Franja

Zadetki iskanja

  • datírati datar, fechar

    napačno datirati fechar equivocadamente
    biti datiran tener (ali llevar) (la) fecha, estar fechado (s 1. V. el primero de mayo)
    kasneje datirati poner posfecha a
    ta listina datira iz časa pred revolucijo este documento data de tiempos anteriores a la revolución
  • debel [ê] (debél|a, -o)

    1. dick, -dick (kot palec daumendick, kot prst fingerdick, kot roka armdick)
    debel in rejen/zavaljen dick und fett

    2. ki meri po debelini: … stark (10 cm 10 cm stark, 100 strani 100 Seiten stark); geografija plast: … mächtig (10 m 10 m mächtig)

    3. (rejen) človek: starkleibig, schwergewichtig, fettleibig

    4. sadež, gomolj: groß

    5. ustnice: wulstig

    6. (grob) šala, tehnika zrnatost: grob, grob- (z debelimi zrni grobkörnig)
    debela pločevina tehnika das Grobblech

    7. (več kot) ura ipd.: geschlagen (debela ura eine geschlagene Stunde, dve debeli uri zwei geschlagene Stunden/gut zwei Stunden)
    |
    debel les gozdarstvo das Starkholz
    debel podplat pri čevlju: die Plateausohle
    debel krompir figurativno das Sauglück
    debela laž eine faustdicke Lüge
    debela solza die Kullerträne
    z debelo steno/lupino/skorjo dickwandig/ dickschalig/dickrindig
    figurativno imeti debelo kožo dickfellig sein, ein dickes Fell haben
    figurativno neumen kmet ima najdebelejši krompir dumm hat's meiste Glück
    figurativno ta je pa debela das ist ein [bißchen] bisschen zu dick aufgetragen
  • dêbel (-éla -o)

    A) adj.

    1. grosso:
    debela deska, knjiga grossa tavola, libro grosso
    debel sneg neve alta

    2. grasso, corpulento, obeso, pingue:
    debel človek uomo grasso

    3. pren. grossolano:
    debela šala battuta grossolana, scherzo grossolano

    4. pog. (globok, nizek) fondo:
    debel glas voce fonda
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    debel denar banconote di grosso taglio
    imeti debelo denarnico avere il portafoglio gonfio, ben fornito
    pren. imeti debelo kožo avere la pelle dura
    pog. pren. imeti debel krompir avere una fortuna sfacciata
    debela laž grossa bugia
    pren. biti v debeli zimi essere nel pieno dell'inverno
    pren. gledati z debelimi očmi far tanto d'occhi
    do mesta je debela ura hoda il luogo è a un'ora buona di cammino
    pren. ta je pa debela! questa è poi grossa!
    anat. debelo črevo intestino grosso, crasso
    etn. debeli četrtek giovedì grasso
    tisk. debeli tisk grassetto
    debel (in dolg) suknjič giaccone
    debel kol palanca
    šalj. debel nos pipa, nappa
    debel slovar calepino
    šalj. debele bukve messale
    tekst. debel sukanec tortiglia
    debela odeja schiavina
    navt. debela sidrna vrv gomena
    debela solza luccicone
    rel. debela sveča cero
    lov. debela šibra pallettone
    debela vrv cavo
    PREGOVORI:
    bolj je kmet neumen, debelejši krompir mu zrase la fortuna è cieca

    B) debéli (-a -o) m, f, n
    debele kvasiti, razdirati contarle grosse
    na debelo goljufati, krasti imbrogliare, rubare a man salva
    snega je zapadlo na debelo è caduto un bel po' di neve
    trg. trgovati na debelo commerciare all'ingrosso
  • december samostalnik
    (mesec v letu) ▸ december
    letošnji december ▸ idei december
    lanski december ▸ tavaly december
    praznični december ▸ ünnepi december
    mesec december ▸ december hava, december hó
    konec decembra ▸ december vége
    v decembru ▸ decemberben
    V decembru so tradicionalno organizirali praznični sejem. ▸ Decemberben hagyományosan ünnepi vásárt szerveztek.
    Prijave za ta izlet je treba oddati do konca decembra. ▸ A jelentkezéseket a kirándulásra december végéig kell leadni.
    Povezane iztočnice: veseli december
  • deček samostalnik
    1. (otrok) ▸ fiú
    majhen deček ▸ kisfiú
    šestleten deček ▸ hatéves fiú
    roditi dečka ▸ fiút szül
    posvojiti dečka ▸ fiút fogad örökbe
    genialen deček ▸ zseniális fiú
    zdrav deček ▸ egészséges fiú
    V maškare sem hodil kot majhen deček, ko je še za mojo pustno opravo skrbela mami.kontrastivno zanimivo Kisfiúként eljártam a karneválra, akkor még az anyukám gondoskodott a farsangi jelmezemről.
    V ljubljanski porodnišnici je srečna mamica povila dva dečka. ▸ A ljubljanai szülészeten a boldog anyuka két fiút hozott a világra.

    2. izraža pozitiven odnos (mlad moški) ▸ srác, ifjú, približek prevedkalegény
    lepi deček ▸ szépfiú
    Že enajstič v zadnjih štirih letih so najvišjo pozicijo zasedli irski lepi dečki Westlife. ▸ Az elmúlt négy évben már tizenegyedik alkalommal érték el a legmagasabb helyezést az ír Westlife együttes szépfiúi.
    Toda ta klub je le eden od mnogih, ki želijo med svoje igralce uvrstiti tega izjemno nadarjenega dečka izpod Vezuva. ▸ De ez a klub csak az egyik a sok közül, amelyik a játékosai között szeretné tudni ezt a kivételesen tehetséges, a Vezúv lábánál nevelkedett srácot.
    Sopomenke: fant
  • delíti to divide (tudi matematika); to part, to form a barrier between; to share (s kom with someone); (ločiti) to separate; (razdeliti) to distribute

    delíti v to divide in, into
    delíti med to divide between, among
    delíti od to divide from
    Sena deli Pariz na dva dela the Seine cuts Paris into two parts
    delíti delo to share out the work
    Ren deli Francijo od Nemčije the Rhine divides France from Germany
    delíti si stroške to share the costs
    oni bi morali z nami delíti stroške they ought to share with us in the expenses
    delil sem z vami nevarnosti I have shared your dangers
    on bi delil zadnjo skorjico svojega kruha he would share his last crust
    enako (si) delíti (dobiti enake deleže) to share alike, to share and share alike
    zdaj nas le še ta točka deli there is now but that one point that keeps us apart
    »deli in vladaj!« "divide and rule"
    delíti s kom stanovanje, kabino ipd. to double up
  • denár money; žargon brass, lolly, dough; (kovan) coin, coinage, hard money, hard cash, specie; (papirnati) soft money, paper money, bank notes pl, currency, token money; (drobiž) change; (gotovina) ready money; (v prometu) currency; (ženi za drobnarije) pin-money; (sredstva) pecuniary resources, capital

    ponarejen denár counterfeit money
    razpoložljiv denár disposable funds pl
    presežni denár surplus money
    tuj, inozemski denár foreign money
    lahko zaslužen denár ZDA žargon fast buck
    pri denárju in cash
    brez denárja penniless
    denárja kot smeti loads of money
    lovec na denár (na doto) fortune hunter
    v škripcih za denár short or money, out of cash, in money difficulties, hard up for money
    kovnica denárja mint
    obtok denárja circulation of money
    pomanjkanje denárja lack (ali shortage) of money, financial stringency
    predal za denár money-box, till
    tečaj denárja rate of exchange, value
    posojevalec denárja moneylender
    kopičenje denárja accumulation of money, slabšalno money-grubbing
    denár v obtoku money in circulation
    za denár je trda money is tight
    biti pri denárju to be in the money, to be flush, pogovorno to be quids in
    ne biti pri denárju to be short of money (ali of cash, pogovorno of the ready), to be broke, to be out of cash, to have no money
    biti čisto brez denárja (suh kot poper) to be dead broke
    dobiti denár povrnjen to get (ali to have) one's money refunded
    za noben denár ne morem tega dobiti I can't get it for love or money
    dolgovati denár to owe money
    dvigniti denár to draw money, to withdraw money (iz from)
    denár ne igra vloge money (is) no object
    imeti mnogo denárja to have plenty of money
    ima denárja kot pečká he is rolling in money
    nimam nič denárja pri sebi I have no money on me
    ima denárja kot smeti he has tons of money
    izdati (potrošiti) denár to spend money
    izgubiti denár to lose one's money
    investirati denár to invest money
    hraniti (varčevati) denár to save money
    to gre v denár that's making (real) money
    kovati denár to coin, to mint money
    najeti denár pri banki to raise money at the bank
    z denárjem se da vse napraviti money talks
    denár proč metati to let money go down the drain
    bil je ogoljufan za svoj denár he was cheated (ali swindled) out of his money
    narediti si denar (figurativno) to feather one's nest
    podpirati z denárjem to subsidize (koga someone)
    lahko se pod nosom obrišeš za svoj denár you may whistle for your money
    kopičiti si denár to hoard money
    pobirati denár to raise (ali to collect) money
    posoditi denár to lend out money
    naložíti denár to invest money
    potrošiti denár to spend money
    razsipavati z denárjem to spend money right and left
    prihraniti mnogo denárja to have a nest egg put by
    priti na dan z denárjem to come out with one's money
    spremeniti v denár (vnovčiti) to turn (ali to convert) into cash
    spraviti kaj v denár (vnovčiti) to make money of something, to realize, to convert into money
    lahko in hitro služiti denár (figurativno) to coin money
    prispevati denár to contribute money
    on me stane mnogo denárja he is a heavy burden on my purse
    ta posel me je spravil ob denár this business (ali transaction) has left me out of pocket
    ta posel mi je prinesel denárja this deal has paid off
    zasluži mnogo (kup) denárja he is earning a lot of money
    (po)vrniti denár to refund (ali to reimburse) money
    vložiti denár v to put (ali to deposit) money in
    vnaprej dati, plačati denár to advance money
    valjati se v denárju to be rolling in money, to be as rich as Croesus
    zbirati, zbrati denár to collect money
    to znese mnogo denárja that amounts to a lot of money
    denár je sveta vladar money rules the world
    denár ali življenje! your money or your life!, stand and deliver!
    priti do denárja, podedovati denár to come into money
  • dìm smoke; fume; reek

    maska proti dìmu smokehelmet
    oblak (steber) dìma a cloud (a column) of smoke
    ta riž diši po dìmu this rice tastes (ali smells) of smoke
    soba je bila polna dìma od tobaka the room reeked of tobacco smoke
    uničiti listno uš z dìmom to fumigate greenfly
    kjer je dìm, je tudi ogenj there is no smoke without fire
  • diploma samostalnik
    1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevél
    diploma iz angleščine ▸ angolszakos diploma
    univerzitetna diploma ▸ egyetemi diploma
    imeti diplomo ▸ diplomája van, kontrastivno zanimivo diplomás
    V Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
    Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
    V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
    Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
    Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
    V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

    2. (diplomska naloga) ▸ diploma
    pisati diplomokontrastivno zanimivo diplomadolgozatot ír
    zagovor diplome ▸ diplomavédés, približek prevedka államvizsga
    Ed je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

    3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
    podelitev diplom ▸ diplomaosztás
    nostrifikacija diplome ▸ diplomát honosít

    4. (zaključek študija) ▸ diploma
    po diplomi ▸ miután megszerezte a diplomát
    Po diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.
    z diplomo v žepu ▸ diplomával a zsebében
    Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
    Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
    Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

    5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevél
    mojstrska diploma ▸ mesteri oklevél, mesterlevél
    Podrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.
    zlata diploma ▸ aranydiploma
    častna diploma ▸ tiszteletbeli diploma
    prejeti diplomo ▸ diplomát átvesz, oklevelet átvesz
    Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.
    podelitev diplom ▸ diplomaosztás, oklevél átadása
    diploma za odličnost ▸ kiválósági oklevél, elismerő oklevél
    Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
    Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
    Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.
  • disociacijska konstanta stalna zveza
    kemija (pri kemijski reakciji) ▸ disszociációs állandó
    Zaradi različnih disociacijskih konstant se molekule na ta način med sabo ločijo. ▸ A különböző disszociációs állandók hatására a molekulák ily módon elválnak egymástól.
    Mera za stopnjo disociacije je disociacijska konstanta (K). ▸ A disszociáció mértékegysége a disszociációs állandó (K).
  • dob|er2 [ó] (dôbr|a, -ro)
    Ti si (pa) dober! [Du] du bist vielleich gut!
    Ta je (pa) dobra! Na, so was!
  • dóber good; benevolent; kind (do to)

    v dóbri veri in good faith
    tri dóbre metre a good three metres
    v dobrem in slabem arhaično in weal and woe
    v dobrem razpoloženju in good spirits
    dóbre pol ure a full half-hour
    preveč dobrega too much of a good thing
    dóbra gospodinja a thrifty housewife
    dóbra ura hoje a good hour's walk
    dóbra prodaja a ready sale
    dóber sluh a quick ear
    dóber spomin retentive memory
    dóbra volja good humour, good temper
    dóber vid keen (ali quick) sight
    dóbro znanje fair knowledge
    biti dóber hodec to be a good walker
    ta je pa dobra! that is too much of a good thing!, that's a good one!
    biti dóber v računanju to be good at figures
    reči dóbro besedo za koga to say a good word for someone
    držati s kom v dobrem in slabem to stick to someone through thick and thin
    bodi tako dóber in podaj mi ono sol! be so kind as to (ali be a dear and ali be good enough to) pass me that salt!
    konec dóber vse dobro all's well that ends well
    v vsaki stvari je nekaj dóbrega it's an ill wind that blows nobody good
    dóbro blago se sámo hvali good wine needs no bush
  • dóber (dôbra -o)

    A) adj.

    1. (ki ima dobre lastnosti) buono:
    dober človek un uomo buono
    dobro dejanje buona azione
    dober zgled buon esempio
    dober kot duša, kot kruh buono come il pane
    pog. biti dober s kom essere buono, indulgente con, verso qcn.
    biti iz dobre družine essere di buona famiglia
    živeti v dobrih odnosih vivere in buoni rapporti
    želeti si (kake) dobre besede avere bisogno di una buona parola, di comprensione
    bodite tako dobri in nas obvestite abbiate la bontà di avvertirci

    2. (s širokim pomenskim obsegom) buono:
    dobri čevlji scarpe buone
    dober zrak aria buona
    dober radijski sprejemnik una buona radio
    dobra hrana cibo buono, saporito, abbondante
    dobro vino vino buono
    knjiga je napisana v dobrem jeziku il libro è scritto in buona lingua
    dober tek! buon appetito!
    dober državljan buon cittadino
    dober oče buon padre
    dober delavec un buon operaio, un bravo operaio
    dober prevodnik toplote un buon conduttore del calore

    3. (ki dosega precejšnjo stopnjo) buono:
    dobra kakovost buona qualità
    po eni uri dobre hoje dopo un'ora di veloce cammino
    dobra plača buona paga

    4. (ki prinaša veselje, ki prinaša gmotne koristi) buono:
    dobra novica buona notizia
    doživeti dobro kritiko avere una buona critica
    ohraniti koga v dobrem spominu serbare di qcn. un buon ricordo
    dober dan! dobro jutro! buon giorno!
    dober večer! buona sera!
    napraviti dobro kupčijo fare un buon affare

    5. (ki glede na kak kriterij ustreza) buono, adatto:
    fant bo dober za kuharja il ragazzo è adatto al mestiere di cuoco
    nizki čevlji niso dobri za v hribe le scarpe basse non sono buone per andare in montagna

    6. (veljaven, uporaben) buono; valido; utilizzabile:
    kolo je še dobro la bicicletta è ancora buona

    7. (ki ugodno vpliva, koristi) buono:
    mleko je dobro za otroke il latte è buono per i bambini

    8. (ki nekoliko presega točno mero) buono; bello:
    do mesta je dobro uro fino in città ci vuole un'ora buona di cammino
    opraviti dober kos poti fare un bel pezzo di strada

    9. pog.
    a) (za izražanje stanja, ki je navadno pozitivno) ○:
    še ta izpit, pa sem dober ancora quest'esame e sono a posto
    pren. če te zalotijo, si dober za dve leti se ti pescano, ti schiaffano dentro per due anni
    b) (za izražanje občudovanja, nevolje, graje) buono, bravo; bello:
    dober je, da je zdržal toliko časa è stato bravo a resistere tanto tempo
    dober je, da si upa però ha un bel coraggio, una bella faccia tosta
    ti si pa dober, lahko bi mi prej povedal bravo, ma non potevi dirmelo prima?
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    imeti dober dan essere nella giornata giusta
    biti na dobrem glasu godere buona fama
    pren. priti ob dober glas perdere la (propria buona) reputazione
    pren. imeti dober jezik avere la parlantina sciolta
    pren. imeti dober nos avere buon naso, fiuto
    pren. biti si dobri essere in buoni rapporti
    reči za koga dobro besedo raccomandare qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
    pren. imeti dobro glavo studiare con facilità, avere della testa
    pog. biti dobrih rok essere largo di mano
    pren. biti v dobrih rokah essere in buone mani
    kaj storiti v dobri veri agire in buona fede
    biti dobre volje essere di buon umore
    pokazati dobro voljo za mostrarsi ben disposto verso
    biti dobrega srca avere buon cuore essere un'anima buona
    bot. dobra misel origano (Origanum vulgare)
    jur. misija dobre volje missione di buona volontà
    rel. dobro delo buona azione
    PREGOVORI:
    konec dober, vse dobro tutt'è bene quel che finisce bene

    B) dôbri (-a -o) m, f, n

    1.
    dobri i buoni

    2. dobra:
    ta je dobra! quest'è bella!

    3. dobro bene:
    dobro in zlo il bene e il male
    delati za dobro naroda agire per il bene del popolo
    storiti kaj dobrega fare del bene
    storiti kaj v dobro koga fare qcs. per, a favore di qcn.
    to ne pomeni nič dobrega ciò non significa niente di buono, è un cattivo segno
    (v nagovoru) kaj bo dobrega? che c'è di bello?
    pog. vzeti, jemati vse za dobro essere un'anima candida, un ingenuo
    imeti v dobrem avere un credito di
    komu kaj v dobro šteti segnare qcs. all'attivo di qcn.
    ekon. dobro attivo
    knjižiti v dobro segnare all'attivo
  • dôber bueno

    dober dan! ¡buenos días!
    dober večer! ¡buenas tardes!; ¡buenas noches!
    dobri stari časi los buenos tiempos pasados
    v dobri veri de buena fe
    v dobrem pomenu besede en buen sentido
    pri dobrem zdravju en buen estado de salud, con buena salud
    dober za vse bueno por todo
    ta je (pa) dobra! ¡ésta sí que es buena!
    bodite tako dobri in počakajte! ¡haga el favor de esperar!
    reči dobro besedo za koga interceder en favor de alg
    voščiti dober dan dar los buenos días
    konec dober, vse dobro! bueno es lo que bien acaba; a buen fin no hay mal principio
  • dobíti to get; to receive; to gain; to win; (s prošnjo) to obtain

    dobíti zopet (nazaj) to retrieve
    dobíti darilo to receive a present
    dobíti poklon (udarec, ukaz) to receive a compliment (a blow, an order)
    dobíti prvo nagrado to win the first prize
    dobíti dovoljenje to get leave (to)
    dobíti vročino medicina to catch a fever
    dobil je mesto po mojem priporočilu he obtained the situation through my recommendation
    si dobil moje pismo včeraj? did you receive my letter yesterday?
    dobil je, kar mu gre he's got what he deserves
    kaj si dobil za svoj rojstni dan? what did you get for your birthday?
    dobíti jih (figurativno) to get it, to catch it
    jih boš že dobil (po glavi)! you'll catch it!
    ta artikel se povsod dobi this article is to be got everywhere
    mila ni mogoče dobíti soap is not to be had (ali is unobtainable, is not available)
    kakor dobljeno, tako izgubljeno ill-gotten, ill spent
    kemikalije se dobivajo iz... chemicals are obtained from...
    jih boš dobil! (figurativno) you will catch it!
    dobíti, zadeti glavni dobitek to hit the jackpot
  • dojenček samostalnik
    1. (majhen otrok) ▸ csecsemő, baba, kisbaba
    hrana za dojenčkakontrastivno zanimivo bébiétel
    nega dojenčka ▸ baba gondozása
    mamica z dojenčkom ▸ kismama csecsemővel
    mleko za dojenčka ▸ anyatej, tápszer
    trimesečni dojenček ▸ három hónapos csecsemő
    previjanje dojenčka ▸ baba pelenkázása
    jokajoč dojenček ▸ síró kisbaba
    krst dojenčka ▸ csecsemő keresztelője
    sedež za dojenčka ▸ babaülés
    steklenička za dojenčka ▸ cumisüveg
    dojeni dojenček ▸ szoptatott baba
    plenice za dojenčka ▸ babapelenka
    roditi dojenčka ▸ babát szül
    dojiti dojenčka ▸ csecsemőt szoptat
    previti dojenčka ▸ kisbabát pelenkáz
    pričakovati dojenčka ▸ kisbabát vár
    dojenček joka ▸ csecsemő sír
    kopanje dojenčka ▸ babafürdetés
    imeti dojenčka v naročju ▸ csecsemőt dajkál
    mamica z dojenčkom v vozičkukontrastivno zanimivo babakocsi anyuka
    Povezane iztočnice: smrtnost dojenčkov, umrljivost dojenčkov

    2. (igrača) ▸ baba, kisbaba
    plastični dojenček ▸ műanyag baba
    igrati se z dojenčkom ▸ babával játszik, babázik
    Je še vedno tako, da se deklice najraje igrajo z dojenčki, dečki pa z žogo in avtomobili? ▸ Még mindig úgy van, hogy a kislányok a legszívesebben babával, a kisfiúk pedig labdával és autókkal játszanak?

    3. (o začetni fazi) ▸ gyerekcipőben jár, csecsemő
    Ta album je še dojenček, ni še polno leto dni od izida. ▸ Ez az album még nagyon gyerekipőben jár, még egy egész év sem telt el a megjelenésétől.
    Fosil je star od 65 do 70 milijonov let, tako da je Mark s svojimi 51 v primerjavi z njim pravi dojenček. ▸ A fosszília 65–70 millió éves, így Mark a saját 51 életévével igazi csecsemő hozzá képest.
    Toda kljub fantastičnim dosežkom v letošnji sezoni sem v primerjavi s 13 lovorikami za Grand Slam Peta Samprasa še vedno pravi dojenček. ▸ Azonban az idei szezonban elért fantasztikus eredményeim ellenére a 13 Grand Slam győzelemmel rendelkező Pete Samprasszal szemben még mindig gyerekcipőben járok.

    4. lahko izraža negativen odnos (nezrel človek) ▸ csecsemő
    Moški smo velikokrat taki veliki dojenčki. Potrebujemo ujčkanje. ▸ Mi férfiak, gyakran nagy csecsemők vagyunk. Szükségünk van a dajkálásra.
    Prav občutek varnosti je tisti, zaradi katerega ženska potrebuje ob sebi moškega in ne dojenčka, ki jo ima namesto mamice. ▸ Pontosan a biztonságérzet az, ami miatt a nőnek férfira van szüksége maga mellett, és nem egy csecsemőre, aki az anyukájának nézi.
  • donášati to bring, (dohodek) to bring in; to yield; (sadove) to produce, to yield, to bear (fruit)

    ta rudnik donaša malo dobička this mine yields little profit
    donášati 10% to yield 10% (ten per cent)
  • doséči to reach; to attain (cilj an end); to win; to achieve (svoj cilj, namen one's purpose)

    ne doséči to fall short of
    doséči obalo to reach shore
    doséči visoko starost, starost 30 let to reach a great age, to attain the age of 30 years
    ta knjiga je dosegla 10 izdaj this book reached its 10th edition
    doséči popolnost to reach perfection
    doséči sporazum to reach an understanding
    doséči strop to reach the ceiling
    niso mogli doséči vrha griča they could not reach the top of the hill
    doséči slavo, zmago to win fame, a victory
  • dovêsti to bring (round); to convey; to lead

    taksi me je dovedel na postajo the taxi drove me to the station
    kam me bo dovedla ta cesta? where will this road take me?
    dovêsti v polom to bring to ruin
  • dovtíp joke; jest; pleasantry; pun; witticism; ZDA žargon wisecrack; gag

    alogičen dovtíp (figurativno) an Irish bull
    poln dovtípov waggish, jocular, full of fun
    slab dovtíp bad joke, pogovorno corny joke
    ta dovtíp je slab that's a weak (ali poor) effort
    star dovtíp chestnut, stale (ali threadbare, old, ancient) joke, hoary old joke
    ta dovtíp ima že brado pogovorno I fell out of my cradle laughing at that one
    ost dovtípa the point of the joke
    ne delaj dovtípov quit joking!
    dovtípe zbijati to crack jokes