Franja

Zadetki iskanja

  • zarota samostalnik
    (skrivni načrt) ▸ összeesküvés
    mednarodna zarota ▸ nemzetközi összeesküvés
    politična zarota ▸ politikai összeesküvés
    teorija zarote ▸ összeesküvés-elmélet
    žrtev zarote ▸ összeesküvés áldozata
    odkriti zaroto ▸ összeesküvést leleplez
    zarote in atentati ▸ összeesküvések és merényletek
    kovati zarotokontrastivno zanimivo összesküvést sző, összeesküvést sző
    Mu bo uspelo pravočasno razkriti smrtonosno zaroto? ▸ Sikerül idejében felismernie a halálos összeesküvést?
    V filmu je laže govoriti o zaroti, kakor pa prijateljem v obraz povedati, da si jih izdal. ▸ Könnyebb egy filmben összeesküvésről beszélni, mint a barátoknak a szemébe mondani, hogy elárultad őket.
    Sopomenke: spletka
  • zasloveti glagol
    (postati slaven) ▸ híressé válik, nevet szerez, hírnévre szert tesz
    zasloveti z romanom ▸ regénnyel híressé válik
    zasloveti z vlogo ▸ szereppel híressé válik
    zasloveti s filmom ▸ filmmel híressé válik
    zasloveti s pesmijo ▸ verssel híressé válik
    zasloveti v nadaljevanki ▸ sorozatban híressé válik
    zasloveti na televiziji ▸ televízióban híressé válik
    mednarodno zasloveti ▸ nemzetközileg híressé válik
    zasloveti kot igralka ▸ színésznőként híressé válik
    zasloveti po svetu ▸ világszerte híressé válik, világhíressé válik
    Zaslovel je tudi kot skladatelj in dirigent. ▸ Zeneszerzőként és karmesterként is nevet szerzett magának.
    Zaradi bloga je hitro zaslovela. ▸ A blogja hamar híressé tette.
    Hotel je zaslovel po svetu tudi zaradi prilagodljivosti in ustrežljivosti. ▸ A szálloda a rugalmasságáról és a segítőkészségéről is világhírűvé vált.
    Jez je tragično zaslovel zaradi nesreče, ki jo je povzročilo njegovo ugrezanje. ▸ A gát tragikus hírnévre tett szert egy baleset miatt, amelyet a gát süllyedése okozott.
    Ena od stvari, s katerimi je Churchill zaslovel, so bili njegovi govori. ▸ Churchill többek között a beszédeiről vált híressé.
    Čeprav je zaslovel v svetu filma, pa je bila njegova prva ljubezen glasba. ▸ Bár a film világában szerzett magának nevet, az első szerelme a zene volt.
  • zasoljen pridevnik
    1. (pretirano drag) ▸ borsos, drága
    zasoljena cena ▸ borsos ár
    zasoljen račun ▸ borsos számla
    krepko zasoljen ▸ igencsak borsos
    pošteno zasoljen ▸ ugyancsak borsos
    Lepa rjavolaska je z njim veliko klepetala po telefonu, tako da bo doma zagotovo dobila zasoljen račun za mobitel. ▸ A csinos, barna hajú lány sokat beszélgetett vele telefonon, úgyhogy biztosan borsos lesz a mobiltelefon-számlája.
    Turiste so letos najbolj motile zasoljene cene. ▸ A turistákat idén a borsos árak zavarták legjobban.

    2. (nespodoben) ▸ pikáns, csípős, fanyar
    zasoljeno vprašanje ▸ pikáns kérdés
    zasoljena zgodbica ▸ pikáns történet
    zasoljen humor ▸ csípős humor, fanyar humor
    Knjiga Šola za pijance je zbir humornih, zaostrenih in zasoljenih kratkih zgodbic o tem, zakaj, kdaj in kako se ljudje opijajo. ▸ A Művelt alkoholisták című könyv humoros, éles és pikáns történetek gyűjteménye arról, hogy miért, mikor és hogyan részegednek le az emberek.
    Politik in profesor, avtor nekaj zasoljenih citatov, se iz aktivne politike počasi umika. Svoja politična prepričanja je vedno izražal jasno in brez dlake na jeziku. ▸ A politikus és professzor, több fanyar idézet szerzője lassan visszavonul az aktív politikából. Politikai meggyőződését mindig világosan és minden fenntartás nélkül nyilvánította ki.

    3. (z izrazitim dodatkom) ▸ fűszerezett
    zasoljen s čim ▸ fűszerezi valami
    So pa – kot vedno – lepe stvari vedno zasoljene s kancem dekadence, čeprav večina današnjih pisateljev sploh ne ve, kaj je to. ▸ Mint mindig, a szép dolgokat egy csipetnyi dekadencia fűszerezi, bár a mai írók többsége azt sem tudja, hogy mi az.

    4. (o kemijski sestavi) ▸ sós, szikes
    Raziskovalci Kalifornijske univerze so namreč s kloniranjem ustvarili paradižnik, ki uspeva na zasoljenih tleh. ▸ A kaliforniai egyetem kutatói olyan paradicsomot hoztak létre klónozással, amely sós talajon is megterem.
  • zaštekati se povratni glagol
    neformalno (o dobrih odnosih) ▸ összespanol, kontrastivno zanimivojól kijön valakivel
    Res smo dobre prijateljice, zelo smo se "zaštekale". ▸ Valóban jó barátnők vagyunk, nagyon jól kijövünk egymással.
    Sicer pa nasploh nimam nikakršnih problemov, da se kjerkoli na svetu dobro "zaštekam" z ljudmi. ▸ Egyébként általában véve nem okoz gondot, hogy bárhol a világon „összespanoljak” az emberekkel.
  • zašušmariti glagol
    (slabo narediti; uničiti) ▸ pancserkedik, kontárkodik, elcsesz
    Eden od zdravnikov ji je predpisal precej dvomljiva zdravljenja, drugi pa je zašušmaril operacijo. ▸ Az egyik orvos megkérdőjelezhető kezelést írt neki elő, a másik pedig elpancserkedte a műtétet.
  • zato [ó]

    1. (iz tega vzroka/razloga) deshalb, deswegen, darum
    zato ker weil
    prav zato gerade deshalb/deswegen/darum, ebendarum, ebendeshalb

    2. (torej) folglich, mithin

    3.
    zato, da bi … um zu …

    4.
    pa zato/zato pa (nasprotno) hingegen, dagegen
  • zató à cause de cela, pour cette raison, pour cela, voilà (ali c'est) pourquoi

    prav zato pour cela même, précisément (ali justement) pour cela
    zato pa aussi, par conséquent, donc, partant
    zato ker parce que
    zato, da… afin que, pour que… (subjunktiv)
  • zató

    A) adv. perciò, per questo, pertanto, di conseguenza, appunto:
    termiti zelo hitro uničujejo les in so zato velika nadloga le termiti distruggono rapidamente il legno e sono perciò una calamità tanto grande
    rad bi nekaj vprašal. Kar daj, saj smo zato tukaj vorrei fare una domanda. Prego, siamo qui per questo
    če prebere vse knjige, zato še ne bo pameten anche se avesse letto tutti i libri del mondo non sarebbe saggio per questo
    razreda nisem izdelal, pa kaj zato non ho superato la classe. E allora?!
    uro sem zgubil. Nič zato ho perso l'orologio. Non fa niente
    to ni drobiž, to so milijarde! Saj zato non sono spiccioli, si tratta di miliardi. Appunto

    B) zató konj.

    1. (za izražanje vzročno-sklepalnega razmerja) perciò, pertanto:
    bil je zelo lačen, zato so mu dali jesti aveva una fame da lupo, perciò gli diedero da mangiare

    2. (v protivnem priredju) per questo; in compenso:
    piše malo, zato pa dobro scrive poco ma in compenso bene

    3. zato ker (v vzročnih odvisnih stavkih) perché:
    zakaj je manjkal? Zato ker je bil bolan perché non è venuto? Perché stava male

    4. zato da (v namernih odvisnikih) perché, affinché; per:
    zakaj ste zaprli okno? Zato da ne bi bilo prepiha perché ha chiuso la finestra? Per impedire giri d'aria
  • zavekati glagol
    1. pogosto v leposlovju (zajokati) ▸ felsír
    Ko zaveka otročiček, mu potisne dojko v usta. ▸ Amikor a kisded felsír, a szájába nyomja az emlőjét.

    2. pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ sopánkodik, siránkozik
    "Nos si mi zlomila!" je zavekal. ▸ „Eltörted az orrom!” – sopánkodott.

    3. pogosto v leposlovju (o rojstvu) ▸ világra jön, napvilágot meglát
    Ob 7.45 je na svet zavekalo novo dete. ▸ 7.45-kor jött a világra az újabb gyermek.
    Dan pa je bil očitno več kot naklonjen tudi porodnicam, saj je v 24 urah v porodnišnici zavekalo več kot tridesetkrat. ▸ A jelek szerint a vajúdó nők számára is eszményi volt a nap, mivel 24 óra alatt több mint 30 kisbaba látta meg a napvilágot.

    4. pogosto v leposlovju (o nastanku) ▸ napvilágot meglát
    Priznati moram, da sem v spletu našel še druge datume, ko naj bi mladi internet prvič zavekal, in različna imena "pravih očetov", ki so ga zaplodili. ▸ Be kell vallanom, hogy más dátumokat is találtam a világhálón arról, hogy mikor látott napvilágot először az internet, és az őt nemző „valódi apák” különböző neveire bukkantam.
  • zavestno prislov
    1. (namerno) ▸ tudatosan
    zavestno se odločiti ▸ tudatosan dönt
    zavestno se odreči ▸ tudatosan lemond
    zavestno se odpovedati ▸ tudatosan lemond
    zavestno se izogibati ▸ tudatosan kerül
    zavestno kršiti ▸ tudatosan megszeg
    zavestno zavajati ▸ tudatosan félrevezet
    zavestno lagati ▸ tudatosan hazudik
    zavestno zamolčati ▸ tudatosan elhallgat
    zavestno ignorirati ▸ tudatosan ignorál, tudatosan semmibevesz
    povsem zavestno ▸ teljes mértékben tudatosan
    iti zavestno v kaj ▸ tudatosan belemegy valamibe
    Sovražim ljudi, ki zavestno lažejo o velikih in pomembnih stvareh. ▸ Utálom azokat az embereket, akik nagy és fontos dolgokról tudatosan hazudnak.
    Sopomenke: namenoma

    2. (z zavedanjem; po lastni volji) ▸ tudatosan
    zavestno nadzorovati ▸ tudatosan felügyel
    zavestno zaznati ▸ tudatosan észlel
    zavestno dihati ▸ tudatosan lélegzik
    zavestno ali podzavestno ▸ tudatosan vagy tudat alatt
    zavestno ali nezavedno ▸ tudatosan vagy öntudatlanul
    Med premori oziroma oddihom od delovnih obveznosti zavestno globlje dihajmo. ▸ A szünetekben, illetve a munka közben tartott pihenő alatt tudatosan lélegezzünk mélyebben!
    Druge pa nočejo biti omamljene, ker so rade med porodom zavestno prisotne. ▸ Van azonban olyan, aki nem akarja, hogy elkábítsák, a szülés közben szeretnének tudatosan jelen lenni.
  • zavíst envy; invidiousness; jealousy, jaundice

    iz zavísti out of envy
    zelen od zavísti green with envy
    sama zavíst ga je he is eaten up with envy
    iz zavísti govoré tako škandalozne stvari o meni they say such scandalous things about me out of envy
    pozelenela je od zavísti it turned her green with envy
    počiti od zavísti to burst with envy
    zbuditi, zbujati zavíst pri kom to rouse someone's envy, to excite the envy of someone, to he the envy of someone
    bolje je zbujati zavíst kot pa usmiljenje better be envied than pitied
  • zavrníti to reject; to rebut; to refuse; (ponudbo, kandidata) to turn down

    zavrníti ponudbe to rebut someone's offers
    zavrníti pomoč (povabilo) to refuse help (an invitation)
    zavrníti prošnjo to refuse a request
    zasnubil jo je, pa ga je zavrnila he asked her to marry him but she turned him down
    zavrnili so nas we have been refused
    biti zavrnjen (odklonjen, dobiti »košarico«) to meet with (ali to receive) a rebuff, pogovorno to get the brush-off
  • zdaj1

    1. (ta trenutek) jetzt (do zdaj bis jetzt, zdaj končno jetzt endlich, takoj/prav zdaj gleich jetzt, zdaj že/šele/še jetzt schon/erst/noch, že/šele/še zdaj schon/erst/noch jetzt); (s tem trenutkom) nun (zdaj si ti na vrsti nun bist du an der Reihe, kaj praviš zdaj? was sagst du nun?); v preteklosti ali prihodnosti: nun (od zdaj sta bila prijatelja von nun an waren sie Freunde, zdaj ni bilo več umika nun gab es keinen Rückzug mehr, kaj pa zdaj? und was nun?)

    2. (dandanašnji) jetzt, heutzutage, nun
    včasih …, zdaj … früher …, nun/jetzt …

    3. (po vsem tem) nun, inzwischen, mittlerweile (položaj se je zdaj spet nekoliko popravil die Lage hat sich nun/inzwischen/mittlerweile wieder etwas gebessert)

    4.
    od zdaj (poslej) von hier an/ab
    za zdaj (zazdaj) einstweilen
    |
    ob/pri okoliščinah, kakršne so zdaj bei so gestalteten Umständen
    naj zdaj opišemo wir wollen jetzt beschreiben
    zdaj je pa zadosti! [Schluß] Schluss jetzt! Jetzt ist aber Feierabend!
    zdaj pa dajmo! jetzt gilt's!
    zdaj pa imaš da hast du den Salat
    zdaj pa resno/zares! Scherz beiseite!
    zdaj šele (zanalašč) nun erst recht
  • zdàj maintenant, à présent

    do zdaj jusqu'à maintenant (ali à présent), jusqu'ici
    od zdaj naprej à partir de maintenant, à partir de ce moment, dorénavant, désormais
    že zdaj dès maintenant, dès à présent
    za zdaj pour le moment (ali l'instant)
    zdaj … zdaj … tantôt … tantôt…
    zdaj pa zdaj de temps en temps, de temps à autre
    zdaj tu, zdaj tam par-ci, par-là, çà et là, ici et là
  • zdàj

    A) adv.

    1. adesso, ora; poc'anzi:
    ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
    zdaj je bil tu era qui poc'anzi

    2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
    zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

    3. (poudarja zahtevo) ora:
    zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

    4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
    tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
    si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
    še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

    5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
    pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

    6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
    zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
    zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

    7. zdaj ko ora che, dal momento che:
    zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    zdaj ali nikoli ora o mai più
    mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
    kaj pa zdaj? e ora?
    za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
    že zdaj fin d'adesso
    zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
    zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
    zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

    B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
    pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!
  • zdràv (zdráva -o) adj.

    1. sano:
    zdrav kot dren, kot riba sano come un pesce
    duševno, telesno, umsko zdrav sano di corpo e di spirito
    vrniti se živ in zdrav tornare sano e salvo
    zdrav želodec, zdravo srce stomaco sano, cuore sano
    zdravi klicenosec portatore sano

    2. (ki temelji na pozitivnem, normalnem) sano; buono:
    zdrava vzgoja sana educazione
    zdrav razum buon senso

    3. (ki koristi zdravju) sano, salubre:
    zdrav zrak, zdravo podnebje aria, clima salubre

    4. (ki ima bistvene pozitivne lastnosti ohranjene v polni meri) sano, schietto, solido:
    zdravo sadje frutta sana, schietta
    zdravo zidovje muri solidi

    5. (kot pozdrav ob slovesu)
    ostani zdrav! salve!; stammi bene!
    pa zdravi bodite! stateci bene!
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pog. pren. odnesti zdravo kožo salvare la pellaccia
    pren. ravnati po zdravi pameti agire assennatamente, con molto buon senso
    pog. ni zdrav, če ne nagaja ha la mania di fare dispetti
    zdrav duh v zdravem telesu mens sana in corpore sano
  • zdrávo inter. salve; ciao:
    zdravo, fantje! salve, ragazzi!
    pren. to moraš narediti ali pa zdravo fallo o vattene
    tako bo, kot pravim, pa zdravo sarà così come dico, punto e basta!
    oditi, ne da bi rekel zdravo andarsene senza salutare
  • zdržáti (-ím)

    A) perf.

    1. sopportare, sostenere; resistere (a):
    zdržati preizkušnje sostenere le dure prove
    zdržati mučenje sopportare le torture
    zid silovitega sunka ni zdržal la parete non resistette al terribile urto
    ta rastlina dolgo zdrži brez vode questa pianta resiste a lungo senza acqua

    2. resistere, tener duro, tener testa:
    zdržati konkurenco tener testa alla concorrenza

    3. (ostati kje kljub neugodnim okoliščinam) resistere:
    doma ne zdržim niti en dan več a casa non resisto più un solo giorno

    4. (biti sposoben premagati željo po čem) resistere, farcela:
    ne zdrži brez cigaret non ce la fa senza sigarette

    5. (ostati dober, uporaben) resistere; mantenersi, conservarsi (buono, utilizzabile):
    na hladnem bo meso zdržalo al freddo la carne si manterrà buona
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    denar mu ne zdrži pod palcem ha le mani bucate
    predstava ne zdrži kritike uno spettacolo che non regge alla critica
    ne zdržati pogleda abbassare gli occhi, non poter guardare in volto

    B) zdržáti se (-ím se) perf. refl.

    1. astenersi:
    zdržati se kajenja, pitja astenersi dal fumo, dagli alcolici
    zdržati se glasovanja astenersi dal voto

    2. trattenersi:
    rad bi odvrnil, pa se je zdržal stava per ribattere ma poi si trattenne
  • zedinjen pridevnik
    1. v političnem kontekstu (združen) ▸ egyesült, egyesített
    zedinjena Italija ▸ egyesült Olaszország
    zedinjena Nemčija ▸ egyesített Németország
    zedinjena Evropa ▸ egyesült Európa
    Med zedinjenimi državami je bil vzpostavljen večni obrambni in napadalni pakt. ▸ Az egyesült országok között örökös védelmi és támadási paktum jött létre.

    2. (enotnega mnenja) ▸ egységes
    Odbor je zedinjen o morebitnem decembrskem dvigu ključnih obrestnih mer. ▸ A bizottság egységes az irányadó kamatlábak esetleges decemberi emelésében.
    Nogometna družina je zedinjena - svetovno prvenstvo leta 2022 bo odigrano januarja ali februarja oziroma oktobra ali novembra. ▸ A labdarúgócsalád egységes – a 2022-es világbajnokságot januárban vagy februárban, illetve októberben vagy novemberben játsszák.
    Pravna stroka pa ni zedinjena, ali rimski statut mednarodnega kazenskega sodišča od nas zahteva uvedbo dosmrtnega zapora. ▸ A jogi szakma megosztott abban a kérdésben, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma előírja-e számunkra az életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.

    3. v verskem kontekstu (v verskem kontekstu) ▸ egyesült
    zedinjen z Bogom ▸ Istennel egyesült
    V Kristusu kot eni glavi bo zedinjeno vse, kar je v nebesih in kar je na zemlji. ▸ Krisztus által egy személyben egyesül minden, ami a mennyben és a földön van.
  • zelena magma stalna zveza
    (prehransko dopolnilo) ▸ zöldárpakivonat
    Zeleno magmo je mogoče dobiti v obliki prahu, obstaja pa tudi v obliki tabletk brez sintetičnih dodatkov. ▸ A zöldárpakivonat por formájában kapható, de szintetikus adalékanyagok nélküli tabletta formájában is létezik.