Franja

animale

A) agg.

1. knjižno duševen

2. živalski:
regno animale živalski svet, živalstvo
gli istinti animali živalski nagoni

B) m

1. živo bitje:
animale ragionevole razumno bitje, človek

2. žival:
animale domestico domača žival
animale selvatico divja žival
animale feroce zver

3. pren. žival; grobijan, prostak, ignorant:
sei un perfetto animale! prostak si, da ti ni para!

animato

A) agg.

1. živ:
l'uomo e gli altri esseri animati človek in druga živa bitja
disegno, cartone animato risanka, animirani film

2. živahen, razgiban:
una scena animata razgiban prizor
partì animato delle (dalle) migliori intenzioni na pot so ga gnali najboljši nameni, na pot je šel z najboljšimi nameni

B) m glasba animato, živahno

animō -āre -āvī -ātum

I. (iz anima)

1. puhati kaj, pihati na kaj, piskati na kaj: deos tibias uno spiritu Ap., bucinarum tortūs intestinis et domesticis flatibus Arn.

2. čemu dušo da(ja)ti, oživiti (oživljati) kaj: quae (corpora individua)... formare, figurare, colorare, animare non possent Ci., animantur ova Col., animantur semina genitalibus locis iniecta Col., quod (semen) deinde tempore ipso animatur corporaturque Plin.; pesn.: quas (guttas) humus exceptas varios animavit in angues O. je... oživila (= spremenila) v razne kače; pren. oživiti (oživljati) = (o)krepčati, sveže ohraniti (ohranjati): aliquem cibo potuque Hyg., quercūs florem Plin.; pesn. pren.: si quid Apellei gaudent animasse colores Stat., pestiferas ad crimina taxos Cl. vžgati, užariti.

— II. (iz animus)

1. vdihniti (vdihavati) komu kako voljo, kak sklep, od tod v pass. = odločiti se, skleniti; z ad: ut ad moriendi desiderium ultro animaretur maiestate promissi Macr.; z inf.: ut hortatu vestro... animetur aperire Macr.

2. navda(ja)ti koga s kakim čustvom, (o)bodriti, (o)srčiti, (o)hrabriti: utcumque temperatus sit aër, ita pueros orientes animari atque formari (censent) Ci., (Mattiaci) ipso adhuc terrae suae solo et caelo acrius animantur T., animari ope, copiis Cod. Th. — Od tod

I. adj. pt. pr. animāns -antis (gen. pl. pesn. in v pozni lat. tudi animantum) „dihajoč“, živeč, živ: animans est mundus composque rationis Ci., a. imagines Ci., a. machina Col. (o človeškem in živalskem telesu); subst. animāns -antis, m f n živa stvar, živo bitje (= človek, žival in sprva tudi rastlina, pozneje navadno le = človek ali žival); kot masc.: alius animans Ci., animantes, quos elatis Ci., hic stilus haud petet quemquam animantem H. človeka; kot fem.: Plin., Gell., quaevis animans Lucr., animantium aliae coriis tectae, aliae villis vestitae Ci.; kot neutr. le v pl.: animantia omnia Ci., ad gignenda animantia Ci., pestifera animantia Plin.

— II. adj. pt. pf. animātus 3

1.
a) sapat (sapovit): avi et atavi nostri... optume animati erant Varr. ap. Non.
b) oživljen, živ: Lucr., stellae divinis mentibus animatae Ci., anteponantur... animata inanimis Ci., ut dicam corpora omnia aut animata esse aut inanima Sen. ph.; pren.: animata saxa Orpheis modis Cl.; (o rastl.) svež ohranjen: spartum Plin., toda animatum nasturtii semen Marc. vzklilo seme.

2. kako misleč, kakega mišljenja (duha), kake misli, kake volje; abs.: insulas bene animatas confirmavit N. dobromiselne, qui quamquam adflictus luctu non adest, tamen sic animati esse debetis, ut si adesset Ci., male a. Gell. zlovoljen.; s praep.: quemadmodum in se quisque, sic in amicum sit animatus Ci., quemadmodum Locrenses in vos animati sint L., Caepio, qui in Augusti necem fuerat animatus Macr. ki je nameraval (ki je bil pripravljen)usmrtiti Avgusta, ut fueris animatus erga suom gnatum Pl., videbaturque erga nostros ἥρωαςita fore, ut nos vellemus, animatos Ci. ep., exercitus male animatus erga principem Suet. cesarju zlohotno, ut, quomodo circa se animati essent, cognoscerent Iust.; z ACI, s samim inf., z ut: Pl.; pogumen, srčen, bojevit: milites armati atque animati probe Pl., socii infirme animati Ci. malo pogumni, pariter a. Lucr.

annoiare

A) v. tr. (pres. annōio) dolgočasiti, nadlegovati

B) ➞ annoiarsi v. rifl. (pres. mi annōio) dolgočasiti se:
ci si annoia a stare in ozio v brezdelju se človek dolgočasi

anōdino agg.

1. ki lajša bolečine, blažilen

2. neučinkovit, začasen, paliativen:
provvedimento anodino paliativen, neučinkovit ukrep

3. pren. slaboten, nepomemben, brez osebnosti, brezbarven:
un uomo anodino brezbarven človek

antropocentričen pridevnik
(o človeku kot središču) ▸ emberközpontú, antropocentrikus
Ponekod je zelo jasno prikazan antropocentrični svet, človek kot bistvo vsega. ▸ Néhol nagyon világosan bemutatja az emberközpontú világot, az embert mint mindennek a lényegét.

apērto

A) agg.

1. odprt:
una valle aperta e solatia odprta in sončna dolina
lettera aperta odprto pismo
vocale aperta odprt (širok) samoglasnik
sillaba aperta odprt zlog
questione aperta odprto vprašanje
accogliere a braccia aperte sprejeti z odprtimi rokami
rimanere a bocca aperta pren. odpreti usta, zijati od začudenja, začuditi se
tenere gli occhi aperti dobro odpreti oči, paziti

2. širok, razsežen, prostoren

3. pren. očiten, jasen, odkrit:
è un'aperta manifestazione di potenza to je očitno razkazovanje moči
carattere aperto odkrit značaj
a viso, a cuore aperto odkrito, pogumno

4. pren. pog. odprt, dostopen, nekonformističen; bister, dovzeten, širokih pogledov:
persona aperta človek širokih pogledov

B) m odprto, prosto, zunaj:
all'aperto na prostem, na odprtem, zunaj

C) avv. jasno, odkrito:
parlare aperto govoriti odkrito

a posteriori [apɔstɛrjɔri] aposterioren, opirajoč se na izkustvo, na ugotovljena dejstva, na rezultate; aposteriorno, po izkustvu

on ne s'aperçoit trop souvent qu'a posteriori de ses erreurs prečesto se človek zave svojih napak aposteriorno

apparēnza f

1. zunanjost:
uomo di bell'apparenza človek lepe zunanjosti

2. videz; fasada:
in apparenza na videz
salvare le apparenze varovati zunanji videz
fidarsi delle apparenze zaupati zunanjemu videzu
PREGOVORI: l'apparenza inganna preg. videz vara

appostissimo

A) avv. na mestu

B) agg. m, f invar. na mestu, izvrsten, brezhiben:
una persona appostissimo človek na mestu

approcher [aprɔše] verbe transitif približati, pomakniti bliže; približati se, stopiti bliže; verbe intransitif približati se (de quelqu'un, de quelque chose komu, čemu)

s'approcher de quelqu'un, de quelque chose približati se komu, čemu
approche la chaise de la table! pomakni stol k mizi
approchez! stopite bliže!
ne m'approchez pas! ne približujte se mi!
c'est un homme qu'on ne peut approcher to je težko dostopen človek
approcher du feu približati se ognju
approcher du but, de la vérité bližati se cilju, resnici
approcher de la trentaine bližati se (svojemu) tridesetemu letu
la nuit approche noč prihaja
approche-toi de moi! pridi bliže k meni!

arca f

1. rakev, sarkofag

2. skrinja:
riporre il corredo in un'arca spraviti balo v skrinjo
arca dell'Alleanza biblijsko skrinja zaveze
arca di scienze pren. učen človek

3.
arca di Noè biblijsko Noetova barka
essere vecchio come l'arca di Noè biti star kot zemlja

4. zool. noetova barčica (Arca noae)

arcnija samostalnik
1. neformalno (zdravilo) ▸ gyógyír, orvosság, približek prevedka ▸ gyógyszer
Ni je take lekarne na svetu, kjer bi človek dobil take arcnije, da ga na koncu ne bi nesli na britof. ▸ Nincs olyan gyógyszertár a világon, ahol az ember olyan gyógyírt kaphatna, hogy a végén ne kelljen a temetőbe vinni.

2. neformalno (domače žganje) ▸ orvosság
Imela je medico, slivovko in podobne arcnije. ▸ Volt nála mézes és szilvapálinka, meg hasonló orvosságok.

3. neformalno (rešitev) ▸ gyógyír
Potrpljenje se je že prevečkrat izkazalo za precej enosmerno arcnijo s škodljivimi stranskimi učinki! ▸ A türelem túl gyakran bizonyult meglehetősen egyirányú, káros mellékhatásokkal járó gyógyírnek!

4. neformalno (zdravilna rastlina ali zelišče) ▸ orvosság, gyógyír, gyógyfűPriljudne žganjice, v katerih najdete žajbelj, rutico, hruške in druge arcnije. ▸ Kedvelt szeszesitalok zsályával, rutával, körtével és más gyógyerejű összetevőkkel.

argent [aržɑ̃] masculin srebro; denar; srebrna barva

d'argent srebrn (tudi figuré)
pièce féminin d'argent srebrnik
argent en caisse blagajniška gotovina
argent blanc srebrn denar
vif argent živo srebro
argent (au) comptant gotovina
argent immobilisé dobro naložen denar
argent monnayé, sonnant kovani denar
argent de poche žepnina
argent vierge čisto srebro
marché masculin d'argent denarni trg
rareté féminin d'argent pomanjkanje denarja
somme féminin d'argent denarna vsota
homme masculin d'argent sebičen človek
je n'ai pas d'argent sur moi nimam denarja pri sebi
il en a pour son argent lahko je zadovoljen s tem, prišel je na svoj račun
l'argent n'a pas d'odeur vseeno je, odkod prihaja denar
déposer son argent en banque deponirati, vložiti svoj denar v banki
il en fut pour son argent bil je ob svoj denar
je suis à court d'argent sem v denarni stiski
l'argent est rare za denar je trda
l'argent lui fond dans la main denar se mu (kar) stopi v roki, mu gre hitro iz rok
il fait argent de tout on vse spravi v denar
gagner de l'argent (za)služiti denar
jeter l'argent par les fenêtres denar metati skoz okno
manger de l'argent izgubiti denar (pri kaki stvari)
manquer d'argent biti v stiski za denar
payer en argent comptant plačati (takoj) v gotovini
payer en argent frais plačati v bankovcih (ne v obveznicah)
placer de l'argent à long terme naložiti denar dolgoročno
prélever de l'argent dvigniti denar
prendre quelque chose pour argent comptant naivno, slepo kaj verjeti
prêter de l'argent posoditi denar, dati posojilo
toucher de l'argent dobiti, prejeti denar
vous ne verrez pas la couleur de son argent on vam ne bo plačal
nous en voulons pour notre argent hočemo priti na svoj račun
le temps c'est de l'argent (proverbe) čas je zlato

aria f

1. zrak:
aria compressa stisnjen zrak
aria condizionata klimatiziran zrak
aria viziata slab zrak
aria fritta pren. oguljene fraze, banalnosti
corrente d'aria prepih
andare a prendere una boccata d'aria iti na zrak
dare aria a una stanza prezračiti sobo
discorsi a mezz'aria pren. namigujoče govorjenje
a pancia all'aria ležeč vznak
mandare qcn. a gambe all'aria spotakniti koga
ancora in aria še v zraku (načrt)
andare all'aria pren. propasti, iti po vodi
mandare all'aria un progetto prekrižati načrte
camminare col naso in aria pren. hoditi z glavo v oblakih
fare castelli in aria pren. zidati gradove v oblakih
discorsi campati in aria nesmiselno govorjenje
aver paura dell'aria bati se lastne sence
non dirlo neanche all'aria nikomur niti črhniti besedice
parlare all'aria govoriti v veter
missili aria-aria rakete zrak-zrak
PREGOVORI: i cenci e gli stracci vanno sempre all'aria preg. revež jih vedno skupi; za revežem vsak pes laja

2. podnebje:
cambiare aria iti drugam
aria! šalj. stran! izgini!

3. veter, sapa:
non c'era un filo d'aria niti sapice ni bilo
tira una brutta aria pren. postaja vroče pod nogami, slabo kaže

4. pren. videz, izraz; obraz:
che cos'è quell'aria preoccupata? kaj pomeni ta zaskrbljeni obraz?
aria stanca utrujen videz
ha l'aria d'essere una persona per bene videti je spodoben človek
ha l'aria di voler piovere kaže na dež
darsi delle arie delati se imenitnega, postavljati se

5. glasba arija

aristokracija samostalnik
1. (privilegiran družbeni sloj) ▸ arisztokráciaLov je bil vedno pravica aristokracije. ▸ A vadászat mindig is az arisztokrácia kiváltsága volt.

2. (izbran krog ljudi) ▸ arisztokráciaNa Berkeleyju, Stanfordu in Princetonu je od nekdaj nastajala intelektualna aristokracija, ki ji je bilo namenjeno, da bo vodila ZDA, morda celo svet. ▸ A Berkeleyn, a Stanfordon és a Princetonon formálódott mindig az az értelmiségi arisztokrácia, amelynek az USA, sőt talán az egész világ irányítását szánták.
Jane Fonda se je leta 1937 rodila v samo aristokracijo ameriške filmske industrije. ▸ Jane Fonda 1937-ben az amerikai filmipar arisztokráciájába született bele.

3. (oblika vladavine) ▸ arisztokrácia
Monarhiji je sledila dolgotrajna aristokracija in tej se je leta 594 pr. n. št. uprl Solon. ▸ A monarchiát az arisztokrácia hosszan tartó uralma követte, és i. e. 594-ben Szolón ez ellen lázadt fel.

4. (aristokratskost) ▸ arisztokráciaČrna barva izraža aristokracijo duha. ▸ A fekete szín a szellem arisztokráciáját tükrözi.
Z zamislijo aristokracije duha bi radi poudarili, da vendarle obstajajo tudi višje vrednote, h katerim se lahko človek zateče v teh zbanaliziranih, potrošniških časih. ▸ A szellem arisztokráciájának elképzelésével azt szeretnék hangsúlyozni, hogy mégiscsak léteznek magasabb értékek, amelyekhez az ember menekülhet ebben az egyre banálisabbá váló fogyasztói korban is.

aristokrat samostalnik
1. (oseba visokega rodu) ▸ arisztokrataV Egiptu so aristokrati potrebovali delavce in hišno pravilo je bilo, da so za to najprimernejše belke. ▸ Egyiptomban az arisztokratáknak munkaerőre volt szükségük, és a közvélekedés úgy tartotta, hogy erre a fehér nők a legalkalmasabbak.

2. (kultiviran človek) ▸ arisztokrataIntelektualci so takrat vzpostavili delitev na aristokrate duha, kamor so seveda prištevali tudi sebe, in navadne ljudi. ▸ kontrastivno zanimivo Az értelmiségiek ekkor vezették be a szellemi arisztokrácia fogalmát, amely alá magukat és az egyszerű embereket sorolták.
Snob se bo vedno razkazoval z materialnimi dobrinami, pravi aristokrat pa se bo postavljal z duhovno kulturo. ▸ A sznobok mindig is a materiális javakkal fognak hivalkodni, míg az igazi arisztokrata a szellemi kultúrával tűnik ki.
Slovenci imamo danes materialne mogočnike, nimamo pa duhovnih aristokratov, kot sta bila Aškerc in Cankar. ▸ Nekünk, szlovéneknek manapság csak mágnásaink vannak, de nem rendelkezünk szellemi arisztokratákkal, mint amilyen Aškerc és Cankar voltak.

3. (izstopajoča oseba ali stvar) ▸ arisztokrata
Gostilna pripravlja pravega aristokrata med burgerji. ▸ A vendéglő a burgerek igazi arisztokrata változatát készíti.

arogantnež samostalnik
(aroganten človek) ▸ arrogáns

arraigo moški spol ukoreninjenje; zemljišče, nepremičnine

hombre de arraigo vpliven človek, veljak
tener arraigo imeti vpliv (moč)

arriéré, e [arjere] adjectif zaostal, ki je v zaostanku; nazadnjaški; masculin zaostanek, zaostali dolg

enfant masculin arriéré zaostal otrok
homme masculin aux idées arriérées človek z nazadnjaškimi idejami
rembourser l'arriéré plačati zaostanek
faire rentrer des arriérés izterjati zaostale dolgove