Franja

dolgočasnež samostalnik
(kdor je nezanimiv) ▸ unalmas alak
Monotono življenje je za dolgočasneže in ne more zadovoljiti moje sle po doživetjih. ▸ A monoton élet unalmas alakoknak való, és nem tudja kielégíteni kalandvágyamat.
Kdor v šoli nima mobilnega telefona, velja za dolgočasneža. ▸ Akinek nincs mobiltelefonja az iskolában, unalmas alaknak számít.

dolgoprogaš samostalnik
1. v športu (o teku) ▸ hosszútávfutóJe navdušen dolgoprogaš, ki je v karieri pretekel že več kot 20.000 kilometrov. ▸ Lelkes hosszútávfutó, aki karrierje során már több mint 20.000 kilométert futott le.

2. v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv-
Dolgoprogaši bodo v Španiji v treh tednih preplavali skoraj 300 kilometrov. ▸ A hosszútávúszók Spanyolországban három hét alatt majdnem 300 kilométert úsznak le.
Osem dni sem bil brez treninga v vodi, kar je za dolgoprogaša smrt. ▸ Nyolc napig nem edzettem vízben, ami egy hosszútávúszó számára végzetes.

3. (vozilo) ▸ nagy hatótávolságú, távolsági, maratoni
Med Airbusovimi dolgoprogaši z 250 do več kot 500 sedeži so poleg letal A330 še A350 XWB in A380. ▸ Az A330-as mellett az A350 XWB és az A380-as is a nagy hatótávolságú repülőgépek közé tartozik 250-től indulva akár 500-nál is több ülőhellyel.
Vsa notranjost dokazuje, da so imeli v mislih dolgoprogaša, ustvarjenega za udobna potovanja. ▸ Az egész belső tér azt bizonyítja, hogy egy távolsági, kényelmes utazásokra szánt járművet terveztek.
Kolo je pravi dolgoprogaš, odlikuje ga tudi sistem vzmetenja z enim vrtiščem, zaradi katerega so okvare neprimerljivo redkejše. ▸ Ez egy igazi maratoni kerékpár egycsapszeges felfüggesztési rendszerrel, amely összehasonlíthatatlanul ritkábbá teszi a meghibásodásokat.

4. (kdor dela kaj dolgoročno) ▸ elkötelezett, kitartó
V glasbi obstaja akutno pomanjkanje dolgoprogašev, tistih, ki bi delali na dolgi rok. ▸ A zenében akut hiány van az elkötelezett zenészekből, azokból, akik hosszú távon dolgoznának.
V politiki ne moreš biti dolgoprogaš, če nisi dovolj inteligenten. ▸ Nem lehetsz hosszú távon sikeres a politikában, ha nem vagy elég intelligens.
Nič kaj dobro pa se ne piše niti dolgoprogašem, ki spijo več kot osem ur na noč. ▸ A hosszan alvó emberek, akik nyolc óránál többet alszanak egy éjszaka, szintén nem járnak jól.
Ste zelo nadarjena in bistra oseba, težava je v tem, da niste dolgoprogaš. ▸ Ön nagyon tehetséges és okos ember, a probléma az, hogy nem kitartó.

dolgotrajno brezposelni stalna zveza
pogosto v množini (kdor je brez zaposlitve več kot leto) ▸ tartós munkanélküli

doma

1. v hiši, stanovanju, kraju: zu Hause, zuhause
biti doma zu Hause sein, zaradi bolezni: das Zimmer/Haus hüten
počutiti se kot doma sich heimisch fühlen, pri kom: ein und aus gehen bei, na nekem področju, v neki stroki: bewandert sein in
kot doma wie bei Muttern
počutiti se kot doma (vgnezditi se) es sich gemütlich machen
… biti doma das Daheimsein … (težko mu je biti doma das Daheimsein fällt ihm schwer)
tisti, ki je ostal doma der Zuhausegebliebene

2.
doma narejen [selbstgemacht] selbst gemacht
doma zvarjen [selbstgebraut] selbst gebraut
doma pečen [selbstgebacken] selbst gebacken
doma vzrejen/pridelan selbstgezogen
doma spleten [selbstgestrickt] selbst gestrickt
doma sešit selbstgenäht, [selbstgeschneidert] selbst geschneidert
doma spreden selbstgesponnen
doma zaklan selbstgeschlachtet
|
kadar mačke ni doma, miši plešejo wenn die Katze fort ist, tanzen die Mäuse
ljubo doma, kdor ga ima trautes Heim Glück allein

domá à la maison, chez soi

ali je doma? est-il chez lui?
počutite se kakor doma, bodite kakor doma faites comme chez vous, prenez vos aises, ne vous gênez pas
v matematiki je doma il est fort en mathématiques
doma narejeno fait à la maison, familiarno fabrication maison
ljubo doma, kdor ga ima on n'est nulle part si bien que chez soi

domá adv.

1. a casa, in casa:
doma pri starših in casa dei genitori

2. (v domačem kraju, v domači deželi) in casa; in patria; da noi, dalle nostre parti, nel nostro paese, nel paese nativo:
osnovno šolo je obiskoval doma la scuola elementare la frequentò nel paese nativo
kaj izdelovati doma fabbricare, produrre in patria, nel paese
šport. igrati doma giocare in casa

3. (po rodu):
biti doma iz bogate hiše provenire da famiglia benestante
od kod si doma? di dove sei?, da dove vieni?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pog. biti doma v čem essere forte in qcs., intendersi di qcs.
počutiti se kakor doma sentirsi come a casa propria
PREGOVORI:
povsod je dobro, doma je najboljše a ogni uccello suo nido è bello
ljubo doma, kdor ga ima casa mia, casa mia, per piccina che tu sia tu mi sembi una badia

dormire

A) v. intr. (pres. dōrmo)

1. spati:
dormire come un ghiro, come un masso, della grossa spati kot polh, kot klada, kot jazbec
dormirci sopra pren. prespati kaj

2. spati, biti nedejaven:
su, non dormire! daj no, zgani se!

3. pren. biti brez skrbi:
puoi dormire tranquillo lahko spiš brez skrbi
dormire tra due guanciali biti brez skrbi

4. umreti, biti mrtev:
dormire nel Signore umreti v Gospodu

5. pren. spati, mirovati, počivati:
i campi dormono sotto la neve polja počivajo pod snegom
la pratica dorme da più di un anno zadeva miruje že več kot leto dni

B) v. tr. prespati:
dormire la grossa spati mirno spanje
dormire il sonno del giusto spati spanje pravičnika
dormire il sonno eterno spati večno spanje
PREGOVORI: chi dorme non piglia pesci preg. kdor hrka, ta ne srka

drâgo
1. prisl. drago, ljubo: drago mi je što si došao
2. členek, poudarja poljubnost, koli: tko mu drago ko mu drago kdor koli; koliko mu drago kolikor koli; gdje mu drago kjer koli

dražilec samostalnik
1. (kdor sodeluje na dražbi) ▸ árverező
Pri večini predmetov na dražbi je bil uspešnejši od drugih dražilcev, uporabljal je šifro 888. ▸ A legtöbb tárgy esetében sikeresebb volt a többi árverezőnél, a 888-as kódot használta.
Sopomenke: dražitelj

2. (voditelj dražbe) ▸ árverésvezető, kikiáltó
Dražbo smo zaprli za javnost na željo dražilca. ▸ Az árverésről az árverésvezető kívánságára zártuk ki a nyilvánosságot.
Sopomenke: dražbar, dražitelj

3. (snov) ▸ irritatív anyagNajpogostejši sprožilci astme so dražilci iz okolja, virusne okužbe in telesna vadba. ▸ Az asztma leggyakoribb kiváltó okai a környezetben lévő irritatív anyagok, a vírusfertőzések és a testedzés.

4. (kar spodbudi reakcijo) ▸ indukáló dolog
Razstava v galeriji je pravzaprav zgolj dražilec ali spodbujevalnik neposredne komunikacije z javnostjo. ▸ Egy galériában rendezett kiállítás tulajdonképpen csupán ösztönzi a közönséggel való közvetlen kommunikációt.

dražitelj samostalnik
1. (kdor sodeluje na dražbi) ▸ árverezőDražbe se bodo lahko udeležili dražitelji, ki bodo pravočasno vplačali varščino. ▸ Az árverésen azok az árverezők vehetnek részt, akik időben befizetik az óvadékot.
Sopomenke: dražilec, dražbar

2. (voditelj dražbe) ▸ árverésvezető, kikiáltó
Sopomenke: dražilec, dražbar

drúg (-a -o)

A) adj.

1. altro:
druge izbire ni non c'è altra scelta
zaenkrat nimam drugega dela per ora non ho altro da fare

2. (ki se po lastnosti razlikuje od določenega) altro, diverso:
poizkusiti na drug način provare in un altro modo

3. (ki v kaki skupini obstaja poleg navadnega in se od tega razlikuje) altro:
šole in drugi vzgojni zavodi le scuole e gli altri istituti educativi

4. pog. (tuj) altro, estraneo:
na starost je moral živeti pri drugih ljudeh da vecchio dovette vivere con estranei
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne razumeti drugega jezika kot palice intendere soltanto l'argomento della forza
pog. biti v drugem stanju essere incinta, in stato interessante
zapihal je drug veter sono cambiate le circostanze
z drugimi besedami in altre parole
biti drugih misli cambiare idea
pog. pren. to je pa druga pesem (questo) è un altro paio di maniche
PREGOVORI:
drugi kraji, druge navade paese che vai usanze che trovi

B) drúgi (-a -o) m, f, n

1. altro:
mi se strinjamo, drugi pa niso zadovoljni noi siamo d'accordo, gli altri invece non sono contenti
želite še kaj drugega? desidera altro?
(pri naštevanju) nudimo hrano, stanovanje in drugo si offre vitto, alloggio ecc.

2. (z nikalnico poudarja omejenost na navedeno) altro:
drugega ne zna kakor veseljačiti non sa far altro che gozzovigliare

3. (izraža medsebojno razmerje) uno... altro:
bojita se drug drugega hanno paura l'uno dell'altro
odhajajo drug za drugim se ne vanno uno dopo l'altro
pejor. drug drugega sta vredna uno è peggio dell'altro
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
če ste manjkali zaradi bolezni, je pa druga se è stato assente perché malato è un'altra cosa
pog. fanta ni drugega kot tolšča il ragazzo è proprio un ciccione
ni za drugo, kakor da čepi doma è buono soltanto a starsene tappato in casa
reči med drugim dire fra l'altro
PREGOVORI:
kdor drugim jamo koplje, sam vanjo pade chi scava la fossa agli altri ci casca dentro egli stesso

družabni kronist stalna zveza
(kdor poroča o družabnih dogodkih) ▸ társadalmi krónikás

duhovitež samostalnik
lahko ironično (kdor se šali ali izvaja potegavščine) ▸ szellemes ember, szellemes alak, szellemeskedő
Se je pa zato našel duhovitež, ki je obesil - kolo na drevo. ▸ De akadt egy szellemes alak, aki a kerékpárt egy fára akasztotta fel.
"Če bi bil drek zlato, bi se reveži rodili brez riti," se glasi znani grafit neznanega duhoviteža. ▸ „Ha a szar arany lenne, a szegények segg nélkül születnének” – szól egy ismeretlen szellemeskedő ismert graffitije.
Ker so člani zasedbe veliki šaljivci in duhoviteži, jim je težko postavljati resna vprašanja. ▸ Mivel a csapattagok nagy mókamesterek és pojácák, nehéz komoly kérdéseket feltenni nekik.
Pazniki so planili nadenj, češ da je uničil neprecenljivo umetnino, duhovitež pa je šele na policijski postaji priznal, da je šlo za prvoaprilsko šalo. ▸ Az őrök rárontottak, mert tönkretett egy felbecsülhetetlen értékű műkincset, a szellemes alak azonban csak a rendőrállomáson vallotta be, hogy egy április elsejei tréfáról van szó.

durare

A) v. intr. (pres. duro)

1. trajati; vzdržati; obdržati se:
stoffa che dura trpežno blago

2. vleči, zavleči se:
la faccenda dura da un'eternità zadeva se vleče že celo večnost
durare da Natale a S. Stefano biti kratke sape

3. trdovratno vztrajati:
durare nello scherzo še naprej se šaliti

B) v. tr.

1. knjižno potrpeti, prenašati:
durare fatica mučiti se
durare fatica a guadagnarsi il pane z muko si služiti kruh
durare fatica a credere težko verjeti

2.
durarla vzdržati:
non la durerà a lungo ne bo dolgo zdržal
PREGOVORI: ogni bel gioco dura poco preg. vsake zabave je enkrat konec
chi la dura la vince preg. kdor vztraja, uspeh osvaja

dvakrat zweimal
dvakrat toliko doppelt [soviel] so viel, das Doppelte
dvakrat večji doppelt so groß
dvakrat na mesec/teden/ leto zweimal monatlich/wöchentlich/jährlich
➞ → desetkrat
bolje dvakrat kot enkrat doppelt genäht hält besser
kdor hitro da, dvakrat da wer rasch gibt, gibt doppelt

dvákrat adv. due volte:
pren. dvakrat strašen udarec un colpo durissimo
govorjenje, ki je dvakrat nič un dicorso vacuo, futile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ne bi rekel dvakrat, da se ne bo pritožil reclamerà di sicuro, scommetterei che reclamerà
pren. ne dati si reči dvakrat non farselo dire due volte
bot. dvakrat nazobčani list foglia doppiamente dentata
PREGOVORI:
dvakrat da, kdor hitro da non sa donare chi tarda a dare; bis dat, qui cito dat
samo v mlinu se dvakrat pove a buon intenditor poche parole

embrasser [ɑ̃brase] verbe transitif obje(ma)ti; poljubiti; zaje(ma)ti, obsegati, vsebovati; izbrati; sprejeti

s'embrasser objeti se, poljubiti se
embrasser quelqu'un sur la bouche, sur le front poljubiti koga na usta, na čelo
embrasser la cause de quelqu'un pridružiti se komu, potegniti s kom
embrasser du regard zaobjeti s pogledom
embrasser un métier izbrati si poklic
nos recherches embrassent un domaine très large naše raziskovanje zajema zelo široko področje
qui trop embrasse mal étreint (proverbe) kdor preveč objame, ničesar ne zajame

emigrant samostalnik
(kdor se izseli v tujino) ▸ emigránsJe politični emigrant, večino svojega življenja je preživel v Argentini. ▸ Politikai emigráns, aki élete nagy részét Argentínában élte le.
Eno največjih evropskih pribežališč za emigrante je Italija. ▸ Olaszország az emigránsok egyik legnagyobb európai menedékhelye.
Sopomenke: izseljenec

entendeur [ɑ̃tɑ̃dœr] masculin, vieilli oseba, ki doume, razume

à bon entendeur, salut! kdor ima ušesa, naj posluša! (poudarja grožnjo)

epulō -ōnis, m (epulum)

1. reditelj pri pojedini: III viri ali VII viri epulones Ci., L., Plin. iun., Gell. trojica, pozneje sedmerica svečenikov v Rimu, ki so pri javnih igrah skrbeli za pojedino in pri tem gledali na red; sg.: epulo: Enn. ap. Varr., triumvir epulo L.

2. kdor se rad udeležuje pojedin, pojedež, snedež, gostnik: Ci. ep., Ap.