Franja

branilec samostalnik
1. v športnem kontekstu (nosilec naslova) ▸ címvédő Branilci naslova so izvlekli remi v zadnji minuti. ▸ A címvédők az utolsó percben húzták be a döntetlent.

2. (odvetnik) ▸ védőügyvédPiotr je mlad pravnik, ki je ravno opravil pravosodni izpit in postal branilec na sodišču. ▸ Piotr fiatal jogász, aki éppen letette a jogi szakvizsgát és védőügyvéd lett a bíróságon.
Sopomenke: odvetnik

3. šport (obrambni igralec) ▸ védő, védőjátékos, hátvédBoštjan Cesar je zabil že svoj šesti gol, s čimer je le potrdil status najboljšega strelca med branilci. ▸ Boštjan Cesar már a hatodik gólját lőtte, amivel megerősítette a legjobb gólszerző státusát a hátvédek között.

4. (varuh; zagovornik) ▸ védelmezőKot je sporočilo organizacija, je namreč boj proti dezinformacijam eden največjih izzivov branilcev novinarstva. ▸ Ahogy a szervezet rámutat, a dezinformáció elleni küzdelem az egyik legnagyobb kihívás az újságírás pártján állók számára.
Sopomenke: podpornik

5. (pri napadu) ▸ védő
Utrdba je padla, ko je branilcem zmanjkalo streliva in in živil. ▸ Az erődítmény akkor esett el, amikor a védők kifogytak a lőszerből és az élelemből.

braniti, braniti (branim)

1. verteidigen (tudi pravo, vojska, šport) (koga jemanden, se sich, pred vor)
braniti, braniti z vsemi močmi mit Zähnen und Klauen verteidigen
(vzeti v bran) sich stellen vor (jemanden/etwas)

2. (varovati) schützen (meje die Grenzen, pred vor); koga pred napadi/ očitki: in Schutz nehmen

3. ideje, nazore: verfechten

4.
braniti, braniti se (postaviti se v bran) sich wehren, sich zur Wehr setzen
braniti, braniti svojo kožo sich seiner Haut wehren
figurativno braniti, braniti se z vsemi štirimi sich mit Handen und Füßen wehren

5.
braniti, braniti komu kaj (jemanden) an (einer Sache) hindern; (jemandem etwas) verwehren; (odsvetovati) (jemanden) von (etwas) abbringen

6.
ne braniti, braniti se dela ipd.: ne branim se niti dela za določen čas (auch) für (Zeitarbeit) bin ich mir nicht zu schade
hrane, pijače itd.: kein Verächter von … sein
|
ki se zmore/zna braniti, braniti wehrhaft

braníti (-im)

A) imperf.

1. (odvračati napad) difendere:
braniti z orožjem difendere con le armi
braniti do zadnje kaplje krvi difendere all'ultimo sangue, a oltranza

2. (varovati, ščititi) difendere, proteggere, custodire:
braniti meje države difendere i confini dello Stato
braniti čast difendere, proteggere l'onore

3. (preprečevati, ne dovoljevati) impedire, proibire; sconsigliare:
nihče ti ne brani oditi nessuno di proibisce di andartene

4. jur. (zagovarjati) difendere:
obtoženec se brani s prostosti l'accusato si difende a piede libero

5. (dokazovati pravilnost ideje) difendere, sostenere:
braniti svoje stališče difendere, sostenere il proprio punto di vista
šol. braniti disertacijo difendere la tesi di dottorato
šport. braniti vrata difendere la porta

B) braníti se (-im se) imperf. refl.

1. (odklanjati, ne marati) rifiutare:
braniti se časti rifiutare gli onori

2. (upirati se, zoperstavljati se) opporsi; resistere:
braniti se na vse kriplje, z vsemi štirimi opporsi con tutte le forze

braníti defender

braniti se defenderse oponer resistencia (proti a)
braniti komu (da bi kaj naredil) impedir a alg hacer a/c
kdo mu bo to branil? ¿quién va a impedirselo?
braniti se z vsemi močmi defenderse con todas sus fuerzas
braniti svoje življenje (svojo kožo) defender su vida (su pellejo)

bránje lecture ženski spol

z branjem pridobiti apprendre par la lecture
neurejeno branje lecture à tort et à travers
branje korektur correction ženski spol des épreuves (ali des placards)

branlant, e [brɑ̃lɑ̃, t] adjectif majav; figuré nestabilen

chaise féminin branlante majav stol
avoir la tête branlante pomajevati z glavo

branlement [brɑ̃ləmɑ̃] masculin guganje, zibanje, majanje

branlement de tête majanje z glavo

bras [bra] masculin laket, roka; ročica; figuré pomoč, delovna sila; figuré moč, oblast; škarje (raka), plavut (kita); ročaj, držalo (vesla); naslanjalo za roke (pri naslanjaču); špica (pri kolesu)

le haut du bras nadlaket
bras dessus bras dessous z roko v roki, pod roko (iti)
à bras s pomočjo rok, z rokami (brez stroja), ročno
à force de bras le z rokami
à pleins bras z vso močjo, močnó
à tour de bras z vso silo, intenzivno
à bras raccourcis s krepkimi udarci, silovito
à bras-le-corps čez pas, po sredi telesa
à bras ouverts z od-prtimi rokami
à bras tendu s stegnjeno roko
en bras de chemise brez suknjiča, golorok
les bras retroussés z zavihanimi rokami
charrette féminin à bras ročni voziček
manque masculin de bras pomanjkanje delovne sile
bras de mer, de rivière morska ožina, rečni rokav
bras séculier posvetna oblast
avoir le bras long (figuré) imeti velik vpliv
avoir quelqu'un, quelque chose sur les bras (figuré) imeti koga, kaj na vratu, na grbi
avoir les bras ballants povesiti roke
avoir les bras rompus biti čisto izčrpan, zbit, do smrti utrujen
baisser les bras opustiti, odreči se
couper bras et jambes à quelqu'un (figuré) koga zelo presenetiti, popolnoma ohromiti koga
donner, offrir le bras à quelqu'un komu roko dati, ponuditi
être le bras droit de quelqu'un biti komu desna roka
se jeter dans les bras de quelqu'un vreči se komu v naročje
refuser son bras à quelqu'un odreči komu pomoč
rester les bras croisés ostati brez dela
saisir quelqu'un par le bras zgrabiti koga za roko
serrer quelqu'un dans ses bras stisniti koga k sebi
tendre les bras à, vers quelqu'un (figuré) koga pomoči prositi
tenir les bras croisés križem roke držati
les bras m'en tombent sem kot od strele zadet, ves osupel, tega ne morem razumeti
ne vivre que de ses bras živeti le od dela svojih rok

brasa ženski spol žerjavica

ponerse como una brasa močno zardeti, kot kuhan rak rdeč postati
sacar la brasa con mano ajena (ali con mano de gato) koga drugega poslati po kostanje iz žerjavice
con chica brasa se enciende una casa mali vzroki, velike posledice
estar (como) en brasas kot na žerjavici biti
estar hecho unas brasas kot kuhan rak rdeč postati
salir de llamas y caer en brasas z dežja pod kap priti

brasmatiae -ārum, m (gr. οἱ βρασματίαι) potresi z navpičnimi sunki: Amm.

brati¹ (bêrem) prebrati (čitati) lesen; komu kaj vorlesen
še enkrat brati nachlesen
brati mašo (maševati) die Messe lesen
brati misli Gedanken lesen
brati med vrsticami zwischen den Zeilen lesen
brati z ust von den Lippen lesen
brati iz oči an den Augen ablesen
brati levite/kozje molitvice jemandem eine Gardinenpredigt halten, jemanden abkanzeln, jemandem die Leviten lesen, jemandem eine Standpauke halten

bráti (čitati) lire ; (trgati) cueillir, vendanger

brati mašo dire (ali célébrer) la messe
brati z oči lire dans les yeux
brati z ustnic, z obraza lire sur les lèvres, sur le visage de quelqu'un
brati komu kaj lire quelque chose à quelqu'un, donner lecture de quelque chose à quelqu'un; officier

bráti (bêrem) imperf.

1. leggere:
brati na glas, črkovaje, gladko leggere ad alta voce, compitare, leggere speditamente
brati Danteja leggere Dante

2. (razumeti dogovorjene znake) leggere; interpretare:
brati zemljevid, diagram, grafikon leggere una carta, un diagramma, un grafico

3. pren. (ugotavljati po zunanjih znamenjih) leggre, comprendere, intuire:
brati z obraza, v očeh leggere nel volto, negli occhi

4. pren. (ugibati, napovedovati) leggere:
brati z dlani leggere la mano

5. (nabirati, trgati) raccogliere; nareč. vendemmiare:
brati jagode raccogliere le fragole
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
publ. evropski (beri: zahodni) modernizem il modernismo europeo ovvero occidentale
rel. brati mašo celebrare la messa
pren. brati komu levite, kozje molitvice rimproverare qcn., dare a qcn. una lavata di capo
pren. brati med vrsticami leggere tra le righe
PREGOVORI:
s hudičem ni dobro lešnikov brati dal cattivo è meglio tenersi alla larga

bráti (čitati) leer ; (trgati) coger ; (izbírati itd.) escoger

brati korekture corregir las pruebas
brati mašo decir (ali celebrar) (la) misa
misli brati leer el pensamiento
med vrsticami brati leer entre líneas
ta knjiga se z lahkoto bere este libro se lee con facilidad
to se bere kot roman cree uno estar leyendo una novela
brati komu levite reprender severamente a alg; fam sermonear a alg
brati iz roke leer en las rayas de la mano

bravata f

1. bahaštvo

2. drznost, junačenje, junaštvo:
ha voluto fare la bravata di uscire con la febbre hotel se je pokazati junaka in je šel zdoma z vročino

bravo

A) agg.

1. dober, sposoben:
un bravo medico, un bravo pittore, un bravo tecnico dober zdravnik, slikar, strokovnjak
è il più bravo della classe najboljši učenec v razredu je
un bravo cane da caccia dober lovski pes

2. dober, pošten, spodoben:
un bravo giovane dober mladenič
brava donna pog. evfemistično cipa
ascoltate, brav'uomo star. poslušajte, dobri mož (v vljudnostnih frazah)
su, da bravo! le pogumno!

3. knjižno pogumen, srčen:
fare il bravo delati se pogumnega
notte brava divjaška noč
alla brava predrzno, arogantno, samozadovoljno
dipinto alla brava naslikano pogumno, z zanesljivo roko

4. pleon. (s podkrepljevalno funkcijo)
ogni giorno fa la sua brava passeggiata vsak dan gre na svoj običajni sprehod

B) inter. bravo!:
bravo, bis! bravo, bis!
bravo furbo! iron. ti pametnjakovič!

C) m

1. hist. plačani razbojnik, plačanec

2. ekst. telesni stražar, gorila

bravúra bravura f ; valentía f ; proeza f

z bravuro con maestría artística; con brillantez

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

brazgotinjenje samostalnik
(o nastanku brazgotin) ▸ hegesedésPoškodbi sledi celjenje z brazgotinjenjem. ▸ A sérülés hegesedés során gyógyul.
Za lepo celjenje ran brez zapletov in brazgotinjenja je pomembno, da se rana ne okuži. ▸ A szép és hegesedés nélküli sebgyógyuláshoz fontos, hogy a seb ne fertőződjön el.
Tuberkuloza lahko postane kronična bolezen in povzroči obsežno brazgotinjenje v zgornjih predelih pljuč. ▸ A tuberkulózis krónikus betegséggé válhat, és kiterjedt hegesedést okozhat a tüdő felső részén.