Franja

geminus 3

I. dvojen (po rodu), kot dvojček rojen, dvojče(te)n: geminus frater PL. dvojček, frater germanus geminus PL. rodni dvojček, geminissumus PL. (o enem dvojčku), soror gemina germana PL. rodna dvojčica, fratres gemini CI. dvojčka, g. proles V. otroka dvojčka, g. fetus, g. sorores, g. Tyndaridae O., g. ovum H. dvojčno jajce (Ledino); kot subst. geminus -ī, m dvojček: g. Castor O., g. Pollux H., gabinorum formas esse similes CI., mater geminos internoscit consuetudine oculorum CI., quoniam gemini essent nec aetatis verecundia discrimen facere posset L., gemini (= Kastor in Poluks) O., Letona geminos edidit O.; o živalih: asina raro geminos parit PLIN.; o stvareh: gemini
a) ozvezdje Dvojčka (Dioskura): VARR., PLIN. = geminum astrum COL.
b) moda (du. subst. modo): AMM. –

II. metaf.

1. dvojen: ex unis geminas mihi conficies nuptias TER., gemini nominis errore servatus est CI., vos geminae voragines ... rei publ. CI., gemino lucernae lumine declarari CI., vim geminam sentit paratque duobus O., g. vires O. moža in konja, (hydra) geminas resumpsit vires O., stupuit gemina nece coniugis Orpheus O.

2. dva, oba, dvojica: geminae somni portae V., g. acies, g. nares V., tempora g. V. obe senci, V. g. aures, g. pedes O., tudi sg. g. pes O. dvoje nog, g. fratres ali g. sorores O. dva, dve, g. angues O. dve, g. sidus O. zvezdna dvojica, dvozvezdje, g. Arcti O. (ozvezdji) Veliki in Mali voz (medved), scinditur amnis in geminas partes O., g. manūs MART.

3. dvolik: Chiron (kot človek in konj) O., Cecrops (zaradi kačjih nog) O., gemina figura tauri iuvenisque O., g. corpus Tritonis STAT.

4. podoben (kakor dvojčka), enak: g. facies VARR., geminus ac simillimus nequitiā CI., par est avaritia, similis improbitas, eadem impudentia, gemina audacia CI., quae (memoria) est gemina litteraturae quodammodo CI. je nekako dvojček črkopisa, je tako rekoč drugi črkopis, illud vero geminum consiliis Catilinae et Lentuli CI. je skupno, ambobus geminus cupido laudis SIL.

gentillesse [žɑ̃tijɛs] féminin ljubeznivost, prijaznost; milina, ljubkost

avoir la gentillesse de ... biti tako ljubezniv in ...
combler quelqu'un de gentillesses obsuti koga z ljubeznivostmi
échanger des gentillesses (ironično) izmenjati »ljubeznivosti« (= psovke, udarce) med seboj

genus¹ generis, n (genere = gīgnere; prim. skr. jánaḥ = gr. γένος rod, lat. generāre)

1. rod, pokolenje, stan (po rojstvu): genere et nobilitate ... sui municipii facile primus CI., neque genere neque animo regio est CI., qui nobili genere nati sunt CI. ki so plemenitega rodu, clarissimus vir, summo genere natus CI., quidam malo genere natus CI., amplissimo genere natus C., dispari genere S., g. maternum, paternum C. idr. honestum N., patricium, plebeium L., regium VELL., SEN. PH., genere Graeci N. po rodu (narodnosti) generis auctor O. oče, generis socia O. sestra, generis falsa est ea fabula O. o tvojem pokolenju, ab aliquo genus ducere V., O. ali repetere CU. rod izvajati od koga, izhajati od koga, (iz) kakega rodu biti, tako tudi: volucres genus inde trahunt O.; occ. plemenit rod (stan), plemenitost, visokorodnost: pol mihi fortuna magis nunc defit quam genus ENN. AP. CI., Philodamum esse quendam genere, honore, copiis ... facile principem CI., virtute, non genere populo commendari CI., cui genus et quondam nomen natique fuissent V., iactes et genus et nomen inutile H., non, Torquate, genus, non te facundia, non te restituet pietas H., et genus et formam regina Pecunia donat H., nec genus amborum ... sic placuere illi O.

2. meton.
a) rod po času in pokolenju (= 30 let), vek, doba: anticum g. LUCR., tertium sollers g. SEN. TR., Pyrrhae g. VAL. FL.
b) rod le po pokolenju, pleme, rodovina, družina, rodbina: gentum (= gentium) aut generum affinitas ACC. FR., summis gnati generibus PL., auctores generis CI., O. pradedje, cum ex amplissimo genere in familiam clarissimam nupsisses CI., deorum munere datum rei publ. Brutorum genus CI., Cato sui generis initium ab se gigni volebat CI., g. Marcellorum CI., Fabium L., Aeaci H. Ajakovi potomci, Aemilium V., genus alto a sanguine Teucri prodere V. nadaljevati, množiti, antiquitate generis florere N., fama generis et familiae Q.; occ. α) zarod, otroci, potomstvo: nepotum genus omne H., sive neglectum genus et nepotes respicis, auctor H., Danai g. H., huc adde genus, de coniuge tanta tot natos natasque O.; pesn. (o posameznikih) otrok, potomec: (Aeneas) genus deorum V., Augustus Caesar, Divigenus V. = ab alto demissum genus Aenea H., audax Iapeti g. (= Prometheus) H., Tantali g. (= Pelops) H., g. Iovis (= Bacchus) O., g. Adrasti (= Diomedes, Adrastov vnuk) O., Uraniae g. (= Hymenaeus) CAT. β) (o narodih) pleme, rod, narod: Graium g. ENN. FR., totum genus Graecorum CI., quis ignorat, quin tria Graecorum genera sint? CI., (Ubii) paulo sunt eiusdem generis ceteris humaniores C., g. Italicum, Romanum S., Nomadum V., Genauni, implacidum g. H., Hispanum, Aetolorum g. L., ferox g., bellicosum utrumque g. L., pronumque genus regionibus illis in Venerem est O., Scytharum g. IUST. γ) spol (moški in ženski): g. virile, muliebre CI., LUCR., femineum, mixtum V., g. omne virorum L., O.; metaf. spol kot gram. t. t.: Q., P. F.

3. (v širšem pomenu) kolekt. rod, pleme = skupnost istovrstnih živih bitij in stvari: deûm genus ENN. FR., hominum g. CI. ali g. humanum CI., H., L., O. ali g. mortale LUCR., O. človeški rod, človeštvo, ljudje, diûom g. humanumque LUCR., g. animale LUCR., g. immortale V. bogovi, hominum pecudumque g. V., inde g. durum sumus O.; occ.
a) (o ljudeh) skupina, razred, vrsta, razpol: id hominum est genus pessumum TER., genus est lenonium inter homines PL., eius generis homines, omnis generis homines CI., amici, cuius generis penuria est CI. vrsta ljudi, ki je redka, satis dixi de Asiatico genere testium CI., genus hoc universum CI. vsa ta človeška vrsta, ves ta človeški rod, est genus quoddam hominum, quod Hilotae vocatur N., cursorem eius generis, qui hemerodromoe vocantur, Lacedaemonem miserunt N., omne g. copiarum (čet) N., utrumque g. hominum N., cuiusque g. hominum S., g. hominum agreste ali ferum incultumque S., conventus is, qui ex variis generibus constaret C. iz raznovrstnih udeležencev, militare g. L.
b) (o živalih) rod, pleme, pasma, vrsta: g. altivolantum ENN., varia genera bestiarum CI., multa genera ferarum C., g. omne ferarum LUCR., g. alituum LUCR., malefici generis plurima animalia S., g. vipereum V., piscium H., g. omne avium ali volucrum O., g. acre, leones O., confusa genus panthera camelo H. žirafa, ovium summa genera duo PLIN., viginti milia equarum ad genus faciendum in Macedoniam missa IUST. za pleme, za razploditev pasme.
c) (o stvareh) vrsta, zvrst, način, slog: fructuum genera VARR., frugum omne genus L., varia genera mortis, tria genera furtorum CI., cibi C., g. omne genus armorum C., toda: omnis generis arma L. vsakovrstno, g. loricarum N., vitulina et eius modi genera obsonii N., in omni genere vitae N. v vsakem položaju, g. poenae S., leti O., locorum O. kakovost, Doricum g. VITR. stavbni (= arhitekturni) slog, Aesopi g. PH. Ezopov pisateljski slog. Gen. in acc. se pogosto uporabljata atrib. oz. apoz.: cum huius generis (te vrste) copiam tantam habet Antonius CI., si qua sunt alia eius (huius, huiusce) generis CI. če je kaj drugega takega, verba id genus VARR. takšne, quod genus virtus est? CI. kakšna?, id (hoc) genus alia CI. kaj drugega takega, aliquid id genus scribere CI. EP. kaj takega, nugae hoc genus H.

4. (kot fil. t. t.) rod, razpol, splošni pojem (naspr. species ali partes vrsta): harum singula genera minimum in binas species dividi possunt VARR., genus universum in species certas partietur ac dividet CI., genus et speciem cuiusque rei cernere CI., genus est, quod partes aliquas complectitur, ut cupiditas; pars est, quae sub est generi, ut cupiditati amor, avaritia CI., perturbationes sunt genere quattuor, partibus plures CI.

5. metaf. način: quod hoc genus est, quae haec est coniuratio TER., genus ipsum postulandi non est novum CI., hoc praedandi genus ab isto adhibitum CI., mihi supplicatio novo et inaudito genere decreta est CI., novum g. dicendi CI. način govorjenja, slog, g. scribendi H. pisava, alio genere L. na drug način, hoc genere optime etiam olea inseritur COL., prodigia variis generibus inter se et me furentia SEN. RH., omni genere quod des adornandum est SEN. PH., animam variis generibus emittunt SEN. PH., cum maesti deliberaremus, quonam genere praesentem evitaremus procellam PETR., eo genere, quo Galba interemptus est SUET.; occ. ozir, pogled: tota domus in omni genere diligens CI. v vsakem pogledu = na vsako stran povsem natančna, qui in aliquo genere inconcinnus est CI., in omni genere populi consuetudinem imitari CI., te Plancius non solum municipii, verum etiam vicinitatis genere vincebat CI. glede na ..., magnus homo, sed varius in omni genere N., gens naturā ferox, adeo omni genere terribilis fuit, ut ... FL.

Gestaltung, die, oblikovanje; (Form) oblika, podoba; (Aufbau) zgradba, ustroj; die Gestaltung der Dinge tako kot se stvari razvijajo/so se razvile

ghiacciare, ghiacciarsi

A) v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ ghiaccio) ledeneti, zaledeneti, zamrzniti:
il fiume (si) ghiacciò durante la notte ponoči je reka zamrznila

B) v. tr. ledeneti, zamrzniti (tudi pren.):
la bassa temperatura ha ghiacciato il canale zaradi nizke temperature je kanal zamrznil
lo ghiacciò con uno sguardo tako ga je pogledal, da ga je spreletelo

già

A) avv.

1. že:
sono già due ore che ti aspetto že dve uri te čakam

2. nekoč, prej, nekdanji, bivši:
Via Roma già Via Toledo Rimska cesta, nekdanja Toledska
già ministro bivši minister

B) inter. da, saj, pač:
già, già, hai ragione saj, saj, prav imaš
già, era destino saj, tako je bilo sojeno

Gigās (gigās, gigāns), -antis, m (Γίγας)

1. Gigánt: O., VAL. FL., BOET. (s soobl. gigāns), acc. Giganta: MART., STAT., SIL.; večinoma v pl. Gigantēs -um, m (Γίγαντες): CI., LUCR., H., MEL., SUET.; acc. Gigantas: O., MART., SIL. Gigánti, sinovi Tartarja in Zemlje (Γαῖα), po HOM. divji velikani na bajnem Zahodu; Jupiter jih je pokončal zaradi njihovih hudobij. Aleksandrijska doba je te Gigante pomešala s Titani in tako je nastal mit o boju Gigantov z bogovi (Gigantomachia, Γιγαντομαχία), po kateri so kačjenogi (anguipedes) Giganti olimpske bogove napadli na flegrajski poljani (Phlegra pri kampan(ij)skih Kumah) ali na drugih vulkanskih krajih, vendar jih je Jupiter pobil s strelami (= upor neuravnanih naravnih sil zoper red v naravi!).

2. metaf. velikan, orjak sploh: VULG., ISID. – Od tod

1. adj. Gigantēus 3 (Γιγάντειος)
a) gigantski, Gigantov (gen. pl.): sanguis PS.-V. (Culex), triumphus H., bellum tropaea O., ora litoris PR. (na flegrajski poljani).
b) metaf. velikanski, orjaški: corpus SIL., genus VULG. rod velikanov.

2. subst. Gigantomáchia -ae, f (Γιγαντομαχία) Boj Gigantov, naslov Klavdijanove (Claudius Claudiānus) pesnitve.

giochetto m

1. pomanjš. od ➞ gioco igrica

2. igra:
per noi questo è un giochetto pren. to je za nas prava igrača
giochetto di parole besedna igra

3. prevara, potegavščina:
è un giochetto che non ci aspettavamo nismo pričakovali, da nam bo tako zagodel

girare

A) v. tr. (pres. giro)

1. vrteti; obrniti, obračati:
girare la chiave nella toppa obrniti ključ v ključavnici
girare gli occhi, lo sguardo obrniti pogled, pogledati okrog
girare una pagina obrniti stran

2. mešati (juho)

3. obkrožiti, obpluti, obiti:
girare l'isola obpluti otok
girare lo scoglio pren. zaobiti nevarnost
girare il paese iti po vasi, prehoditi vso vas
girare il mondo prepotovati svet

4. postaviti, prenesti, poslati (tudi pren.):
ti giro la domanda zastavljam ti vprašanje
girare una telefonata a qcn. vezati telefonski pogovor
girare il pallone in porta šport streljati na vrata (nogomet)
girare un conto ekon. prenesti račun
girare una cambiale indosirati menico

5. film snemati, posneti:
girare una scena in esterni snemati eksterier
si gira! pozor, snemamo!

6. pren. obrniti, zaobrniti, speljati, drugače prikazati, dati drugačno obliko:
gira e rigira pren. če stvar še tako obračamo
girare il discorso pren. zaobrniti pogovor na drugo temo

B) v. intr.

1. obračati se, vrteti se, krožiti:
la terra gira attorno al sole zemlja se vrti okrog sonca
la testa mi gira pren. v glavi se mi vrti
girare al largo pluti na odprtem; pren. biti previden
girare l'anima, le scatole pog. gnjaviti, iti na živce

2. hoditi; krožiti:
è da questa mattina che giro že od jutra hodim
il sangue gira nelle vene e nelle arterie kri kroži po venah in arterijah
il denaro gira pren. denar se obrača
le notizie girano novice krožijo

3. zaviti, zavijati:
il viottolo gira a sinistra stezica zavije na levo

4. iti, teči okoli, obkrožati:
la balaustrata gira attorno alla sala stebriščna ograja obkroža dvorano

5. pren. vrtinčiti se, vrteti se, rojiti:
mille idee mi girano per la testa tisoč idej mi roji po glavi
secondo come gira pren. kakršne je pač volje
cosa ti gira? kaj ti je?, kaj ti roji po glavi?, kaj ti ne pade na pamet?

6. toskansko kisati se, kvariti se, cikati:
il vino comincia a girare vino je začelo cikati

C) ➞ girarsi v. rifl. (pres. mi giro) obrniti, obračati se:
mi girai d'improvviso e lo vidi nenadoma sem se obrnil in ga zagledal

giurare

A) v. tr. (pres. giuro) priseči, prisegati:
giurare sul proprio onore priseči na svojo čast
giurare il falso krivo priseči
giurare il vero prisegati na resničnost česa
giurare odio, amore, fedeltà priseči sovraštvo, ljubezen, zvestobo
giurare sulla parola altrui prisegati na besede koga drugega
giurare le leggi, lo statuto svečano se obvezati k spoštovanju zakonov, ustave
giurarla a uno priseči, obljubiti komu maščevanje
ti giuro che le cose sono andate così ekst. prisegam ti, da je bilo tako

B) v. intr. pravo priseči, prisegati:
giurare innanzi al Parlamento priseči pred parlamentom
giurare nelle mani di qcn. pravo priseči pred kom

glas samostalnik
1. (pri živih bitjih) ▸ hangOb golu Rudija tako vpijem, da ostanem brez glasu. ▸ Rudi góljánál akkorát üvöltök, hogy elmegy a hangom.Znam povzdigniti glas, predvsem tedaj, ko moram znova in znova ponavljati že izrečeno. ▸ Fel tudom emelni a hangomat, különösen akkor, amikor újra és újra meg kell ismételnem, amit már elmondtam.
2. (o volitvah) ▸ szavazat, voksV prvem krogu je dobil skoraj 20 odstotkov glasov volivcev. ▸ Az első körben a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg.Lahko glasovi iz tujine še spremenijo volilni izid? ▸ A külföldön leadott szavazatok még befolyásolhatják a választási eredményt?Za opustitev sojenja je potrebna le navadna večina glasov. ▸ A tárgyalás megszüntetéséhez egyszerű többségre van szükség.
3. (predstavnik mnenja ali skupine) ▸ hang, szóSlišim vse več glasov o nepravilnostih pri popisu prebivalstva, zato ne vem, koliko bo sploh verodostojen. ▸ Egyre több hangot hallok a népszámlálás szabálytalanságairól, ezért nem tudom, mennyire lesz hiteles.
So stranka ljudi, ki si prizadevajo za javni in narodni interes, prek stranke naj bi se slišal glas vsakega posameznika. ▸ Olyan emberek pártja, akik elkötelezettek a köz- és nemzeti érdekek mellett, és a párton keresztül minden egyes ember hangját hallatnák.
O zmagovalcih odločajo tako glasovi strokovnjakov s področja turizma kot glasovi javnosti. ▸ A győztesekről a turisztikai szakemberek és a közönség szavazatai döntenek.

4. (o osebnih občutkih) ▸ hangPozabi na to, kaj si bodo, če boš prisluhnil drobnim glasovom v glavi, mislili drugi. ▸ Felejtsd el, hogy mások mit fognak gondolni, ha a fejedben lévő hangokra hallgatsz.
Povezane iztočnice: notranji glas

5. (o glasbilih) ▸ hangIz zvonika se je po vaških ulicah živahno, a slovesno razlegal glas zvonov, umetnost domačih pritrkovalcev. ▸ A harangtoronyból a harangok hangja, a helyi harangozók művészete élénken, de ünnepélyesen zengett végig a falu utcáin.Vso svojo pozornost in ves svoj čas posveča kitari in iz strun izvablja glasove, kakršnih zlepa ne slišite. ▸ Minden idejét és figyelmét a gitárnak szenteli, és olyan hangokat csalogat elő belőle, amelyeket jószerivel nem lehet hallani.

6. (nedoločen zvok) ▸ hang
Nejasno je slišal glasove, ki so prihajali z desne strani hodnika. ▸ Homályosan hangokat hallott a folyosó jobb oldaláról.
Ko so se vrata odprla, je slišal glasove z ulice, potem pa hitre korake, dokler niso v teku izginili. ▸ Amikor az ajtó kinyílt, hangokat hallott az utcáról, majd gyors, távozó futólépteket.

7. v jezikoslovju (akustična enota) ▸ hang
V črkopisju se je zavzemal za eno črko za en glas. ▸ A helyesírásban az egy betű egy hang elvét támogatta.
Razvojno brbljanje je naraven pojav v razvoju izreke glasov do četrtega leta. ▸ A fejlődési gügyögés természetes jelenség a hangok fejlődésében négyéves korig.

8. (pri petju) ▸ hang

glasbena lestvica stalna zveza
1. (seznam najpopularnejših pesmi) ▸ slágerlista, zenei toplista
Pesem je tako kar 14 tednov zapored zasedala prvo mesto na glasbeni lestvici The Billboard Hot 100. ▸ A dal 14 héten keresztül a Billboard Hot 100-as slágerlistájának első helyén állt.

2. (zaporedje tonov) ▸ zenei skála
Vsak njegov inštrument je uglašen različno po glasbeni lestvici, začenši s c, d, e, f do tona g. ▸ Minden hangszerét másképp hangolja a zenei skálán, kezdve a C, D, E, F-től egészen a G hangig.

glasbeni izraz stalna zveza
glasba (glasbenikov slog) ▸ zenei kifejezésmód
Njegove pesmi so legendarne, tako kot je legendaren njegov glasbeni izraz. ▸ Dalai legendásak, akárcsak zenei kifejezésmódja.

glōrior -ārī -ātus sum (glōria) bahati se, ponašati se, hvaliti se, košatiti se, šopiriti se, (široko)ustiti se; abs.: tu ipse mihi gloriari videbare CI., ut tute gloriari solebas CI., defendendi haec causa, non gloriandi eloquor CI., haud negatura, immo etiam gloriatura SUET. Določila: kako? z adv., z abl. modi ali adv. abl.: gl. insolenter CI., C., nimis C., aperte Q., iure CI., quomodo ipse gloriari solet CI., falso gl. AP.; pri (pred) kom?: licet enim mihi apud te gloriari CI., dicitur ... glorians apud suos Pompeius dixisse C.; med kom?: inter suos gl. C., IUST.; proti komu?: ut tu ad amicos tuos gloriaris CI., sed ne adversus te quidem gloriabor L.; ob (pri) čem?: in victoria vel ignavis gloriari licet S., in nostro conspectu gloriari AUCT. B. ALX. pred našimi očmi, vpričo nas. Na vprašanje s čim (s kom)? z abl.: gl. laudatione, legibus, eodem materno genere, nominibus veterum CI., suā victoriā C., vitiis solis T., iisdem amicis PLIN. IUN., Aegyptus alendis augendisque seminibus ita gloriata est, ut ... PLIN. IUN. se je z rastjo in rodovitnostjo svojih setev tako ponašal; z dvojnim abl.: socero quoque glorior illo O. ponašam se z njim tudi kot s svojim tastom, s ponosom ga imenujem tudi svojega tasta; s praep. in abl.: de M. Catone gl. CI., de tuis divitiis intolerantissime gloriaris CI., in virtute recte gloriamur CI. v kreposti iščemo ... slave, krepost si ... štejemo v čast, cupiditas gloriandi de me L.; z gen.: adoriae plenae gloriarer AP.; z acc., toda klas. le z acc. pron. n.: vellem equidem idem posse (po drugih possem) gloriari, quod Cyrus CI. prav s tem, ut de me ipso aliquid more senum glorier CI., in eum haec (s tem) gloriantem impetum facit L.; redko in poklas. tudi s kakim drugim obj.: gl. rem ineptam VOP.; z dvojnim acc.: victorem Pacorum Romanorum gl. IUST. zelo se ponašati s Pakorom kot premagalcem Rimljanov, povelič(ev)ati Pakora kot premagalca Rimlj.; z ACI: TER., CELS., Q., IUST., se similem esse Catilinae gloriatur CI., cum Asselus omnes provincias se peragrasse gloriaretur CI., in eo multum ... gloriari solent, se ... nihil ... didicisse umquam CI. imajo v navadi zelo si šteti v čast, da ..., seque alterum fore Sullam ... gloriatur C., quod ... adversarii gloriarentur L., Lentulum et C. Marcellum consules creatos HIRT., non ego secundis rebus nostris gloriabor duos consules ... ab nobis sub iugum missos L., gloriantis quamlibet mulierculam vincere mollitiā H. ki se sme ponašati; z odvisnim vprašalnim stavkom: gloriatus est expergefactā e somno Caesoniā, quantum egisset, dum ea meridiaret SUET. – V pass. pomenu glōriandus 3 slave (pohvale) vreden: beata vita glorianda et praedicanda CI., nec in misera vita quidquam est praedicabile aut gloriandum CI., tamquam ... inhonesta glorianda (sint) AUG.

Opomba: V pozni lat. tudi segloriari = gloriari: IUL. VAL.

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

gniti glagol
1. (razkrajati se) ▸ rohad, rothadČe preveč zalivamo, začne rastlina gniti. ▸ Ha túl sokat öntözzük, a növény elkezd rohadni.
Če se hrana ne more prebaviti, gnije. ▸ Ha az étel nem tud megemésztődni, rothadásnak indul.
Trupla so pustili gniti na soncu. ▸ A holttesteket hagyták a napon bomlani.

2. izraža negativen odnos (životariti) ▸ rohad, rothadDo smrti bom gnil v zaporu. ▸ Élete végéig a börtönben fog rohadni.
Tako dolgo že gnijem doma, da sem možnosti za službo zelo vesela. ▸ Már olyan régen rohadok otthon, hogy nagyon örülök a munkalehetőségnek.

go² [gou] samostalnik
hoja tek; odhod; požirek, grižljaj; vrstni red; moda; dejavnost, energija; napad bolezni
sleng izpit

all the go velika moda
on the go v teku
a capital go prijetna zadeva
at the first go-off v samem začetku
it was a near go malo je manjkalo, za las je šlo
is it a go? smo se sporazumeli?, velja?
Great (Little) go glavni (sprejemni) izpit (na univerzi)
to have a go at s.th. lotiti se česa
it's no go tako ne gre, nima smisla
a pretty go presenetljiva zadeva
quite the go čisto navadno
a rum (ali queer) go čudna zadeva
that's the go je že tako na svetu

good¹ [gud] (primernik better, presežnik best) pridevnik
dober; ljubezniv; koristen, zadovoljiv, precejšen, znaten, obilen; zdrav, kreposten; zapeljiv; pravi, veljaven; svež, nepokvarjen; cel

all in good time vse o pravem času
as good as skoraj, tako rekoč
pogovorno good and popolnoma
to be as good as one's word biti mož beseda
good at, a good hand at spreten, mojster v čem
good cheer veseljačenje, požreševanje, krokanje, popivanje; pogum
a good deal precej
in good earnest čisto resno
be good enough to... bodi tako dober in...
so far so good doslej je še vse v redu
to feel good biti dobre volje
good for veljaven za
good for nothing zanič, neraben
good for you odlično
good form lepo vedenje
Good Friday veliki petek
from (ali on) good authority iz dobrega vira
with a good grace z dobro voljo
good gracious (ali heavens) za božjo voljo!
to hold good dobro se obnesti, obveljati
good humour dobra volja
his good lady njegova žena
good looks lepa zunanjost
to make good uspešno izvršiti
the good man of the house hišni gospodar
to have a good mind to do it imeti najboljši namen kaj storiti
good people škrati
as good as a play zabaven (prizor)
trgovina your good self vaša cenjena firma (v pismih)
good speed! mnogo sreče!
that's a good'un! ta je dobra!
to throw good money after bad razmetavati denar, zapravljati
to do a good turn izkazati ljubeznivost
good night! lahko noč!
good Lord! zaboga!
good for you! prav imaš
a good turn usluga
pogovorno good and ready popolnoma pripravljen

gôr adv. ➞ gori

1. (izraža gibanje proti višjemu kraju) su:
hoditi po stopnicah gor in dol andare su e giù per le scale
ekst. gor in dol qua e là

2. gor — dol:
en dinar gor ali dol, kaj bi gledal e crepi l'avarizia!
prijatelj gor, prijatelj dol amici quanto vuoi ma non ti posso accontentare
pren. eden gor, drugi dol, je že tako na svetu il mondo è fatto a scale, chi le scende e chi le sale
PREGOVORI:
zdravje po niti gor, po curku dol il male viene a carrate e va via a once

goskica samostalnik
1. (mladič; majhna gos) ▸ kisliba [mladič] ▸ kis liba [majhne rasti] ▸ libácska
V kurniku za hišo ima gos in gosaka z dvema goskicama. ▸ A ház mögötti tyúkólban van egy liba és egy gúnár két kislibával.

2. izraža negativen odnos (nepreudarna, nespametna ženska) ▸ libácska
Zanj sem samo goskica, ki tako ali tako nič ne ve. ▸ Buta kis liba vagyok számára, aki semmit sem tud.