Franja

mañana ženski spol jutro; dopoldan

mañana de sol sončno jutro
el día de mañana (najbližja) bodočnost
estrella de la mañana (zvezda) danica
a media mañana (približno) od 10. uri dopoldne
de buena mañana takoj zjutraj
de mañana por la mañana zjutraj, zgodaj
muy de mañana zelo zgodaj
a las tres de la mañana ob treh zjutraj
no pensar en el día de mañana tjavdan živeti
tomar la mañana zjutraj nekaj zaužiti

mañana jutri; prihodnjič, kmalu, v bodočnosti

mañana por la mañana jutri zjutraj
pasado mañana pojutrišnjem
después de pasado mañana popojutrišnjem
¡mañana! (ironično) da, jutri!

mañanita ženski spol zgodnje jutro

de mañanita zgodaj zjutraj

Mānius -iī, m (mane; „zjutraj rojen“) Mánij, rim. ime, nav. pisano okrajšano M'.

matin [matɛ̃] masculin jutro; dopoldan

au matin de la vie v mladosti
ce matin davi, danes zjutraj
de bon, de grand matin zgodaj zjutraj, že na vse zgodaj
dès le petit, au petit matin že zgodaj zjutraj
demain (au) matin jutri zjutraj, jutri dopoldne
à deux heures, à cinq heures, à dix heures du matin ob dveh ponoči, ob petih zjutraj, od desetih dopoldne
dimanche matin v nedeljo zjutraj, dopoldne
du matin au soir od jutra do večera; ves ljubi dan
du soir au matin vso noč
tous les matins vsako jutro
hier (au) matin včeraj zjutraj, včeraj dopoldne
le matin (de bonne heure) (zgodaj) zjutraj
un (beau) matin, un de ces matins nekega (lepega) jutra
classes féminin pluriel du matin dopoldanski pouk
étoile féminin du matin (zvezda) danica
journal, édition féminin du matin jutranjik, jutranja izdaja
office masculin du matin (religion) jutranjica
être du matin zgodaj vstati
à qui se lève matin Dieu aide et prête la main rana ura zlata ura
tel rit le matin qui le soir pleurera ne hvali dneva pred nočjo

matinée [matine] féminin dopoldan, dopoldanske ure; jutro; dopoldanska ali popoldanska prireditev; théâtre matineja; popoldanska predstava; vieilli jutranja domača ženska halja

dans la matinée v teku dopoldneva, dopoldne
matinée dansante čajanka, popoldanska plesna prireditev
matinée musicale glasbena matineja; popoldanski koncert
faire la grasse matinée dolgo spati zjutraj

middle¹ [midl] pridevnik
srednji

figurativno middle coarse (ali way) srednja pot
middle ear srednje uho
middle finger sredinec
šport middle distance srednja razdalja (800 do 1500 m)
middle ground navtika plitvina, figurativno nevtralno stališče
middle life srednja starost
in the middle fifties sredi petdesetih let
middle name srednje (osebno) ime; figurativno izrazita lastnost
inertia is his middle name je rojen lenuh
ekonomija middle quality srednja kakovost
navtika middle watch straža od polnoči do štirih zjutraj
Middle East srednji vzhod; britanska angleščina bližnji vzhod
ameriško Middle Atlantic States države New York, New Jersey, Pennsylvania

midi [midi] masculin poldan; jug; južne dežele

le Midi južna Francija; južna Evropa
le Midi de l'Angleterre južna Anglija
à midi (précis) (točno) opoldne
au midi na jugu, južno (de od)
ce midi danes opoldne
en plein midi pri belem poldnevu
vers midi, sur le midi proti poldnevu
vers le midi proti jugu, v južni smeri
midi de la vie srednja življenjska doba polne zrelosti
appartement masculin exposé au midi proti jugu obrnjeno stanovanje
édition féminin de midi opoldanska izdaja dnevnika
fruits masculin pluriel du midi južno sadje
midi est sonné poldan je odzvonilo
il est midi (sonné) (populaire) nič se ne da več napraviti! konec s tem! tega ne verjamem!
chercher midi à quatorze heures (figuré) iskati, videti težave, kjer jih ni
il est du Midi on je iz južne Francije
prendre un cachet matin, midi et soir (médecine) vzeti prašek zjutraj, opoldne in zvečer

Morgen², der, (-s, -)

1. jutro; am Morgen zjutraj; am nächsten Morgen drugo jutro; Guten Morgen! Dobro jutro!

2. Himmelsgegend: Jutrovo, vzhod

3. Feldmaß: oral, jutro

Morgenfrühe, die, zora, jutro; in der Morgenfrühe ob zori, (zgodaj) zjutraj

Morgenzeit, die, zur Morgenzeit zjutraj

morning [mɔ́:niŋ] samostalnik
jutro, dopoldan
figurativno jutro, začetek, svitanje

in the morning zjutraj
this morning danes zjutraj
tomorrow morning jutri zjutraj
yesterday morning včeraj zjutraj
the morning after drugo jutro
sleng the morning after the night before "maček"
poetično with (the) morning proti jutru

nabasati glagol
1. (natrpati) ▸ megtöm, beletöm, telerak
2. neformalno (naleteti) približek prevedka ▸ belebotlik
Vrsta neverjetno izpopolnjenih protez za tiste, ki so nabasali na mino in ostali živi. ▸ kontrastivno zanimivo Egy hihetetlenül tökéletesített protézis azok számára, akik aknára léptek és életben maradtak.
Med kontrolo prometa je v nedeljo okrog štirih zjutraj na policiste nabasal voznik osebnega avta. ▸ Vasárnap reggel négykor közúti ellenőrzés közben egy személygépjármű-vezető „botlott bele” a rendőrökbe.

nadihati se povratni glagol
1. (o zraku) ▸ teleszívja magát [levegővel]Proti večeru smo šli iz stanovanja, da smo se malo nadihali svežega zraka. ▸ Estefelé kimentünk a lakásból, hogy szívjunk egy kis friss levegőt.

2. (vdihniti škodljivo snov) približek prevedka ▸ belélegezNudili so prvo pomoč osebi, ki je skušala sama pogasiti požar, a se je nadihala plinov. ▸ Elsősegélyt nyújtottak egy személynek, aki megpróbálta maga eloltani a tüzet, de gázokat lélegzett be.

3. (o posledici napora) ▸ kifújja magát
Vsakih petindvajset metrov se je moral ustaviti in nadihati. ▸ 25 méterenként meg kellett állnia, hogy kifújja magát.
Po olimpijskih igrah v Londonu se je spočila, nadihala in vnovič dokazala, da ji ni para. ▸ A londoni olimpia után kipihente, kifújta magát, és ismét bebizonyította, hogy felülmúlhatatlan.

4. (naužiti se zaželene snovi ali vonja) ▸ teleszippantja magát Nadiha se eksotičnega parfuma iz bele sandalovine, lubja, cimetovih dreves in vonja evkaliptusovih listov. ▸ Teleszippantja magát a fehér szantálfa, a fakéreg, a fahéj és az eukaliptuszlevelek egzotikus illatával.

5. (o izkušnjah ali situacijah) ▸ teleszívja magát, kiélvezOdklopiti vsakdanjik, spoznati nove kulture, nadihati se drugačnega zraka in poskusiti drugačno hrano. ▸ Kikapcsolni a hétköznapokat, új kultúrákat megismerni, teleszívni magunkat más levegővel, és másfajta ételeket kóstolni.
Miru se najbolj nadiha zgodaj zjutraj, ko se čez travnike sprehodi do bližnje cerkvice. ▸ A nyugalmat leginkább a kora reggeli órákban élvezheti ki, amikor átsétál a réteken a közeli templomhoz.

nàpredan -dna -o (ijek., ek.)
1. napreden: -a zemlja; napredan političar, pokret, duh; Napredna stranka u Srbiji; za jutra je svaka rabota naprednija zjutraj se vsako delo bolje odseda
2. dobro razvit, zdrav: -o dijete, -a loza

novinar samostalnik
(pisec člankov v medijih) ▸ újságíróO primeru so seveda takoj poročali avstrijski novinarji, prvič že v ponedeljek zjutraj po radiu. ▸ Az esetről természetesen azonnal beszámoltak az osztrák újságírók, először már hétfőn reggel a rádióban.Grožnje in pritiski na novinarje v teh in drugih državah so na dnevnem redu. ▸ Az újságírók fenyegetése és a nyomásgyakorlás ezekben és más országokban is napirenden van.
Povezane iztočnice: neodvisni novinar, samostojni novinar, svobodni novinar, preiskovalni novinar, raziskovalni novinar, izjava za novinarje

ocho osem

dentro de ocho días v osmih dneh, v enem tednu
a las ocho de la mañana ob osmih zjutraj

odletéti (letalo) to take off; to fly away (ali off); to take wing

odleteti ob petih zjutraj to start the flight at 5 a.m.

òmrcati -čēm biti ob mraku: u čemu omrče, u tome osviće v obleki, v kateri je zvečer, je tudi zjutraj

orior -īrī, ortus sum, toda oritūrus (iz *r̥-i̯ōr; indoev. kor *er- vzbujati, premikati; prim. skr. r̥ṇóti, r̥ṇváti (on) se dviga, se premika, gr. ὄρ-νυ-μι vzbujam, premikam, gibljem, ὄρ-ωρ-α razburjen sem, ὀρούω planem, ἔρνος mladika, veja, umbr. ortom (= ortum), urtas (= ortae, surgentes), urtes (= surgentibus), got. rinnan, rann, stvnem. rinnan = nem. rinnen, rennen)

1. dvigniti (dvig(ov)ati) se, vzdigniti (vzdigovati) se, vsta(ja)ti, nasta(ja)ti: consul oriens de nocte silentio L., ortus est longe saevior Catulus S. fr.; metaf.: oritur tempestas N., oriens ventus N., incendium ortum L., oritur clamor C., bellum Ci., caedes V., seditio Cu., rumor ortus Ci.

2. vziti (vzhajati), (po)kazati se, prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se: V., Col. idr., stella oriturque caditque O., lux oritur H. dan se zaznava, svita (dani) se, lux oriens Cat., dies oriens Tib., ortā luce C. ob jutru, zjutraj, solem atque lunam … semper occĭdere atque oriri … Lact., ab orto (vzhajajočega) sole Cu., ab orto usque ad occidentem solem L.; od tod oriens sol vzhod: ad orientem solem spectare C. proti vzhodu; pa tudi Jutrovo, Vzhod, Orient: Ci.; pren.: oritur monstrum V. se prikaže.

3. iziti (izhajati), pri(haja)ti, izvirati, nasta(ja)ti: Pl., Ter., Pac. ap. Ci., Plin., Plin. iun., Lucr. idr., unde haec flamma oritur? Enn. ap. Ci., Rhenus oritur ex Lepontiis C., Maeander ex arce summa ortus L., Tigris oritur in montibus Uxiorum Cu., amnes Caucaseo monte orti Cu., ex eo medio quasi collis oriebatur S. je vzkipeval, se je dvigal; pren.: aestūs oriuntur Cu. nastopa(jo), a naturā amicitia orta Ci., officia, quae oriuntur a suo cuiusque genere virtutis Ci.

4. (po)roditi se, iziti (izhajati), rodu kakega biti: Q., Vell., in quo (sc. solo) ortus es Ci., stirpe regiā ortus Cu., eā familiā ortus S., ortus ex eā familiā L., ex concubinā ortus S., Belgas esse ortos ab Germanis C., equestri loco ortus Ci., ex eodem loco ortus Ter., pueri orientes Ci. ki se rodijo (rojevajo), homo a se ortus Ci. = homo novus človek brez slavnih pradedov, ki je prvi izmed svoje rodovine dosegel kurulsko čast (ki je postal plemenit po svoji zaslugi), novinec v kurulski časti.

5. rasti, zrasti: oriens una Ci., pinus V., olea vitisque T.

6. priče(nja)ti se, zače(nja)ti se: Vell. idr., ab his sermo oritur Ci., nox oritur O., Belgae a Galliae finibus oriuntur C., initium turbandi omnia a feminā ortum est L. — Od tod

I. pt. pr. oriēns -entis, m (sc. sol) vzhajajoče sonce, vzhod, in sicer

1. sončni bog, Sonce, Sol: Stat., me saevus equis Oriens adflavit anhelis V., hinc Oriens cum se demiserit undis O.

2. meton.
a) jutro, vzhod (naspr. occidēns večer, zahod): simulacrum ad orientem convertere Ci., in orientem versum esse L., ad orientem vergere Cu. ali spectare Vitr., qui has nobiscum terras ab oriente ad occidentem colunt Ci., oriens aestivus Plin. poletna vzhodna stran (poletna stran sončnega vzhoda), oriens hibernus ali brumalis Col. zimska vzhodna stran (zimska stran sončnega vzhoda), oriens vernus vel solstitialis Gell.
b) Vzhod, Jutrovo, Orient: Plin. iun., ad orientis partes in exilium ibit Ci., orientis incolae (naspr. ad occasum habitantes) Plin., universum orientem in potestatem redigere Iust., spoliis orientis onustus V. —

II. pt. fut. pass. oriundus (nikdar oriendus!) 3 izhajajoč, izvirajoč, po rodu od kod, rodu (gen.): Pl. idr., nati Carthagine, sed oriundi ab Syracusis exule avo L., Argis, a Troiā, ab Lavinio, ab Albanorum stirpe L., ex Achaiā, ex Etruscis L., liberis parentibus Col.; metaf.: Albā oriundum sacerdotium L.