Franja

musique [müzik] féminin glasba, muzika; godba; muzikalije, note; typographie poskusni odtis z mnogimi korekturami

musique de chambre, d'église, de danse, de jazz, d'orchestre, de film komorna, cerkvena, plesna, jazzovska, orkestralna, filmska glasba
musique militaire, de marche vojaška godba, vojaški (godbeni) marš
musique enragée de chiens et de chats mačja muzika
musique enregistrée gramofonske plošče, magnetofonski glasbeni posnetki
musique légère, à programme, vocale, instrumentale lahka, programska, vokalna, instrumentalna glasba
musique du régiment polkovna godba
musique scénique spremljevalna glasba
boite féminin de musique glasbena skrinjica
chef masculin de musique koncertni mojster; vodja godbe
instrument masculin de musique glasbilo
cahier masculin, papier masculin de musique notni zvezek, papir
magasin masculin de musique trgovina z muzikalijami
changer de musique (figuré) govoriti o čem drugem, spremeniti svoje ponašanje
connaître la musique (populaire) spoznati se, biti vešč
c'est toufours la même musique to je vedno ista pesem, ista stvar
faire de la musique muzicirati
jouer de mémoire, sans musique igrati po spominu, brez not
lire la musique brati note
mettre en musique uglasbiti, skomponirati
c'est autre musique (familier) to je nekaj drugega
il est réglé comme un papier de musique pri njem gre vse natančno (po predvidenem redu), on ima (rad) red

mūtō¹, stlat. moitō -āre -āvī -ātum (indoev. kor. *mei̯- menjati; prim. lat. mūtuus, gr. μυῖτος (po)vračilo, sl. maščevati)

I. (z mesta) premakniti (premikati), odmakniti (odmikati), kreniti, odpraviti (odpravljati), odstraniti (odstranjevati): neque se luna quoquam mutat Pl. se ne premakne (gane) z mesta, Dianae simulacrum loco mutatum est Ci., iniussu populi mutari finibus L. prestopiti meje, stopiti na meje, ne quis invitus civitate mutetur Ci. da ne bi bil pregnan (izgnan), hinc dum muter O. da le pridem odtod, arbores mutatae V. presajena; zevg.: illa tamen se non habitu mutatve loco peccatque pudice H. se ne preoblači in ne zapušča svojega mesta. —

II.

1. menj(av)ati, zamenja(va)ti, premenja(va)ti: omnibus oppidis m. ad celeritatem iumenta C. v vseh mestih menjavati konje, da bi hitreje prišel naprej, togam paludamento mutare S. fr., vestem cum aliquo Ter.; toda m. vestem Ter., Varr., L., Vell., Sen. ph. ali vestimenta Suet. ali calceos et vestimenta Ci. zamenja(va)ti, obleko, preobleči (preoblačiti) se; pa tudi = žalno obleko obleči (oblačiti), v črno se obleči (oblačiti): Hier., in luctu senatus, squalebat civitas publico consilio veste mutatā L., vestem mutandam omnes meque omni ratione … defendendum putarunt Ci., utcumque mutata potentis veste domos inimica linquis H., m. caelum (podnebje), non animum H., mutandus locus est H. poiskati je treba drugo kopališče, velox amoenum saepe Lucretilem mutat Lycaeo Faunus et igneam defendit aestatem capellis H., m. domos V., m. patriam O. ali terram L., terras H. ali lares et urbem H. ali sedem Sen. ph. izseliti (izseljevati) se, odseliti (odseljevati) se, (od)iti drugam (v drugo deželo; poseb. o pregnancih): exsilio mutant urbem O., m. solum Ci., locum S., crebro m. loca Hirt. bežati iz kraja v kraj, m. expertum iam principem T. menjati (= zapustiti) že znanega gospoda, sidera mutata Petr. poet. od bogov zapuščena, vellera murice, lūto V. naravno (tj. belo) barvo runa zamenjati za rdečo, rumeno (= obarvati rdeče, rumeno), glandem aristā V. želod za klasje = prehranjevanje z želodom nadomestiti z žitom, m. calores Pr. menjati ljubezen = ljubiti drugega, personam Plin. iun. menjati masko (krinko), pren. = svoje vedenje spremeniti, m. orationem ali genus eloquendi Ci., tudi samo mutare Ci. izraze spremeniti (spreminjati), verba mutata Ci. rabljene v prenesenem pomenu, poseb. metonimično rabljene; occ.
a) (blago za blago) menja(va)ti, zamenja(va)ti: res inter se S. menjati blago za blago, trgovati na osnovi blagovne menjave, uvam furtivā strigili H., porcos aere Col. menja(va)ti za denar, mancipia cum mercatoribus vino adventicio S. menja(va)ti za uvoženo vino, merces V., Ap., mutat merces H. prodaja, magno mutari V. drag biti; metaf. victrice patriā victam L., pro Macedonibus Romanos dominos L.
b) kot voj. t.t. mutare militiam menjati vojaško službo = kazensko biti premeščen v nižji vojaški oddelek, biti degradiran: Dig.

2. spremeniti (spreminjati): nihil de victu N., cultum vestitumque H. začeti drugače živeti, iter C. drugo pot ubrati, a nigro color mutatus est in album O., m. colorem H., Q., Sen. rh. idr. (barvo =) lice spremeniti (spreminjati), spremeniti (spreminjati) se v lice, (po)blede(va)ti, osupniti, cibus mutatur (sc. v želodcu) et concoquitur Plin., m. testamentum Ci., consilium Ci. premisliti se (premisliti si), sententiam Ci. sprevreči, spremeniti svoje mnenje, fidem cum aliquo Ter. ne držati besede, umakniti, požreti (dano) besedo, haud muto factum Ter. odobravam to, kar se je zgodilo, ne kesam se storjenega, nihil mutat de uxore Ter. ne spremeni svojega mnenja, drži se svojega mnenja, neque nunc muto Ci. ostajam pri tem, ne kesam se; med. spremeniti (spreminjati se), sprevreči (sprevračati) se, predrugačiti (predrugačevati) se, izpriditi se, (po)kvariti se: mutata est voluntas N. ali fortuna C., venti mutati V., vinum mutatum H. splesnelo, plesnivo vino, (balsamum) melle mutatum Plin., bona facile mutantur in peius Q. se zlahka sprevržejo; z gr. acc.: mutata suos cursus flumina V. ki so spremenile svoj (naravni) tok; act. mutare = med. mutari ali se mutare: mores quantum mutaverint L., ut nihil odor mutaret L., annona nihil mutavit L. se ni spremenila, je ostala nespremenjena, aestus mutabat T. se je obračala, in superbiam mutans T., numquid muto (sc. me): Pl. sem mar umaknil besedo?; occ.
a) spremeniti (spreminjati) = preoblikovati, pretvoriti (pretvarjati): Circa socios mutavit Ulixis H., m. viros in deforme animal O., mutari in marem Plin., mutor in alitem H. = mutari alite O., mutari Nilo (v Nil) Sen. ph., quantum mutatus ab illo Hectore, qui … V., kako drugačen od onega Hektorja; tako tudi longe mutatus ab illo Sampsone, qui … Ambr.
b) različen biti, razlikovati se: tantum (sc. Suffenus iste) abhorret ac mutat Cat., pastiones hoc (v tem) mutant, quod … Varr., quantum mutare a Menandro Caecilius visus est Gell., inter duas filias regum quid mutet inter Antigonam et Tulliam Varr. ap. Gell. kakšna razlika je; impers. non mutat s quod ali an nič ne de, dejansko ni nobene razlike: Icti.
c) popraviti (popravljati), izboljš(ev)ati: factum si quem mutare Ter.
d) spremeniti (spreminjati) = preprič(ev)ati, nagniti (nagibati) k čemu, ukloniti (uklanjati) čemu: mutati Laurentes V., animi mutati ad misericordiam L., mutatae adgnoscunt V. skesane, insania mutat mentem V. zbega, zmede.

Opomba: Star. cj. pf. mutassis = mutaveris: Pl.; inf. mutarier: Pl., Lucr.

Myrtilus -ī, m (Μυρτίλος) Mírtil

1. Hermesov (Merkurjev) sin, Ojnomajev voznik; Pelops ga je ukanil in za plačilo svoje nezvestobe do Ojnomaja je skočil (ali bil od Pelopsa pahnjen) v morje, ki se baje po njem imenuje Myrtōum mare (toda gl. Myrtos): Ci., Sen. fr., Cl. —

2. rim. priimek: L. Minucius Myrtilus L. —

3. zgodovinar (prim. Myrsīlus 2.): Arn. —

4. suženj Marka Antonija: Ci.

načŕt plan; project; scheme; design; (osnutek) draft, draught

brez načŕta without a fixed plan
po načŕtu according to plan
načŕt pogodbe draft of a contract
učni načŕt syllabus, curriculum
zakonski načŕt bill
načŕt namakanja irrigation scheme
to je šele v stadiju (fazi) načŕta it is not yet out of the planning stage, it is still on the drawing board
delati načŕte to make plans, to plan
izmisliti načŕt to think out a plan
napraviti, zasnovati načŕt to make a plan
izvesti načŕt to carry (ali to follow) out a plan
ne gre mi v načŕt it does not suit my plan
kovati nove načŕte to devise (ali to form) new plans
prekrižati, zmešati komu načŕte to upset someone's plans, pogovorno to upset someone's apple-cart
opustiti načŕt to drop a plan
moj načŕt je padel v vodo my scheme has come to grief (ali arhaično to nought)
vztrajati pri svojem načŕtu to stand by one's plan
odkriti svoje načŕte to disclose one's plans
izdelati načŕt to work out a plan
zmesti načŕte to disarrange (ali pogovorno to mess up) someone's plans
ne doseči načŕta to fail to achieve one's target

nadárjenost talent; gift

nadárjenost za jezike gift of tongues
igralska nadárjenost talent for acting
ne izkoriščati svoje nadárjenosti (figurativno) to hide one's light under a bushel

nàdnijeti nadnèsēm (ijek.), nàdnēti nadnèsēm (ek.)
I.
1. vzdigniti nad: gotovo nesvjesno nadnijela je nad plamen i ona svoje ruke skoraj nezavedno je podržala tudi ona svoje roke nad plamen
2. sve je kolo strukom svojim nadnijela njena visoka postava se je videla izmed vseh plesalcev
II. nadnijeti se
1. nagniti se nad kaj: nadnijeti se nad bunar, nad knjigu
2. biti višje: mi smo se na jednom brijegu u planini nadnijeli nad turski šanac bili smo nad turškim okopom

naenkrat prislov
1. (hitro in nepričakovano) ▸ egyszer csak, egycsapásra, hirtelenBila sem v hiši, ko sem kar naenkrat zaslišala vzklike. ▸ A házban voltam, amikor egyszer csak kiabálást hallottam.Ana se čisto zatopljena v svoje misli kar naenkrat znajde v svoji pisarni. ▸ Ana saját gondolataiba merülve egyszer csak az irodájában találja magát.Zdaj sem star 48 let in se ne morem kar naenkrat spremeniti. ▸ Most 48 éves vagyok, és nem tudok egycsapásra megváltozni.Potem je kar naenkrat ugotovila, da ne zna igrati in je šla v šolo. ▸ Aztán egyszer csak rájött, hogy nem tud játszani, és iskolába ment. Naenkrat je vse okoli mene postalo črno in ničesar nisem več videl. ▸ Egyszer csak minden elsötétült körülöttem és semmit sem láttam.
Med sesanjem me je naenkrat začel skeleti vrat. ▸ Porszívózás közben egyszer csak sajogni kezdett a nyakam.
Sopomenke: nenadoma

2. (sočasno) ▸ egyszerre, egyidőbenPosameznik bo lahko naenkrat kupil največ pet vstopnic. ▸ Egyszerre legfeljebb öt jegyet lehet vásárolni.Ker pa smo skoraj vsi naenkrat pripeljali na prelaz, je tam zaradi gneče nastal kaos. ▸ Mivel azonban szinte mindannyian egyszerre érkeztünk a hágóra, a tömeg miatt káosz alakult ki.
V službi vam ni treba vsega narediti naenkrat. ▸ A munkában nem szükséges mindent egyszerre elvégezni.
Koliko projektov bom delala naenkrat, je povsem odvisno od mene. ▸ Az, hogy hány projektet csinálok egyidőben, teljes mértékben tőlem függ.
Če vseh vaj ne morete opraviti naenkrat, jih delajte v teku dneva eno po eno. ▸ Ha nem tudja egyhuzamban elvégezni az összes gyakorlatot, akkor a nap folyamán külön-külön végezze el őket.
Z eno roko pritiskam na domofon, z drugo obračam ključ, vse naenkrat. ▸ Egyik kezemmel nyomom a kaputelefont, a másikkal elfordítom a kulcsot, mindezt egyszerre.

nagec samostalnik
1. (gol človek) ▸ meztelen [ember] ▸ pucér [ember] ▸ mezítelen [ember]
Poze nagcev so na skoraj vseh njegovih umetninah enake. ▸ Szinte minden műalkotásán ugyanolyan pózban láthatók a mezítelen emberek.
Le redko se zgodi, da bi po središču Ljubljane hodili nagci. ▸ Ritkán történik meg, hogy pucér emberek sétálnak Ljubljana központjában.
Okrog polnoči so občani obvestili policijo, da ob cesti za izolsko bolnišnico hodi nagec. ▸ Éjfél körül a lakosok értesítették a rendőrséget, hogy egy férfi meztelenül sétál a kórház mögötti úton.
Spencer je znan po tem, da rad posname kar največjo množico nagcev na kar najbolj znanem mestu. ▸ Spencer híres arról, hogy szívesen készít fényképet pucér emberek lehető legnagyobb tömegéről a lehető legismertebb helyeken.

2. ponavadi v množini, lahko izraža negativen odnos (nudist) ▸ pucérkodó, nudista
Prizadevanja lokalnih oblasti, da bi nagci izpraznili plažo ali pa vsaj zakrili svoje intimne predele, niso obrodila sadov. ▸ Nem vezettek eredményre a helyi hatóságok erőfeszítései, hogy a pucérkodókat rávegyék a strand elhagyására, vagy legalább arra, hogy takarják el az intim testrészeiket.

nahajalíšče (najdišče) location, whereabouts; arheologija site; (rudnine) deposit; (rastline) habitat; (zlata) goldfield

na zemljevidu je zaznamoval svoje trenutno nahajalíšče he indicated his temporary whereabouts on a map

najeti glagol
1. (o prostoru ali vozilu) ▸ bérel, bérbe vesz, kiveszDobrih 30 odstotkov prebivalcev EU svoje stanovanje najame, v Sloveniji je takih 24 odstotkov prebivalcev. ▸ Az EU lakosságának bő 30 százaléka bérli a lakását, Szlovéniában ez a lakosság 24 százalékára igaz.

2. (o ljudeh) ▸ fogad, megbíz, felkér Najel je odvetnika, da je dosegel zamrznitev postopka. ▸ Ügyvédet fogadott, hogy elérje az eljárás befagyasztását.
Pred žetvijo za delo na poljih in v skladišču najamejo približno sto okoliških delavcev. ▸ Az aratás előtt körülbelül 100 környékbeli munkást fogadnak fel a földeken és a raktárban való munkavégzésre.

3. (o posojilu) ▸ felveszZa dokončanje sanacije so najeli tudi posojilo v višini dveh milijonov evrov. ▸ A helyreállítás befejezéséhez kétmillió euró hitelt is felvettek.

nakup samostalnik
1. (dejanje) ▸ vásárlás, vételZa nakupe plaščev in zimskih jaken pa je marsikdo počakal na razprodaje. ▸ A kabátok és télikabátok megvásárlásával pedig sokan megvárták a leárazásokat.
Povezane iztočnice: spletni nakup

2. (kupljeno blago) ▸ szerzemény, bevásárlás
Ko so spravili večji nakup v prtljažnik avtomobila, so stopili s parkirišča še na kakšno kavico. ▸ Miután a nagybevásárlás szerzeményeit a csomagtartóba tették, a parkolóból kiugrottak még egy kávéra.
Nekateri ljudje so začeli razkazovati svoje božične nakupe. ▸ Néhányan elkezdték mutogatni a karácsonyi szerzeményeiket.

naliven pridevnik
(za nalivanje) ▸ töltőNa črpalki odklenem nalivno odprtino, nastavim pipo in sprožim dotok. ▸ A szivattyún kinyitjuk a töltőnyílást, beállítjuk a csapot és megkezdjük a szivattyúzást.
Nastavek prepozna premer nalivne cevi za gorivo in fizično prepreči, da bi v svoje vozilo natočili napačno gorivo. ▸ kontrastivno zanimivo A félretankolás-gátló csappantyú mechanikusan akadályozza meg, hogy helytelen átmérőjű töltőpisztolyt vezessen a tartályba és a járművébe nem megfelelő üzemanyagot tankoljon.

name¹ [néim] samostalnik
ime, vzdevek, označba; reputacija, glas, ugled, čast; slavno ime, slaven človek; rod, rodbina

by name po imenu
to call s.th. by its proper name dati čemu pravo ime, reči bobu bob
to call s.o. names dajati komu priimke, psovati koga
family name priimek
first (ali given) name krstno ime
to give a dog a bad name and hang him vso krivdo zvaliti na človeka, ki je na slabem glasu
to give one's name povedati svoje ime
pogovorno give it a name! povej naravnost, kaj želiš!
to go by the name of živeti pod (tujim) imenom
the great names of our century slavni ljudje našega stoletja
to have a good (ill) name biti na dobrem (slabem) glasu
in name only samo po imenu
to have a name for biti na glasu; da
in the name of v imenu (ljudstva, usmiljenja itd.)
of name ugleden, pomemben
maiden name dekliško ime
in one's own name v svojem imenu
proper name lastno ime
to make one's name; ali to make a name for o.s.; ali to make o.s. a name zasloveti
not a penny (ali nickel) to his name čisto brez denarja je
to put one's name down for priglasiti kandidaturo
to send in one's name napovedati se, priglasiti se
to take a name in vain nespoštljivo o kom govoriti, po nemarnem imenovati
to keep one's name on the books ostati v klubu, šoli
to take one's name off the books izstopiti iz kluba, šole
to win a name for o.s. napraviti si ime, zasloveti
what's in a name? ime kaj malo pomeni

napásti² (napasem) to feed, to pasture

napásti svoje oči feast one's eyes (on)
napásti se to eat (ali to graze) one's fill; to have plenty of good grazing (ali pasture)

napénjati to strain; to stretch; (lok) to bend; medicina to cause flatulence

napénjati oči to strain one's eyes
napénjati vse svoje sile to make every effort, to exert oneself to the utmost
to napenja medicina that causes flatulence
napénjati se (figurativno) to struggle, to endeavour, to exert oneself to the utmost, (pri delu) to overwork

napénjati tender ; fig (živce) poner en tensión , (mišice) contraer

napenjati se (med) timpanizarse
napenjati se esforzarse, hacer lo posible (por ali para nedoločnik); esmerarse
preveč napenjati oči fam quebrarse los ojos
preveč napenjati svoje zahteve exagerar sus pretensiones
preveč napenjati lok (fig) tender demasiado el arco

napráviti to do; (izdelati) to make; to render; to manage; to work out; to bring about; (urediti) to organize, to manage; (izvršiti) to accomplish, to execute; (proizvesti) to produce, to manufacture, to fabricate; (povzročiti) to effect, to bring about, to create

tu se ni dalo nič napráviti there was nothing to be done
napráviti izpit to pass an examination
napráviti uslugo to do (someone) a favour, to render (someone) a service
napráviti po svoje to suit oneself
napráviti koga pametnejšega to make someone wiser
uspeh ga je napravil nestrpnega success made him impatient
starost je iz njega napravila sitneža old age had made him peevish
napráviti potovanje to make a journey
napráviti načrt to make a plan
napráviti ogenj to make a fire
napráviti napako to make a mistake
kako napravite, da odprete to ključavnico? how do you manage to open this lock?
napráviti se (obleči se) to dress
napráviti se bolnega to pretend to be ill

napráviti (-im) | naprávljati (-am)

A) perf., imperf.

1. fare, eseguire, compiere, effettuare; rendere:
napraviti cesto fare una strada
napraviti načrt fare un piano
napraviti kosilo preparare il pranzo
napraviti hišo fare, costruire la casa
napraviti posteljo fare, rifare il letto
napraviti črto fare, tirare una riga
napraviti ogenj accendere il fuoco
ta frizura jo napravi mlajšo l'acconciatura la ringiovanisce, la rende più giovane
vino ga je napravilo zaspanega il vino lo insonnolì
napraviti komu veselje, žalost rallegrare, rattristare qcn.
napraviti napako fare, commettere un errore
napraviti korak fare, muovere un passo
napraviti dober vtis fare, lasciare buona impressione
napraviti izvleček compendiare

2. (dokončati) finire (di fare)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
napraviti kariero far carriera
napraviti konec čemu troncare qcs., farla finita con
napraviti kozla za vrtnarja mettere il lupo a custodia del gregge
napraviti križ čez kaj farci una croce sopra
napraviti dolg obraz fare il broncio, il muso
napraviti (komu)
otroka rendere incinta
napraviti piko na i mettere il punto sulla i
napraviti (komu)
prostor fare spazio (a uno)
napraviti red fare, mettere ordine
napraviti ... kilometrov fare... chilometri
pog. napraviti pot peš fare la strada a piedi
pren. bolezen je napravila svoje la malattia ha lasciato il segno
pog. kaj se da tu napraviti qui non c'è niente da fare
lov. napraviti dvojec fare una doppietta
rel. napraviti križ fare il segno della croce
napraviti izpad fare una sortita
napraviti kepo appallottolare

B) napráviti se (-im se) | naprávljati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. venire; farsi:
od dolge poti so se mu napravili žulji dal camminare gli sono venute le vesciche
napravil se je dan si è fatto giorno
pog. vreme se bo napravilo il tempo si mette al bello, si sta rasserenando

2. farsi, fingersi, darsi:
napraviti se bolnega, gluhega fingersi ammalato, sordo

3. star. avviarsi; andare, correre dietro

narav|a² ženski spol (-e …) (čud) die Gemütsart, Wesensart, die Natur, das Gemüt, Gemütsanlagen množina, das Naturell
druga narava die zweite Natur
(globlja) narava das Wesen (to je v naravi umetnosti das liegt im Wesen der Kunst; svoje prave narave ni nikoli pokazal sein wahres Wesen zeigte er nie)
(natura) die -natur (dvojna Doppelnatur, konjska Pferdenatur, umetniška Künstlernatur, vedra Frohnatur)
plahe narave ein ängstliches Gemüt
po naravi wesensmäßig, gemütsmäßig, der Natur nach, von Natur
enak po naravi wesensgleich
različen po naravi wesensverschieden
soroden po naravi wesensverwandt
razlika po naravi der Wesensunterschied
v naravi stvari in der Natur der Sache
to (mu) ni v naravi das geht (ihm) wider/gegen die Natur
figurativno volk dlako menja, narave pa ne die Katze [läßt] lässt das Mausen nicht

narávnost¹ straight; directly

narávnost kvišku straight up
narávnost naprej straight on, straight forward
narávnost (brez strahu) povedati svoje mnenje (figurativno) to give it (someone) straight from the shoulder
narávnost povedati to tell (someone) straight out
pojdite narávnost! go straight on!
narávnost vprašati koga to ask someone point-blank
povejmo narávnost (bolj odkrito)! let us put it in plain language!
povej mi narávnost, kaj misliš! tell me straight what you think!
povedal sem mu narávnost v obraz I told him straight out
narávnost po nosu me je udaril he hit me square on the nose