Franja

trītor -ōris, m (terere) terač, drgač, drgnitelj, odrgovalec, strgalec: colorum Plin., compedium Pl. drgnitelj verig (psovka uklenjenemu sužnju), stimulorum Pl. (o pogosto bičanem).

trittilō -āre (gr. τρίζω) frčati, frfotati (o pticah): † sues † avolverat „ita † tradedeq inreneq † in iudicium [A]esopi nec theatri trittiles“ Poeta vetus ap. Varr.

triumphus (stlat. triumpus) -ī, m (morda izpos. iz gr. ϑρίαμβος trojni korak; od tod „slovesni sprevod“ ali „slavnostna pesem“ v čast Bakhu)

1. triúmf, zmagoslavni sprevod, zmagoslavje. Če si je kak vojskovodja priboril vojno zmago, s katero je razširil meje rimskega imperija, mu je senat priznal slavnosten vhod v Rim (alicui triumphum decernere Ci. ali deferre L.). Oblečen v zlatovezeno togo (toga picta) in tuniko, okrašeno z uvezenimi palmovimi vejami (tunica palmata), ovenčan z lovorjevim vencem in držeč v roki slonokoščeno palico ali žezlo se je peljal skozi zmagoslavna vrata (porta triumphalis) v mesto na vozu, ki so ga vlekli beli konji (albi equi). Pred vozom so korakali vklenjeni ujetniki (per triumphum ducere Ci.), prav tako so spredaj nosili plen, vojaki pa so peli slavospeve ali pa tudi zabavljice na račun triumfatorja in vpili „io triumphe“: L., Ci., Suet. Senat je triumfatorja spremljal na Kapitol, kjer je ta žrtvoval Jupitru bele bike (albi greges Romanos ad templa deûm duxere triumphos V.): Plin., Ap. idr., tu dum precedis, „io triumphe“ dicemus H., triumphum deportare ex provinciā N., Ci. priboriti si zmagoslavje nad … , triumphum postulare, impetrare L., triumphum frequentare ali celebrare (o vojakih) L., triumphum agere de Liguribus L., de classe Ci. ali ex Etruriā, ex Aequis L. ali (z gen. osebe) Baiorum L. triumfirati (slaviti zmagoslavje) nad kom (čim); toda: Pharsaliae pugnae Ci. zaradi bitke pri Farzalu, in urbem reversus tres triumphos egit, unum ex Illyrico, alterum ex Actiacā victoriā, tertium de Cleopatra L., triumphus fuit tantum de nomine Fl. pri triumfu je bilo proslavljeno (navedeno) le njeno ime.

2. metaf. triúmf = slavna zmaga, zmagoslavje, zmagovit boj, starejše zmagodobitje: ut repulsam tuam triumphum suum duxerint Ci., luxuriae Plin., ex inimicorum dolore Ci., de se ipso Iust., pro victorialibus epulares (pri popivanju) triumphi Amm.

Trnuljčica samostalnik
1. (lik iz pravljice) ▸ Csipkerózsika
Film je nova predelava zgodbe o Trnuljčici. ▸ A film Csipkerózsika történetének újragondolása.

2. (o neaktivnosti ali mirovanju) ▸ Csipkerózsika
Če se je volitev udeležilo relativno malo volilcev, pa so rezultati prebudili Trnuljčico: civilno družbo. ▸ Ha a részvétel viszonylag alacsony is volt, az eredmények felébresztették Csipkerózsikát, azaz a civil társadalmat.
Po njegovih besedah je "slovensko podeželje slovenska speča Trnuljčica, ki bi jo veljalo obuditi". ▸ Elmondása szerint „a szlovén vidék Szlovénia alvó Csipkerózsikája, amelyet fel kell ébreszteni”.

trobenta samostalnik
1. (glasbilo) ▸ trombitaMoje besede je preglasil zvok trobente. ▸ Szavaimat túlharsogta a trombita hangja.Vsi člani družine znajo igrati trobento, rog in pozavno. ▸ A család minden tagja tud trombitán, kürtön és harsonán játszani.
Sopomenke: trobilo
Povezane iztočnice: navijaška trobenta, pikolo trobenta, baročna trobenta, jazz trobenta, gasilska trobenta, vojaška trobenta, žepna trobenta

2. (glasbenik) ▸ trombita, trombitásNa koncertu bo nastopil tudi trio trobent. ▸ A hangversenyen egy trombitatrió is fellép.
Uprizorili smo pravo kraljevsko dobrodošlico: pred njima so hodile trobente in fanfare ter zastavonoše z angleško, italijansko in venezuelsko zastavo. ▸ Igazi királyi fogadtatásban részesítettük őket: trombiták és fanfárok haladtak előttük, valamint zászlóvivők angol, olasz és venezuelai zászlókkal a kezükben.

3. (igranje trobente) ▸ trombita-, trombitaŠtudij trobente je končal na glasbeni akademiji v Ljubljani. ▸ Trombitatanulmányait a ljubljanai Zeneakadémián végezte.Ko sem bil star dvanajst let, sem se začel učiti trobento, to pa zato, ker izhajam iz glasbene družine. ▸ Tizenkét éves koromban elkezdtem trombitálni tanulni, mégpedig azért, mert zenész családból származom.
4. (goba) ▸ trombitagomba
Če ste nabrali lisičke ali trobente, jih lahko nanizate na vrvico in obesite, da se sušijo na zraku. ▸ Ha rókagombát vagy trombitagombát szedett, akkor zsinórra felfűzve kiakaszthatja őket a levegőre, hogy száradjanak.
Trobent sicer nisva našla, sva pa vsak nabrala lepo porcijo gob. ▸ Trombitagombát ugyan nem találtunk, de mindketten szedtünk egy-egy szép adag rókagombát.
Povezane iztočnice: črna trobenta, mrtvaška trobenta, žolta trobenta

5. (izpušni sistem) ▸ kipufogódobBistvena vizualna razlika je pri zadku, saj opazovalec ne uzre dveh ločenih trobent, ampak značilen dizlov izpušni sistem. ▸ A fő vizuális különbség a hátsó részen látható, ahol a megfigyelő nem két különálló kipufogódobot, hanem egy jellegzetes dízel kipufogórendszert lát.

6. (o zvoku ali obliki trobente) ▸ trombitaSestrična je slike spravila na podstrešju, kjer jih je uničila voda, nekatere pa je dala otrokom, da so si iz njih naredili papirnate trobente. ▸ Az unokahúga a képeket a padláson tárolta, ahol tönkretette őket a víz, néhányat közülük pedig a gyerekeknek adott, akik papírtrombitákat készítettek belőlük.
Ustnice so se mu zaoblile v gumijasto trobento in iz nje se je ulil zveneč tok besed. ▸ Ajkai gumitrombitává kerekedtek és zengő szóáradat tört ki belőlük.

7. (o propagandi) ▸ harsona, szócső, szólamEn sam primer pomnimo, ko je v političnih debatah povzdignil glas, pa je bil še vedno tišji kot znamenite parlamentarne trobente. ▸ Egyetlen olyan példára emlékszünk, amikor egy politikai vitában felemelte a hangját, és még akkor is halkabb volt, mint a híres parlamenti megmondóemberek.
Ko politične trobente molčijo, naj govore dejanja. ▸ Amikor a politikai harsonák hallgatnak, akkor beszéljenek a tettek.
Sopomenke: trobilo

troglasje samostalnik
glasba (o načinu petja) ▸ háromszólamúság

trôjskī -ā -ō knjiž. trojanski: Rumanac trojski Roman o trojanski vojni

tromper [trɔ̃pe] verbe transitif varati, prevarati; ukaniti, preslepiti; ogoljufati; ne izpolniti (pričakovanj), razočarati

tromper sa femme varati svojo ženo
on attendait beaucoup de lui, il nous a trompés mnogo smo pričakovali oa njega, pa nas je razočaral
tromper son ennui preganjati (si) dolgčas
ces pastilles trompent la soif, la faim te pastile potolažijo, preženejo, uspavajo žejo, glad
tromper sur la qualité de la marchandise goljufati pri kakovosti blaga
c'est ce qui vous trompe v tem se motite
être trompé dans ses espoirs prevarati se v svojih upih
se tromper (z)motiti se (sur quelqu'un o kom)
se tromper de route zmotiti se v poti, iti po napačni poti
se tromper de date zmotiti se v datumu
se tromper d'adresse obrniti se na napačen naslov
se tromper dans ses calculs zmotiti se v svojih računih, uračunati se
si je ne me trompe če se ne motim
c'est à s'y tromper to si je strašansko podobno
les gens se trompent à sa cordialité ljudi nasedejo njegovi prisrčnosti, se ujamejo, se pustijo prevarati od njegove prisrčnosti

Trophōnius -iī, m (Τροφώνιος) Trofónij

1. brat Agameda (Agamēdēs), s katerim je sezidal svetišče v Delfih: Ci.

2. božanstvo, ki so ga častili v neki duplji pri bojotijskem mestu Lebadeja; imenovali so ga Iuppiter Trophōnius (L.): Ci., Arn. Od tod adj. Trophōniānus 3 trofónijski, trofonijánski: narratio Ci. ep. pripoved (pripovedovanje) o Trofonijevi duplji, v katero so se spuščali ob posebnih obredih.

tropski deževni gozd stalna zveza
geografija (o ekosistemu) ▸ trópusi esőerdő

troskokaški pridevnik
(o troskoku) ▸ hármasugró

trōssulī -ōrum, m (beseda etr. izvora za equites) trósuli

1. Tako so se pozneje (nam. celeres ali flexuntes) imenovali rimski vitezi kot konjeniki v aktivni vojaški službi: nunc emunt trossuli nardo nitidi vulgo Attico talento ecum Varr., celeres sub Romulo regibusque sunt appellati, deinde flexuntes, postea trossuli Plin., trossuli equites dicti, quod oppidum Tuscorum Trossulum sine opera opera peditum ceperint P. F., trossuli principes iuventutis Lamp.

2. metaf. posmehljivi vzdevek imenitnih rimskih gizdalinov: quid ergo? idem faciam, quod trossuli et iuvenes? Sen. ph., o quam cuperem illi nunc occurrere aliquem ex his trossulis Sen. ph., quod ad equestrem ordinem attinet, antea trossulos vocabant, nunc equites vocant ideo, quia non intellegunt trossulos nomen quid valeat, multosque pudet eo nomine appellari Iunius Gracchanus ap. Plin., et causam, quae supra indicata est, exponit invitosque etiamnum tamen trossulos vocari Plin.; sg. trōssulus: unde istuc dedecus, in quo trossulus exsultat tibi per subsellia levis? Pers.

trōtto m

1. šport kas; drnec:
di trotto o di rimbalzo pren. tako ali drugače
corse al trotto šport kasaške dirke
piccolo trotto kratki kas, drnec

2. pren. hiter, nagel korak; dir:
andare di trotto, camminare di buon trotto iti hitro, dirjati

trottoir [trɔtwar] masculin pločnik, trotoar

se promener sur les trottoirs sprehajati se po pločnikih
faire le trottoir (populaire) biti na lovu za klienti (o prostitutkah)
trottoir roulant premikajoči se, tekoči pločnik ali preproga (za osebe ali stvari)

trucilō (truculō) -āre pozvanj(čk)ati (o drozgovem naravnem glasu): Suet. fr.

truculentus 3 (trux; prim. vin-olen-tus : vinum) neprijazen, neprijeten, surov, grob, neotesan, čemeren, temačen, mračen, oduren, siten, srdit, divji ipd.: Ter. idr., truculentis oculis Pl., quo truculentior visu foret T., voces T., truculenta loqui O.; adv. le komp. in superl.: quod truculentius se gerebat (ker se je bolj grozeče držal) quam ceteri Ci., quam potuit truculentissime eum aspexit Q.; o značaju: truculentus atque saevus senex Pl., iam non sum truculentus Pl., at est truculentior atque plus aequo liber H., fetā truculentior ursā O., gens truculentior O., truculentiores mores Ap., truculentissimae et saevissimae mentes Aug.; od tod subst. Truculentus -ī, m Grobijan, naslov Plavtove komedije: Varr., Ci.; metaf. (o morju) divje, viharno, razburkano: mare, pelagus Cat.

trūdō -ere, trūsī, trūsum (indoev. baza *tr(H)-eu̯-d- tlačiti, stiskati iz kor. *ter(H)- treti, zatirati; prim. sl. trud, truditi se, truden, got. usþriutan povzročati težave, þrjóta utruditi (se), þrot pomanjkanje, þrēat moč, pritisk, stvnem. driozan nadlegovati, nem. verdrie§en)

1. suniti (suvati), pahniti (pehati), (po)riniti, poriniti (porivati) (proč, od), potisniti (potiskati) (proč, od), odriniti (odrivati), (od)suniti, (po)gnati, goniti, (po)tirati: Lucr., Mart., Amm., Cl. idr., et trahi et trudi Pl., hostes T., cohortes trudebantur in paludem T., apros in plagas H., glaciem cum flumina trudunt V., trudentes (odrivajoč) pectore montes V.

2. occ.
a) (o rastl.) pognati (poganjati), spustiti (spuščati): pampinus trudit gemmas V., se trudunt gemmae V., truditur e sicco radix ligno V.
b) povzročiti, da kaj (npr. voda, para) raste (narašča, se dviga, se krepi), dvigniti (dvigati, dvigovati): quas mihi tenebras trudis? Pl. kaj mi hočeš natvesti?; med. = rasti, naraščati: fecundus aquae truditur latex Cl.

3. metaf. suniti (suvati), potisniti (potiskati), (od)gnati, pregnati (preganjati), (od)poditi, prepoditi: fallacia alia aliam trudit Ter. pride ena za drugo, truditur dies die H., vita truditur Sen. ph., sic vita truditur Petr. tako se prebijamo skozi življenje, in arma trudi T., in quae (sc. comitia) omnibus invitis trudit noster Magnus Auli filium Ci. poriva naprej.

true² [tru:] prehodni glagol
tehnično dobro (točno, pravilno) izvesti, uravnati, naravnati; centrirati (kolo itd.)

to true up a board gladko (o)skobljati desko

truō -ōnis, m (trua) = onocrotalus (veliki) pelikan (Pelicanus onocrotalus Linn.): P. F.; metaf. šalj. o dolgonosem človeku: Caecilius irridens magnitudinem nasi: pro di inmortales! unde prorepsit truo? Caecil. ap. Fest.

trux, trucis, abl. -e, pesn. -ī, n pl. -ia -ium strašen na pogled ali slišati strašen, silen, strahoten, grozen, grozljiv, grozeč, grozoten, preteč, srhljiv, strašljiv, divji, srdit, jezen, razdražen (starejše jar, ljut), grob, oster, strog, jedek, zajedljiv, piker, uporen, trmast, kljubovalen idr.: truces vultus Ci., homo trux vultu Aug., oculi Poeta ap. Ci., aspectus Pac. ap. Ci., trux facies oculique minaces Lucan., cantus L., T., vox T., neque excitatur classico miles truci H. divji bojni klic, herbae tactu truces Plin. suhe, bodeče; o duhu in značaju: ingenium, orator L., animus O., tribunus plebis Ci., puer Mart., Agrippa T., forae Tib.; enalaga: genus dicendi trux atque violentum Q., sententia L., eloquentia T., truci vetustā religione Cl.; pesn.: eurus O. divji, siloviti, viharni; tako tudi: pelagus H., venti Plin.