Franja

sojenica samostalnik
1. v mitologiji (bajeslovno bitje) ▸ sorstündér, sorsistennő
V neko hišo, koder je žena hotela roditi, so prišle sojenice. ▸ Ha egy házban egy nő szülni készült, megérkeztek a sorstündérek.
Takoj, ko se otrok rodi, mu sojenice usodijo, kaj bo iz njega. ▸ Amint a gyermek megszületik, a sorsistennők megjövendölik, mi lesz belőle.
Sopomenke: rojenica

2. literarno (o darovih, talentih ali usodi) ▸ sorsistennő, sorstündér
Pesnikovo prepričanje je, da so mu sojenice naklonile dar pesnjenja. ▸ A költő meggyőződése, hogy a költészet adományában a sorsistennők részesítették.
Sojenice so mu namenile v življenju vpletenost v pomembne prevrate. ▸ A sorsistennők a fontos államcsínyekben való részvételt szánták neki az életben.
Sopomenke: rojenica

soltar [-ue-, pp suelto] odvezati, iz-, s-pustiti (na prostost); izstreliti; izdati (denar); rešiti (uganko)

soltar una carcajada zakrohotati se
soltar una dificultad odstraniti težavo
soltar juramentos psovati, zmerjati, preklinjati
soltar (el) llanto v jok planiti
soltar piropos komplimente delati
soltar la risa (glasno) se zasmejati
soltar una sandez izblekniti nesmisel
soltar tacos (surovo) preklinjati
soltar la voz glas dvigniti
soltarse odvezati se, oprostiti se
soltarse a andar shoditi (otrok)
se le ha soltado la sangre kri se mu je ulila
se le soltó esta palabra ta beseda mu je ušla

suonato, sonato agg.

1. dopolnjen:
ha cinquant'anni suonati dopolnil je petdeset let

2. šport žarg.
ciclista suonato izčrpan kolesar
pugile suonato od udarcev omamljeni boksar, boksarsko kljuse

3. pren. bedast, poneumljen

sónce (-a) n

1. astr. ekst. (nebesno telo, svetloba, toplota, središče zvezdnih sistemov) sole:
Sonce in Luna il Sole e la Luna
Zemlja kroži okrog Sonca la terra gira attorno al sole
sonce je visoko na nebu il sole è alto nel cielo
lepa kot sonce bella come il sole
jasno kot sonce chiaro, lampante come il sole
sonce vzhaja, zahaja il sole sorge, tramonta
vstajati pred soncem alzarsi avanti l'alba
pren. dežela vzhajajočega sonca il Paese del sol levante
kam greš v tem soncu? dove vai con questo caldo?
biti zagorel od sonca essere abbronzato dal sole
majsko, jesensko, zimsko sonce il sole di maggio, autunnale, invernale

2. pren. (sreča, veselje) felicità, gioia:
to so otroci sonca sono figli del sole, sono gente felice

3. pren.
sonce svobode il sole della libertà
sonce sreče il sole della felicità
sonce upanja il sole della speranza

4. pod soncem (v adv. rabi za poudarjanje trditve) sotto il sole:
ni mu enakega pod soncem non ha uguali sotto il sole

5. pog.
višinsko sonce (kremenova svetilka) lampada di quarzo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. on je sonce, okoli katerega se vse vrti lui è un uomo influente, un pezzo da novanta
ni vreden, da ga sonce obseva è un perfido, un poco di buono
v njegovo sobo nikoli ne posije sonce la sua è una stanza buia, dove non arriva mai il sole
pog. sonce se jih je hitro prijelo si sono abbronzati presto
zmeraj ti ne bo sijalo sonce non avrai sempre fortuna
končno je vstalo sonce tudi za nas finalmente il sole brilla anche per noi, la fortuna arride anche a noi
ne bo več gledal sonca morrà
tri leta ni videl sonca è stato tre anni in galera, per tre anni ha guardato il sole a scacchi
rad bi še gledal sonce vorrei vivere ancora
pojdi mi s sonca togliti dal sole
sonce rimske države je takrat že zahajalo l'impero romano stava ormai declinando
pridobiti svoj prostor na soncu conquistarsi un posto al sole
nič lažjega pod soncem niente di più facile
nič novega pod soncem niente di nuovo sotto il sole, nihil novi sub sole
astr. Sonce je v Strelcu, stopi v znamenje Strelca il Sole è nel regno del Sagittario
geogr. polnočno sonce il sole di mezzanotte
PREGOVORI:
za dežjem sonce sije dopo la pioggia torna a risplendere il sole

sopportazione f

1. prenašanje; trpljenje

2. potrpljenje; toleriranje:
anche la mia sopportazione ha un limite tudi mojega potrpljenja je enkrat konec

sosed samostalnik
1. (oseba iz bližnje stavbe) ▸ szomszédZačetno delovanje in načrti so krepko razburili sosede tovarne. ▸ A kezdeti üzemelés és a tervek nagyon felzaklatták a gyár szomszédait.Sodnik je skušal sprta soseda zlepa pobotati. ▸ A bíró megpróbálta kibékíteni a két szomszédot.

2. ponavadi v množini (prebivalec sosednje države) ▸ szomszédKot vselej je bil spopad z našimi južnimi sosedi dramatičen. ▸ Mint mindig, most is drámai volt a déli szomszédaink közötti összecsapás.Za vse kandidatke velja, da morajo najprej urediti vse morebitne mejne spore s sosedi. ▸ Minden jelöltnek először rendeznie kell a szomszédjaival fennálló határvitákat.
Francozi ne marajo sosedov Angležev in njihovega jezika. ▸ A franciák nem szeretik angol szomszédaikat és az ő nyelvüket.

3. (oseba, ki je zraven druge osebe) ▸ szomszédDvoboj dveh sosedov na lestvici je odločal o obstanku v ligi. ▸ A tabellán szomszédos csapatok párharca döntött a ligában maradásról.
Ne motimo svojih sosedov z govorjenjem, če jim ni do pogovora. ▸ Ne zavarjuk beszélgetéssel a szomszédainkat, ha nincs kedvük hozzá.

4. (o delu pokrajine ali stavbi) ▸ szomszéd
Delavski dom je bližnji sosed občinske stavbe. ▸ A munkásszálló az önkormányzati épület közeli szomszédja.
Na vrhu se je prav pred menoj v polnem sijaju razkazoval najbližji sosed Triglav. ▸ A csúcson közvetlenül előttem teljes pompájában ragyogott fel a legközelebbi szomszéd, a Triglav.
Ta gora, ki ima za soseda grad z istim imenom, je čisto šiljasta in pravi nebni sveder. ▸ A szomszédos, a várral azonos nevű, magasba törő, keskeny hegycsúcs igazi égimeszelő.

5. (o rastlini) ▸ szomszédPoleg bazilike je paradižniku dober sosed v vrtu tudi peteršilj. ▸ A bazsalikom mellett a paradicsomnak a petrezselyem is jó szomszédja.
Ugoden sosed čebuli je motovilec. ▸ A madársaláta hasznos szomszédja a hagymának.
Paradižnik ima rad za soseda regrat, ker korenine ščiti pred škodljivci. ▸ A paradicsom jószomszédi viszonyokat ápol a pitypanggal, mivel megvédi a gyökereit a kártevők ellen.

sósed (-éda) m

1. vicino; dirimpettaio:
spori s sosedom liti, contrasti col vicino

2. pl. sosedi, sosedje vicini; finitimi:
naši italijanski sosedje i nostri vicini italiani
PREGOVORI:
dober sosed je boljši kot devet stricev casa che ha il buon vicino, val più qualche fiorino

specífičen (-čna -o) adj.

1. (poseben, svojevrsten) specifico, particolare:
beseda ima v tej zvezi specifičen pomen in questo contesto la parola ha un significato specifico
med. specifična bolezen malattia specifica
fiz. specifična teža peso specifico
fiz. specifična toplota calore specifico
fiz. specifični upor resistenza specifica

2. (značilen, tipičen) caratteristico, tipico, peculiare

sperpētua f

1. pog. toskansko smola:
ha la sperpetua addosso drži se ga smola

2. jamranje, tarnanje

spév (-a) m

1. canto:
pren. labodji spev canto del cigno

2. rel. canto religioso

3. lit. cantica, canto:
Božanska komedija ima tri dele in sto spevov la Divina Commedia ha tre cantiche e cento canti
Iliada ima 24 spevov l'Iliade ha 24 canti
spev o nimfah ninfale

spiga

A) f

1. bot. klas

2. absol. žitni klas:
il grano ha messo le spighe žito je šlo v klasje
spiga bianca (erba mazzolina, pannocchina) bot. mala oštrica, ježevica (Dactylis glomerata)
pavimento a spiga gradb. pod z vzorcem ribje kosti

B) agg. invar. obrt
punto spiga rebrasti vbod

spis samostalnik
1. (uradna listina) ▸ irat, ügyirat, iratanyagSodišče iz spisa ni ugotovilo, da bi bila zadeva nujna. ▸ A bíróság az iratból nem úgy ítélte meg, hogy sürgős lenne az ügy.

2. (literarno ali strokovno besedilo) ▸ írásPiše tudi likovne strokovne spise, kritike in knjige. ▸ Képzőművészeti szakcikkeket, kritikákat és könyveket is ír.

3. (šolska naloga) ▸ fogalmazásV šoli smo dobili nalogo napisati prosti spis o tem, kaj bomo, ko bomo veliki. ▸ Az iskolában azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy szabad fogalmazást arról, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk.

spodbúda (-e) f sprone, spinta, stimolo; incentivo; incoraggiamento:
otrok je potreben spodbude il bambino ha bisogno di incoraggiamento
spodbuda naložbam incentivo agli investimenti
pohvala je bila zanj močna spodbuda la lode fu per lui un forte stimolo

spodjédati (-am) | spodjésti (-jém) imperf., perf.

1. rodere, corrodere (di sotto):
voluhar spodjeda korenine l'arvicola rode, rosicchia le radici

2. scalzare (tudi pren.):
voda je spodjedla breg l'acqua ha scalzato la sponda
pren. spodjedati koga scalzare, screditare, rovinare qcn.

spodletéti (ne uspeti) fracasar, malograrse , (načrt tudi) frustrarse; salir mal; tener mal resultado

spodletelo mi je he fracasado; me ha salido mal el negocio; se ha frustrado mi plan; no he tenido éxito

spodóbiti se (-im se) imperf. refl. addirsi, attagliarsi, convenirsi; stare bene:
tako vedenje se ne spodobi un atteggiamento che non si conviene
ne spodobi se zehati na javnem mestu non sta bene sbadigliare in pubblico
nalogo je opravil, kot se spodobi ha fatto il compito come si conviene
človek, kot se spodobi un galantuomo, una persona perbene
kosilo, kot se spodobi un pranzo abbondante

spomín memoria f ; recuerdo m ; remembranza f ; reminiscencia f ; conmemoración f

spomini pl memorias f pl
po spominu de memoria
v spomin na en memoria de, a la memoria de; en recuerdo de; en conmemoración de
spomin na preteklost evocación f del pasado
vtisnjen v spomin impreso en la memoria
slab spomin falta f de memoria, memoria f flaca
imeti slab spomin ser flaco de memoria
moj spomin je kot rešeto soy muy flaco de memoria
spomin iz mladosti recuerdo m de juventud (ozir. de la infancia)
krajevni spomin memoria f local
popotni spomini recuerdos m pl de(l) viaje
imeti dober (slab) spomin tener buena (mala) memoria
imeti kratek spomin ser corto de memoria
izbrisati iz spomina borrar de la memoria
imeti v spominu tener en memoria
izgubiti kaj iz spomina olvidar a/c, perder el recuerdo de a/c
obdržati kaj v spominu conservar (ali retener) en la memoria a/c
ohraniti lep spomin guardar grato recuerdo
imeti dober spomin za datume (za imena) tener buena memoria para (ali retener bien) las fechas (los nombres)
poklicati komu kaj v spomin (spomniti koga na kaj) recordar a alg a/c, hacer recordar a alg a/c
poklicati si kaj (zopet) v spomin recordar (ali recordarse de) a/c
slaviti spomin conmemorar
uiti iz spomina borrarse de la memoria
ušlo mi je iz spomina se me ha ido de la memoria
če me (moj) spomin ne vara si mal no recuerdo, si la memoria no me es infiel

sportēllo m

1. vrata (kupeja, avtomobila, letala)

2. okence (v bankah, uradih); ekst. podružnica, filiala:
sportello automatico bankomat
la Cassa di risparmio ha aperto numerosi sportelli in tutta Italia hranilnica je odprla številne podružnice po vsej Italiji
chiudere gli sportelli zapreti blagajniška okenca
fare la coda davanti allo sportello čakati v vrsti pred okencem

3. umet. krilo (triptiha)

spotákniti (-em) | spotíkati (-am)

A) perf., imperf. sgambettare, fare lo sgambetto (a qcn.)

B) spotákniti se (-em se) | spotíkati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. inciampare, incespicare:
spotakniti se ob kamen inciampare in un sasso

2. scandalizzarsi (di), trovar da ridire

3. pren. mancare, tralignare:
samo enkrat se je spotaknila, zdaj pa vsi kažejo s prstom nanjo ha tralignato una sola volta e oggi è fatta oggetto dell'ignominia generale
spotakniti se pri branju ob neko besedo impappinarsi a leggere una parola

spreglèd (-éda) m

1. lapsus lat., svista

2. disattenzione, sbadataggine:
zaradi spregleda prometnega znaka je prišlo do nesreče ha provocato l'incidente non avendo visto il segnale stradale

3. condono; remissione:
spregled kazni condono della pena

4. pren.
biti, priti na spregled farsi vedere