Franja

flirtati glagol
1. (izkazovati seksualni interes) ▸ flörtöl, kacérkodikRada flirta z drugimi moškimi. ▸ Szívesen flörtöl más férfiakkal.
Sedela sta na kavču, se veliko smejala, ves čas flirtala in se dotikala. ▸ A kanapén ültek egymás mellett, sokat nevettek, miközben egyfolytában flörtöltek és gyakran egymáshoz értek.

2. (biti naklonjen čemu) ▸ flörtöl, kacérkodikKlub študentov zato ne flirta z nobeno izmed političnih opcij. ▸ Az egyetemisták klubja ezért nem kacérkodik egyetlen politikai opcióval sem.
Z igralstvom je flirtal že v študentskih letih in po slovesu od aktivnega športa mu televizijskih ter filmskih ponudb ni manjkalo. ▸ A színészettel már egyetemista korában is kacérkodott, az aktív sportolás befejezése után pedig hírnevének köszönhetően sok tévés és filmes felkérést kapott.
Laburisti so ga hitro obtožili, da flirta z angleškim nacionalizmom. ▸ A munkáspártiak hamar megvádolták azzal, hogy az angol nacionalizmussal kacérkodik.

3. (o nevarnosti) ▸ kacérkodik, szembenézEnajst minut nogometnega obračuna so gostje flirtali s pravim ponižanjem. ▸ A futballmeccs tizenegy percében a vendégeknek igazi megaláztatásban volt részük.
On je vrhunski igralec, ki vedno flirta z nevarnostjo. ▸ Kitűnő játékos, aki folyton a veszéllyel kacérkodik.

4. (izzivalno se obnašati) ▸ flörtöl, kacérkodik, kokettál
Svet gleda nanjo kot na uspešen fotomodel, ki zna na ukaz flirtati s kamero. ▸ A világ sikeres fotómodellnek tartja, aki utasításra képes kacérkodni a kamerával.

fois [fwa] féminin krat

une fois enkrat
encore une fois še enkrat
deux fois dvakrat
des fois včasih; slučajno
chaque fois, à chaque fois vsakikrat
à la fois hkrati, obenem, istočasno
bien des fois pogosto, često
maintes fois večkrat
de fois à autre sem in tja
toutes les fois vsakokrat, vselej
combien de fois kolikokrat
une fois pour toutes, une bonne fois enkrat za vselej, definitivno
une fois que v trenutku, ko
plusieurs fois večkrat
en plusieurs fois ponovno
des fois que v primeru da, če slučajno
je vais téléphoner, des fois qu'il serait encore chez lui telefoniral bom, če je slučajno še doma
pour la dernière fois zadnjič, zadnjikrat
trois fois deux six trikrat dve (je) šest
il y avait, il était une fois (un roi) nekoč je bil (kralj)
une fois n'est pas coutume enkrat ni nobenkrat

fonte

A) f

1. izvir, studenec:
fonte limpida bister studenec
attingere acqua alla fonte zajemati vodo iz studenca

2. pren. vir, izvir:
fonte di guadagno vir zaslužka
ho appreso da fonte sicura iz zanesljivega vira sem izvedel

B) m
fonte battesimale krstni kamen

forget^* [fəgét] prehodni glagol & neprehodni glagol (about)
pozabiti, ne misliti na kaj, ne se spomniti; zanemariti, zanemarjati

I forget ne morem se spomniti, pozabil sem
to forget o.s. spozabiti se
to forget about s.th. ne misliti več na kaj

forīs² adv. abl. subst. *forae -ārum, f dveri, vrata (sorod. s foris -is, f, gl. foris in prim. forās)

I. abl. „od vrat sem“ (gr. θύραθεν), od tod = od zunaj, iz tujine: Pl., Vop., hi consilium peterent foris potius quam domo Ci., non quaeram exemplum foris Ci., assumi f. Ci., inermes telum f. flagitabant N., f. venire Lucr., petita verba foris H.; a foris Plin. odzunaj. —

II. loc. „pred vrati“ (gr. θύρασι) =

1. zunaj: aliquid quaerere f. Pl., Ci., domi ille relictus intus, exspectatus foris Ci., cum et intra vallum et foris caederentur N., utrum foris habeat exemplum an intus Sen. ph. ali je pralik (pravzor) zunaj njega samega ali v njem samem.

2. occ.
a) zunaj = zunaj hiše, ne doma: animus f. est. (naspr. domi est) Pl., f. sunt Ter. pri drugih, f. sapere Ter. drugim pametno svetovati (sebi pa ne), f. cenare Pl., Ci. ep., Petr., Mart., f. cenitare Ci. ep., f. valde plauditur Ci. pri ljudeh, f. esse Gabinium Ci. v rokah (pesteh) ljudi = zadolžen, foris victores, domi trucidamur Sen. rh.
b) zunaj zbornice, zunaj senata: Ci. ep.
c) zunaj mesta, zunaj Rima, zunaj države, v tujini, v inozemstvu: parvi sunt f. arma, nisi est consilium domi Ci., quibus incolumibus et domi dignitas et f. auctoritas retineretur Ci., fuit enim ille vir … cum f. clarus, tum domi admirandus Ci., domi forisque omnia curare S., bellum f … , seditio domi L., f. bellum gerere Iust.

3. = forās, ven, navzven: mortuum foris ferre, f. emittere saturitatem Plin., f. ponere Iuv.

forse

A) avv.

1. mogoče, morda, morebiti, nemara:
forse ho fatto male a dirglielo morda nisem storil prav, da sem mu povedal
forse ce l'abbiamo fatta morda nam je pa le uspelo

2. približno:
saranno forse le cinque ura bo približno pet

3.
forse (non) morda, slučajno, mogoče (v retoričnih vprašanjih)
non è forse vero? ali morda ni res?

B) m invar. dvom, negotovost:
essere, stare in forse biti v dvomih
metteresti in forse la mia buona fede? mar dvomiš o moji dobronamernosti?
senza forse zagotovo:
arriverò giovedì senza forse zagotovo pridem v četrtek
mettere in forse la propria vita ogrožati lastno življenje

forth¹ [fɔ:ɵ] prislov
naprej, dalje

to set forth naprej se odpraviti, odpotovati; odposlati; objaviti
and so forth in tako dalje
back and forth sem in tja
to bring forth roditi, skotiti
to put forth leaves ozeleneti
so far forth kolikor toliko
from this day forth od danes
to cast forth ven vreči
to sail forth izpluti

fortis -e, adv. fortiter (stlat. foretus in narečno horctus; prim. osk. fortis = lat. fortius; menda sodi sem tudi gr. τρέφω strdim, τρέφεσθαι strditi se)

1. jak, močan, krepak, trden, strumen, čil, čvrst: arator Ci., agricola H., coloni V.; z abl.: manu fortis Ci., N., V., O., L. s krepko roko = osebno hraber, cursu fortis O., fortiter venari N. čvrst (čil) lovec biti; o telesnih delih, o telesu: humeri V., pectora O., caput Plin., fortissima corpora Q.; o živalih: equus Enn., Lucr., V., O. konj dirkač, tauri V., animalia, armenta O., fortes ad opera boves Col.; o neosebnih subj.: herbae O. močno učinkujoče, venti O., male fortes undae O. = slabeči, frumenta Plin., hunc adstringite ad columnam fortiter Pl., non fortiter haeret asello O. ne trdno, fortius curari Ci. z močnejšimi zdravili, fortius loris uti O. krepkeje jih nategniti, fortius arserunt agitati ignes O. ogenj je močneje vzplamenel, sublatis fortius manibus Petr.; occ. trden = trpežen: ulmi V., (arbusta) fortia surgunt V., arbor fortīs ramos pandens V., fortissima ligna C., fortia vincula Sen. tr.; meton. krepak = redilen, tečen: f. cibus Lact., fortiora legumina in cibo Plin.

2.
a) hraber, pogumen, srčen, drzen, smel, neustrašen, odločen, trdne volje: f. familia Pl., vir Ter., homo fortis ac strenuus Ci., L., vir fortis atque strenuus S., imperator in proeliis strenuus et fortis Q., fortes et animosos … servare cupimus Ci., Serv., Cu., fortissimi viri, victoria Ci., fortissimis militibus spes ostendatur praemiorum Ci., horum omnium fortissimi sunt Belgae C., f. Etruria, f. Mycenae V., liberta … fortissima Tyndaridarum H., fortissimus heros O., fortiter bellum gessit Ci., quid in re militari fortiter feceris Ci., fortiter resistere C., fortiter res absumere H.; o živalih: a fortibus abstinet apris O. Pogosto subst. m: fortis! (iron.) Ter. o (ti) junak! kako junaštvo! mortem fortes libenter oppetunt Ci., ille dedit leto fortes, vos pellite molles O.; iron.: eventus, fortissime, quis fuit? O.; preg.: fortes fortuna adiuvat Ter., Enn., Ci. ali elipt. fortuna fortes Ci. srčnim pomaga sreča, pogumne spremlja sreča, pogumne spremlja Bog, srčnost velja. Skladi: idem … vigiliis perferendis fortis praedicabatur Ci. veljal je za zelo pogumnega v prenašanju … , erat in dicendo fortis Ci., vir ad pericula fortis Ci. glede na … , nondum erant tam fortes ad sanguinem civilem L., vir fortis contra audaciam Ci.; z gen.: fortissimus animi bellique Vell. zelo pogumen in silno hraber; pesn. z dat.: fortis fugacibus esto O. proti. Enalaga o neosebnih subj.: animus, consilia, sententiae, iudicium, cupiditas, oratio, genus dicendi, factum Ci., eorum opera forti usus sum Ci. močno (krepko) so mi služili (me podpirali), f. pectus H., fortia pectora V., O., corda V., ausa ali arma V. vojni čini, vojna dejanja, corpora V. junaška trupla, mrtvi junaki, facta V., L., acta O., f. anima (srce), manus O., f. acta Q., verba Pr., ingenium f. Q.; subst. n. pl. = junaška dela: serae ad fortia vires V., fortem ad fortia misi O.
b) možat, vrl, značajen, ugleden: ut virum fortem decet Ter. poštenjaku, viri fortissimi Ci.

3. nasilen, silovit: forte paro facinus O., placidis miscentem fortia dictis O. (Hercules Lichan) mittit in Euboïcas tormento fortius undas O.

fortuitement [-tmɑ̃] adverbe slučajno

j'ai appris fortuitement cette nouvelle slučajno sem zvedel to novico

fotografíja (umetnost) photography; (slika) photograph, pogovorno photo, picture; (momentka) snapshot, pogovorno snap; aeronavtika photogram

na fotografíji sem vedno slab I always photograph badly
on je vedno dober na fotografíji he always photographs well (ali comes out well)
pozirati za fotografíjo to pose for a photograph
fotografíja na pol nagih lepotic cheesecake
fotografíja lepotcev beefcake

fou, fol, folle [fu, fɔl] adjectif nor, blazen, brezumen, neumen; nespameten, nepremišljen; brezglav; ogromen; masculin norec, blaznež; tekač (pri šahu)

fou de colère besen od jeze
folle farine féminin paliska, s prahom pomešana moka v mlinu
un argent fou ogromno denarja
un succès fou velikanski uspeh
pensée féminin folle nora misel
tête féminin folle norec
aiguille féminin folle ponorel (pokvarjen) kazalec (pri uri, kompasu, ki ne kaže pravilno)
maison féminin de fous (figuré) norišnica
histoire féminin de fous nerazumljiva, fantastična zgodba
fou masculin furieux pobesnel norec
fou de cour dvorni norec
avoir un travail fou imeti dela čez glavo
devenir fou zblazneti
être fou de musique biti nor na glasbo
il y a un monde fou kar tare se ljudi
faire le fou noreti, uganjati norčije
folle graine ne périt point (proverbe) kopriva ne pozebe
bien fou qui s'oublie vsakdo je sebi najbližji
j'ai mis un temps fou à finir ce travail ogromno časa sem porabil, da sem končal to delo
à chaque fou sa marotte (proverbe) vsakdo ima svojo manijo

fourrer [fure] verbe transitif

1. podložiti, podšiti s krznom

faire fourrer son manteau dati si podložiti plaščs krznom

2. strpati, vtakniti

fourrer des friandises à un enfant trpati, tlačiti slaščice v otroka
fourrer son nez partout povsod svoj nos vtikati
fourrer quelqu'un en prison vtakniti koga v ječo
fourrer quelque chose dans la tête à quelqu'un komu kaj v glavo vtepsti
je m'en suis fourré jusque-là (familier, figuré) sit, naveličan sem tega
se fourrer dans la tête vbiti si v glavo
se fourrer dedans močno se zmotiti
se fourrer zavleči se, splaziti se (kam), skriti se; vmešati se (dans v)
se fourrer le doigt dans l'œil (jusqu'au coude) uračunati se, »kozla ustreliti«
ne plus savoir où se fourrer (figuré) biti ves zbegan, osramočen

foveō -ēre, fōvī, fōtum (sor. s favilla; gl. favilla). —

I.

1. greti, segre(va)ti, ogre(va)ti: epulas foveri foculis ferventibus Pl., gallinae … pullos … ita tuentur, ut … pinnis foveant, ne frigore laedantur Ci., solque sua parte fovet tribuitque calorem Lucr., solis terra vapore fota Lucr., mare … terras fovet Cu., ova fovere Plin. valiti; pesn.: fovet ignibus aras O. skrbi, da darilni ogenj ne ugasne, corpus refoventque foventque O. poskušajo segreti; occ.

2.
a) (z vročimi (gorkimi) obkladki) greti, ogre(va)ti, pariti: Cels., ventrem Luc. fr., volnus lymphā V., genua calido aceto Col., foliis in vino decoctis nervos Plin.; pesn. animas et olentia Medi ora fovent illo (flore) V. = zdravijo smrdljive ustne sape z … ; pren.: quasi fovebam dolores meos Ci. ep.
b) skopati v topli vodi: corpus in unda O., alveus accipit artūs fovendos O.
c) obje(ma)ti, ljubkovati: interdum gremio fovet (puerum), inscia Dido V., diva lacertis cunctantem amplexu molli fovet V. drži v lahnem objemu, — rahlo (nežno) objeto, sinu germanam amplexa fovebat V. —

II. metaf.

1. gojiti, streči: matrem prope sola fovebat O., tu me reficis fovesque O., hiemem inter (= inter hiemem) se luxu f. V. vso dolgo zimo se naslajata (preživljata) v razkošju; o strežbi bolnikom: f. vulnus O. gojiti, na skrbi imeti, anhelans colla fovet V. podpira glavo; o abstr. kaj gojiti, živo ohraniti: aliquid in pectore Pl., Caesaris in nos amorem Ci., famam inanem V., hoc regnum esse Iuno tenditque fovetque namerava in si prizadeva, f. spem L., Mart., vota animo O.

2. pospeševati, podpirati: antea famam illius foveram Ci., tu gubernacula rei publ. petas fovendis hominum sensibus Ci., mecumque fovebit Romanos V., fovi cupidine bella V. netil sem, f. patrum voluntatem, alicuius spem, aliquem certā spe L., poëtas O., vitam Tib., propria naturae bona doctrinā Q., sanguinem fovere ac tollere T., populus Rom. hos … plausu fovebat T., tamquam alias partes fovissent T., quibus ille adulescentiam meam exhortationibus foverit Plin. iun. f. alicuius periculum Plin. iun. pomagati koga onemogočiti, f. ingenia et artes Suet.

3. pesn. kak kraj greti = ne zapustiti, držati se ga, varovati ga, čuvati ga: coluber humum fovet V., (apes) larem sub terra fovent V. se mudijo, bivajo, apes progeniem nidosque fovent V. (zevg.) strežejo zarodu ter sede zmerom v gnezdu, f. castra V. držati se za okopi.

Opomba: Metrum inf. pr. fōvēre najdemo pri Luc.

freír* cvreti, peči, pražiti; mučiti

freír con (en) aceite v olju cvreti
vete a freír espárragos pojdi k vragu!
me trae frito con sus necedades ne morem prenašati njegovih neumnosti
¡estoy frito! pošteno sem nasedel!
freírse de calor kuhati se od vročine
freírsela a alg. komu jo zagosti
al freír será el reír, y al pagar será el llorar kdor se zadnji smeje, se najbolje smeje

frend samostalnik
neformalno (prijatelj) ▸ haver
Raje sem šel s frendom na pivo. ▸ Inkább elmentem a haverommal egy sörre.

frequēns -entis, adv. frequenter (forcīre)

I.

1. (po številu) mnog, mnogoštevilen, v velikem številu zbran (navzočen, pričujoč), številen, množičen: cum in consilium frequentes convenissent Ci., servi Fabii frequentes veniunt Ci., videt frequentis civīs atque socios Ci., equites Romani frequentissimi in gradibus Concordiae steterunt Ci., frequenter ad aliquem venditare Ci. v velikem številu, colitur (habitatur) ea pars urbis frequentissime Ci. zelo veliko ljudi biva v tem mestnem delu, Romam frequenter migratum est L. v velikem številu, ite frequentes O. Pogosto: senatus frequens dobro obiskana (torej sklepčna) seja senata: frequens senatus poterit haberier Pl., senatum frequentem coëgi Ci., senatus frequentissimus Ci. (skoraj) polnoštevilen senat; tako tudi: frequens conlegium Ci. številen, populus Ci. v velikem številu, legatio L., conventus N. dobro obiskan zbor, pompa Q. ki se ga je udeležilo mnogo oseb, auditorium Suet.; pesn. sg. kolekt.: fr. piscis capitur Pl., fr. redemptor H. številni stavbni podjetniki.

2. (o krajih) poln, napolnjen: theatrum Ci. nabito polno; z abl.: frequens tectis urbs, loca frequentia aedificiis, custodiis L., frequens ilicibus O. zasajen, -a, -o z … , terra fr. colubris, silva fr. trabibus, amnis vorticibus fr., pharetra telis Lernaeis fr. Sen. tr., vivarium piscibus fr. Col., Nilus feris et beluis fr., Aegyptus multis urbibus fr. Plin.; tako tudi: frequens armatis acies L. gost bojni red; po gr. z gen.: quod (mons) talis silvae frequens … erat T. ki ima obilo, prekrita z … ; occ. obljuden, gosto naseljen, mnogo obiskovan: municipium Ci., praefectura frequentior Ci., colonia frequentissima Ci., fr. Numidia S., emporium L., vici L., Cu., compita H., via O.; z abl.: frequens cultoribus populus L.

II. (časovno)

1. pogosto navzoč (pričujoč, prisoten), kam prihajajoč, kje nastopajoč, pogosto (rad) tu ali tam bivajoč: ibi tum filius cum illis unā aderat frequens Ter., erat ille Romae frequens Ci. pogosto se je mudil v Rimu, Lentulo frequens Pompeius adsedit Ci. pogosto, frequens te audivi atque affui Ci., frequens Platonis auditor Ci. priden, frequentem esse cum aliquo Ci. fr. pogosto skupaj biti s kom, občevati s kom, družiti se s kom, Caesonem … tum frequentem ad signa sine ullo commeatu fuisse L. da je bil vedno pri zastavah (= v službi), toda: frequens in castris miles Ci. sarkastično = priden (stalen) sedec pri igralni mizi, redit itque frequens O. pridno sem in tja hodi, Caesar … adesse frequens senatui T., fr. spectator Q., conviva frequens Mart. navaden, skoraj vsakdanji; z abl. loci: frequens contionibus T. pogosto nastopajoč na shodih, (po mnenju drugih) priden obiskovalec shodov, medicus … frequens secretis T. priden udeleževalec; pesn. z inf.: hicne hominum casus lenire et demere fatis iura frequens? Stat. ki je tako pogosto pri rokah, da olajša …

2. pass. (o stvareh) pogosto rabljen, pogosto uživan, ponoven, pogosten, večkraten, (prav) navaden, običajen: mihi frequentem operam dedistis Pl., (senectus) caret epulis … et frequentibus poculis Ci. obilnih čaš, mnogega popivanja, iambum et trochaeum frequentem segregat ab oratore Aristoteles Ci., quae coniunctio familiaritatem reddidit frequentiorem Ci. ep. je storila druženje (občevanje) pogostnejše (prisrčnejše), propter frequentes delatos honores N., ea frequentior fama est L., lactucas frequentiores in cibo officere claritati oculorum Plin. prevečkrat užite, frequentissimum initium esse calamitatis securitatem Vell., id cum est apud oratores frequentissimum Q., fr. verbum, sententia Plin. iun., exorare filiae patrem frequentibus litteris Suet.; z dat.: illud et poëtis et oratoribus frequens Q., erat quippe adhuc frequens senatoribus T., et illud frequens et, ut … Q. ali frequens est z ACI: Plin., Paul. (Dig.) prav navadno (običajno) je; adv. frequenter pogosto, često: ut fr. et assidue consequamur artis rationem studio et exercitatione Corn., adesse nobis frequenter solet Ci., adhibenda frequentius etiam illa ornamenta rerum sunt Ci., translatione frequentissime omnis sermo utitur Ci., non, alias missi cecidere frequentius ignes O., quod et M. Cicero … frequentius testatur Q., Troiae lusum edidit frequentissime Suet.

fris samostalnik
1. neformalno (obraz) ▸ ábrázat, pofa, fizimiskaAmpak nisem ga dobro videl v fris, ker je bila za njim cestna svetilka. ▸ Nem láttam jól az ábrázatát, mert egy utcai lámpa világított mögötte.

2. neformalno (izraz na obrazu) ▸ ábrázat, pofa
Mami me je strogo pogledala, da ne bi slučajno naredila kakega čudnega frisa ali kaj zinila. ▸ Anya szigorúan nézett rám, nehogy véletlenül furcsa pofát vágjak vagy bármit szóljak.

3. neformalno, lahko izraža negativen odnos (o osebi) ▸ tag, ürge, fazon
Volitve so mimo in frisov z jumbo plakatov na koncertu ni bilo videti. ▸ A választásoknak vége, és az óriásplakátokon szereplő fazonokat sehol sem láttam a koncerten.
Nisem kak poseben psiholog, ampak če je ta fris videl fakulteto od znotraj, jo je le v primeru, da je tam hišnik. ▸ Nem vagyok egy pszichológus, de ez az ürge csak akkor látott egyetemet belülről, ha ő volt a gondnok.
Na bruhanje mi gredo eni in isti frisi, ki oblikujejo politični prostor naroda, ki še vedno sledi, ne vodi. ▸ Hányingerem van attól, hogy ugyanazok a fazonok alakítják a nemzet politikai terét, azok, akik még mindig csak követni tudnak, élenjárni nem.

fro [frou] prislov

to and fro sem ter tja; gor in dol; naprej in nazaj

fuerte močan, krepek, čvrst, trden; debel, gost; hraber, pogumen; velik, pomemben, tehten; težaven, poln truda; učinkovit; srebrn (kovanec)

precio fuerte prodajna cena
fuerte razón tehten razlog
suma fuerte velika vsota
estoy fuerte en matemáticas sem dobro podkovan v matematiki
hacerse fuerte ne popustiti (en v)
en lo fuerte del invierno sredi zime

fugiō -ere, fūgī, fugitūrus (prim. gr. φεύγω bežim, φυγή ali φύζα beg, lat. fuga, fugāx)

I. intr.

1. pobegniti, (z)bežati, uteči, uiti, pobrisati (popihati) jo: Ter., Cu., Q. idr. se ille fugiens in tenebris abdidit Ci., fenum habet in cornu; longe fuge! H. „bode“; umakni se mu! Odkod? z adv.: hinc Pl., V.; z abl.: f. domo Ci., fugit luna caelo O. z neba; s praep..: ab Dianio, ex Hispania Ci., Sassia a crudelissimo hoste fūgit Ci., f. de cavea Mart.; pren.: e manibus f. Ci. uiti. Kam?: f. intro Ter.: fugies Uticam H., cum ille perterritus fugeret ad Tiberim Ci., (columba) in nubila fūgit V., f. in auras V., ad caelum Petr. poet., ultra Sauromatas Iuv.

2. occ.
a) (v vojni) pobegniti, (z)bežati, ubežati, uteči, pobrati (odnesti) peté, unesti jo: Suet., Mithridates fugiens Ci., exercitūs suspicione periculi fugerunt Ci., Germani non prius fugere destiterunt, quam ad Rhenum pervenerunt C., f. ex proelio Ci., qui ex ipsa caede fugerunt C. ki so bili ušli, fugientes persequi N., f. per tela V., per ignota itinera L., super amnem V., pavor fugientium T.
b) uiti, uteči gospodarju (o sužnjih): nec furtum feci nec fugi H., (servi) te compilent fugientes H., fugit mihi servus Sen. ph.
c) (o političnih beguncih) pobegniti, iti po svetu, iti v tujino: Demaratus fugisse dicitur (sc. Corintho) Ci., Aeneas a Troia fugiens Ci., f. ex oppido C., nave ad salutem N.
č) iti v prostovoljno pregnanstvo, iz dežele (domovine) pobegniti, bežati: f. ex patria N., a patria O., de civitate Q., in exsilium Iuv.

3. sinekdoha odhiteti, zbežati, odbežati, odleteti; pt. pr. fugiēns tudi = bežen, begoten, hiter: vita fugit sub umbras V., fugiens anima O., rapido per aëra cursu … fugit Sil.; s samim abl.: fugiunt aethere nimbi V., fugiebant nubila caelo O.; o strelah, puščicah, sulicah: si telum manu fugit Ci., spicula fugientia V., nullum sine vulnere fugit missile Stat., fugit illa (hasta) per oras … lini Sil.; o drugih stvareh: evolarat fugiens quadriremis Ci., fugiens pinnus O., navis fugit per undas V., pontus … retro fugit V., upada, fugientia flumina H. hitro tekoče, (solis) currus fugiens H., virtus … spernit humum fugiente penna H., fugit inmissis puppis habenis Val. Fl.; o obali ali luki (ki se na videz umika, ko se ji ladja bliža ali pa od nje oddaljuje) umikati se: Italiam sequimur fugientem V., tandem Italiae fugientīs prendimus oras V., portus fugiens ad litora Pr., fugere ad puppim colles campique videntur, quos agimus praeter navim Lucr.

4. metaf. giniti, izginiti, miniti, preminiti, preiti: vita fugiens Lucr., fugit inreparabile tempus V., dum loquimur, fugerit … aetas H., septimus … iam fugerit annus H., fugiens hora H., bežna (toda mensis fugiens O. = konec meseca), memoriane fugerit … an … L., e corpore sanguis … fugit O., fugiunt cum sanguine vires O., f. e corpore saetae O., fugit dies, color, macies O., fugit sopor Val. Fl., dolor Q., amor, decus omne Sil., gratissima sunt poma, cum fugiunt Sen. ph. ko postaja mehko kakor testo; pesn.: vinum fugiens Ci. lahko vino (ki se ne obdrži (ne traja, ne obstane) dolgo), fugientes ocelli O. ugašujoče, stekleneče oči, numquam fugiens rosa Lucan. nikdar vela in nedišeča.

II. trans.

1. bežati pred kom, od koga, pobegniti pred njim: omnes ut aliquam immanem bestiam illum fugiebant Ci., hoc se quisque modo fugit Lucr., patriae quis exul se quoque fugit? H. je ušel tudi samemu sebi?, velut qui currebat fugiens hostem H., me lupus fūgit inermem H., nunc et ovīs ultro fugiat lupus V., cerva fugiens lupum L., Saturnus arma Iovis fugiens V., fugere accipitrem columbae (solent) O.; occ.
a) uiti, uteči čemu: f. enses O., enses, quos fugi V., Quirinus Acheronta fugit hac arte H., admiror, quo pacto iudicium illud fugerit H., ea manūs avidas heredis fugient, quae … H., f. incendia O., labores Pr., cuius numquam fugisse hastilia cervi … potuere fugā Sil.
b) (krajem ali krajev) ogniti se, izogniti se, zapustiti jih: cum omnīs terras fugeret Marius Ci., fuge litus et undas V., f. urbes H., patriam nefasque, Samon, penates O.; o političnih beguncih: nos patriam fugimus V., Teucer Salamina patremque cum fugeret H.

2. metaf. (čemu) umakniti se, izmikati se, umakniti se, odtegniti se, ogniti se, izogniti se: certamen fugerunt tribuni plebis Ci., consules conspectum vestrum fugerunt Ci., f. conspectum multitudinis C., consules aditum huius loci magnopere fugerunt Ci., omnes aditum tuum fugiunt Ci., me caedem fugisse Ci., me spe tranquillitatis fluctūs tempestatemque fugisse Ci., f. laborem, mortem, latronum tela et minas Ci., imbrem V., caelum V. dnevni svetlobi, percontatorem, vesanum poëtam H., conubia, lucem, vina, munera belli O., vestigia Iuv.; pesn.: vox fugit Moerim V. glas zastane (onemi, zabegne) Mojrisu, si quos haud ulla viros vigilantia fugit V. če možem ne zmanjka previdnosti; v pass.: quae vindicaris in altero, tibi ipsi fugienda sunt Ci., mors fugitur Ci., invidia f. Corn., labor fugitur Aug.; occ.
a) ne marati česa, braniti se, plašiti (strašiti) se česa, zavreči, zavrniti (zavračati), odkloniti kaj, izprositi si, da se kaj ne stori (zgodi): pro patria nullum periculum fūgit Ci., non fuisse fugiendos tribulīs huic iudices Ci. da bi jih ne bil smel odkloniti, f. procurationem rei publ. N., iudicium senatūs L., aliquem iudicem L. koga kot sodnika odkloniti; pesn.: nullum saeva caput Proserpina fugit Pr. Z inf.: neque illud fugerim dicere Ci., huic donis militaribus patris triumphum decorare fugiendum fuit, … ? Ci.; poseb. imp. fuge (= noli) z inf. = nikar: illud … fuge credere Lucr., quid sit futurum cras, fuge quaerere H., o fuge te tenerae puerorum credere turbae Tib.
b) (zaznavi) uiti: quae res huius viri scientiam fugere possit Ci., aliquid fugit aciem (sc. oculorum) Ci. nekaj ni vidno, se ne vidi, f. visūs O., memoriam alicuius Q. Od tod precej pogosto fugit aliquid aliquem komu je (ostane) kaj neznano, kdo česa ne zapazi (opazi), ne omeni: quod populum fugerat Ci., neque hoc Q. Catulum fūgit Ci., id sum dicturus, quod illos non fugerit Ci., non fugisset hoc homines Graecos Ci., non haec Dionysium fugiebant N., multa me fugiunt O.; z inf.: cui rei fugerat me rescribere Ci. ep. na kar sem bil pozabil odpisati, de Dionysio fugit me ad te antea scribere Ci. ep. sem pozabil; z ACI: me fugerat poenas has esse certissimas Ci.; z odvisnim vprašalnim stavkom: illud quam sit difficile te non fugit Ci. ep. ti ni neznano, dobro veš, quae nominis exstet origo, me fugit O., illud te non arbitror fugere s quin: Ci. ep. — Od tod pt. pr. fugiēns -entis,
a) kot adj. plašeč se (plašen) česa, mrzeč kaj: fugiens laboris C. delomrzen, doloris Lact.
b) kot subst. m obtoženec (klas. reus): Cod. I. — Soobl. fugiō -īre: fugiit, fugierit Eccl.