Franja

globalen pridevnik
1. (o svetu kot povezani celoti) ▸ globális, világ-Angleški jezik postaja, če še ni, jezik globalne komunikacije. ▸ Az angol kezd a globális kommunikáció nyelvévé válni, ha még nem az.
Povezane iztočnice: zakon o globalni zaščiti slovenske manjšine, globalni dogovor o beguncih

2. ekologija (o segrevanju Zemlje) ▸ globálisCilj je omejiti dvig globalne temperature na največ dve stopinji Celzija. ▸ A cél az, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a két Celsius-fokot.Za globalno otoplitev je kriv človek s svojim pretiranim onesnaževanjem ozračja. ▸ A globális felmelegedésért az ember a hibás a súlyos légköri szennyezéssel.

3. (celostni) ▸ globális, átfogóPsihosomatika poudarja z vso močjo globalni vidik človeka. ▸ A pszichoszomatika minden erejével az ember globális aspektusát hangsúlyozza.
Menim, da se krščanskost posameznikovega prepričanja skriva v precej bolj globalnem razumevanju življenja. ▸ Úgy vélem, hogy az ember kereszténysége az élet sokkal átfogóbb megértésében rejlik.

glúh (-a -o)

A) adj.

1. sordo
gluh na eno uho sordo da un orecchio
gluh kakor kamen, zemlja sordo spaccato, sordo come una campana

2. pren. gluh za (ki noče upoštevati česa) sordo:
biti gluh za nekoga prošnje essere sordo alle preghiere di qcn.

3. pren. (ki je brez zvoka, šuma) sordo; silenzioso; tacito, solitario:
gluh gozd bosco silenzioso
gluha tišina silenzio sordo

4. (neobčutljiv, brezčuten) insensibile
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti gluh na to uho non sentirci da quest'orecchio
pren. ne kriči, saj nisem gluh perché gridi, non sono mica sordo
pren. govoriti gluhim ušesom parlare ai sordi
pren. naleteti na gluha ušesa aver da fare coi sordi
voj. gluhi naboj cartuccia inesplosa
čeb. gluho jajčece uovo non fecondato

B) glúhi (-a -o) m, f, n sordo (-a):
zavod za gluhe (gluhoneme) istituto dei sordomuti

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

gnída (-e) f

1. (jajčece uši) lendine:
pren. ne imeti niti za gnido pameti non avare un briciolo di senno

2. pejor. furfante, farabutto, losco individuo

gniti glagol
1. (razkrajati se) ▸ rohad, rothadČe preveč zalivamo, začne rastlina gniti. ▸ Ha túl sokat öntözzük, a növény elkezd rohadni.
Če se hrana ne more prebaviti, gnije. ▸ Ha az étel nem tud megemésztődni, rothadásnak indul.
Trupla so pustili gniti na soncu. ▸ A holttesteket hagyták a napon bomlani.

2. izraža negativen odnos (životariti) ▸ rohad, rothadDo smrti bom gnil v zaporu. ▸ Élete végéig a börtönben fog rohadni.
Tako dolgo že gnijem doma, da sem možnosti za službo zelo vesela. ▸ Már olyan régen rohadok otthon, hogy nagyon örülök a munkalehetőségnek.

gnusôba (-e) f schifezza, schifosaggine, sozzura, lerciume:
take gnusobe ne bom jedel non mi va di mangiare questa schifezza

góditi to suit (komu someone)

vino mi ne godi wine does not suit me
napravi, kot ti godi! suit yourself!
našel sem, kar mi godi I have found something that suits me
góditi samovšečnosti kake osebe to tickle someone's vanity

godíti se (-í se) imperf. impers. ➞ zgoditi se

1. accadere, succedere, capitare:
čudeži se ne godijo i miracoli non succedono

2. (s smiselnim osebkom v dativu, biti, živeti) stare, andare, vivere:
dobro, slabo se mu godi gli va bene, male
pren. tebi se pa godi te la passi, eh?
pren. goditi se (komu)
kot vrabcu v prosu vivere da papa, come un papa
godi se mi krivica mi è stata fatta una (grave) ingiustizia

gojíti (-ím) imperf.

1. coltivare, allevare; curare:
gojiti hmelj, čebele coltivare il luppolo, allevare le api
pren. gojiti gada na srcu scaldare una serpe in seno

2. pren. knjiž. (krepiti, razvijati, utrjevati) nutrire, rafforzare, rinvigorire, sviluppare:
gojiti občutek odgovornosti nutrire il senso della responsabilità
gojiti voljo, značaj rinvigorire la volontà, il carattere

3. (biti dejaven na določenem področju) fare, occuparsi, praticare; custodire:
gojiti glasbo fare musica, occuparsi di musica
gojiti šport fare, praticare lo sport

4.
gojiti ljubezen amare
ne gojiti nobenih iluziji non farsi illusioni
gojiti sovraštvo do koga nutrire, covare odio per qcn.
gojiti spoštovanje nutrire rispetto (per)
gojiti upe cullare speranze

golgota samostalnik
(težka preizkušnja) ▸ golgota, golgotajárás, približek prevedka ▸ lelki szenvedés
Vojna je bila za nas nekakšna golgota, večina ni dočakala konca. ▸ A háború számunkra golgotajárás volt, a többség nem élte túl.
Preživela je strašno golgoto. ▸ Szörnyű lelki szenvedéseken ment keresztül.
Na svojih plečih sem okusil vso golgoto, ki se obeta sedanjim direktorjem, če se stvari ne bodo uredile. ▸ Megjártam a golgotát, ami a jelenlegi igazgatókra is vár, ha nem rendeződnek a dolgok.

gólsniti (-em) perf. pejor.

1. proferire parola, sillaba; aprir bocca:
nobene ne golsniti non proferire sillaba

2. dire, menzionare

goníti pousser, chasser ; (čredo) conduire, mener ; (divjačino) rabattre, traquer ; (tehnika) entraîner, actionner, faire mouvoir, faire tourner

goniti svojo s'obstiner à, s'entêter à (ali dans), familiarno ne pas démordre de
goniti se (zoologija) être en chaleur (ali en rut)

gôra mountain; (pred lastnim imenom) Mount

gôra Everest Mount Everest
gôra Sinaj Mount Sinai
visok kot gôra as high as mountains, mountainous, colossal
ledena gôra iceberg
gôra papirja, trupel a mountain of paper, of corpses
pridiga na gôri biblija the Sermon on the Mount
napraviti turo v gôre to take a trip to the mountains
prebiti počitnice v gôrah to spend one's holidays in the mountains (ali in a mountain region)
iz krtine gôro narediti (figurativno) to make a mountain out of a molehill
če ne pride gôra k Mohamedu, mora Mohamed h gôri if the mountain won't come to Mahomet, Mahomet must go to the mountain
tresla se (je) gôra, rodila se (je) miška (figurativno) the mountain has brought forth a mouse

gôra montagne ženski spol , mont moški spol

Bela gora Mont-Blanc
iti, hoditi v gore aller à la (ali en) montagne
gore aktov des montagnes de dossiers
če noče gora k Mohamedu, mora Mohamed h gori puisque la montagne ne vient pas à nous, allons à la montagne

gorák | gôrek (gôrka -o)

A) adj.

1. (topel) caldo:
gorka jed piatto caldo
gorka obleka abito caldo
gorka sapa vento caldo
gorko vreme tempo caldo

2. (nenaklonjen, sovražen) ostile:
biti gorek komu portare rancore a qcn., avercela con qcn.

3. pren. vivo, ardente, caloroso, intenso; amaro:
gorka prošnja ardente preghiera
gorka želja vivo desiderio
gorko razočaranje amara delusione
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti gorke krvi essere di temperamento vivace
novico nesti gorko na ušesa riferire subito, seduta stante
pren. (tudi iron.) ta bo šla gorka v nebesa andrà diritto in paradiso

B) gôrki (-a -o) m, f, n
biti na gorkem essere al caldo
še nič gorkega ne imeti v želodcu essere ancora digiuni
povedati komu nekaj gorkih fare una strapazzata a qcn.
primazati, prisoliti komu par gorkih prendere qcn. a scapaccioni

goréti to burn; to blaze; to be on fire, to be consumed by fire

gorí! fire!
kje gorí? where is the fire?
to ne gorí that does not burn
vžigalica ne gorí the match does not strike
goréti od radovednosti to be consumed by curiosity
goréti od želje to burn with desire, to be eager (ali fervent ali zealous ali keen on)
hiša gorí the house is on fire
v mestu gorí there is a fire in town
začeti goréti to catch fire
tu mi gorí pod nogami (figurativno) this place is too hot for me
gorelo mu je pod nogami (figurativno) he wanted to be off

goréti (-ím) imperf. ➞ zgoreti

1. bruciare, ardere:
ogenj gori v kaminu il fuoco arde nel camino

2. pren. bruciare:
glava mu gori la testa gli brucia

3. pren. (biti v veliki meri, kazati se v veliki meri, biti čustveno vznemirjen) ardere, bruciare:
v njem je gorela strast dentro gli bruciava la passione
goreti od ljubezni, sovraštva, želje ardere di amore, di odio, dal desiderio (di)

4. (kazati veliko navdušenje za) amare appassionatamente, ardere d'amore per, bruciare di; essere appassionato di:
goreti za domovino amare la patria
goreti za šport essere appassionato dello sport
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
saj ne gori (voda), saj mu še ne gori nad glavo perché tanta fretta, tanta premura?
srce mu gori zanjo è innamorato di lei
pren. goreti pod nogami, petami essere in grave pericolo, bruciare (a qcn.) sotto i piedi
bežati, kot bi tla gorela pod nogami scappare a gambe levate
igre gori fuoco
PREGOVORI:
če bi nevoščljivost gorela, ne bi bilo treba drv se l'invidia fosse febbre, tutto il mondo l'avrebbe

gorjé (-á)

A) n dolore, pena, sofferenza, tribolazione, tormento:
prizadejati komu veliko gorje arrecare a uno grandi sofferenze

B) gorjé inter.

1. (izraža grožnjo, svarilo) guai:
gorje, če ne boš molčal guai a te se parli
gorje premaganim guai ai vinti!, vae victis!

2. guai, povero; ahi:
gorje meni ahimé, povero me
gorje jim, če ne pride pomoč guai a loro, se non arrivano gli aiuti

goskica samostalnik
1. (mladič; majhna gos) ▸ kisliba [mladič] ▸ kis liba [majhne rasti] ▸ libácska
V kurniku za hišo ima gos in gosaka z dvema goskicama. ▸ A ház mögötti tyúkólban van egy liba és egy gúnár két kislibával.

2. izraža negativen odnos (nepreudarna, nespametna ženska) ▸ libácska
Zanj sem samo goskica, ki tako ali tako nič ne ve. ▸ Buta kis liba vagyok számára, aki semmit sem tud.

gospód (-a) m

1. signore:
(v nagovoru s pristavkom poklica) gospod doktor, gospod inženir, gospod profesor dottore, ingegnere, professore
da, gospod! sissignore; voj. signorsì
ne, gospod nossignore; pog. signornò

2. (mož, soprog) marito, signore; padrone

3. (duhovnik) prete:
študirati za gospoda studiare per prete
poslati po gospoda mandare per il prete

4. (kot pristavek k imenu duhovnika) don:
gospod Golob don Golob

5. (moški odličnega vedenja; moški, ki udobno živi) signore:
on je (pravi) gospod è un vero signore
biti gospod fare il signore

6. (pripadnik plemiškega stanu) signore;
fevdalni, zemljiški gospod feudatario

7. Gospod rel. (Kristus, Bog) Signore, Dio, Gesú Cristo:
Gospod ga je poklical k sebi ha reso l'anima a Dio
pren. zaspati v Gospodu addormentarsi nel bacio del Signore
pog. Gospod Bog Domineddio
PREGOVORI:
kakršen gospod, tak sluga quando il padrone zoppica il servo non va dritto