Franja

délo work; labour; (zaposlitev) employment, job; (enolično, naporno) grind; (snažilkino) charring, cleaning, ZDA chore; (garanje) drudgery; (težko) toil

duševno délo brainwork, headwork
délo ročno manual work, manual labour
javna déla public works pl
délo od kosa piecework
naloženo délo task
délo zunaj hiše outdoor work
nočno délo night work, pogovorno nights pl
običajno délo ordinary labour
priložnostno délo odd job
obvezno délo compulsory work
kvalificirano délo skilled work
pisarniško délo clerical work
poljsko délo farm work, agricultural labour
prisilno délo forced labour, penal servitude
prostovoljno délo voluntary work
pogodbeno délo contract work
nestrokovno délo unskilled work
ročno, fino délo fancywork
žensko ročno délo needlework
rutinsko, tekoče délo routine work
mučno, dolgočasno délo drudgery, toiling and moiling
površno délo bungled (ali botched) work
brez déla (brezposeln) unemployed, jobless
zmožen za délo able to work
s trdim, težkim délom by working hard
borza déla employment agency, labour exchange
pravica do déla the right to work (ali to a job)
program déla work programme
ustavitev déla cessation of work
področje déla sphere of activity (ali of action)
nesposoben za délo unfit for work, not fit for work, incapacitated
temeljna organizacija združenega déla basic organization of associated labour
pri délu at work
na délo! get to work!
délo na črno žargon scab labour
družbeno (fizično, minulo, proizvodno) délo social (physical, past, productive) work
presežno (skupno) délo surplus labour (joint work)
svobodna menjava déla free change of employment
združeno (živo) délo associated (current) labour
plačilo po délu payment linked to performance, payment by results
pogoji za délo labour conditions
biti pri délu to be at work
vaša obleka je v délu your suit (ali dress, costume) is in hand, is being made (ali attended to)
dati komu délo to give someone work, to give someone employment
to je težko délo it is uphill work
iti na délo to go to work
iskati délo to look for a job
vedno samó délo in nič oddiha all work and no play
izogibati se déla to dodge work
biti s srcem pri délu to put one's heart into one's work
lotiti se déla to set to work, to get on with it, to get down to it, to start work, ZDA to get busy
zopet se lotiti déla to resume work
biti brez déla to be out of work
imeti mnogo déla to have plenty to do, to have a lot of work on hand, to have a great deal of work to do
imam drugega déla dovolj (figurativno) I've enough on my plate already, I have other fish to fry
nastopiti délo to start work
izvesti délo to get one's job (ali work) done, to carry out one's work
je kar precéj déla, veste! it's quite a job, you know!
odkazati komu neko délo to set someone a task
posvetiti se svojemu délu to devote (ali to apply) oneself to one's work
povzročiti komu mnogo déla to put someone to great inconvenience
opravljati délo to do a job
délo stoji, počiva work is at a standstill
končati s svojim délom to get one's work done
imel sem neko délo I had a job to do
čisto se predati délu pogovorno to keep one's nose to the grindstone
ustaviti délo to stop work, to strike (work), to go on strike, to walk out, to down tools
vreči se na délo to put one's back into a job, to get down to it
obsoditi na težko délo to sentence to hard labour
ukvarjati se z literarnim délom to be engaged in literary pursuits
rudarji so zapustili délo the miners have come out (on strike)
dušiti se v délu to be swamped (ali overwhelmed) with work
čez glavo imam déla I'm up to my ears (ali eyes, neck) in work
pridnega k délu priganjati (figurativno) to spur a willing horse
on se nikoli ne dotakne déla he never does a stroke of work
tovarna je ustavila délo the factory has stopped work
živeti od déla svojih rok to live by the sweat of one's palms
brez déla ni jela you get nothing for nothing
dober začetek je pol déla a good start is half the battle
po délu, ne po besedah cenimo človeka actions speak louder than words
po délu spoznaš človeka by their works you will know them

denarnica samostalnik
1. (torbica za denar) ▸ pénztárca
2. (količina denarja; premoženje) ▸ pénztárcaObisk Londona običajno precej olajša marsikatero denarnico. ▸ Egy Londoni látogatás elég alaposan megcsapolja a pénztárcákat.
Sopomenke: mošnja

denga samostalnik
medicina (bolezen) ▸ dengue betegségTrenutno potekajo programi za razvoj cepiva proti dengi, ki naj bi pokrivali vse štiri serotipe. ▸ Most folynak a dengue betegség elleni védőoltás kifejlesztését célzó programok, melyek mind a négy típust lefedik majd.
Denga včasih vpliva na številne druge sisteme v telesu, bodisi samostojno ali skupaj s klasičnimi simptomi mrzlice denge. ▸ A dengue betegség néha számos más rendszer működésére is kihat a szervezetben, akár önmagában, akár a dengue-láz klasszikus tüneteivel együtt.
Klasifikacija Svetovne zdravstvene organizacije leta 2009 mrzlico denga razvrsti v dve skupini: nezapleteno in hudo. ▸ Az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben két típusra osztotta a dengue-lázat: szövődménymentes és súlyos típusra.
Denga se lahko prenese tudi prek okuženih izdelkov iz krvi in prek darovanja organov. ▸ A dengue fertőzött vérkészítmények és szervátültetés útján is terjedhet.
Običajno so ljudje, ki so okuženi z virusom denga, brez simptomov (80 %) ali pa kažejo le blage simptome, kot je vročina brez zapletov. ▸ A dengue vírussal fertőzött emberek általában tünetmentesek (80%) vagy olyan enyhe tüneteket produkálnak, mint a szövődménymentes láz.
Sopomenke: mrzlica denga

dolar samostalnik
(valuta) ▸ dollárNjihovi zaslužki se gibljejo od 32 milijonov ameriških dolarjev do 13 milijonov. ▸ A bevételük 32 millió és 13 millió dollár között mozog.
Dolar je na tedenski ravni v primerjavi z evrom zdrsnil za odstotek. ▸ A dollár heti szinten egy százalékkal gyengült az euróhoz képest.
Cene nafte so izražene v dolarjih. ▸ Az olajárak dollárban vannak kifejezve. / Az olajárak dollárban vannak megadva.
Cenejši dolar pa običajno pomeni, da se cena zlata, izražena v dolarjih, zviša. ▸ Az olcsóbb dollár általában azt jelenti, hogy az arany dollárban kifejezett ára nő.
Sopomenke: ameriški dolar

droit [drwa] masculin pravo; pravica, upravičenost; pristojbina, dajatev, (indirekten) davek, carina

à bon droit po pravici, upravičeno
à qui de droit upravičencu; pristojnemu
à tort ou à droit prav, ali ne prav, tako ali tako
à tort et à droit na vsak način, vseeno kako
de (plein) droit s polno pravico
de quel droit s kakšno pravico
en droit po pravu, pravno
par droit et raison z vso pravico
par voie de droit po pravni poti
tous droits réservés vse pravice pridržane
droits acquis pridobljene pravice
droit administratif upravno pravo
droit d'aînesse, de primogéniture pravica prvorojenstva
droit d'asile pravica do azila
droits pluriel d'auteur vsota, ki jo založnik plača avtorju knjige; avtorski honorar
droit cambial menično pravo
droit canon(ique) kánonsko pravo
droit de cité domovinska pravica
droit civil civilno pravo
des droits civiques državljanske pravice
droit commercial trgovinsko pravo
droit commun obče pravo
droit constitutionnel, public ustavno, javno pravo
droit coutumier običajno pravo
droit criminel, pénal kazensko pravo
droit domestique, de famille družinsko pravo
droit d'édition založniško pravo
droit électoral volilna pravica
droit d'enregistrement vpisnina
droit d'entrée; droit de sortie vstopnina, vstopna, uvozna carina; izvozna carina
droit féodal fevdalno pravo
droit financier finančno pravo
droit fiscal davčno pravo, davčni zakoni
droit foncier zemljiško pravo
droit du plus fort pravica močnejšega, pravica pesti
droit de gage zastavno pravo
droit des gens, international (public) mednarodno pravo
droit de grâce pravica do pomilostitve
droit de greffe (juridique) pisarniška pristojbina
droit de grève pravica do stavke
droit de la guerre vojno pravo
droits pluriel de l'homme človekove pravice
droits pluriel d'inscription vpisnina
droit de l'instance pravdne pristojbine
droit maritime pomorsko pravo
droit minoritaire manjšinjsko pravo
droit de naturalité pravica do naturalizacije
droit notariat notarske pristojbine
droit d'octroi mitnina
droit ouvrier delovno pravo
droit de plainte pravica do pritožbe
droits pluriel de port pristaniške pristojbine
droit de préavis pravica do odpovedi
droit privé zasebno pravo
droit protecteur zaščitna carina
droit public javno pravo
droit de recours pravica do priziva, do pritožbe
droit de reproduction pravica do ponatisa
droit romain rimsko pravo
droit successif successoral, de succession nasledstveno pravo
droits pluriel successifs podedovane pravice
droit de timbre kolekovina
droit de trouvaille pravica do najdenine, najdenina
droits pluriel universitaires študijske pristojbine
droit de veto pravica veta
droit de vote glasovalna, volilna pravica
ayant droit masculin upravičenec
avant faire droit pred definitivno sodbo
docteur masculin, étudiant masculin en droit doktor, študent prava
faculté féminin de droit pravna fakulteta
professeur masculin de droit profesor prava
aller sur les droits de quelqu'un poseči v pravice kake osebe
avoir droit à quelque chose imeti pravico do česa
avoir le droit de biti upravičen za kaj, imeti pravico do
avoir des droits sur quelque chose zahtevati, lastiti si kaj
conférer le droit à quelqu'un da(ja)ti komu pravico
être dans son droit imeti pravico, imeti prav
être en droit de biti upravičen do, za
être fondé en droit biti pravnoveljaven
faire son droit študirati pravo
faire valoir ses droits sur quelque chose uveljaviti svoje pravice do
faire droit à une demande ugoditi prošnji
priver quelqu'un de ses droits odvzeti komu njegove pravice
revendiquer son droit zahtevati svojo pravico
user d'un droit uporabiti pravico
c'est le droit du jeu to je (tukaj) v navadi, običaj
cela va de droit to je čisto prav
la force prime le droit sila je močnejša kot pravica
où il n'y a pas de quoi, le roi perd son droit kjer ničesar ni, pride še cesar ob svojo pravico

drugače

1. anders (misliti anders denken), anders-, Anders- (misleč [andersdenkend] anders denkend, misleči der Andersdenkende, govoreč/drugega jezika anderssprachig)
kako drugače anderswie
drugače kot anders als, zum Unterschied von

2. (na drug način) auf eine andere Weise
kako drugače auf andere Weise
drugače gledati na kaj eine andere Anschauung haben

3.
drugače, kot je običajno entgegen der Gepflogenheit
tako ali drugače so oder so
enkrat tako, drugič drugače bald so, bald so
ne znati drugače es nicht besser wissen

4. (pre-) um- (razporediti umräumen, uglasiti umstimmen, uvrstiti umstufen, naučiti se umlernen, začeti misliti umdenken)

5. (sicer) anderenfalls, andernfalls, sonst
kako drugače [sonstwie] sonst wie
drugače si v redu? sonst geht's dir gut?

6.
zdaj/odslej bo drugače das wird sich ändern

drugáče otherwise; in another (ali different) way (ali manner); differently (od from)

takó ali drugáče somehow; one way or other
drugáče (v drugih ozirih) in other respects; (sicer) else
to je čisto drugáče it is quite difrerent, pogovorno it's not at all like that
v mojem primeru je (ravno) drugáče in my case the boot is on the other foot
čisto drugáče (ravno nasprotno) just the other way, just the other way round
če ni drugáče možno if there is no other way
na to gledam čisto drugáče I look upon it in quite a different light
drugáče misliti to differ in opinion
sedaj drugáče misliti to have second thoughts
drugáče postopati, ravnati kot sicer (običajno) to act differently than usual
ne morem drugáče, kot da se smejem I can't help laughing
stôri to takoj, drugáče (sicer) ti bo žal do it at once, or you'll regret it (ali you'll be sorry)

factitō -āre -āvī -ātum (dvojni frequ. iz facere; preko Plavtovega factāre)

1. navajen biti na kaj, — kaj delati, vajen biti česa, imeti navado kaj delati, (večkrat, navadno, običajno) delati, opravljati: Pl., Ter., Varr., Q., quid a maioribus factitatum esset, ostendi Ci., versūs f. H., T.; s predik. acc.: quem palam heredem semper factitarat Ci. je bil običajno proglasil za dediča. Pogosto: hoc in Sicilia factitatum esset Ci. je bilo prav v navadi, običajno, concertare equis antiquis ducibus factitatum memorabat T. da je bila pri njih navada.

2. occ.
a) po obrtn(išk)o opravljati, — izvrševati: Q., Suet., f. accensationem Ci. delationem T.
b) navadno obhajati (praznovati): sacrificia f. Ci.

farsa samostalnik
1. izraža negativen odnos (absurdna situacija) ▸ bohózat, komédiaProces se sicer spreminja v farso, saj je sodišče že močno skrčilo obtožnico. ▸ A tárgyalás kezd bohózattá fajulni, hiszen a bíróság már jelentősen csökkentette a vádakat.
Pravi, da se o poslih običajno dogovorijo že vnaprej in da je licitacija navadna farsa. ▸ Azt mondja, hogy az üzletekről általában előre megállapodnak, és az árverés egy bohózat.

2. (dramsko delo) ▸ bohózat, komédiaNjegove drame vsebujejo elemente farse. ▸ Drámái a bohózat elemeit tartalmazzák.

frequēns -entis, adv. frequenter (forcīre)

I.

1. (po številu) mnog, mnogoštevilen, v velikem številu zbran (navzočen, pričujoč), številen, množičen: cum in consilium frequentes convenissent Ci., servi Fabii frequentes veniunt Ci., videt frequentis civīs atque socios Ci., equites Romani frequentissimi in gradibus Concordiae steterunt Ci., frequenter ad aliquem venditare Ci. v velikem številu, colitur (habitatur) ea pars urbis frequentissime Ci. zelo veliko ljudi biva v tem mestnem delu, Romam frequenter migratum est L. v velikem številu, ite frequentes O. Pogosto: senatus frequens dobro obiskana (torej sklepčna) seja senata: frequens senatus poterit haberier Pl., senatum frequentem coëgi Ci., senatus frequentissimus Ci. (skoraj) polnoštevilen senat; tako tudi: frequens conlegium Ci. številen, populus Ci. v velikem številu, legatio L., conventus N. dobro obiskan zbor, pompa Q. ki se ga je udeležilo mnogo oseb, auditorium Suet.; pesn. sg. kolekt.: fr. piscis capitur Pl., fr. redemptor H. številni stavbni podjetniki.

2. (o krajih) poln, napolnjen: theatrum Ci. nabito polno; z abl.: frequens tectis urbs, loca frequentia aedificiis, custodiis L., frequens ilicibus O. zasajen, -a, -o z … , terra fr. colubris, silva fr. trabibus, amnis vorticibus fr., pharetra telis Lernaeis fr. Sen. tr., vivarium piscibus fr. Col., Nilus feris et beluis fr., Aegyptus multis urbibus fr. Plin.; tako tudi: frequens armatis acies L. gost bojni red; po gr. z gen.: quod (mons) talis silvae frequens … erat T. ki ima obilo, prekrita z … ; occ. obljuden, gosto naseljen, mnogo obiskovan: municipium Ci., praefectura frequentior Ci., colonia frequentissima Ci., fr. Numidia S., emporium L., vici L., Cu., compita H., via O.; z abl.: frequens cultoribus populus L.

II. (časovno)

1. pogosto navzoč (pričujoč, prisoten), kam prihajajoč, kje nastopajoč, pogosto (rad) tu ali tam bivajoč: ibi tum filius cum illis unā aderat frequens Ter., erat ille Romae frequens Ci. pogosto se je mudil v Rimu, Lentulo frequens Pompeius adsedit Ci. pogosto, frequens te audivi atque affui Ci., frequens Platonis auditor Ci. priden, frequentem esse cum aliquo Ci. fr. pogosto skupaj biti s kom, občevati s kom, družiti se s kom, Caesonem … tum frequentem ad signa sine ullo commeatu fuisse L. da je bil vedno pri zastavah (= v službi), toda: frequens in castris miles Ci. sarkastično = priden (stalen) sedec pri igralni mizi, redit itque frequens O. pridno sem in tja hodi, Caesar … adesse frequens senatui T., fr. spectator Q., conviva frequens Mart. navaden, skoraj vsakdanji; z abl. loci: frequens contionibus T. pogosto nastopajoč na shodih, (po mnenju drugih) priden obiskovalec shodov, medicus … frequens secretis T. priden udeleževalec; pesn. z inf.: hicne hominum casus lenire et demere fatis iura frequens? Stat. ki je tako pogosto pri rokah, da olajša …

2. pass. (o stvareh) pogosto rabljen, pogosto uživan, ponoven, pogosten, večkraten, (prav) navaden, običajen: mihi frequentem operam dedistis Pl., (senectus) caret epulis … et frequentibus poculis Ci. obilnih čaš, mnogega popivanja, iambum et trochaeum frequentem segregat ab oratore Aristoteles Ci., quae coniunctio familiaritatem reddidit frequentiorem Ci. ep. je storila druženje (občevanje) pogostnejše (prisrčnejše), propter frequentes delatos honores N., ea frequentior fama est L., lactucas frequentiores in cibo officere claritati oculorum Plin. prevečkrat užite, frequentissimum initium esse calamitatis securitatem Vell., id cum est apud oratores frequentissimum Q., fr. verbum, sententia Plin. iun., exorare filiae patrem frequentibus litteris Suet.; z dat.: illud et poëtis et oratoribus frequens Q., erat quippe adhuc frequens senatoribus T., et illud frequens et, ut … Q. ali frequens est z ACI: Plin., Paul. (Dig.) prav navadno (običajno) je; adv. frequenter pogosto, često: ut fr. et assidue consequamur artis rationem studio et exercitatione Corn., adesse nobis frequenter solet Ci., adhibenda frequentius etiam illa ornamenta rerum sunt Ci., translatione frequentissime omnis sermo utitur Ci., non, alias missi cecidere frequentius ignes O., quod et M. Cicero … frequentius testatur Q., Troiae lusum edidit frequentissime Suet.

froid [frwa] masculin mraz, hlad(nost); tehnika dosezanja nizkih temperatur

froid rigoureux, intense oster mraz
froid noir, de canard, de loup pasji mraz
il est ingénieur dans le froid on je inženir za hladilne naprave
j'ai froid zebe me
j'ai froid aux mains zebe me v roke
il fait froid mraz, hladno je
il fait dix degrés de froid deset stopinj mraza je (pod ničlo)
il fait froid à pierre fendre mraz je, da kamenje poka
coup masculin de froid nenaden mraz
sensation féminin de froid občutek mraza
vague féminin de froid val mraza
attraper un chaud et un froid prehladiti se
ne pas avoir froid aux yeux biti (pre)drzen
il y a du froid entre eux med njima je hladno razmerje
cela donne froid dans le dos srh spreleti (človeka) ob tem
cela m'a fait froid dans le dos srh me je obšel ob tem
battre froid à quelqu'un (figuré) komu hrbet pokazati, hladneje ga sprejeti kot običajno
être en froid avec quelqu'un izogibati se koga, ne ga marati
jeter du froid, un froid mučno (kot mrzla prha) učinkovati
prendre froid prehladiti se
souffrir froid trpeti mraz, zmrzovati
mourir de froid zmrzniti, umreti od mraza
vivre en froid avec quelqu'un ne hoteti imeti opravka s kom

gewöhnlich navaden; (gebräuchlich) običajen; (vulgär) vulgaren; für gewöhnlich običajno, večinoma; wie gewöhnlich kot ponavadi

giorno m

1. dan:
giorno feriale delovni dan
giorno festivo praznik
è l'uomo del giorno junak dneva je
i fatti del giorno najnovejši dogodki
mettersi, stare al giorno biti na tekočem
giorni or sono nedavno
a giorni kmalu, čez nekaj dni
di giorno in giorno iz dneva v dan
da un giorno all'altro nenadoma, kar naenkrat, čez noč
di tutti i giorni vsakodnevno, vsakdanje, običajno:
il vestito di tutti i giorni vsakdanja obleka
un giorno nekega dne
sul far del giorno ob svitu
fare di notte giorno zabavati se vso noč, zamenjati dan z nočjo
illuminare a giorno močno osvetliti
chiaro come la luce del giorno pren. jasno kot beli dan
ci corre quanto dal giorno alla notte različna sta si kot noč in dan
oggi giorno dandanes
ai miei, ai nostri giorni ko sem bil mlad, ko smo bili mladi, v naših časih
finire i propri giorni pren. dopolniti svoje dni, umreti
non avere tutti i suoi giorni pren. ne biti pri pravi, ne imeti vseh kolesc v glavi

2. praznik, dan:
il giorno della mamma materinski dan

3.
punto a giorno ažur
PREGOVORI: Roma non fu fatta in un giorno preg. Bog ni ustvaril sveta v enem dnevu
dalla mattina si vede il giorno po jutru se dan pozna

grodnica samostalnik
1. anatomija (kost) ▸ mellcsont, szegycsont
2. pomorstvo (del plovila) ▸ kormányrúd, kormányoszlop
Barke z združeno kobilico, krmilno grodnico in krmilom je običajno težje krmariti vzvratno. ▸ A kombinált tőkesúllyal, kormányrúddal és kormánnyal rendelkező bárkákat általában nehezebb hátramenetben kormányozni.

hemisfera samostalnik
1. anatomija (o možganih) ▸ agyfélteke, hemiszféraPri mlajših otrocih je delovanje obeh hemisfer bolj povezano. ▸ A fiatalabb gyermekeknél a két agyfélteke működése nagyobb mértékben kapcsolódik össze.

2. geografija (polobla) ▸ félteke, félgömb, hemiszféraVremenske fronte se na obeh hemisferah običajno pomikajo od zahoda proti vzhodu. ▸ Az időjárási frontok mindkét féltekén általában nyugatról kelet felé mozognak.

hierarhija samostalnik
1. (razvrstitev po položaju ali funkciji) ▸ hierarchia, rangsorVerjel je v nujnost družbene hierarhije in ni nikoli zagovarjal enakosti vseh ljudi. ▸ Hitt a társadalmi hierarchia szükségességében, és sohasem támogatta az összes ember egyenlőségét.Počasi se je vzpenjal po lestvici vojaške hierarhije. ▸ Lassan lépdelt felfelé a katonai hierarchia ranglétráján.Višje kot je nekdo v hierarhiji odločanja, težje se kaznivo dejanje dokaže. ▸ Minél feljebb van valaki a döntéshozatali hierarchiában, annál nehezebb bizonyítani egy bűncselekményt.V hierarhiji moči je osebje nadrejeno stanovalcem, zato od stanovalcev pričakuje prilagajanje zahtevam institucije in osebja. ▸ A hatalmi hierarchiában a személyzet felsőbbrendű a lakókkal szemben, ezért elvárják, hogy a lakók alkalmazkodjanak az intézmény és a személyzet elvárásaihoz.Pravimo, da so odnosi v družini hierarhični in da so starši na vrhu hierarhije. ▸ Azt mondjuk, hogy a családi kapcsolatok hierarchikusak, és a hierarchia csúcsán a szülők állnak.
Kapetan je pač samo eden, hierarhija v reprezentanci mora biti jasna. ▸ Csak egy csapatkapitány van, a válogatottban a hierarchiának egyértelműnek kell lennie.
Običajno vlada hierarhija med živalmi istega spola po starosti in mlajši to upoštevajo. ▸ Az azonos nemű állatok között általában korosztályi rangsor van, és a fiatalabbak ezt tiszteletben tartják.

2. (vodstvo organizacije) ▸ hiererchia, rangsorTeze, ki so nastajale znotraj cerkvene hierarhije, so imele odmev tudi v občestvu. ▸ Az egyházi hierarchián belül felmerült tézisek a közösségben is visszhangra találtak.Li Peng je zdaj predsednik najvišjega zakonodajnega telesa in drugi človek v kitajski partijski hierarhiji. ▸ Li Peng most a legfelsőbb törvényhozó testület elnöke és a kínai párt hierarchiájának második embere.

3. (razvrstitev česa po pomembnosti) ▸ hierarchiaDružina je v hierarhiji vrednot Slovencev že dolgo na prvem mestu. ▸ A család régóta a szlovén értékrend csúcsán áll.Količina odloženih odpadkov se namreč zmanjšuje, sežig pa je po hierarhiji ravnanja z odpadki na zadnjem mestu. ▸ A lerakásra kerülő hulladék mennyisége csökken, az égetés pedig a hulladékkezelés hierarchiájának legalsó helyén áll.Meddržavni sporazumi so pomembnejši in v hierarhiji pravnih aktov nadrejeni domačim pravnim aktom. ▸ Az államközi megállapodások fontosabbak, mint a hazai jogi aktusok, és a jogi aktusok hierarchiájában előrébb állnak azoknál.

4. v računalništvu (o organiziranosti elementov) ▸ hierarchiaRaziskovalec in Moj računalnik sta daleč najboljša programa za ustvarjanje map, ker pri njima zlahka vidite, kje v hierarhiji map bo nova mapa pristala. ▸ Az Explorer és a Saját gép messze a legjobb mappateremtő programok, mert könnyen láthatóvá teszik, hogy az új mappa a mappahierarchiában hol fog elhelyezkedni.Pri pisanju kode si lahko pomagamo tudi z urejevalnikom hierarhije, ki v obliki drevesa prikazuje povezavo med razredi. ▸ Kódírás közben használhatja a hierarchikus szerkesztőt is, amely az osztályok közötti kapcsolatokat egy fa formájában mutatja be.

holiday² [hɔ́lədi, -lidei] samostalnik
praznik, dan počitka
množina dopust, počitnice

bank holiday dan, ko so zaprte vse banke (praznik)
a busman's holiday dopust, na katerem opravljamo običajno delo
to have a holiday imeti prost dan, imeti počitnice
to have a holiday from s.th. oddahniti se od česa
to make (ali take) a holiday praznovati, vzeti si prost dan
on (a) holiday na dopustu
to go on holiday iti na dopust, počitnice
holiday with pay plačan dopust

igralna konzola stalna zveza
(računalniški pripomoček) ▸ játékkonzol
Ena najbolj znanih igralnih konzol je Sony Playstation. ▸ Az egyik legismertebb játékkonzol a Sony Playstation.
Ko pa je skupaj z bratom, se običajno pomerita v dirkanju na igralni konzoli. ▸ Amikor együtt vannak a testvérével, általában játékkonzolos versenyben mérik össze tudásukat.

ille, illa, illud, gen. illīus, pesn. illĭus, dat. illī; stlat. ollus (ōlus), od tod olla Ci., olli V. in pogosto ōlim; prim. ab oloes dicebant pro ab illis; antiqui enim litteram non geminabant Fest.; Kom. so po ljudski govorici imeli pod določenimi pogoji ĭlle, in sicer
a) séd ĭlle ali égo ĭllud in podobno v razrešeni arzi ali
b) id ĭllí, neque ĭllúm idr. kot drugi zlog teze.
c) tudi če ille sam tvori tezo: ĭllă sése, ĭllĕ prímo Ter. Iz tega pron. je nastal [po poudarku drugega zloga] romanski spolnik: lo, la. Oblike, okrepljene z zaobešenim „ce“ (gl. illīc). —

I. Pron. demonstrativum

1. óni, óna, óno, zlasti v naspr. s hic; hic, haec, hoc označuje to, kar nam je (v raznih ozirih) bližje, ille, illa, illud, kar je bolj oddaljeno: si illos, quos iam videre non possumus, neglegis, ne his quidem, quos vides, consuli putas oportere? Ci., non antiquo illo more, sed hoc nostro Ci.; od tod časovno: illorum temporum historia Ci. = tedanjih, Catulus dixit vim fuisse illam Ci. da je bilo tedanje (takratno) postopanje nasilno; poleg tega: ex illo tempore V. od tedaj; tudi brez subst. tempus: ex illo vivit in antris O., Cels., ille ego qui fuērim … (poëta) O. ki sem bil prej, sicer … ; oba pron. skupaj: hoc illud est, quod quaesisti Ci. to je (sedaj) tisto, kar si (prej) vprašal. Nav. se torej hic nanaša na bližje, ille na bolj oddaljeno: Caesar munificentia magnus habebatur, integritate vitae Ca., ille (Caesar) mansuetudine clarus factus est, huic (Catoni) severitas dignitatem addiderat S.; od tod pogosto v zvezi: hic et ille ta (tu) in oni (tam): de hoc et illo dicere Ci. o tem in onem; ponovljeni ille pa pomeni, da sta oba pojma enako oddaljena: quaesivit, num ille aut ille (eden ali drugi, „Peter ali Pavel“) defensurus esset, de me ne suspicatus quidem est Ci.; v sredi med hic in ille je iste, ki kaže na drugo osebo: ista beatitas (kakor si jo vi mislite) cur aut in solem illum (ono oddaljeno) aut in hunc (ta naš) mundum cadere non potest? Ci. Navidezno se proti temu pravilu rabita hic in ille, če je prostorsko bolj oddaljeni predmet govorečemu po njegovi predstavi bližji: senex meliōre condicione est, quam adolescens … ille diu vult vivere, hic (govori starec) diu vixit Ci., melior Enii quam Solonis oratio; hic enim noster (kot Rimljan bližji pisatelju), „nemo me lacrumis decoret“, inquit, at ille (Grk) „mors mea ne careat lacrumis“ Ci.; gl. hic.

2. occ. (o že znanem) oni slavni … , oni znani … ; ker kaže illud na zadnje, označuje najprej tudi to, kar je že bilo omenjeno: illud, quod coepimus, videamus Ci. kar smo zgoraj (= prej) pričeli, sic oculos, sic ille (imenovani) manus, sic ora ferebat V., qui callet pauperiem pati, non ille … timidus perire H., minus bonis versibus, sed tamen illis versibus increpant Ci., cessisset Alexandro, Papirius illo corporis robore L. glede na zgoraj opisano telesno moč; od tod znan, slaven, slovit: ille pater rectorque deûm O., magnus ille Alexander Ci., vafer ille Sisyphus H., Pittacus ille, qui … N., Xenophon, Socraticus ille Ci., ille annus egregius Ci., haec Hectoris illa … parens O. to je ona slavna … , ille vultus semper idem Ci. oni sloviti obraz ravnodušnosti, Solonis illud: nosce te ipsum Ci. oni znani izrek; tako tudi brez subst.: ille ego sum O. oni znani sem jaz, hunc illum poscere fata reor V.; omejujoč pri atrib.: patres vestri, asperrimī illi … L. vaši očetje, ki so bili, kakor znano, prav trdi …

3. ki na naslednje kaže s poudarkom = oni, ta (toda le tedaj, kadar pove govornik kaj čisto novega): quae cum sint gravia, tum illud acerbissimum est, quod … Ci., dicunt se dedisse, illud non addunt, iussu istius Ci., verum illud addit „non possidebat“ Ci., illud te hortor … Ci., cum multa alia mirabilia, tum illud inprimis … Ci.

4. (brez poudarka) on, ona, ono, poseb. z quidem; da se obnovi pojem: ignis emicuit … proximus aër illi … O. (gr. τῷ γε), Daphne … ferarum exuviis gaudet; multi illam petiere O., virum cano … multum ille iactatus est V., Aeacides illi (sc. respondit) O.; in tako s quidem: Orpheus pro cuniuge saevit; illa quidem … hydrum non vidit V. a ona, ta … (gr. ἥ γε), illa quidem pugnat, sed quae superare puella potest Iovem? O., o hominem semper illum quidem aptum, nunc vero etiam suavem Ci. ki je že sicer … , philosophi minime illi quidem mali, sed … Ci., avis illa quidem, sed … lucem fugit O., non ille quidem habebat adsuetos vultus … , pallentem vidi O. V teh primerih se quidem formalno postavlja ob pron. ille, dejansko pa spada k predik. pojmu. —

II. adv. obl.

1. illā (abl. fem. sg.) „z one strani“, potem (v sl. z običajno premaknjenega stališča) na oni strani, tam: ego illā adspicio puellam Pl., ne pervium illā exercitibus foret T., Oceanum illā tentavimus T., revertebar illā, quā nova via iuncta foro est O. Prim. illāc illīc.

2. illim (tvorjeno kakor inter-im, ist-im, in-de, hin-c idr.) od tam, od tam sem, od ondod: si enim illim emerserit Ci., fugit illim Ci.; časovno: illimque usque ad nostram memoriam S. od tedaj; o osebah: omnes illim praestigiae, illim, inquam, omnes fallaciae Ci. od njega … ; prim.: omnem se amorem abiecisse illim Ci.; prim. illin-c pod illīc.

3. illō (kakor eō, quō) tja-(kaj): nam illo nulla materia advecta est Ci., nemo illo adit C., illo venit T.; pren.: haec omnia eodem illo pertinent C. spada prav tja, zadeva prav to. Prim. illū-c = illō-c pod illīc.

4. illī (loc. neutr.)
a) tam: iam ego illi ero Pl., dum sedemus illi; neque fabrica illi ulla erat; illi, ubi sum Ter.
b) pri tem, pri (v) tej stvari: Ter. Prim. illīc.

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.