Franja

pestilence [-lɑ̃s] féminin, vieilli kužna bolezen (zlasti kuga); kužen smrad

pestilēnza f

1. kuga, kužna epidemija

2. pren. nesreča, nadloga

3. pren. neznosen smrad

popīna -ae, f (osk.-umbr. izpos., čisto lat. coquīna; gl. coquō)

1. javna kuhinja, stojniška kuhinja, kuhinja na stojnici, slaba krčma, bezníca, krčmetina, starejše barilnica: Pl., Mart., Suet. idr., pro conclavibus popinae sunt Ci., praefecti popinae atque luxuriae Favorinus ap. Gell.

2. meton.
a) jed(i), obed iz javne (stojniške) kuhinje (krčme(tine), barilnice): si epulae potius quam popinae nominandae sunt Ci.
b) smrad iz javne (stojniške) kuhinje (krčme(tine), bezníce, barilnice): taeterrimam popinam inhalare Ci.

Schweißgeruch, der, vonj/smrad po znoju

sewer-gas [sjúəgæs] samostalnik
plin, smrad iz kanala

tragus -ī, m (gr, τράγος)

1. trágos, nam neznana riba: liventīs rapidique lupi percaeque tragique O., praeterea percam, tragum et placentem cauda melanurum Plin.

2. kozji smrad pod pazduho: inde tragus celeresque pili mirandaque matri barba nec in clara balnea luce placent Mart.

Trangeruch, der, duh/smrad po ribji masti

Verwesungsgeruch, der, smrad po mrhovini/razpadajočih truplih

вонища f velik smrad

гарь f smod, smrad po prismojenem; palež;
дело пахнет гарью zadeva smrdi

псина f pasje meso; pasji smrad; (vulg.) velik pes

amònijačnī -ā -ō amonijakov: amonijačni zadah amonijakov smrad, smrad po amonijaku

cynozolon -ī, n (gr. κυνόζολον pasji smrad) bot. črni kužnik: Plin.

čakajoč pridevnik
1. (o čakanju) ▸ várakozó, váróTakoj ko so se vrata odprla, je prvi začel podajati meče in gorjače čakajoči množici. ▸ Amint kinyílt az ajtó, ő volt az első, aki elkezdte kiadni a kardokat és fáklyákat a várakozó tömegnek.
Najprej sem napisal scenarij, nato čakajoč na film še roman. ▸ Először a forgatókönyvet írtam meg, majd a filmre várakozva a regényt is.
Peter je odkorakal do čakajočega taksija. ▸ Peter odalépett a várakozó taxihoz.

2. (ki zahteva ukrepanje) ▸ várakozó, függőben lévő
V mapi s čakajočo pošto ni bilo testnega sporočila. ▸ A várakozó üzenetek mappában nem volt benne a tesztüzenet.
Izberite Prekliči, da pobrišete iz vrste vse čakajoče naloge. ▸ Válassza a Mégse lehetőséget az összes függőben lévő feladat törléséhez a várólistáról.
Čakajoči odpadki se kopičijo, smrad, ki ga vohajo v dolini, pa je vse hujši. ▸ Az elszállításra váró hulladék halmozódik, a völgyben érződő bűz pedig egyre elviselhetetlenebb.

čarati glagol
1. (o nadnaravni moči) ▸ varázsolV mitologiji so jezera prebivališča pošasti in žensk, ki znajo čarati. ▸ kontrastivno zanimivo A mitológiában a tavak szörnyeknek és varázserejű nőknek adnak otthont.

2. (znajti se z nezadostnimi sredstvi) ▸ varázsol, bűvészkedikMama Jasna čara, da lahko preživijo skozi mesec. ▸ Jasna anyu úgy varázsol, hogy kijöjjenek minden hónapban.

3. (odlično obvladati) ▸ elbűvöl, varázsol, bűvöletbe ejt
Avtorica, za katero pravijo, da zna čarati z besedami. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan szerző, akiről azt mondják, hogy a szavakkal varázslatra képes.
Ponovno je čaral z melodijami svoje kitare. ▸ Gitármelódiáival ismét bűvöletbe ejtett.

4. (priklicati vzdušje ali odziv) ▸ varázsol, bájolRadijske in televizijske postaje že ves december čarajo praznično vzdušje z glasbenim programom na to temo. ▸ A rádió- és televízióadók a témáról szóló zenei programmal egész decemberben ünnepi hangulatot varázsolnak.
Nadarjeni igralec, ki je čaral nasmehe na ustnice z zabavnimi liki. ▸ A tehetséges színész mosolyt varázsolt az arcokra a szórakoztató figurákkal.

5. (izvajati trike) ▸ bűvészkedik, varázsolZa pevkami je nastopil veseli čarodej, ki je znal dobro čarati. ▸ Az énekesekkel egy vidám bűvész lépett fel, aki jól tudott varázsolni.

6. (prosto ustvarjati) ▸ varázsol, bűvészkedik
Pika v kuhinji rada čara po svoje in si nenehno izmišlja svoje recepte. ▸ Pika a konyhában szeret a maga módján varázsolni és állandóan új recepteket talál ki.
Vsem, ki radi čarate s fotografijami, bo novi program nedvomno zanimiv. ▸ Mindenki számára, aki szeret a fotókkal bűvészkedni, kétségtelenül érdekes lesz az új program.

7. izraža negativen odnos (neučinkovito delati) ▸ trükközik, bűvölködik
Tudi mama je čarala z nekimi čistili, ampak smrad je ostal. ▸ Anya is bűvölködött a tisztítószerekkel, de a bűz nem tűnt el.

écœurant, e [ekœrɑ̃, t] adjectif gnusen, ostuden, ogaben, odvraten; figuré premasten; presladek; brezokusen

odeur féminin écœurante odvraten vonj, smrad

Geruch, der, (-/e/s, Gerüche) (Duft) vonj (von po), duh; übler Geruch: smrad, zadah; (Geruchssinn) voh; im Geruch stehen biti na glasu, da; in den Geruch kommen priti na glas, da

grāsos -ī, m (gr. γρᾶσος kozlovski smrad) neke vrste morska haluga: PLIN.

gravitās -ātis, f (gravis)

I.

1. teža, breme, peza: contentio gravitatis et ponderum CI., cum (atomus) per inane moveatur gravitate et pondere CI., gravitate sua ferri primordia rerum LUCR., gr. armorum C., navium C. okornost, nerodnost, neokretnost, immobilis longitudine et gravitate hasta L., gr. corporis, oneris O., me mea defendit gravitas O., gravitate carens aether O. breztežni, gr. annonae T. draginja, sumptuum T. višina.

2. metaf. kot lastnost
a) tehtnost, važnost, pomenljivost, imenitnost, znamenitost, veljava, veljavnost, vplivnost: gr. sententiae, sententiarum CI., civitatis CI., C., artium CI., illam vero gravitatis ... personam non appetivi CI., gr. provinciae C., accessit iudiciis gravitas VELL.
b) occ. α) resnost, resnobnost, preudarnost, dostojanstveno ravnanje (vedenje), častitljivo vedenje, dostojnost, vznesenost, vzvišenost, veličastnost, slovesnost: Lacedaemoniorum N., Athenienses longe a Romanorum gravitate diiuncti CI., Hortensius, tantā gravitate homo CI., dicendi gravitate valere CI. z resnostjo svojega govora, s spoštovanje vzbujajočo zgovornostjo, qua gravitate sententiam dixit CI., gravitate mixtus lepos CI., erat in illo viro comitate condīta gravitas CI., eius comitas non sine severitate erat neque gravitas sine facilitate CI. bil je prijazno strog, dostojanstven in vendar pristopen, gravitatis severitatisque personam sustinere CI., parentis gravitatem obtinere CI. očetovsko dostojanstvo, gr. nominis nostri CI., gravitati actus, libertati tempora sunt impedimento CI., gr. et maiestas oris L. resen in veličasten obraz, gr. regentis, sceptri, augusta O., ficta O. navidezna preudarnost, gr. Sophoclis, verborum Q. β) trden značaj, značajnost, doslednost, stanovitnost: Caesaris CI. EP., in quo gravitas et auctoritas est CI., cum gravitate et constantia vivere CI., gr. imperii CI., viri CU. γ) debelost, globokost: soni, vocum M.

II. pass.

1. obteženost, occ. nosečnost, meton. = telesni sad: tendebat gravitas uterum mihi O.

2. metaf. medlost, trudnost, slabost, potrtost, onemoglost, bolehanje, bolezen: corporis CI., linguae CI. trd (neokreten) jezik, membrorum CI., LUCR., si in sensibus ipsius est aliqua forte gravitas atque tarditas CI., gr. senilis O. onemoglost v starosti, ostarelost, spiritūs CELS. naduha, aurium ali audiendi ali auditūs PLIN. naglušnost, nagluhost, capitis gravitates, gravitates oris et dentium PLIN., tristitia (otožnost, tožnomiselje = otožne misli) et gravitas mentis (težkomiselnost = težke misli) SEN. PH.; pesn.: oculi tardā gravitate iacentes O.

III. act.

1. teža, sila, stiska, nadloga: morbi CI., tres urbes posse imperii gravitatem sustinere CI. breme, gr. belli C., L., temporum C.

2. metaf.
a) trdosrčnost, silnost, ostrost, strogost: iudiciorum, legum, responsi CI., ille erat censor summā gravitate CI., Gabinium et Pisonem verborum gravitate notare CI. z ostrimi besedami, iniuria gravitate tutior est S. FR.
b) zoprnost, neprijetnost, nadležnost, neugodnost: animae, halitūs, oris PLIN. smrad, odoris T. zoprn vonj (duh); od tod gr. caeli CI. ali autumni S. FR. ali loci L. neugodnost = nezdravo podnebje itd.

hircin, e [irsɛ̃, in] adjectif kozji

odeur féminin hircine kozji duh
puanteur féminin hircine kozji smrad