Franja

državni uradnik moški spol die Staatsbeamte
zakon o državnih uradnikih das Beamtengesetz
imeti status državnega uradnika beamtet sein
s statusom državnega uradnika beamtet

duél duelo m ; lance m de honor

duel s pištolo duelo a pistola
izzvati na duel koga provocar a duelo a alg

dušik samostalnik
(plin) ▸ nitrogénOdziv pridelka na gnojenje z dušikom je bil razmeroma majhen. ▸ A termény a nitrogénműtrágyázásra viszonylag alacsony reakciót mutatott.
Pri zgorevanju goriv v avtomobilskih motorjih atmosferski dušik reagira s kisikom, pri čemer nastaja dušikov oksid (NO). ▸ Az autó motorjában az üzemanyag elégetésével a légköri nitrogén reakcióba lép az oxigénnel és nitrogénmonoxid keletkezik.
Na koreninah stročnic živijo bakterije, ki vežejo dušik iz zraka. ▸ A hüvelyesek gyökerén olyan baktériumok élnek, amelyek megkötik a levegő nitrogénjét.
Sopomenke: N
Povezane iztočnice: mineralni dušik, tekoči dušik

dvig moški spol (-a …)

1.
s tal ipd. das Aufheben, das Anheben
samega sebe: die Erhebung; v zrak: das Steigen, das Ansteigen, der Anstieg, der Aufstieg

2. s hranilne knjižice, računa ipd.: die Abhebung, die Behebung ( Geldabhebung, Geldbehebung,gotovine Barabhebung, rok za dvig die Behebungsfrist, potrdilo o dvigu die Behebungsquittung)

3. cen, davkov, pristojbin die Erhöhung, das Anheben

4. tehnika bata: der Hub; der Hochgang

5. roke pri glasovanju: das Handerheben, Handaufheben, das Handzeichen (glasovati z dvigom roke durch Handzeichen/Handaufheben/Handerheben abstimmen)

6.
šport tezni dvig das Drücken

dvígati dvígniti to lift (up); to raise; to pull up; (nekaj težkega) to heave, to hoist

dvígati, dvígniti denar to draw money
dvígati, dvígniti znesek to withdraw a sum; (roke, glavo) to raise, to lift, to hold up
dvígati, dvígniti roko na koga to raise oneself hand at someone; (oči) to raise, to lift
dvígati, dvígniti na rame to hoist on one's shoulders; (s škripcem, vitlom) to hoist
dvígati, dvígniti zastor to raise the curtain
dvígati, dvígniti sidro to weigh anchor, to heave anchor
dvígati, dvígniti se (dim) to rise, to go up; to ascend; to stand
zgradba, ki se dviga nad vsemi drugimi a building that overtops all the others; (teren ipd.) to rise, to slope; (oseba) to rise, to get up
dvígati, dvígniti se proti to stand up against, to revolt, to rebel against, to protest (against)
vsi so se dvignili, ko so zaigrali državno himno every one rose to his feet when the national anthem was played
dvígati, dvígniti se v zrak to soar

dvoj|ec [ó] moški spol (-ca …) šport čoln: der Zweier
dvojec s parnimi vesli der Doppelzweier

dvójec (čoln)

dvójec s krmarjem pair with cox(swain); ZDA double scull

dvójec (-jca) m

1. šport. due:
dvojec s krmarjem, brez krmarja due con, due senza
dvojni dvojec due di coppia

2. lov. doppietta:
napraviti dvojec fare una doppietta

dvojezičen pridevnik
1. (v dveh jezikih) ▸ kétnyelvűOtroci hodijo v dvojezične šole večinoma iz okoliških vasi. ▸ Többnyire a környékbeli falvakból járnak a gyermekek a kétnyelvű iskolákba.
Še dodaten pomemben mejnik pa je bilo leto 2011, ko so na avstrijskem Koroškem postavili dvojezične napise. ▸ A másik fontos mérföldkő 2011 volt, amikor kétnyelvű feliratokat helyeztek ki az ausztriai Karintiában.
Revija je dvojezična (slovensko-angleška) in postavljena tudi na svetovni splet. ▸ A folyóirat kétnyelvű (szlovén–angol), és a világhálón is elérhető.

2. (ki zna dva jezika) ▸ kétnyelvűOpravila sem tudi delno vodene intervjuje z nekaj vzgojitelji v vrtcih in s starši iz dvojezičnih družin. ▸ Részben vezetett felméréseket készítettem néhány óvodapedagógussal és szülőkkel a kétnyelvű családokból.

dvosòben de deux pièces

dvosobno stanovanje appartement moški spol de deux pièces
dvosobno stanovanje s kuhinjo un deux-pièces cuisine

ekonomíja economy; (znanost) economics pl (s konstr. v sg ali pl)

politična ekonomíja political economy
domača ekonomíja housekeeping, domestic economy
ekonomíja s prostorom (časom, delovno silo) economy of space (of time, of labour); (farma) farm

ekonomizírati to economize; to save; to be sparing of; to use with economy

ekonomizírati (varčevati) denar to save money, to put money by, to cut down expenses, to be thrifty
ekonomizírati s časom in delovno silo to save time and labour
ne ekonomizírati not to spare

eks [é]
(s)piti na eks extrinken

ekspliciten pridevnik
1. (jasno izražen) ▸ explicit, egyértelmű, kifejezettPonujeni odgovori so zelo eksplicitni, v njih ni sprenevedanja, ni olepševanja. ▸ A felajánlott válaszok nagyon egyértelműek, nincs bennük színlelés, sem szépítés.Razpisni pogoji so bili zelo eksplicitni. ▸ A pályázati feltételek nagyon egyértelműek voltak.
Tokrat so prejeli eksplicitne grožnje s smrtjo na družbenih omrežjih. ▸ Ezúttal explicit halálos fenyegetéseket kaptak a közösségi médiában.

2. (preveč podroben) ▸ explicitVideo vsebuje eksplicitne prizore nasilja in nekaj golote. ▸ A videó explicit erőszakos jeleneteket és némi meztelenséget tartalmaz.Oglas naj ne vsebuje eksplicitnih erotičnih vsebin. ▸ A reklám ne tartalmazzon explicit szexuális tartalmat!Opozarjamo, da je vsebina posnetka zelo eksplicitna. ▸ Felhívjuk a figyelmét, hogy a videó tartalma nagyon explicit.

elektrofil samostalnik
kemija (delec s primanjkljajem elektronov) ▸ elektrofil

elevator moški spol (-ja …) tehnika der Elevator, der Höhenförderer, das Hebezeug; (dvižnik) der Heber
elevator s korci das Becherwerk
poševni elevator der Schrägaufzug

emigracija samostalnik
1. (izseljevanje) ▸ emigráció, kivándorlásPolitično nasilje in socialne razmere so sprožili emigracije v Avstralijo in Severno Ameriko. ▸ A politikai erőszak és a társadalmi körülmények idézték elő az Ausztráliába és Észak-Amerikába irányuló kivándorlást.

2. (življenje v tujini) ▸ emigrációTam je Brecht režiral drame, ki jih je napisal med emigracijo v ZDA. ▸ Brecht ott drámákat rendezett, amelyeket az USA-ban töltött emigrációja alatt írt.
Nasprotoval je fašizmu in zato živel v emigraciji. ▸ Ellenezte a fasizmust, ezért emigrációban élt.

3. (izseljenci) ▸ emigráció, emigránsok, kivándoroltakSlovenska emigracija do konca druge svetovne vojne pravzaprav ni imela pomembnejših časopisov. ▸ A szlovén emigrációnak a II. világháború végéig tulajdonképpen nem volt jelentősebb újságja.
Castro je dejal, da je nakup prijateljski odziv na prijateljsko gesto ZDA, s čimer je še bolj razbesnel kubansko emigracijo v ZDA. ▸ Castro azt mondta, hogy a vásárlás barátságos lépés az USA barátságos gesztusára, amivel még jobban feldühítette az USA-ban élő kubai kivándorlókat.

emigrirati glagol
(izseliti se v tujino) ▸ emigrál, kivándorolDve leti kasneje je preostanek družine emigriral v ZDA. ▸ Két évvel később a család többi tagja az USA-ba emigrált.
Leta so minevala in sultan je spričo političnih pritiskov emigriral v Pariz. ▸ Teltek az évek, és a szultán a politikai nyomások következtében Párizsba emigrált.

èn (êna -o) | êden (ênega) numer.; subst.

1. (izraža število ena) uno, una
a) (v samostalniški rabi):
ti si eden med mnogimi tu sei uno dei tanti
bilo je ena po polnoči era l'una di notte
stopati v koloni po eden marciare in fila indiana
b) (v prilastkovi rabi)
eno željo še imam ho un solo desiderio
slep na eno oko cieco di un occhio, guercio
c) (v medmetni rabi)
otroci so korakali en, dva i bambini marciavano un duè

2. (v zvezi z 'drugi') uno:
prevaža z enega brega Save na drugega traghetta da una riva della Sava all'altra
eni se smejejo, drugi jokajo gli uni ridono, gli altri piangono
(izraža medsebojno razmerje) eden drugega se bojita hanno paura l'uno dell'altro

3. pog. (s širokim pomenskim obsegom)
en dan je šel v mesto un (bel) giorno andò in città
pa zapojmo eno su, cantiamo una canzone
vse skupaj mi je eno figo mar non mi importa un accidente, un fico secco

4. pren. (enak, isti) stesso, medesimo, identico:
midva sva enih misli siamo tutt'e due dello stesso parere
zmeraj je na mizi ena in ista jed sempre la stessa zuppa in tavola

5. (nesestavljen del, cel) uno; intero; ininterrotto:
obleka v enem delu abito di un solo pezzo
kopalke v enem delu costume (da bagno) intero
pren. (v zvezi s 'sam') polarna zima je ena sama dolga noč l'inverno polare è una notte lunga e ininterrotta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. živeti tja v en dan vivere alla giornata
pren. metati vse v en koš fare di ogni erba un fascio
pren. v en rog trobiti s kom ululare con i lupi
z eno besedo (povedano) (detto) in breve
pog. staviti vse na eno karto puntare su una carta
pren. biti z eno nogo že v grobu essere con un piede nella tomba
povedati v eni sapi dire tutto d'un fiato
sovražnik številka ena nemico numero uno
pren. delati vse po enem kopitu fare tutto con lo stampo
vsi do enega so prišli sono venuti proprio tutti
pog. dati komu eno okrog ušes appioppare un ceffone a qcn.
pog. eno komu zagosti giocare un tiro a qcn.
vsi za enega, eden za vse tutti per uno, uno per tutti
PREGOVORI:
ena lastovka ne naredi pomladi una rondine non fa primavera

enáčba ecuación f

enačba 1., 2. stopnje ecuación de primer, de segundo grado
enačba s 3 neznankami ecuación a tres incógnitas
rešitev enačbe resolución f de la ecuación
rešiti enačbo resolver una ecuación