Franja

figurar upodobiti, oblikovati, predstavljati, figurirati, pojaviti se, navzoč biti; igrati vlogo

figurar (una) sorpresa delati se presenečenega
figurarse domišljati si, misliti si
¡figúrese! samo pomislite!
¡me lo figuraba! to sem si mislil!
se me figura que domnevam, da

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

finir [finir] verbe transitif končati, dokončati, konec napraviti (quelque chose s čim); prenehati; dovršiti, dodelati, izdelati; verbe intransitif končati se, iti h kraju, nehati (se); poteči (pogodba); umreti, izgubiti življenje

j'ai fini končal sem, gotov sem
en finir napraviti konec (avec z)
n'en finir plus ne priti do kraja, ne nehati
c'est à n'en plus finir temu ni ne konca ne kraja
finir par faire quelque chose končno, nazadnje kaj napraviti
à n'en plus finir brez konca
pour en finir da na kratko naredimo
finir mal, bien slabo, dobro (se) končati
finir de parler, de travailler nehati govoriti, nehati z delom
des applaudissements masculin pluriel à n'en plus finir odobravanje, ploskanje brez konca in kraja
finir en pointe končavati se v konico
finir la vaisselle končati s pomivanjem posode
c'est fini de rire konec je smeha, stvar postaja resna
(familier) finir en beauté uspešno, dobro se končati
tout est bien qui finit bien konec dober, vse dobro

fīō, fierī (nam. fiere), factus sum itd. (iz *bhu-iiō, indoev. kor. *bheuH- rasti, uspevati, obstajati, biti, roditi se, posta(ja)ti, nasta(ja)ti [prim. v lat. fuī]; prim. gr. φιτύω[iz *bhuitueō] rodim, sadim, φύω storim, da kaj nastane, φύομαι nastajam, rastem, rodim se, postajam, φυτόν rastlina, zelišče, sadika, umbr. füet = lat. fiunt, sl. biti, bit, bitje)

I.

1. nastati, postati, nastopiti (nastopati), zače(nja)ti se, roditi se, biti: ubi apsinthium fit Pl. raste, lepores in Gallia fiunt permagni Varr., fit clamor maximus, fit … fletus gemitusque, servorum fit impetus, fit magna lapidatio, fit eruptio, fit caedes (prim. caedem facere) Ci., fit proelium Ci. utrne se, fit symphoniae cantus Ci. oglasi se ubrana glasba, perpendiculi mentio fit nulla Ci. se nič ne omenja, commutatio rerum facta est N., id ei loco nomen factum L. to ime je kraj dobil, omnia fiunt ex ipsis (elementis) O., fit fragor, murmur O., fit mihi timor O. me obide; z dvojnim nom.: manceps fit Chrysogonus, ipse amplissimae pecuniae fit dominus Ci., alacrior factus N. postal je odločnejši = opogumljen, certior fit N. poroča se mu, dobi poročilo (vest), obvesti se, missus fit N. osvobodijo ga (sužnosti), anus fis, agilis fio H., fit Cycnus avis, ossa lapis fiunt, e deo fies corpus exangue O. nunc eo decīdit, ut exsul de senatore, rhetor de oratore fieret Plin. iun.

2. (z)goditi se, primeriti se, pripetiti se: nihil fit Pl., interea fiet aliquid Ter., si fieri potest Ci. če (je) mogoče, ut fieri solet Ci., dum se uxor, ut fit, comparat Ci. kakor se pač dogaja, si sicut nunc fit, custodes eum sectabuntur Ci., quōd (= quoad) fieri possit (poterit) Ci. kolikor bi se moglo (se bo moglo) zgoditi (storiti), Pompeio melius est factum Ci. Pompeju je odleglo, quid mihi fiet? O. kaj bo z menoj? (toda: factum tibi est nomen Menaechmo Pl. nadeli so ti ime Menajhmos, quod -, ut fere fit Cu.; z abl.: quid me fiat? Ter. kaj naj se z menoj zgodi? kaj naj bo z menoj? quid minore sit factum filio? Pl., quid illo fiet? Ci. kaj bo z njim? si quid eo factum esset Ci. če bi ga kaka nesreča zadela, quid his vellet fieri N. quid fieri signis vellet L., idem fit ceteris S., quod fieri adultero par est Q.; nam. samega abl. z de: quid de Tulliola mea fiet? Ci. ep. Pogosto z ut ali (za zanikanim glag.) s quin (da): fit saepe, ut non respondeant ad tempus Ci., fieri potest (mogoče je), ut fallar (da se motim) Ci., fieri non potest, ut eum in provincia tua non cagnoris Ci. ni mogoče, factum imprudentiā Biturigum, ut … C., iustitiā Aristidis factum est, ut Graeciae civitates Athenienses sibi duces deligerent N., fieri non ali nullo modo potest, quin … Ci.; z relat. zvezo: quo fit, ut … Lucr., H., Q. ali quo fiebat (factum est), ut … N. ali ex quo fiebat, ut … N. ali quibus rebus fiebat, ut N. in odtod prihaja (je prišlo), in zato. Z adv.: obviam fit ei Clodius Ci. naproti mu pride, sreča ga.

3. kot log. t. t. izhajati, slediti iz česa: ita fit, ut sapientia sanitas sit animi Ci., ex quo fit, ut … Lact.

4. = esse biti: nec potest fieri me quidquam superbius Ci., mihi non fit verisimile Lact.

II. (kot pass. glag. facere; gl. s. v. faciō)

1. storiti (napraviti, narediti, delati) se ipd.: fit alicui furtum Pl. koga okradejo, fit senatūs consultum C., carinae fiebant ex levi materia C., castra fiunt N. se postavi, dixit opus fieri N. da se izvaja, quid fieri vellent N., ne fieret ignis in castris N., ut illo statu Chabrias statuam sibi fieri voluerit N. da se mu postavi, paries cum fieret O. ko se je gradila, vestes spectare, cum fiunt O. ko se tkejo, ubi fit doctā multa corona manu O., senatui suasit, ne pax cum Poenis fieret Eutr. naj se ne sklene; s quominus: id … tu moleste tulisti, a me aliquid factum esse, quo minus iste condemnari posset? Ci. da sem kaj storil, da ni mogel … Pomni rekla: factum (sc. est)! Pl. storjeno je = da! bene factum! Pl. dobro storjeno! = dobro! prav! optume factum Ter. prav dobro, male factum Ter. slabo! factum volo Pl., Ter. sem zadovoljen, alicui factum (esse) velle Ter., Gell. dobro hoteti (misliti) komu; komp.: factius nilo facit Pl.

2. occ.
a) storjen, (iz)voljen, imenovan biti, izvoliti (imenovati) se, v sl. večinoma z act. obratom: consules facti sunt Ci., Gracchus iterum tribunus plebis fieri voluit Ci., Cato censor factus est N., ad quod (bellum) gerendum (Themistocles) praetor a populo factus N.
b) z gen. pretii = cenjen (čislan) biti, ceniti (čislati) se, v sl. najbolje z act. obratom: quanti is a civibus suis fieret, ignorabas Ci., quod illum unum pluris quam se omnes fieri videbant N., mihi demonstravit me a te plurimi fieri Ci. ep.
c) darovati se, žrtvovati se = darovan (žrtvovan) biti: fieri oportet porcum Ca., cum pro populo fieret Ci., unā hostiā fit L. daruje se samo ena žival, quibus diis ut fieret L., virgo diro fit hostia busto (dat.) O. devica se daruje kot žrtev na … grobu, ter tibi fit libo, ter, dea casta, mero Tib.
č) kot mat. t. t.: pisces ter multiplicati quinquaginta fiunt centum quinquaginta Aug. 3 x 50 rib je 150 rib.

Opomba: Star. pass. obl.: fitur, fiebantur Ca. ap. Prisc., fiar Aug., fiare Auct. ap. Serv., firmamenta membrorum Gell., fitum est L. Andr. ap. Non., imp. pr. fiere Aug., inf. pr. fiere Enn. (?), Laevius ap. Gell., pt. fut. pass. fiendus Char., abl. gerundii fiendo Aug.

firbčen pridevnik
neformalno (radoveden) ▸ kíváncsi, kotnyeles
Seveda sem bil firbčen, kaj pomeni truma ljudi v tem kraju. ▸ Persze, hogy kíváncsi voltam, mit keres itt ez a sereg ember.

fiston [fistɔ̃] masculin, populaire sinko, sinček; dečko, fant

viens par ici, fiston! pridi sem, sinko!

fixé, e [fikse] adjectif pritrjen, fiksiran, določen, stalen; chimie vezan; masculin majhna oljnata slika, prilepljena na steklo

me voilà fixé sedaj vem, pri čem sem
être fixé spoznati se, odločiti se

fixer [fikse] verbe transitif pritrditi, utrditi, pričvrstiti, fiksirati; ustaliti; upirati (oči); opredeliti, določiti; naseliti (nomade); chimie fiksirati

se fixer zbrati se, koncentrirati se, odločiti se; (za stalno) se naseliti (nastaniti); poročiti se
fixer une date, un délai določiti datum, rok
fixer dans sa mémoire vtisniti si v spomin, za ušesa si zapisati
fixer tous les regards sur soi vse poglede nase obrniti
fixer son choix sur quelque chose odločiti se za kaj
mon choix est fixé sur odločil sem se za
fixer ses yeux, son attention sur upreti oči, koncentrirati svojo pozornost na

flātus -ūs, m (flāre)

1. pihanje vetra, piš, vejanje, pihajoči veter, sapa: fl. secundus O., adversus Plin., ante lucanus Sen. ph., invidus fl. (noti) H., fl. etesiarum Plin., aurae Lact., Vulg., Amm., aëris Cael.; v pl.: flatūs Boreae V. (prim. gr. πνοιὴ Βορεάο Hom.), hiberni fl. Euri V., fl. austri Cat., ventorum Sen. ph., Iust. cum … nec pervia flatibus esset (humus) O.; metaf. sapa sreče: Sen. tr., Amm., cum prospero flatu eius (fortunae) utimur Ci., ad id, unde aliquis flatus ostenditur, vela do Ci. (prim.: Sem videl, da svoj čoln po sapi sreče, komur sovražna je, zastonj obrača Prešeren), cuius animum nec prospera (fortuna) flatu suo efferet nec adversa infringet L.

2. pihanje, puhanje: flatu figuratur vitrum Plin.; occ.
a) puhanje = sopenje: fl. validi Ci. poet., equorum V., Amm.
b) izpuh (trebušnih) vetrov: cum aliquid immundum flatu explodis Tert. kadar … izpuhneš, kadar prdneš; od tod flatus ventris tihi trebušni vetrovi, tihi prdec (naspr. crepitus ventris; gl. crepitus): flatum crepitumque ventris emittere Suet.

3. piskanje na flavto, zvoki flavte: tibia … erat utilis … complere sedilia flatu H.

4. meton.
a) sapa, dih: V. idr. fl. vitae Aug.
b) duša: Prud.
c) napuh, prevzetnost; večidel v pl.: det libertatem fandi flatusque remittat V., tumidi fl. O. (?), non hi tum flatus, non ista superbia dictis Val. Fl., magniloqui fl. Stat.

flectō -ere, flexī, flexum

I.

1. pripogniti, upogniti, prikloniti, ukloniti, skloniti, ukriviti, usločiti: acanthum V., ulmum in burim V., salignas cratīs V. plesti, ramos manu O., cera flectitur in multas facies O. se da gnesti, iuvenis, … cereus in vitium flecti H. se da kakor vosek nagniti k zlemu, fl. arcum V., napeti, flectens cornua nervo O., radices capilli retro fl. Petr.; o upogibanju udov: membra fl. Ci., quascumque partes sedendo flectimus Ci.; s prolept. obj.: (anguis) flectit sinūs O. se vije v zavojih, se zvija; med.: flector in anguem O. sem (= fio) vijoča se kača. Pogosto pt. pf. flexus 3 pripognjen, upognjen, zakrivljen, kriv, sključen, zvit: aes, cornu, lacerti O., flexi motus Ci. kolebavo gibanje; (o laseh) skodran: comae O., Ap., capilli Petr., crines Mart.

2. metaf.
a) zavijati (spreminjati) glas: vocem Ci., flexus sonus Ci. tresoči se glas, otožni glas.
b) zategniti, z dolžino zaznamovati: syllabam Q.
c) tvoriti: verba Q., hoc vocabulum quoque de Gracco flexum est Gell.
č) kot gram. t. t. = sklanjati, spregati: Varr.
d) tako rekoč drugače ukloniti = spremeniti: vitam Ci., ut eam (sc. istorum viam) flectas, te rogo Ci. ep., in melius adversa, in deterius optata flectuntur Sen. ph.; od tod ganiti, omehčati, omečiti, preprositi, pregovoriti: facile Achivos flexeris Enn. ap. Gell., nisi di inmortales … suo nomine prope fata ipsa flexissent Ci., uti ingenium … avorsum flecterent S., flectere si nequeo superos, Acheronta movebo V., fl. aliquem precibus, lacrimis V., donis L., mollibus iam durum imperiis H., animum Ci., V., O., mentes hominum L., duram mentem O., huic concitare indices, illi flectere convenit Q.; v pass.: dictis nostris sententia flexa est Enn., desine fata (nespremenljiv sklep) deûm flecti sperare precando V., haudquaquam dictis violentia Turni flectitur V. se ne da preprositi, ira deorum flectitur O.; za zanikanim glag. nastopa quin: nihil … flexerunt animos, quin … collem … defeuderent L., neque fletu … flexus est, quin daret profectionis signum T.; pesn.: fl. labores Stat. (o)lajšati.

II.

1.
a) obrniti, zasukati, okreniti, naravnati, zavrteti: de foro in Capitolium currūs Ci., carpentum dextrā in … clivum L., plaustrum O., regimen carinae O., navem Auct. b. Alx., equum H., equos (pri jahanju) C.; pri vožnji: iuga habenis V., quā flectat habenas O. kam naj pelje, fl. geminas acies (= oculos) huc V., oculos O., lumina (oči) V., lumina a gurgite in nullam partem O. ab Hesperia lumina O., ora retro O., vultus suos ad illum O.; o teku, poti: vestigia O., cursum ad puerilem vagitum L. (o volkulji) ali cursūs in laevum O. ali iter ad Privernum, iter Demetriadem L. pot ubrati, napotiti se, certum in orbem quadrupedis cursus O. voditi konja v določenem krogu, iter suum N. ali viam L. spremeniti smer pohoda, flecte viam velis V. jadraj kam drugam; refl.: acies oculorum se flexerat O., se in Daphnona fl. Petr.; med.: volucris … flectitur in gyrum O. leta v krogu, kroži; metaf. o rečeh: hinc se flectit (Hercynia silva) sinistrorsus C. se obrača na levo, unde in meridiem flecti eum (Euphratem) diximus Plin., sol ipse ad aquilonem scandens … ab ea meta incipit flecti Plin. — Kot mornarski t. t. zaviti okoli česa, objadrati kaj: Leucaten flectere molestum videbatur Ci. ep., in flectendis promunturiis Ci.
b) redko časovno: flexo in vesperum die T. ko se je bil dan (k večeru) nagnil, proti večeru.

2. metaf.
a) qui (versūs) in Tiberium flecterentur T. ki jih je bilo mogoče aplicirati (nanašati) na Tiberija.
b) α) kaj od koga: quod procul a nobis flectat fortuna gubernans Lucr. β) koga od česa: aliquem a studio ad imperium Ci., si quem a proposito spes … flexisset L., ubi animus iudicis ab aliqua … opinione flectendus est Q.

3. intr. v med. pomenu
a) (za)obrniti se, kreniti kam: Hasdrubal … ad Oceanum flectit L., ex Gabino in Tusculanos flexere colles L., cum procul hos laevo flectentīs limite cernunt V., inde Vitellius Cremonam flexit T., priusquam in Capitolium flecteret Suet.; pren. obrniti se k čemu, poprijeti se česa, podati se na kaj, odločiti se za kaj: postquam ad providentiam sapientiamque flexit T. ko pa je začel govoriti o … , arguebatur in ambitionem flexisse T.

flegmatičen pridevnik
(ravnodušen) ▸ flegmatikus, flegmaPrepričana je tudi, da bi ji bilo lažje, če bi bila po naravi bolj flegmatična. ▸ Meggyőződésem, hogy könnyebb lenne neki, ha a természeténél fogva flegmatikusabb lenne.
Po moje vidijo, da sem jaz precej flegmatična in da se mi ne da ukvarjati s temi stvarmi. ▸ Szerintem látják rajtam, hogy elég flegma vagyok és nincs kedvem ilyesmikkel foglalkozni.

flirtati glagol
1. (izkazovati seksualni interes) ▸ flörtöl, kacérkodikRada flirta z drugimi moškimi. ▸ Szívesen flörtöl más férfiakkal.
Sedela sta na kavču, se veliko smejala, ves čas flirtala in se dotikala. ▸ A kanapén ültek egymás mellett, sokat nevettek, miközben egyfolytában flörtöltek és gyakran egymáshoz értek.

2. (biti naklonjen čemu) ▸ flörtöl, kacérkodikKlub študentov zato ne flirta z nobeno izmed političnih opcij. ▸ Az egyetemisták klubja ezért nem kacérkodik egyetlen politikai opcióval sem.
Z igralstvom je flirtal že v študentskih letih in po slovesu od aktivnega športa mu televizijskih ter filmskih ponudb ni manjkalo. ▸ A színészettel már egyetemista korában is kacérkodott, az aktív sportolás befejezése után pedig hírnevének köszönhetően sok tévés és filmes felkérést kapott.
Laburisti so ga hitro obtožili, da flirta z angleškim nacionalizmom. ▸ A munkáspártiak hamar megvádolták azzal, hogy az angol nacionalizmussal kacérkodik.

3. (o nevarnosti) ▸ kacérkodik, szembenézEnajst minut nogometnega obračuna so gostje flirtali s pravim ponižanjem. ▸ A futballmeccs tizenegy percében a vendégeknek igazi megaláztatásban volt részük.
On je vrhunski igralec, ki vedno flirta z nevarnostjo. ▸ Kitűnő játékos, aki folyton a veszéllyel kacérkodik.

4. (izzivalno se obnašati) ▸ flörtöl, kacérkodik, kokettál
Svet gleda nanjo kot na uspešen fotomodel, ki zna na ukaz flirtati s kamero. ▸ A világ sikeres fotómodellnek tartja, aki utasításra képes kacérkodni a kamerával.

fois [fwa] féminin krat

une fois enkrat
encore une fois še enkrat
deux fois dvakrat
des fois včasih; slučajno
chaque fois, à chaque fois vsakikrat
à la fois hkrati, obenem, istočasno
bien des fois pogosto, često
maintes fois večkrat
de fois à autre sem in tja
toutes les fois vsakokrat, vselej
combien de fois kolikokrat
une fois pour toutes, une bonne fois enkrat za vselej, definitivno
une fois que v trenutku, ko
plusieurs fois večkrat
en plusieurs fois ponovno
des fois que v primeru da, če slučajno
je vais téléphoner, des fois qu'il serait encore chez lui telefoniral bom, če je slučajno še doma
pour la dernière fois zadnjič, zadnjikrat
trois fois deux six trikrat dve (je) šest
il y avait, il était une fois (un roi) nekoč je bil (kralj)
une fois n'est pas coutume enkrat ni nobenkrat

fonte

A) f

1. izvir, studenec:
fonte limpida bister studenec
attingere acqua alla fonte zajemati vodo iz studenca

2. pren. vir, izvir:
fonte di guadagno vir zaslužka
ho appreso da fonte sicura iz zanesljivega vira sem izvedel

B) m
fonte battesimale krstni kamen

forget^* [fəgét] prehodni glagol & neprehodni glagol (about)
pozabiti, ne misliti na kaj, ne se spomniti; zanemariti, zanemarjati

I forget ne morem se spomniti, pozabil sem
to forget o.s. spozabiti se
to forget about s.th. ne misliti več na kaj

forīs² adv. abl. subst. *forae -ārum, f dveri, vrata (sorod. s foris -is, f, gl. foris in prim. forās)

I. abl. „od vrat sem“ (gr. θύραθεν), od tod = od zunaj, iz tujine: Pl., Vop., hi consilium peterent foris potius quam domo Ci., non quaeram exemplum foris Ci., assumi f. Ci., inermes telum f. flagitabant N., f. venire Lucr., petita verba foris H.; a foris Plin. odzunaj. —

II. loc. „pred vrati“ (gr. θύρασι) =

1. zunaj: aliquid quaerere f. Pl., Ci., domi ille relictus intus, exspectatus foris Ci., cum et intra vallum et foris caederentur N., utrum foris habeat exemplum an intus Sen. ph. ali je pralik (pravzor) zunaj njega samega ali v njem samem.

2. occ.
a) zunaj = zunaj hiše, ne doma: animus f. est. (naspr. domi est) Pl., f. sunt Ter. pri drugih, f. sapere Ter. drugim pametno svetovati (sebi pa ne), f. cenare Pl., Ci. ep., Petr., Mart., f. cenitare Ci. ep., f. valde plauditur Ci. pri ljudeh, f. esse Gabinium Ci. v rokah (pesteh) ljudi = zadolžen, foris victores, domi trucidamur Sen. rh.
b) zunaj zbornice, zunaj senata: Ci. ep.
c) zunaj mesta, zunaj Rima, zunaj države, v tujini, v inozemstvu: parvi sunt f. arma, nisi est consilium domi Ci., quibus incolumibus et domi dignitas et f. auctoritas retineretur Ci., fuit enim ille vir … cum f. clarus, tum domi admirandus Ci., domi forisque omnia curare S., bellum f … , seditio domi L., f. bellum gerere Iust.

3. = forās, ven, navzven: mortuum foris ferre, f. emittere saturitatem Plin., f. ponere Iuv.

forse

A) avv.

1. mogoče, morda, morebiti, nemara:
forse ho fatto male a dirglielo morda nisem storil prav, da sem mu povedal
forse ce l'abbiamo fatta morda nam je pa le uspelo

2. približno:
saranno forse le cinque ura bo približno pet

3.
forse (non) morda, slučajno, mogoče (v retoričnih vprašanjih)
non è forse vero? ali morda ni res?

B) m invar. dvom, negotovost:
essere, stare in forse biti v dvomih
metteresti in forse la mia buona fede? mar dvomiš o moji dobronamernosti?
senza forse zagotovo:
arriverò giovedì senza forse zagotovo pridem v četrtek
mettere in forse la propria vita ogrožati lastno življenje

forth¹ [fɔ:ɵ] prislov
naprej, dalje

to set forth naprej se odpraviti, odpotovati; odposlati; objaviti
and so forth in tako dalje
back and forth sem in tja
to bring forth roditi, skotiti
to put forth leaves ozeleneti
so far forth kolikor toliko
from this day forth od danes
to cast forth ven vreči
to sail forth izpluti

fortis -e, adv. fortiter (stlat. foretus in narečno horctus; prim. osk. fortis = lat. fortius; menda sodi sem tudi gr. τρέφω strdim, τρέφεσθαι strditi se)

1. jak, močan, krepak, trden, strumen, čil, čvrst: arator Ci., agricola H., coloni V.; z abl.: manu fortis Ci., N., V., O., L. s krepko roko = osebno hraber, cursu fortis O., fortiter venari N. čvrst (čil) lovec biti; o telesnih delih, o telesu: humeri V., pectora O., caput Plin., fortissima corpora Q.; o živalih: equus Enn., Lucr., V., O. konj dirkač, tauri V., animalia, armenta O., fortes ad opera boves Col.; o neosebnih subj.: herbae O. močno učinkujoče, venti O., male fortes undae O. = slabeči, frumenta Plin., hunc adstringite ad columnam fortiter Pl., non fortiter haeret asello O. ne trdno, fortius curari Ci. z močnejšimi zdravili, fortius loris uti O. krepkeje jih nategniti, fortius arserunt agitati ignes O. ogenj je močneje vzplamenel, sublatis fortius manibus Petr.; occ. trden = trpežen: ulmi V., (arbusta) fortia surgunt V., arbor fortīs ramos pandens V., fortissima ligna C., fortia vincula Sen. tr.; meton. krepak = redilen, tečen: f. cibus Lact., fortiora legumina in cibo Plin.

2.
a) hraber, pogumen, srčen, drzen, smel, neustrašen, odločen, trdne volje: f. familia Pl., vir Ter., homo fortis ac strenuus Ci., L., vir fortis atque strenuus S., imperator in proeliis strenuus et fortis Q., fortes et animosos … servare cupimus Ci., Serv., Cu., fortissimi viri, victoria Ci., fortissimis militibus spes ostendatur praemiorum Ci., horum omnium fortissimi sunt Belgae C., f. Etruria, f. Mycenae V., liberta … fortissima Tyndaridarum H., fortissimus heros O., fortiter bellum gessit Ci., quid in re militari fortiter feceris Ci., fortiter resistere C., fortiter res absumere H.; o živalih: a fortibus abstinet apris O. Pogosto subst. m: fortis! (iron.) Ter. o (ti) junak! kako junaštvo! mortem fortes libenter oppetunt Ci., ille dedit leto fortes, vos pellite molles O.; iron.: eventus, fortissime, quis fuit? O.; preg.: fortes fortuna adiuvat Ter., Enn., Ci. ali elipt. fortuna fortes Ci. srčnim pomaga sreča, pogumne spremlja sreča, pogumne spremlja Bog, srčnost velja. Skladi: idem … vigiliis perferendis fortis praedicabatur Ci. veljal je za zelo pogumnega v prenašanju … , erat in dicendo fortis Ci., vir ad pericula fortis Ci. glede na … , nondum erant tam fortes ad sanguinem civilem L., vir fortis contra audaciam Ci.; z gen.: fortissimus animi bellique Vell. zelo pogumen in silno hraber; pesn. z dat.: fortis fugacibus esto O. proti. Enalaga o neosebnih subj.: animus, consilia, sententiae, iudicium, cupiditas, oratio, genus dicendi, factum Ci., eorum opera forti usus sum Ci. močno (krepko) so mi služili (me podpirali), f. pectus H., fortia pectora V., O., corda V., ausa ali arma V. vojni čini, vojna dejanja, corpora V. junaška trupla, mrtvi junaki, facta V., L., acta O., f. anima (srce), manus O., f. acta Q., verba Pr., ingenium f. Q.; subst. n. pl. = junaška dela: serae ad fortia vires V., fortem ad fortia misi O.
b) možat, vrl, značajen, ugleden: ut virum fortem decet Ter. poštenjaku, viri fortissimi Ci.

3. nasilen, silovit: forte paro facinus O., placidis miscentem fortia dictis O. (Hercules Lichan) mittit in Euboïcas tormento fortius undas O.

fortuitement [-tmɑ̃] adverbe slučajno

j'ai appris fortuitement cette nouvelle slučajno sem zvedel to novico