Franja

Iugurtha -ae, m Jugúrta, Numidijec, Mastanabalov nezakonski sin, nečak in posinovljenec kralja Micipse, ki si je nezakonito prisvojil vse numidijsko kraljestvo; ko ga je Sula pod Marijevim vrhovnim poveljstvom ujel, je na grozen način umrl v Rimu: S., Ci., L. ep., Vell., Val. Max., Fl. — Od tod adj. Iugurthinus 3 Jugurtov, jugurtinski, z Jugurto, o Jugurti: bellum S., coniuratio Ci. Jugurti v prid, Sallusti historia Gell.

iungō -ere, iūnxī, iūnctum (gr. ζυγ-, prim. ζεύγνυμι = iungo, ζυγόν jarem, ζευκτός = iunctus, lat. iugum, iumentum [iz *iugmentum], iugerum, iugulum, iūxtā [iz *iūgistā], iūxtim, con-iu(n)x, sl. igo)

I.

1. jarmiti, vpreči (vpregati), objarmiti, ujarmiti: iunge iuvencos V., iuncti boves O., T., iuncta iuga bina O. dve volovski vpregi, iuncta iuga Cat., iunge pares et coge gradum conferre iuvencos V.; o konjih: Lucr., Erichthonius primus ausus est quattuor iungere equos V., i. equos ad currum Plin.; z dat.: curru equos V. v voz vpreči; od tod iuncta iumenta N. ali samo iuncta Plin. iun. dvovprega, vprežni par, vprežna dvojad, iunctos equos conscendere V. vprežni voz; o drugih živalih: iunctae columbae O. ali iuncti leones V. golobja vprega, levja vprega, camelos ad currum ali canes quaternos ad currum i. Lamp., sibi et leones et tigres Lamp., iuncti cycni O.; toda: vulpes iungere, lisice vpreči; preg. o čem nemogočem; occ.
a) (voz) napreči (naprezati): iuncta vehicula mille capiuntur L., reda equis iuncta Ci., currus albis equis iunctus L.
b) most na kobilah (= opornikih) narediti (izdelovati), na polah mostiti: fluvium ponte iungere Cu., L. pole (kobile, opornike) položiti (polagati) preko reke; tudi: pontem iungere V., T. most na kobilah izdelovati.

2. metaf. (o ljubezni in zakonu) (z)vezati, združiti (združevati), poročiti (poročati): feminam secum matrimonio (in matrimonio Cu.) L., Deïopeiam conubio iungam (sc. tibi) V., torus iunxit te mihi O.; refl.: cui se dignetur iungere Dido V.; med.: amanti iungi O., cum impari iungi L., columbae in amore iunctae Pr.; metaf. (prim. maritare) iuncta ulmus O. s trto poročen, iuncti amores Tib. —

II.

1. zavez(ov)ati, spojiti (spajati), združiti (združevati); s konkr. obj.: tigna bina inter se iungit C., naves carris iunctis devehere C., membra O., mortua corpora vivis V., res inter se Ci., uniones inter se Sen. ph. Pomni: oscula iungere O. poljubiti (poljubljati), pes cum pede iunctus O. noga pri nogi, dextrae dextram (dextras) V. roki si poda(ja)ti, cursum equis iungere L. v teku se ujemati s konji (sl.: konje dohajati v teku), libellum epistulae Plin. iun. pridati, equum equo C. konja za konjem priganjati, crescendo iungi O. skupaj (z)rasti, iungi humero, lateri alicuius O. pridružiti se komu, fossas saltu iungere Stat. skočiti čez … , gradūs Sil. skupaj (hod)iti. Kot voj. t. t.: copias (arma) alicui iungere L. združiti (strniti) se s kom, si Hasdrubal Hannibali iunctus esset L. ko bi se bil združil z … , sibi exercitum iungere Vell.; pesn.: tibi iungere castra paro V. hočem se združiti s teboj, alicuius castris sua iungere Vell., Tarchon iungit opes V.; o krajih = mejiti na kaj, biti blizu česa: Iano loca iuncta O., iuncta aquilonibus arctos O., Italia Dalmatis iuncta Vell., hortulus, qui Academiae iunctus fuit Ap., fundos iungere Petr. pokupiti = longos fines agrorum Lucan.; časovno: združiti (združevati), zvrstiti, razvrstiti (razvrščati): noctem diei plerumque iungere Val. Max., diei noctem pervigilem Iust., somnum morti Petr., consularem praetextam praetoriae Vell., consilio belli bellum Vell., iunge puer cyathos Stat., laborem Plin. iun. ne prekiniti; occ.
a) (v ljubezni) (z)družiti: corpus i. in abs. iungere O., Lucr. telesno se (z)družiti, spojiti (spajati) se.
b) zapreti: iunctae fenestrae H.
c) (rane) zdraveč zapreti (zapirati), skleniti (sklepati), zdraviti: vulnera Stat., orae iunctae Cels.; z abstr. obj.: ut cum illo commodo dolor animi iungeretur Ci., cum hominibus nostris consuetudines, amicitias, res rationesque iungebat Ci., so mu bila skupna, iuncta cum viribus ars O.; z abl.: est vis probitate iungenda Ci., improbitas scelere iuncta Ci., insania iuncta stultitiā Ci.; z dat.: priori posterius, posteriori superius non iungitur Ci., indignatio iuncta conquestioni Ci.

2. metaf. (v prijateljstvu ali sorodstvu) združiti (združevati), zediniti (zedinjati), skleniti (sklepati): sanguine iunctus O. soroden po krvi, puer puero amicitiā iunctus O., qui et sermonis et iuris societate iuncti sunt Ci., qui se tecum omni scelere iunxerunt Ci., haec res et iungit, iunctos et servat amicos H., Rosianum artissimo vinculo tua in me beneficia iunxerunt Plin. iun., ab usu modico tibi iunctus O.; politično: povezati se, z(a)vezo skleniti s kom; med. in refl.: foedere iungi alicui L., se alicui iungere Eutr., se contra Romanos Tuscis Samnitibusque i. Eutr.

3. (s prolept. obj.) skleniti (sklepati), ustanoviti (ustanavljati): Latinum pacem cum Aeneā, deinde affinitatem iunxisse L., per hos iuncta societas L., foedera iungere O., L., amicitiam cum aliquo iungere Ci.

4. zložiti (zlagati), sestaviti (sestavljati), (z)vezati: iuncta verba Ci., iungitur (verbum) ex corrupto et integro, ut malevolus Q., verba in exitu iungantur Q. — Od tod adj. pt. pf. iūnctus 3

1. zvezan, spojen, združen; v zvezi z inter se: corpora inter se iuncta Ci.; s cum: natura cum alio iuncta Ci., iunctior cum exitu Ci.; z abl.: improbitas scelere iuncta Ci.; z dat.: aër mari iunctus Ci., ponto iunctior O. bliže morja, equis rheda Ci., indignatio conquestioni Ci., sapientiam iunctam habere eloquentiae Ci.

2. metaf. sprijaznjen, povezan s kom, zvezan, zaupen, iskren: frater tibi iunctus amore O., iunctissimus comes O., iunctissima pectora O., his qui erant philosopho Tauro iunctiores Gell.; subst. iunctissimi T. najbližji sorodniki.

3. kot ret. t. t.: lepo povezan (sestavljen): oratio Ci.

iūs², iūris, n (stlat. jous, prvotno ievos, potem iovos, gen. iovesis, iz tega iūs, iūris po sinkopi; prim.: lat. iūstus, iūrgō)

1. (človeško) pravo (naspr. fās božje pravo), zakonilo, (pravno) ustanovilo (določilo), pravda: omnia humanitatis iura violare Ci., iura dare H., V. ustavo dati, principia iuris Ci., ius anceps novi, causas defendere possum H., ius ac fas colere L., ius ac fas omne delere Ci., contra ius fasque Ci., S., hoc fas ac iura sinunt V., ius bonumque (pravo in pravičnost) apud eos non legibus magis quam naturā valebat S., condere nova iura L., natus in libero populo inter iura legesque L., ius discere Aug. učiti se pravo(znanstvo) (v Rimu); occ. (kolekt.)
a) pravna ustanovila (določila), zbirka zakonov: ius Flavianum Ci. (fasti in legis actiones, ki jih je l. 304 zapisal Gnej Flavij).
b) pravni nazori, pravna pravila, pravo: ius gentium Ci. mednarodno pravo, ius civile Ci. državljansko pravo, ius publicum H. državno pravo, ius hominum Ci. naravno pravo, ius praetorium Ci. od pretorjev izdana pravna pravila, ius humanum et divinum Ci., S., ius necessitudinis Suet., omnium iurum atque legum fictor Pl., iure nostro Ci. po našem (rimskem) pravu, iure agere cum aliquo Ci. proti komu sodno postopati, s tožbo prijeti ga, vložiti tožbo proti komu.

2. occ. pravica (kot predmet sodne razsodbe): quod is, qui bellum geret, imperavit, id ius ratumque esto Ci. bodi pravnomočno, summum ius, summa inuiria Ci. (iz Ter.), ius dicere Ci. ali reddere L. ali pesn. iura dare O. izreči (izrekati) sodbo, soditi, razsoditi (razsojati), deliti pravico, iure uti Ci. strogo po zakonu ravnati, ius petere Ci. razsodbo zahtevati, de iure respondere Ci. dajati pravne odgovore, populis aequata duobus iura O., regia iura Quiriti O.

3. meton.
a) sodišče (kot kraj): Pl., in ius de suā re numquam ivit N., in ius adiit Ci., in ius vocare Ci., (adversarius eum) rapit in ius H. ga vleče pred sodišče, in ius ambulare Ter.
b) pravne zahteve, pravna pravica, nadpravica, predpravica, svoboščina: ius suum armis exsequi C., ius suum retinere Ci., populus Rom. ius suum recuperabit Ci., ius suum persequi Ci. uveljaviti (uveljavljati), de suo iure cedere Ci., suo iure decedere L., ius suum tenere, obtinere Ci., omnia pro suo iure agere Ter. strogo se držati svoje pravice, ius dare alicui rei Sen. ph., Lucan. stvari pomagati do pravice, dovoliti kaj, iura communia Ci. enake pravice, iura (ius) belli Ci.; ius est (z inf.) prav je, dovoljeno je, sme se, pravično je: Cat. fr., Ci., L., Suet.; (z ACI): Ter.; alicui ius est (z inf.) nekdo ima pravico, za nekoga je prav(ično), dovoljeno mu je, sme: Ci., V., H., O.; tako tudi istuc ius est ali meum ius est (z ut s cj.): Pl., Ter.; z objektnim gen.: ius auxilii, agendi cum plebe, materiae caedendae, sententiae dicendae L., ius emendi Q., ius muneris O. pravica darovanja, spolium iuris mei O. do katerega imam pravico, ki mi pristoji; pesn.: ius caeli O. pravica do … ; s subjektnim gen.: implorare iura libertatis Ci. pravice svobodnjakov, auspiciorum iura turbare Ci.

4. occ.
a) pravica = moč, oblast: sui iuris esse Ci. biti samosvoj, biti samostojen, in paucorum ius atque dicionem concedere S., ius de tergo ac vita habere L. imeti oblast nad kaznovanjem in smrtjo, aliquem proprii iuris facere Iust. samostojnega narediti; toda: aliquem sui iuris facere Vell. koga podjarmiti, podvreči si; tako tudi: tot undique gentes iuris habere sui velle Lucan. podvreči si, hoteti spraviti pod svojo oblast; pesn.: ius et moderamen equorum O.; tudi ius in aequora O. nad morjem.
b) (kolekt.) pravno stanje: eodem iure sunt, quo fuerunt Ci., uxores eodem sunt iure, quo viri Ci., iura coniugalia O., muliebria L.; v političnem smislu: civitas optimo iure Ci. polnopravna, ius Latii (Latinum) T. omejeno pravno stanje latinskih poldržavljanov.

5. abl. iūre po pravici: si iure posses eum accusare Ci., admissus est nemo; iure id quidem Ci., suo iure Ennius sanctos adpellat poëtas Ci. po vsej pravici, id ei merito atque optimo iure contigit Ci., iusto iure L.

6. iūs iūrandum jur. t. t. (pravnomočna) prisega: est ius iurandum adfirmatio religiosa Ci., Galli ius iurandum sibi datum esse dixerunt Ci., tirones iure iurando accepto (ko se jim je priseglo) nihil iis nocituros hostes se Otacilio dediderunt C., ius iurandum concipere T. obrazec za prisego napisati, iure iurando interposito L. po … , inter se fidem et ius iurandum dare C., ius iurandum offerre, ius iurandum oblatum non recipere Q., ius iur. ab adversario exigere aut recusare Q., ius iur. remittere Icti., magnā voce iurare verissimum pulcherrimumque ius iur. Ci., praestare more sollemni ius iurandum Plin. iun., agere de uxoribus sollemne ius iur. Gell., ius iur. servare N., conservare Ci., N., violare Ci., ius iur. alicui praeire Plin. iun. narekovati, fidem astringere iure iurando Ci., psephismata iure iurando constricta Ci., se iure iur. constringere Lamp.; tudi ločeno: ius igitur iurandum Ci., iurisque iurandi Ci.

Opomba: Dat. sg. iūre v stari formuli iure dicundo: L., Suet., Gell.; gen. pl. iurum: Pl., Cat. fr.

ivre [ivr] adjectif pijan; omamljen

ivre mort pijan ko mavra
ivre comme une soupe pijan ko klada
à moitié ivre pol pijan
ivre d'enthousiasme, de joie, de sang (figuré) pijan od navdušenja, od veselja, krvi
tituber comme un homme ivre opotekati se kot pijanec

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izdáti (koga) to betray, žargon to sell someone, to split on someone; (sokrivce) žargon to shop, to grass on; (pustiti na cedilu) to leave in the lurch, to desert, to forsake; (denar) to spend, to expend, to disburse, to defray; (knjigo itd.) to edit, to publish, to issue, to bring out; (delnice, bankovce) to issue; (proglas) to promulgate, to issue (a proclamation ali manifesto); (nalog) to decree, to ordain, to give orders; (zakon) to enact, to decree; (skrivnost) to let out, to disclose, to divulge, to reveal

izdáti diplomo to grant (ali to award) a diploma
izdáti proglas to issue a proclamation
izdáti ukaz to give an order
izdáti predpise to enact rules, to pass regulations
izdáti priporočila to issue recommendations
izdáti zakon to pass a law
zopet izdáti knjigo to republish (ali to reprint) a book
izdáti se to betray oneself, to give oneself away, to let the cat out of the bag
izdal se je, ko mi je rekel nekaj, česar ni hotel reči he gave himself away by blurting out something he had not intended to tell me
izdáti se za to pretend (ali to claim) to be, to pose as, to pass oneself off as (zdravnika a doctor)

izíći ìzīdēm, izídi, izídoh ȉzīde, izìšao izìšla
1. iti: izići u šetnju; izašli su u bioskop, u kino
2. iti (ven, iz), oditi iz: otac je izišao iz sobe vrlo oprezno, gotovo na prstima
3. iziti: izišla je knjiga iz štamparije; izišlo je sunce; mjesec će skoro izići
4. izbruhniti: izišle su boginje
5. končati se: sve će se dobro izići; sve će na dobro izići
6. postati: iz njega je izišao dobar dak; krivo ne može nikad na pravo izići
7. zbledeti: izišla je boja
8. nastati: odatle bi mogao izići veliki istočni rat
9. zrasti: Stojan je izišao lep i ugledan mladić
10. stopiti: žene su izišle na prozore
11. stopiti pred oči: kad sam prolazio ulicom, izicde mi slika vojvodanskih sela
12. miniti: izišla je godina dana; od onoga dogadaja izišlo je deset godina
13. izgubiti se: ovo je izišlo iz običaja
14. izstopiti: izići iz manastira; zbog slabog materijalnog stanja morao je izići iz škole; igrač je morao izići iz igre
15. opraviti s kom: izići s kim na kraj; s njim ću lahko izići na kraj
16. priti: kad je izišao sa robije, čekali su ga novi zadaci ko je prišel iz ječe ..., ko je odsedel ...; izići s kim na mejdan sprejeti s kom dvoboj; izišao je na glas nadaleko na daleč je zaslovel; već su po stranama gdje je bio pijesak i slabija zemlja izišli sa srpom že so v krajih ... začeli žeti; dune vjetar i odnese galiju bogzna kuda, da za tri mjeseca nije mogla izići na svoj pravi put se ni mogla vrniti na pravo pot; ti izidi na visoku kulu povzpni se na visok stolp; izići s predlogom predlagati; izići pred narod stopiti pred ljudstvo; kula je izišla iz svoga temelja stolp je zrasel iz temelja; izići iz noći preživeti noč; koliko izide to sve skupa koliko znaša to vse skupaj; ako bi se ostalo pri usvojenoj praksi, onda bi izašlo da nosioci zemaljskih kandidatskih lista ne mogu učestvovati pri senatorskim izborima če bi se ostalo pri sprejeti praksi, bi to pomenilo, da ...; on je izišao iz naroda on izhaja iz ljudstva

izminúće s konec: poslije -a primirja potem ko je premirje minilo

izolirati glagol
1. (pri bolezni) ▸ elszigetel, izolálKadar posumimo, da gre za steklino, moramo psa izolirati od ljudi in drugih živali. ▸ Amikor veszettségre gyanakszunk, a kutyát el kell szigetelni az emberektől és a többi állattól.
Bolnike je treba popolnoma izolirati, ker se virus hitro širi in je v slini, blatu in krvi bolnikov. ▸ A betegeket teljesen el kell szigetelni, mivel a vírus gyorsan terjed, és megtalálható a betegek nyálában, székletében és vérében.

2. (izločiti iz družbe) ▸ elszigetelEvropska unija se ne sme izolirati od drugih držav v Evropi. ▸ Az Európai Uniónak nem szabad elszigetelődnie Európa többi országától.
Ne izolirajte se v svoji pisarni, poiščite navdih v ljudeh. ▸ Ne szigetelődjön el a saját irodájában, keressen ihletet az emberekben!

3. (z zaščitnim materialom) ▸ szigetel, leszigetel, körbeszigetelOkvir grede izoliramo s stiroporom ali folijo z zračnimi mehurčki. ▸ Az ágyást habszivaccsal vagy légbuborékfóliával szigeteljük körbe.Objekt bo treba toplotno izolirati, zamenjali bomo tudi vsa okna. ▸ Az épületet hőszigetelni kell és az összes ablakot ki kell cserélni.Kako naj izoliramo bakrene cevi za toplo vodo oziroma centralno kurjavo? ▸ Hogyan szigeteljük a meleg víz, illetve a központi fűtés rézcsöveit?

4. v kemiji, v biologiji (izločiti snov) ▸ izolálTestirancu vzamemo kri in iz nje izoliramo celice z jedrom. ▸ A vizsgálati alanytól vért veszünk és izoláljuk a sejtmaggal rendelkező sejteket.Eterično olje lahko iz posušene rastline izoliramo z destilacijo z vodno paro. ▸ Az illóolaj a szárított növényből vízgőz-desztillációval izolálható.Ko je Ramsay iskal argon, mu je uspelo tudi prvič izolirati helij, in sicer medtem ko je segreval mineral klevit. ▸ Az argonnal kapcsolatos kutatása során Ramsay-nek először sikerült a héliumot is izolálnia a cleveit nevű ásvány hevítésével.

5. (razločiti od celote) ▸ elkülönít
Raziskovalci poskušajo izolirati kognitivne procese, ki so v ozadju motivacije. ▸ A kutatók megpróbálják elkülöníteni a motiváció mögött álló kognitív folyamatokat.
Stranke so najprej izmenjale stališča, nato pa izolirale glavna razhajanja. ▸ A felek először megbeszélték álláspontjaikat, majd meghatározták a fő nézetkülönbségeiket.
V plesu je težko izolirati izključno jazzovske prvine, deloma zaradi improvizacijske narave. ▸ A táncban – mivel részben improvizatív jellegű – nehéz elkülöníteni kizárólag a jazzelemeket.

izskakováti (-újem) | izskóčiti (-im) imperf., perf.

1. saltare fuori, saltare da; fuoriuscire:
izskakovati iz letala, iz vlaka saltare dall'aereo, dal treno
pren. oči bi se mu skoraj izskakale, ko ga je videl all'incontrarlo aveva gli occhi fuori dalle orbite

2. slogarsi

izvedenec samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ szakértőPovezane iztočnice: sodni izvedenec

2. (dober poznavalec) ▸ szakértő, hozzáértő
Postal sem izvedenec v tem, kako postati neviden. Lahko sem po dve uri preždel ob kavi, štiri ob kosilu, pa me je natakarica komaj opazila. ▸ Szakértő lettem abban, hogyan váljak láthatatlanná. Akár két órán keresztül is gubbaszthattam a kávém mellett, és a pincérnő alig vett észre.
Izvedenec za duhovne zadeve postajaš, ko spoznavaš človeka - farana v njegovih vsakdanjih aktivnostih. ▸ Vallási dolgokban úgy leszel hozzáértő, ha az egyházközösség tagját a mindennapi tevékenysége során ismered meg.

izvršeno dejstvo frazem
(kar izvemo, ko je že opravljeno) ▸ kész tényTo počnejo brez ustreznih dovoljenj za posege v prostor, ljudi postavijo pred izvršeno dejstvo. ▸ Ezt a környezeti beavatkozásra vonatkozó megfelelő engedélyek nélkül teszik, készt tények elé állítva az embereket.

J, j [ži] masculin črka j

le jour J dan, ko se mora začeti napad, vojna ali kaka druga važna akcija

jáma (-e) f

1. fossa, buca:
cesta je polna jam la strada è piena di buche

2. grotta, caverna:
kraška, podzemeljska jama grotta carsica, ipogea
geogr. Postojnska jama grotta di Postumia

3. (obzidan prostor v tleh za zbiranje česa) fossa, pozzo:
apnena jama calcinaio
gnojnična, greznična jama fossa biologica, pozzo nero
kompostna jama fossa per la composta
lužilna jama vasca di lisciviatura
parilna jama vasca di vaporizzazione
sušilna jama vasca di essicazione

4. (prostor, kjer se kaj koplje, pridobiva) cava, pozzo, miniera:
gramozna, peščena, šotna jama cava di ghiaia, di sabbia, di torba
jama za sneg neviera

5. (grob) fossa, tomba:
izkopati jamo scavare la tomba
spustiti krsto v jamo calare la bara nella tomba

6. pren. (bivališče, zbirališče) covo:
jama razbojnikov covo di malviventi, di briganti
jama hudodelstev focolaio del crimine

7. lov. tana (del tasso, della volpe)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
evf. pomagati komu v jamo mandare qcn. all'altro mondo
grad. gradbena jama scavo di fondazione
ledena jama caverna ghiacciata
livna jama forma (fossa) da fonderia
avt. revizijska, servisna jama fossa di riparazione
suha jama caverna asciutta
vodna jama caverna con corsi d'acqua
volčja jama trappola per lupi
PREGOVORI:
kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade chi scava la fossa agli altri ci casca egli stesso
če slepec slepca vodi, oba v jamo padeta se un cieco guida l'altro, tutt'e due cascano nella fossa
pijanec se spreobrne, ko se v jamo zvrne ubriaco ravveduto, ubriaco morto

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

jáviti (-im) | jávljati (-am)

A) perf., imperf. (sporočiti, sporočati kaj uradnega javnim organom) comunicare, notificare, trasmettere, riferire; parlare

2. pog. (ovaditi, ovajati; prijaviti, prijavljati) denunziare

B) jáviti se (-im se) | jávljati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. (uradno priti na določeno mesto; prijaviti, prijavljati se) presentarsi:
javiti se na izpit presentarsi all'esame
javiti se na policiji presentarsi alla polizia; costituirsi
voj. žarg. javiti se na zdravniški pregled marcare visita

2. (dati, dajati kako sporočilo o sebi po pošti, po telefonu) scrivere; rispondere:
ko prideš v Ameriko, se javi appena giunto in America, scrivi
odložil je slušalko, ker se ni nihče javil depose la cornetta perché nessuno rispondeva

je¹

1. sploh (kdaj)

2. (od) nekdaj, seit je, seit eh und je od nekdaj

3. je ... je/je ... desto/je ... um so čim ... tem, bolj ko ... bolj

4. je nach glede na (kaj); je nachdem kot nanese

5. je zwei po dva; für je 10 na vsakih 10 mehr denn je bolj kot sploh kdaj

jemati se² (jêmljem se) vzeti se (poročati se) im Begriff sein zu heiraten
ko sta se jemala als sie heirateten ➞ → vzeti se²

jesen samostalnik
1. (letni čas) ▸ őszTabor smo iz pomladi prestavili na jesen. ▸ A tábort tavaszról őszre halasztottuk.
Kdo ve, kaj nas čaka na jesen, ko vode tukaj rade podivjajo. ▸ Ki tudja mi vár ránk ősszel, amikor itt a vizek meg szoktak vadulni.
Povezane iztočnice: astronomska jesen

2. (obdobje glede na dogajanje) ▸ őszOkoljskega ministra čaka burna politična jesen. ▸ A környezetvédelmi minisztert viharos politikai ősz várja.

jeune [žœn] adjectif mlad; mlajši, junior; mladosten; figuré nezrel, naiven, otročji; masculin mladič(živali); (pluriel)

les jeunes mladi(na), naraščaj
de jeunes amours mlada ljubezen
une coiffure jeune mladostna pričeska
dans mon jeune temps ko sem bil mlad
jeune âge masculin mladostna doba
jeune barbe (familier) mlečnozobec, zelenec
jeune fille dekle, mladenka
jeune homme mladenič
jeune premier (théâtre) mladosten ljubimec
de jeunes mariés mlada poročenca
Dupont jeune Dupont mlajši (junior)
elle a l'air jeune, elle fait jeune videti je mlada
avoir son petit jeune homme biti (malo) pijan
que vous êtes jeune! kako ste naivni!