Franja

barbatus 3 (barba) bradat,

1. o človeku
a) na splošno: quos aut imberbes aut bene barbatos videtis Ci. zelo bradate, z močno brado, dicere licebit Iovem semper barbatum, Apollinem semper imberbem Ci.; pesn. za označitev moške dobe: solet hic barbatos sectari senex Pl., equitare in arundine, si quem delectat barbatum (odraslega) H., Iove nondum barbato Iuv.
b) poseb. bradat Rimljan = Rimljan iz stare dobe (ko si še niso brili brade): aliquis mihi ab inferis excitandus est ex barbatis illis Ci., mos fuit apud antiquos illos et barbatos Ci.
c) barbatus magister bradati učenjak, filozof, ker so le ti nosili dolgo brado: Pers., Iuv., Mart.

2. o živalih: aquila barbata Plin. najbrž brkati ser ali jezerski orel, hirculus barbatus Cat.; pesn. subst. barbātus -ī, m bradač = kozel: Ph.

3. pren. kosmat, volnat: nux Plin.; kocast, cunjast: ne toga barbatos faciat libros Mart.

bicéfalo dvoglav

águila bicéfala dvoglavi orel

bicéphale [-sefal] adjectif dvoglav

aigle féminin bicéphale dvoglavi orel

bicipite

A) agg.

1. anat. dvoglava (mišica)

2. dvoglav:
l'aquila bicipite austriaca avstrijski dvoglavi orel

B) m anat. biceps, dvoglava mišica

bird [bə:d] samostalnik
ptič, ptičica
sleng deklica, dečko, oseba
ameriško, sleng navdušenec; čudak

figurativno old bird lisjak, zvitorepec, tič
to do s.th. like a bird zelo rad, z lahkoto kaj narediti
bird of calm vodomec
the early bird catches the worm rana ura zlata ura
cock bird ptičji samec
birds of a feather flock together ene vrste ptiči skupaj letijo, Šimen Šimnu gode
fine feathers make fine birds obleka dela človeka
to give the bird zavrniti, odkloniti, izžvižgati
a bird in the hand is worth two in the bush boljši danes vrabec kakor jutri zajec, bolje drži ga kot lovi ga
hen bird ptičja samica
to hit the bird in the eye v črno zadeti
bird of Jove orel
bird of Juno pav
to kill two birds with one stone dve stvari hkrati opraviti, dve muhi naenkrat ubiti
a little bird told me so nekdo (ne smem ali nočem povedati, kdo) mi je povedal
bird of paradise rajska ptica, rajčica
an old bird is not caught with chaff star lisjak ne gre na limanice
bird of passage ptica selivka
bird of prey ptica roparica
a queer (gay) bird čudak (veseljak)
a wise old bird zvitorepec

buzzard [bʌ́zəd] samostalnik
zoologija kanja, skobec

bald buzzard ribji orel
honey buzzard sršenar
moor buzzard rjavi lunj
figurativno (blind) buzzard neumnež, ignorant, nevednež

caudal bogat

águila caudal kraljevi orel

cesárski (-a -o) adj.

1. imperiale

2. hist. imperiale, dell'impero (austro-ungarico); cesareo;
cesarsko-kraljevi uradnik funzionario imperial-regio
nositi cesarsko suknjo servire nell'esercito (austro-ungarico)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
cesarski orel aquila imperiale
med. cesarski rez taglio cesareo
bot. cesarski tulipan corona imperiale (Fritillaria imperialis)

cesárski imperial

cesarska krona corona f imperial
cesarski orel águila imperial
cesarski rez (med) operación f cesárea, cesarotomía f

cr̂n cŕna cŕno, dol. cr̂nī -ā -ō, komp. cȑnjī -ā -ē
1. črn: crn kao ugljen; -a kava kafa; -a noć, zloba, odjeća, odeća; -i kruh, hljeb, hleb; -i petak; cr̂nā borza, cr̂na berza; gledati što kroz -e naočare; -i oblaci se nadvijaju bliža se nesreča; dobiti što -o na bijelo, na belo dobiti kaj črno na belem
2. zoprn, gnusen: taj je čovjek zaista crn po zlu koje čini
3. crn mu obraz! sram ga bodi!
4. -i dud bot. črna murva; -i glog bot. črni trn; -i luk bot. čebula; -i orao zool. planinski ali zlati orel; -i štap bot. črnoga; -a bokvica gl. ranilist; -a bolest bot. snet: -a čemerika bot. črna čemerika; -a divizma bot. črni lučnik; -a džigerica anat. jetra; -i metali; -a rotkva bot. črna redkev; -a topola bot. črni topol; -a trešnja češnja hrustavka; -o zlato premog; u -o zaviti koga pripraviti komu veliko žalost; Crna Gora; Crno more; Skopska Crna gora; Crni Đorđe

dvoglav [ó] (-a, -o) doppelköpfig; zweiköpfig
dvoglavi orel der Doppeladler
anatomija dvoglava mečna mišica der Zwillingswadenmuskel
dvoglava nadlaktna mišica der Bizeps

dvogláv à deux têtes, à double tête, bicéphale

dvoglavi orel aigle moški spol bicéphale

dvogláv (-a -o) adj. bicipite:
dvoglavi orel aquila bicipite
anat. dvoglava mišica bicipite

dvóglàv bicéfalo

dvoglavi orel águila f bicéfala

flammi-ger -gera -gerum (flamma in gerere) plamenonosen, plameneč, svetel, ognjen: ales Stat. = orel kot Jupitrov strelonosec, Titan Lucan., sol Val. Fl.; vroč: zona Cl.

fulvus 3 (gl. fel) bronaste barve, temnordečkast, rdečerumen, rjavkast: corpora leonum Lucr., lupae fulvo … tegmine laetus V., f. galerus V. iz volčje kože, lumen V. rdečkasta, aquila ali ales. Iovis V. rjavi orel, caesaries V., capillus O., iaspis V. bronastozelen (kakor patiniran bron), harena V., O., aurum V., O., nubes V., O., aes, leo, lupus, murra O., cassis fulva iubis equi O., arbor fulva comam (gr. acc.) O. zlatolisto, f. Lacon, vitulus H., fulvae matris ab ubere iam lacte depulsus leo H., sidera Tib., boves, cera, color vini Plin.

ghermire v. tr. (pres. ghermisco)

1. zgrabiti s kremplji:
l'aquila ghermì la preda orel je zgrabil plen

2. pren. iztrgati, ugrabiti, vzeti:
la morte lo ha ghermito ai suoi cari smrt ga je iztrgala najdražjim

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

Iū-ppiter, bolje kot Iū-piter (iz *Djeu-pater *Iupater, prvotno voc. = gr. Ζεῦ πάτερ; nom. gr. Ζεὺς πατήρ, lat. Diēspiter; prim. tudi še lat. deus in diēs), gen. Iovis (iz stlat. nom. Djovis, Iovis), m Júpiter, pravzaprav „oče neba“, torej nebesni bog, enako kot gr. Ζεύς. Po mitih je Saturnov in Rein sin, Neptunov in Plutonov brat, Junonin soprog; za Rimljane je bog atmosferskih prikazni na nebu (Chrysippus disputat aethera esse Iovem Ci.), kralj bogov, državni bog (Iuppiter Capitolīnus, I.O.M. = Iuppiter optimus maximus). Njemu sta posvečena orel (Iovis satelles Ci., Iovis ales O.) in hrast (Iovis quercus V.); pridevki in vzdevki: altus V., Conservator, Custos T., pluvius Tib., uvidus V. Po njem Iovis stella Ci., Lucan. planet Jupiter.; pl.: Ioves quoque plures in priscis Graecorum litteris invenimus Ci., quasi ut nescias, repente ut emoriantur humani Ioves Pl.; metaf. Iuppiter Stygius V. = Pluton. Kot bog neba tudi meton. = nebo, zrak, vzduh: sub Iove pars durat, pauci tentoria ponunt O. pod milim nebom, sub Iove frigido H., quod latus mundi malus Iuppiter urget H. kjer je slabo podnebje, metuendus Iuppiter (sc. pluvius) uvis V. dež, I. hibernus Stat. Pomni: Iovem lapidem iurare na Jupitrov kamen prisegati, pri čemer je prisegajoči s kamnitim nožem zaklal svinjo, drug kamen (kameno strelo iz kremena, Jupitrov simbol) pa vrgel iz rok: quomodo autem tibi placebit Iovem lapidem iurare? Ci. ep., Iovem lapidem, quod sanctissimum iusiurandum est habitum, paratus sum ego iurare Gell.

Opomba: Nenavaden gen. sg. Iuppiteris in Iuppitris: Caesell. ap. Prisc.; od tod acc. pl. Iuppiteres in Iuppitros: Tert.; gen. pl. Iovum ali Ioverum Varr. ali Iovium Prob.

jȁstrebac -pca m, nav. mn. zool. ribji orli, Pandionidae; jastrebac cipolaš zool. ribji orel, Pandion haliaetus