Franja

Tyndareus -eī (in Tyndarus -ī: Hyg., Lact.), m (Τυνδάρεος) Tindárej, sin Ojbala (Oebalus), kralj v Sparti; po izgonu iz Sparte se je poročil z Ledo, ki mu je rodila Kastorja, Poluksa, Heleno in Klitajm(n)estro: Acc. fr., Pac. fr., Ci., V., O. idr., Tyndarei gener (= Agamemnon) O. — Od tod

1. patron.
a) Tyndaridēs -ae, m (Τυνδαρίδης) Tindaríd, Tindarejev potomec (sin): Val. Fl., Tyndaridae Ci., H. ali Tyndaridae gemini O. ali Tyndaridae fratres O. = Kastor in Poluks; pren.: fortissima Tyndaridarum H. (o neki osvobojenki) najsrčnejša izmed Tindarejevega rodu = prava, pravcata Klitajm(n)estra.
b) Tyndaris -idis in -idos, acc. -ida, f (Τυνδαρίς) Tindarída, Tindarejeva potomka (hči); o Heleni: V., O.; o Klitajm(n)estri: O.

2. adj. Tyndarius 3 Tindárejev, tindárijski: fratres Val. Fl. brata Tindarida = Kastor in Poluks; pl. subst. Tyndariī -ōrum, m pesn. Tindárijci = Spartánci: Sil.

tyrannus -ī (gen. pl. -īum Pac. fr.), m (gr. τύραννος)

1. samovladar, samodržec, sprva brez negativnega stranskega pomena: Miltiades perpetuam obtinuerat dominationem tyrannusque fuerat appellatus, sed iustus N.; pesn. metaf. vladar, glavar, gospod, gospodar, knez: H., Lucan., Sen. tr. idr., Nomadum tyranni V., dextram tetigisse tyranni (= Aeneae) V., duc ad vestri ora tyranni Val. Fl., qui ferat Aeaei sociis responsa tyranni Val. Fl., amnes tecta tyranni intravere sui (= Neptuni) O., tyrannus Phrygius (= Laomedon) O.; o spartskem kralju Nabisu (Nabis): L.

2. occ. tirán, samosilnež, samosilnik, samodržec, trinog, despot, nasilnik, starejše okrótnik, stráhonja; današnji negativni pomen je beseda dobila predvsem zaradi tiranske oblasti Dionizija mlajšega: H., Sen. tr., Val. Max. idr., tulis (sc. Sicilia) multos et crudelis tyrannos Ci., tyrannus libidinosus crudelisque Ci., tyrannus saevissimus et violentissimus in suos L., crudelissimus omnium tyrannorum Phalaris Ci., animus noster modo rex est, modo tyrannus Sen. ph.; pl. tyranni tiráni tudi = samodržec z vso svojo rodovino in svojimi privrženci: ut tyrannos Thessaliae expellerent N.

ūber² -eris, abl. sg. nav. -ī, adj., adv. komp. ūberius, superl. ūberrimē (ūber1)

1. rodoviten, plodovit, ploden, plodonosen, obilen, poln, starejše rodovit; najprej o polju: ager L., agri laeti atque uberes Ci., laetae segetes et uberes agri Hier., agro culto nihil potest esse uberius Ci., uberrimum gignendis uvis solum Cu.; pl. subst. n uberrima: Val. Fl. najrodovitnejše pokrajine; pesn.: arbor uberrima pomis O., uberior aetas O. bujnejša; tudi uberrimus annus Ci.; enalaga o plodu: fructus Ci., fruges H., uberius provenit seges C.

2. metaf. obilen, bogat (s čim), poln, obsežen, obširen, znaten; o tekočinah: rivus H., (sc. amnis) uberior solito O., aquae O., guttae Lucr., fletus Sen. tr., uberius flere Ci. točiti obilnejše solze, bolj jokati; z abl.: Sulmo gelidis uberrimus undis O.; z gen.: lactis uberes rivi H.; o drugih konkr. pojmih: regio aeris ac plumbi uberrima Iust., onus Pl. težko, veliko, eques Masurius Sabinus ap. Gell. dobro rejen, debel, uberiores litterae, uberrimae litterae Ci. ep. obsežnejše, zelo obsežno; abstr.: artes Ci., ingenia Ci., Fr., motūs animi Ci., bellum Iust. obilen plen obetajoča, is quaestus, nunc est uberrimus Ter. največ nese, uberrima praemia victoriae Cu., quid uberius quam contra Antonium dicere? Ci. katera snov (tvarina) je obsežnejša (obilnejša), nullus … lucus est uberior quam de officiis Ci. nobena snov ni obsežnejša, haec pleniora atque uberiora Romam ad suos scribebant C. polneje in obširneje, quis uberior in dicendo Platone? Ci. se more ponašati z večjim obiljem besed kot Platon?, haec uberius disputantur Ci. obširneje, v širšem obsegu, C. Gracchus plenior et uberior est (sc. orator) T. (Dial.), locus tractatus uberrime Ci.

überzeugen prepričati (von o) (sich se); Leistungen: prepričevati, biti prepričljiv; überzeugt sein biti prepričan

ubijèditi ùbijedīm (ijek.), ubéditi ùbēdīm (ek.) (se) (rus.) prepričati (se): ubijediti koga u što, o čemu prepričati koga o čem

ubogati glagol
1. (o izpolnjevanju zahtev) ▸ engedelmeskedik, szót fogadTvoj starejši brat sem in ubogala me boš. ▸ A fivéred vagyok, és szót fogsz fogadni.
Zakaj so vojaki kljub vsem naporom še vedno ubogali svojega poveljnika? ▸ A katonák minden erőfeszítés ellenére miért engedelmeskedtek még mindig a parancsnokuknak?
Naprava je do popolnosti ubogala njene glasovne ukaze. ▸ A készülék teljes egészében engedelmeskedett a szóbeli utasításainak.

2. (o ustreznem odzivanju česa) ▸ engedelmeskedik
Če bi jo noge še ubogale tako kot včasih, bi odšla k polnočnicam. ▸ Ha a lábai még mindig úgy engedelmeskedtek volna, mint valaha, eljárt volna az éjféli misékre.
Ampak glava me zaradi žganja ne uboga. ▸ De a fejem a pálinka miatt nem engedelmeskedik.
Pritisnil je na zavoro, od tedaj naprej pa ga volan mercedesa ni več ubogal. ▸ Rálépett a fékre, de attól fogva a Mercedes kormánya nem engedelmeskedett neki.

3. (upoštevati pri svojem ravnanju) ▸ hallgat, követ Ubogala je nasvet, se oglasila in napisala podrobno poročilo o dogodku. ▸ Hallgatott a tanácsra, jelentkezett és részletes jelentést írt az eseményről.
Poslušajte svojo intuicijo in jo ubogajte. ▸ Hallgasson az intuíciójára és kövesse azt.
Prijateljice so silile domov, jaz pa nisem ubogala svojega srca, in ostala. ▸ A barátnőim unszoltak, hogy menjünk haza, én pedig nem hallgattam a szívemre, és maradtam.

ucrani(an)o ukrajinski

ucrani(an)o m Ukrajinec

učén savant, érudit, lettré, docte

učeno savamment
zelo učeno govoriti o parler très savamment (ali doctement) de

učêno adv. dottamente; dottoralmente:
učeno razpravljati o čem disquisire di qcs.

učínek efecto m ; rendimiento m ; eficacia f

zdravilen učinek efecto saludable
brez učinka sin eficacia, sin efecto, ineficaz; inoperante; nulo
s takojšnjim učinkom con efecto inmediato
napraviti učinek na koga influir en alg
doseči dober (slab) učinek hacer (ali producir) buen (mal) efecto
imeti odločilen učinek producir un efecto decisivo
ne priti do učinka no llegar a surtir efecto
ostati brez učinka no producir ningún efecto
ni učinka brez vzroka no hay efecto sin causa
koristni učinek efecto m útil
zakon o vzroku in učinku ley f de la causalidad

učiteljev pridevnik
(o učitelju) ▸ tanári

udáriti frapper, donner (ali porter, asséner, familiarno flanquer) un coup à quelqu'un

udariti na koga attaquer, assaillir quelqu'un; (strela) tomber sur; (ura) sonner
v roko udariti toper, taper dans la main
udariti v glavo (o vinu) monter à la tête
udariti se s kom se prendre de querelle avec quelqu'un, en venir aux mains, familiarno avoir une prise de bec avec quelqu'un

udáriti golpear, dar un golpe (koga a alg) ; (strela) caer

udariti s pestjo dar un puñetazo (po mizi sobre la mesa)
ura je udarila pet han dado las cinco
udariti koga s slepoto cegar (fig tudi obcecar) a alg
udariti v roko estrechar la mano a alg, fig aceptar con un apretón de manos
udariti v glavo (o vinu) subirse a la cabeza
udariti se po čelu darse una palmada en la frente
udariti se s kom (stepsti se) llegar a las manos con alg, (spričkati se) tener un altercado con alg

udeležb|a² [é] ženski spol (-e …) (sodelovanje) die Teilnahme (an), das Mitmachen; pri odločanju, na oblasti: die Teilhabe (an)
obveznost udeležbe die Teilnahmepflicht
pravica do udeležbe die Teilnahmeberechtigung
upravičen do udeležbe teilnahmeberechtigt
potrdilo o udeležbi die Teilnahmebescheinigung
pogoj za udeležbo die Teilnahmebedingung
dopustiti udeležbo komu (jemanden) zulassen (zu)

udeleženec samostalnik
1. (kdor pri čem sodeluje) ▸ résztvevő Udeleženci programa so mladi nogometaši in novinarji, ki predstavljajo 211 držav in regij sveta. ▸ A program résztvevői között szerepelnek fiatal focisták és újságírók a világ 211 országának és régiójának a képviseletében.
Tekmovalce bodo razdelili v več starostnih skupin, vsi udeleženci pa bodo dobili malico, sok in manjše darilo. ▸ A versenyt három korcsoportra osztják, és minden résztvevő kap uzsonnát, szörpöt és egy kisebb ajándékot.

2. jezikoslovje (o vlogi v stavku) ▸ résztvevő
Tranzitivnost (prehodnost) opisuje odnos med udeleženci in vlogami, ki jih ti igrajo v procesu sporočanja. ▸ A tranzitivitás a résztvevők közötti kapcsolatot és a kommunikációs folyamatban betöltött szerepüket írja le.

udínjati se (-am se)

A) imperf. refl.

1. andare a servizio; fare un lavoro avventizio

2. pejor. servire, essere servo:
udinjati se okupatorju essere servo dello straniero

B) udínjati (-am) imperf.

1. assumere, prendere a servizio

2. mandare a servire:
revni starši so otroke udinjali za pastirje in pestunje i genitori poveri mandavano i figli a servire da pastori o da bambinaie

ugandski pridevnik
(o Ugandi in Ugandčanih) ▸ ugandaiPovezane iztočnice: ugandski šiling

ȕglava ž dial. dogovor, sklepanje, sklep: uglava braka dogovor o zakonu; uglava je da će u proljeće otpočeti ofanziva sklenjeno je, da...

ugodnost¹ [ó] ženski spol (-i …) die Begünstigung, Vergünstigung, der Vorteil, posebna: Sondervorteil
carinska ugodnost Zollbegünstigung
davčna ugodnost Steuervorteil
največje ugodnosti die Meistbegünstigung
posebne carinske ugodnosti der Präferenzzoll
klavzula o največjih ugodnostih die Meistbegünstigungsklausel
država z največjimi ugodnostmi meistbegünstigter Staat
s/z … ugodnostmi -begünstigt
(z davčnimi steuerbegünstigt, z največjimi meistbegünstigt)
imeti ugodnosti begünstigt sein, im Vorteil sein
dajati ugodnosti komu (jemanden) begünstigen, (jemandem) Vergünstigungen zukommen lassen

Ugrofinci samostalnik
jezikoslovje (o jezikovni skupini) ▸ finnugorok