Franja

bràt (bráta) m (pl. brátje, bráti)

1. fratello:
rojeni brat fratello germano
starejši, mlajši brat fratello maggiore, minore
knjiž. hist. solunska brata Cirillo e Metodio
biti si podoben kakor brat bratu somigliarsi come fratelli, come due gocce d'acqua

2. (pripadnik istega ali sorodnega naroda) ekst. pl. connazionali, fratelli

3. pren. (kdor je soroden po mišljenju, usodi) fratello:
brata v nesreči fratelli nella sventura
brat po mleku fratello di latte
rel. bratje po Kristusu fratelli in Cristo

4. rel. fratello, confratello
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
hiša je med brati vredna milijon la casa come minimo vale un milione
kakor brata sva si siamo come due fratelli
pren. pivski, vinski brat beone, ubriacone
etn. deseti brat il decimo fratello
rel. češki bratje frati boemi
rel. manjši bratje fratelli minori, francescani
rel. usmiljeni bratje fratelli della Misericordia

bràt hermano m

mlajši (starejši, mlečni, nezakonski, telesni) brat hermano menor (mayor, de leche, bastardo, carnal)
brata dvojčka hermanos m pl gemelos
brat redovnik fraile m
usmiljeni brat hermano de la caridad
to je med brati vredno 1000 peset fam a precio de amigo vale mil pesetas

brati¹ (bêrem) prebrati (čitati) lesen; komu kaj vorlesen
še enkrat brati nachlesen
brati mašo (maševati) die Messe lesen
brati misli Gedanken lesen
brati med vrsticami zwischen den Zeilen lesen
brati z ust von den Lippen lesen
brati iz oči an den Augen ablesen
brati levite/kozje molitvice jemandem eine Gardinenpredigt halten, jemanden abkanzeln, jemandem die Leviten lesen, jemandem eine Standpauke halten

bráti (čitati) to read

skrbno bráti to peruse; (nabirati ipd.) to collect, to gather (in), to pick; (trgati) to pluck; to cull
bráti grozdje to gather grapes, to vintage
bráti hmelj to pick hops
bráti mašo to say mass
napačno bráti to misread
do konca bráti to read through
bráti zase (skrivaj) to read to oneself
bráti med vrsticami to read between the lines
to sem bral v časopisu I read it in the paper
ne zna ne bráti ne pisati he can neither read nor write
to se bere kot roman it reads like a novel
tvoja knjiga se mnogo bere your book is much read
bráti komu na obrazu to read someone's face
nedolžnost se mu bere na obrazu innocence is written all over his face, butter wouldn't melt in his mouth
hoteti bráti v besedilu nekaj, česar v njem ni to read something into a text
vsak večer berem očetu časopis every evening I read the paper to my father
rada ima, da ji kaj berejo she likes being read to

bráti (bêrem) imperf.

1. leggere:
brati na glas, črkovaje, gladko leggere ad alta voce, compitare, leggere speditamente
brati Danteja leggere Dante

2. (razumeti dogovorjene znake) leggere; interpretare:
brati zemljevid, diagram, grafikon leggere una carta, un diagramma, un grafico

3. pren. (ugotavljati po zunanjih znamenjih) leggre, comprendere, intuire:
brati z obraza, v očeh leggere nel volto, negli occhi

4. pren. (ugibati, napovedovati) leggere:
brati z dlani leggere la mano

5. (nabirati, trgati) raccogliere; nareč. vendemmiare:
brati jagode raccogliere le fragole
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
publ. evropski (beri: zahodni) modernizem il modernismo europeo ovvero occidentale
rel. brati mašo celebrare la messa
pren. brati komu levite, kozje molitvice rimproverare qcn., dare a qcn. una lavata di capo
pren. brati med vrsticami leggere tra le righe
PREGOVORI:
s hudičem ni dobro lešnikov brati dal cattivo è meglio tenersi alla larga

bráti (čitati) leer ; (trgati) coger ; (izbírati itd.) escoger

brati korekture corregir las pruebas
brati mašo decir (ali celebrar) (la) misa
misli brati leer el pensamiento
med vrsticami brati leer entre líneas
ta knjiga se z lahkoto bere este libro se lee con facilidad
to se bere kot roman cree uno estar leyendo una novela
brati komu levite reprender severamente a alg; fam sermonear a alg
brati iz roke leer en las rayas de la mano

brazd|a ženski spol (-e …) die Furche, za plugom: die Pflugfurche, (razor) die Ackerfurche; pomorstvo za plovili: das Kielwasser; kožna: die Hautleiste; die Rinne; (žlebič) die Rille, množina brazde die Rillung
brazd med ritnicama die Gesäßkerbe
(ris) der Zug; (žlebiček, utor) die Riefe; rastlinstvo, botanika die Narbe
po brazdah furchenweise
potegniti brazdo eine Furche ziehen

brcati žogo frazem
neformalno (igrati nogomet) ▸ focizik, labdát rúg
Portugalski zvezdnik je pri Sportingu brcal žogo med letoma 1997 in 2003. ▸ A portugál sztár a Sportingnál rúgta a labdát 1997 és 2003 között.
Veliko popoldnevov z očkom brcata žogo in se pretvarjata, da sta slavna nogometaša Barcelone. ▸ Sok-sok délután fociztak az apukájával, azt játszva, hogy a Barcelona híres labdarúgói.

brevir samostalnik
1. religija (molitev) ▸ breviárium, zsolozsmáskönyv
2. religija (molitvenik) ▸ breviárium, zsolozsmáskönyv
3. (temeljna literatura) ▸ breviárium, približek prevedka ▸ alapvető olvasmány
Vidmarjeve knjige so se prodajale za med ter so postale obvezen brevir za mlajše slovenske šahiste. ▸ Vidmar könyveit úgy vitték, mint a cukrot, és a fiatalabb szlovén sakkozók kötelező breviáriumává váltak.

brezplačni avtobus stalna zveza
(o vrsti prevoza) ▸ ingyenes busz
Kot že med poletjem tudi v decembru po kraju vozi brezplačni avtobus. ▸ Ahogy nyáron, úgy decemberben is ingyenes autóbusz közlekedik a városban.

brezposeln pridevnik
(ki je brez zaposlitve) ▸ munkanélküli, állástalanV klubu si brezposelne osebe tudi med seboj pomagajo in izmenjujejo informacije. ▸ A klubban a munkanélküli személyek egymást segítik és információkat cserélnek.
Odkar je mama brezposelna, živijo le od socialnih pomoči. ▸ Mióta az édesanya munkanélküli, csak a szociális támogatásból élnek.
Zaposlili so nekdanjega odvisnika in brezposelno žensko, starejšo od 50 let. ▸ Egy 50 év feletti, volt drogfüggő és munkanélküli nőt vettek fel.
V podobnem napadu je brezposeln Irec, William Hamilton, sprožil s smodnikom napolnjeno pištolo proti Viktorijini kočiji, ko se je vozila po cesti Constitution Hill v Londonu. ▸ Egy hasonló támadás során egy munkanélküli ír, William Hamilton egy lőporral töltött pisztollyal rálőtt Viktória hintójára, amikor az a londoni Constitution Hill úton hajtott.

brez primere stalna zveza
(o poudarjanju visoke stopnje) ▸ példátlan, példa nélküli, párját ritkító [samo v pozitivnem kontekstu]Že misel na kaj takega je bila politična predrznost brez primere! ▸ Már erre gondolni is példátlan politikai merészséget jelentett!
Da se mu je posrečil podvig brez primere, je začel spoznavati šele med novinarsko konferenco. ▸ Csak a sajtótájékoztatón kezdett rájönni, hogy példátlan teljesítményt ért el.

Britanija samostalnik
1. (Velika Britanija) ▸ Nagy-Britannia, Britannia
Se bodo odnosi med Britanijo in ZDA spremenili? ▸ Megváltoznak-e a brit–amerikai kapcsolatok?
Vsako leto v Britaniji izdajo uradno statistiko o kriminaliteti. ▸ Nagy-Britanniában minden évben kiadják a hivatalos bűnügyi statisztikákat.
Sopomenke: Velika Britanija

2. zgodovina (rimska provinca) ▸ Britannia
V severni provinci Britaniji se staroselska plemena, med katerimi so najbolj divji in neustrašni bojevniki Pikti, vse bolj upirajo zavojevalcem. ▸ Britannia északi tartományában az őslakos törzsek, köztük a legvadabb és legbátrabb harcosok, a piktek egyre nagyobb ellenállást tanúsítanak a betolakodókkal szemben.

brk samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajusz [állatoknál, főleg némely halaknál]
Sekretar je zelo mršav maček, ki ima le še dva brka, na vsaki strani smrčka po enega. ▸ A titkár egy szikár macska, akinek már csak két szál bajsza van, a pofácskája mindkét oldalán egy-egy.
Na dnu je ležalo nekaj velikih rib, med njimi som z dolgimi brki, sivim telesom in rjavimi progami. ▸ A tófenéken több nagy hal feküdt, köztük egy hosszú bajuszú, szürke testű, barna csíkos harcsa.
Povezane iztočnice: brčica

brouille [bruj] féminin razprtija, spor

être en brouille avec quelqu'un biti sprt, skregan s kom
mettre la brouille entre deux personnes zanetiti spor med dvema osebama

Bructerī -ōrum, m Brukterci, staro ger. ljudstvo med Lipo in spodnjo Emso: Vell., T., Plin. iun. (z gen. Bructerûm); sg. (kolekt.) Bructerus -ī, m Brukterec: Cl., Sid.; adj. Bructerus 3 brukterski: ea virgo (Veleda) nationis Bructerae T.

Bruder, der, (-s, Brüder) brat, ironisch bratec, unter Brüdern med brati; Bruder Leichtfuß lahkomiselnež; Bruder Lustig veseljak; warmer Bruder topli brat

bruire* [brɥir] (le nedoločnik in impf.) verbe intransitif šelesteti, šumeti, vršeti; brneti; (para) sikati

le vent bruissait dans les feuilles veter je šumel med listjem

brutto

A) agg.

1. grd, oduren:
una brutta donna grda ženska
un brutto romanzo slab roman
brutto cattivo! ti grdoba!
brutto bugiardo! lažnivec grdi!
brutto odore odvraten vonj
brutto tempo grdo vreme
brutta notizia slaba novica
brutta ferita grda rana
brutto male evfemistično tumor
brutto scherzo neslana šala
brutto momento slab, neprimeren trenutek
brutta copia osnutek, koncept
brutte carte slabe karte

2. pren.
fare una brutta figura osmešiti se, slabo se odrezati
avere una brutta cera slabo izgledati
vedersela brutta biti v škripcih
farla brutta a qcn. grdo jo zagosti komu
con le brutte zgrda, grobo
passarne delle brutte biti v težavah, preživljati hude čase

3. (moralno) grd, slab:
un brutto vizio grda razvada
una brutta azione grdo dejanje

B) avv.
guardare brutto grdo, hudo gledati

C) m

1. grdo:
distinguere il bello dal brutto razlikovati med lepim in grdim

2. slabo, oblačno vreme:
la stagione volge al brutto vreme se kvari
fa brutto slabo vreme je

3. (izraža nekaj negativnega)
il brutto è che težava je v tem, da
ha di brutto che njegova napaka je v tem, da

4. (f -ta) grd, neprikupen človek:
i belli e i brutti lepi in grdi
PREGOVORI: il diavolo non è così brutto come lo si dipinge preg. hudič ni tako črn, kot ga slikajo

bucca (būca) -ae, f (prim. gr. βύκτης tuleč, lat. būcina)

1. (napeto) lice (genae lice kot del obraza): Pl., Varr. fr., Pers., Iuv. idr., erant illi fluentes... buccae Ci., quin Iuppiter illis ambas iratus buccas inflet H., extenti buccarum sinus Plin. (o regljavih žabah), gemina quaedam buccarum inanitas Plin., durae buccae fuit Petr.; preg.: dicere (garrire, loqui, scribere), quidquid (quod) in buccam venerit Ci. ep., Mart., Aug. in elipt.: quidquid in buccam Ci. ep. kar pride komu na jezik (na misel).

2. met.
a) vulg. grižljaj, zalogaj: bucca panis Petr., Mart. ali placentae Mart.
b) (o osebah) kdor napihuje lica, licman, napetoličnež. α) cornicen: Iuv. β) o slabem odvetniku, ki se med govorom smešno razvnema: Iuv. γ) = zajedavec, prisklednik, skledolizec: Petr.