), οὐ γάρ πώ τοι μοῖρα θανεῖν ni ti še usojeno umreti, μοῖρ' ἐστί usojeno je, μοῖρα ἔχει με usojeno mi je, τῇ σεωυτοῦ μοίρῃ περίεις tvoja sreča te je rešila, καθημερία μοῖρα usoda današnjega dne, πρὸς διπλῆς μοίρας po dvojni (smrtni) usodi; θεία μοῖρα božja odredba (volja). 5. čin, dostojanstvo, ugled, spoštovanje, ἐν μοίρᾳ εἰμί sem spoštovan, ἐν οὐδεμιῇ μοίρῃ ἄγω τινά prav nič ne cenim koga.

ὁμοιομέρεαι, αἱ (μέρος) (iz sličnih delov sestoječe) prvine.

πένταχα ep. πενταχοῦ ion. adv. na pet delov razdeljen, peteren, κοσμηθέντες v petih vrstah postavljeni, ποταμὸς διαλελαμμένος πενταχοῦ ki je razdeljen na pet rokavov.

Πιτάνη, ἡ 1. mesto v Miziji nasproti Lemnu. 2. eden izmed štirih mestnih delov v Sparti; adi. Πιτανήτης, dor. -νᾱ́της.

ὑπέρ-τερος 3 (comp. k ὑπέρ) ep. poet. 1. ki je bolj gori, gornji, višji, κρέα meso zunanjih delov daritvene živali. 2. pren. odličnejši, močnejši, mogočnejši, boljši τάχ' εἰσόμεσθα μάντεων ὑπέρτερον morda bomo vedeli bolje (natančneje) kakor vedeževalci; οὐδὲν ὑπέρτερον (οἶδα) nič več.

орден m red (odlikovanje);
о. красного знамени red rdeče zastave; (viteški) red; razporeditev glavnih delov stebra (jonska, korintska)