Franja

iter, itineris, n (īre, prim. itiō; qua ibant, ab itu iter appellarunt Varr.; gen. sg. prvotno *itinis, potem iteris, obe obl. združeni v itineris; prim. iocineris pod iecur)

1. hoja, hod, pot; occ. (po)hod, marš: itinera egressusque eius explorare S. vsako njegovo stopinjo, iter hac habui Ter. imam pot, namenjen sem semkaj, iter illi saepius in forum Plin. iun. pogosto je šel na forum; tako zlasti: in itinere (itinere L.) C., Ci. med potjo, potoma, spotoma, gredoč, grede; podobno: ex itinere Ci. stran iti, stran (na stran) kreniti; toda: missa est epistula ex itinere Ci. s poti, aliquam itinere prohibere C. komu ne dati (dovoliti) oditi, i. intendere L. ali contendere Ci. hojo pospešiti, hitreje hoditi, continuare iter die ac nocte C. noč in dan hoditi (marširati), iter pergere Ter.

2. konkr. potovanje, pot, hod, vožnja: in illo itinere venit Lampsacum Ci., si suā sponte iter Ameriam faceret Ci., itinera, quae nostri imperatores fecerunt Ci., sibi iter esse Romam Ci. = eum iter Romam habere Ci. potovati mora, mora na pot, confecto itinere Ci., Suet. po končanem potovanju, se ad iter parare L., cum iter ingressus ero Ci. ko bom nastopil pot, itinere pedestri Syriam petere L. po suhem (kopnem), committere se itineri Ci., iter unā facere, i. pedibus facere Ci., eos agros Hercules itinerum suorum terminos (fecit) Ci.; metaf. (o rekah) tek, tok: amnes iter, quod coeperunt, percurrunt Cu.

3. meton.
a) pot ali hod (kot potna mera): abesse iter unius diei C. dan hoda, Hercynia silva expedito IX dierum iter patet C. 9 dni hoda, iter paucorum dierum C. nekaj dni hoda, quam maximis potest itineribus in Galliam contendit C. kolikor hitro je mogel, s kar najbolj pospešeno hojo.
b) pravica prehoda, dovoljenje prehoda, (prosti) prehod: Icti., minimae aquarum itinerumque controversiae Ci., negat se posse iter ulli per provinciam dare C.
c) pot, cesta: erant itinera duo, quibus itineribus domo exire possent C., duo itinera ad portum ferebant C., iter augustum et difficile C., iter pedestre C. pešpot, iter, quā meant navigia Cu., itineribus turbā refertis L. ceste, itinera devia Ci. tudi v hišah = vhod: supercilia itinerum, itinera versurarum Vitr.; metaf.: itinera omni lateri piscinae dare Col., iter urinae Cels., scalo (= sečnica); pren.: per Galliam legionibus nostris iter patefactum est Ci., iter ferro aperire S., senectae iter declive O.

4. metaf. pot (o abstr.): nostris civibus patet iter ad ceteras civitates (do drugih državljanskih pravic) Ci., ex hoc cursu sceleris iter ad fugam convertit Ci., iter ad praemium, ad laudem Ci., non instruendum illis iter ad bonam famam, sed non deserendum Plin. iun., iter pronum (uglajeno) ad honores relicturus Plin. iun.; z objektnim gen. (do česa): iter gloriae, iter salutis V., honorum adipiscendorum Ci.; s subjektnim gen.: defessus itinere disputationis Ci., iter huius sermonis Ci., secretum iter vitae H., insidiosum i. vitae Sen. ph., iter amoris interrumpere Ci. nadaljevanje … , itinera flexusque rerum publicarum Ci.; occ. pot = način, postopanje, ravnanje, obhod, sredstvo: novis eloquentiae itineribus opus est T., duo itinera audendi T., fortuna salutis monstrat iter V., naturam suo quodam itinere ad ultimum pervenire Ci., patiamur illum ire nostris itineribus Ci. da hodi po naši poti, da posnema naš način.

Opomba: Star. obl.: nam. sg. itiner: Enn. fr., Acc. fr., Pac. fr., Varr., Pl., Lucr.; gen. sg. iteris: Naev. fr., Acc. fr.; abl. sg. itere: Acc. fr., Varr., Lucr.

iuvenīlis -e, adv. iuvenīliter (iuvenis)

1. mladeniški, mladosten: iuvenilis quaedam dicendi impunitas Ci., Hannibal iuveniliter exsultans Ci., ut in perfectum virum iuveniliter accrescatis Aug., iuveniles anni O., Sen. ph., aetas Eutr., Aug., aevum Sen. ph., caput, femur O., animi Iust., error Suet., ardor Q., redundantia Ci., suis semper iuvenilior annis O., sidus iuvenile nepotes O., laeta et iuvenilia lusi O. sem pel mladeniško vesele pesmi, adhuc iuvenile vagans Stat.

2. metaf. močen, silen: subiti praeceps iuvenile pericli Stat.

izbijèljeti -lìm (ijek.), izbéleti -līm (ek.) zbledeti: boje s vremenom izbijele; odijelo je izbijeljelo; izbijeljele mi oči oslepel sem (od predolgega branja)

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izčŕpan exhausted; (vodnjak) dried up; (rudnik) worked out, exploited; drained; (izdaja knjige, razprodan) out of print; (oseba, pogovorno) knocked up, dog-tired, dead tired, fagged out, done up, prostrate; effete; (prazen) empty, emptied; (živčno) run down

skrajno izčŕpan pogovorno all in, žargon knackered
bil sem izčŕpan I was exhausted

izgòrjeti -īm (ijek.), izgòreti izgòrīm (ek.), izgòrio izgòrjela, izgòreo izgòrela
1. zgoreti: kuća je vatrom izgorjela; izgorjeti u ljubavi; izgorjeti od stida
2. požgati, sežgali: izgorjeti šumu; fanatici izgorješe mnoge naše biblioteke; osudili bi na smrt nevjernike, žive bi ih izgorjeli na gradskome trgu
3. pokuriti: izgorjeti mnogo drva
4. pokvariti se, izničiti se, iti na nič: da dubre sasvim izgorelo, izvetrilo i snagu izgubilo ne bi, na njive se ili bašte izvozi
5. uničiti: nemoj da me izgoriš
6. oveneti, posušiti se, zgoreti: izgorjela je tratina
7. ogoreti: izgorjeti od sunca
8. dogoreti: svijeća, je izgorjela
9. ekspr. pogoreti (pri igri, pri kartanju): dajte amo te karte, izgorjeli ste svi
10. izgorješe mi tabani zelo sem nestrpen: izgorjeti po glavi ponoreti; izgorjele su mu utrobice padel je od puškine krogle; izgorjeti srce (utrobice) kome ubiti koga s strelnim orožjem

izgúba loss; waste; (v boju) casualties pl; (finančna) loss

izgúba energije a loss of energy
izgúba električnega toka a leakage of current
nadomestljiva izgúba reparable loss
popolna izgúba dead loss
izgúbe na mrtvih in ranjenih vojska the losses in killed and wounded
seznam izgúb vojska casualty list
sem na izgúbi pri tem this leaves me out of pocket (ali with a loss)
to je čista izgúba časa it's a sheer waste of time
smo 5.000 SIT na izgúbi we are 5,000 tolars worse off
delati z izgúbo to operate at a loss
nadomestiti izgúbo to repair, to make up a loss
kompenzirati izgúbo to make up a loss
imeti težke izgúbe vojska to sustain, to suffer heavy casualties (ali losses)
plačati (nositi) izgúbo to stand a loss
prizadejati komu izgúbo to inflict a loss on someone
ne more preboleti svoje izgúbe he cannot get over his loss
preprečiti izgúbo pare to prevent a waste of steam
biti zavezan za povrnitev (plačilo) izgúbe to be liable for a loss
zmanjšati izgúbo to cut a loss
prodati z izgúbo to sell at a loss (ali at a sacrifice)
izgúba izmodrí človeka we learn by (bitter) experience

izgubíti to lose; to be a loser, to come off a loser, to meet with a loss, to incur (ali to experience) a loss; (s smrtjo) to suffer a bereavement (ali the loss of a dear one), to be bereaved, to lose someone; (založiti kam) to mislay

izgubíti se to be lost, to become lost, to lose one's way, to go astray
izgubi se! be off with you!, begone!, get along with you!, žargon get lost!
izgubíti se v gozdu to be lost in the woods
izgubíti bitko to lose a battle
izgubíti glavo to lose one's head, to become confused
izgubíti v igri to lose at gambling
izgubíti naklonjenost kake osebe to lose someone's good grace (ali someone's favour), to incur displeasure
nismo nič izgubili! (figurativno) not much of a loss!
izgubíti nedolžnost to lose one's innocence (ali chastity)
nimam česa izgubíti I have nothing at stake, I stand to lose nothing
izgubil sem X SIT pri tem poslu I am X tolars out of pocket by this transaction
izgubíti očeta to lose (ali to suffer the loss of) one's father
izgubíti svoje pravice to lose (ali to forfeit) one's rights
izgubíti svoj čas in trud to waste one's time and trouble (ali pains)
izgubíti čut sramežljivosti, sramú to lose one's sense of shame, to be dead to shame
izgubíti potrpljenje to lose (one's) patience, to lose one's temper
izgubíti pot to lose one's way. to go astray
izgubíti pravdo to lose a lawsuit, to be debated in a lawsuit
izgubíti nit svojega govora to lose the thread of one's discourse
izgubíti igro, partijo to lose a game
tudi hipa ne smemo izgubíti there is not one moment to lose
zaradi tega bi (on) utegnil izgubíti svoje mesto that might lose him his place
izgubíti pogum to lose courage, to lose heart, to be discouraged
izgubíti na teži to lose weight, to lose flesh, to slim
izgubíti tla pod nogami to lose one's footing
izgubíti sled to lose the scent, to lose the trail
izgubíti ugled to lose face, (pri kom) to sink in someone's estimation, to lose credit with someone
izgubíti voljo za to lose one's zest for
izgubíti vrednost to depreciate
izgubíti upanje to lose (ali to give up) all hope, to despair (of)
izgubil je pogum his heart (ali spirits) sank
izgubíti iz vida, iz oči to lose sight of
izgubíti zanimanje za to lose interest in
izgubíti zaupanje to lose one's confidence
izgubíti zavest to swoon, to faint away, to have a fainting fit
izgubíti življenje (v bitki) to lose one's life (in battle)
ne bomo izgubljali besed o tem we shall waste no words on that
kakor (pri)dobljeno, tako izgubljeno easy come, easy go

izgubljèn lost; (zapuščen) forlorn; (zašel) astray

urad za izgubljène predmete lost property office
biti izgubljèn to be lost
izgubljèn je (umrl bo) he is lost, he is done for
izgubljèn si, če boš to naredil you are lost if you do that, pogovorno if you do that you've had it
če on izve o tem, sem izgubljèn if he hears of it, I've had it
to je izgubljèn čas it's a waste of time
to je izgubljèn trud it's wasted effort (ali a waste of time)
še ena izgubljèna iluzija another lost illusion
kakor dobljeno, tako izgubljèno easy come, easy go

izjemno prislov
1. (o visoki stopnji) ▸ rendkívül, kivételesen, kiemelkedőenTudi počitek je izjemno pomemben del priprav vrhunskega športnika. ▸ A pihenés is rendkívül fontos része egy élsportoló felkészülésének.Tako službo sem si vedno želel in izjemno uživam v njej. ▸ Mindig is ilyen munkára vágytam, és rendkívül élvezem.
2. (o visoki kakovosti) ▸ kiválóan, nagyszerűen, kivételesenVsi so svojo nalogo opravili izjemno. ▸ Mindannyian kiválóan végezték el a feladatukat.
Počutim se izjemno, saj sem vedno sanjal o zmagi na zadnji etapi Toura. ▸ Nagyszerűen érzem magam, mert mindig is arról álmodtam, hogy megnyerem a Tour utolsó szakaszát.
Nagrado je prejel režijski prvenec, ki ga je žirija označila za pretresljiv, izjemno napisan in odigran film. ▸ A díjat a rendezői debütálásáért kapta, amelyet a zsűri megható, nagyszerűen megírt és eljátszott filmnek nevezett.

izkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ tapasztalt, gyakorlott, jártas Izkušeni zdravniki vedo, da nekatera znamenja na jeziku napovedujejo še neodkrite nevarnosti za srce in ožilje. ▸ A tapasztalt orvosok tudják, hogy a nyelven található bizonyos jelek még nem diagnosztizált szív- és érrendszeri kockázatokat jeleznek.Imamo nekaj mladih in nadarjenih košarkarjev, ki se morajo še kaliti, zaradi česar smo naše vrste želeli okrepiti z dvema ali tremi izkušenimi igralci. ▸ Van néhány fiatal és tehetséges játékosunk, akiknek még fejlődniük kell, ezért szerettük volna két-három tapasztalt játékossal megerősíteni a sorainkat.Tura je zelo zahtevna in primerna za izkušene planince brez vrtoglavice. ▸ A túra nagyon nehéz és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező hegymászókat igényel, akik nem szédülnek. Izkušeni jadralci lahko plovilo najamejo brez posadke. ▸ A tapasztalt vitorlázók legénység nélkül is bérelhetik a hajót.Imajo zelo izkušeno ekipo, saj so vsi ključni igralci starejši od 25 let. ▸ Nagyon tapasztalt csapatuk van, minden kulcsjátékosuk 25 évnél idősebb.

2. (ki je veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztaltDuhovnik, star izkušen mož, se je le dobrohotno smehljal njenemu navdušenju. ▸ A pap, egy tapasztalt férfi, jóindulatúan mosolygott a lelkesedésén.
Nikoli ne reci nikoli, pravijo izkušeni možje. ▸ Soha ne mondd, hogy soha, mondják a tapasztalt emberek. Izkušeni ljudje pravijo, samo da bosta vladala mir in zdrava pamet in da bo zdravje, vse drugo bo prišlo samo po sebi. ▸ A tapasztalt emberek azt mondják, hogy legyen csak béke, uralkodjon a józan ész és meglegyen az egészség, minden más magától jön.Vprašajte za nasvet bolj izkušenega človeka. ▸ Kérjen tanácsot egy tapasztaltabb személytől.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztalt
Bil je izkušen moški, deset let starejši od nje in znal jo je ljubiti kot nihče drug. ▸ Tapasztalt férfi volt, a nőnél tíz évvel idősebb, és úgy tudta szeretni, mint senki más.
Izkušeni ženskarji trdijo, da so vse ženske enake, vendar jim tega nihče ne verjame, vsi hočejo preveriti. ▸ A sokat tapasztalt nőcsábászok azt állítják, hogy minden nő egyforma, de senki sem hisz nekik, mindenki ellenőrizni akarja.
Bil je zelo izkušen moški, a še nikoli v življenju ni spoznal tako strastne in nenasitne ženske. ▸ Sokat tapasztalt férfi volt, de ilyen szenvedélyes és kielégíthetetlen nővel még életében nem találkozott.
Obdržati moža v svoji postelji ni enostavno, zato je vsaka beseda izkušenih žena še kako dobrodošla. ▸ Nem egyszerű megtartani a férjet az ágyunkban, ezért a tapasztalt nők minden szava sokat ér.

izlètjeti -īm (ijek.), izlèteti -īm (ek.)
I.
1. izleteti: ptica je izletjela iz šume
2. ekspr. prileteti: dva bundaša izletjela iz kurije
3. zleteti: izletjeti iz sedla, iz društva, iz odbora, iz škole
4. ekspr. pasti: izletjeti iz pameti; izletjelo mi iz pameti pozabil sem
II. izletjeti se zaleteti se, prenagliti se: ako ga ne znaš te se izletiš i rekneš štogod, onda si stradao

izmišljotina samostalnik
1. (neresnica) ▸ kitaláció, agyszüleményNjihova trditev, da so tako ravnali po naših navodilih, je čista izmišljotina. ▸ Az az állításuk, hogy a mi utasításaink alapján jártak el, merő kitaláció.
Od nekdaj sem bil prepričan, da so zgodbe o jetiju navadna izmišljotina. ▸ Mindig is meg voltam győződve arról, hogy a jeti-történetek egyszerű agyszülemények.
Predsednik zatrjuje, da gre za izmišljotine demokratov in ne ukrepa. ▸ Az elnök azt állítja, hogy ezek a demokraták agyszüleményei, és nem tesz semmit.

2. (pogruntavščina; ideja) ▸ elmeszülemény
Sv. Miklavž je pač tradicija, tudi družinska, Božiček pa skoraj nova izmišljotina, izum trgovcev in medijev. ▸ A Mikulás hagyomány, sőt családi hagyomány, de a Télapó szinte új elmeszülemény, a kereskedők és a média találmánya.
Zmotna je trditev, da je praznik 8. marec, dan žena, izmišljotina odmrlega samoupravnega socializma. ▸ Tévedés azt állítani, hogy március 8-a, a nőnap a megszűnt önrendelkezéses szocializmus elmeszüleménye.

izmózgan emaciated; jaded; shattered; (brez moči) effete, worn out, exhausted, enervated; debilitated

izmózgan sem I'm all in

iznenáden surprised (ob, nad at); taken by surprise; taken unawares; astonished; amazed; taken aback

bil sem iznenáden, da me ne pozna I was surprised at his not knowing me

iznenáditi surprendre, prendre à l'improviste, étonner, ébahir , familiarno épater

sem prijetno iznenaden cela m'est une surprise agréable, je suis agréablement surpris

iznenáditi sorprender; coger de sorpresa, coger de improviso

sem prijetno iznenaden es para mí una agradable sorpresa

izpreglédati to open one's eyes, to begin to see; (ne opaziti) not to notice, not to see, to overlook (besedo a word); (odpustiti) to excuse someone's mistake, to disregard, to turn a blind eye to, to overlook

to sem izpregledal it escaped my notice

izpreglédati (ne videti) no ver, no notar ; (oprostiti, ne šteti v zlo, prezreti) dispensar

izpregledati koga descubrir (ali calar) las intenciones de alg, adivinar los planes de alg, fam ver el juego de alg; (napako) dejar pasar
izpregledal sem te! fam ¡a ti te he calado yo!
izpregledal je se le cayó la venda de los ojos
on je to izpregledal se lo ha escapado

iztêči (-têčem) | iztékati (-am)

A) perf., imperf. scolare; fuoriuscire

B) iztêči se (-têčem se) | iztékati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. passare, scadere; finire:
rok za izplačilo se je iztekel il termine di pagamento è scaduto

2. (končati, končavati se) finire, andare a finire, concludersi:
vesel sem, da se je tako izteklo sono contento che sia finita così
filmski trak se je iztekel la pellicola è finita
ura se je iztekla l'orologio è scarico
pren. njegove ure so se iztekle la sua vicenda terrena si è conclusa
račun se izteče il conto torna
med. oko se je izteklo è fuoriuscito l'umor vitreo