Franja

mouthful [máuɵful] samostalnik
zalogaj, grižljaj

ameriško, sleng to say a mouthful nekaj tehtnega povedati

move² [mu:v]

1. prehodni glagol
premakniti, premikati, pomakniti; odstraniti, odnesti
figurativno ganiti; spodbujati, spodbuditi, začeti, sprožiti, napeljati, nagovoriti (to k)
razdražiti, spraviti v bes; predlagati
ekonomija odposlati, razprodati

2. neprehodni glagol
premikati se, premakniti se, pomakniti se, kreniti, oditi, preseliti se (to)
figurativno napredovati; ukrepati (in s.th. v čem, against proti)
napraviti potezo (šah)
ekonomija iti v prodajo

to be moved to tears biti do solz ganjen
to be moved (at, by) biti ganjen
to move s.o. from an opinion odvrniti koga od njegovega mnenja
to move s.o. to anger razjeziti koga
to move the bowels dristiti
his bowels moved šel je na veliko potrebo
things began to move stvari so stekle
parlament to move an amendment predlagati amandma
he moved quickly hitro je ukrepal
to move heaven and earth vse poskusiti, truditi se na vse pretege
to move house preseliti se
to move in a rut živeti po stari navadi
the spirit moves nekaj me sili (to do s.th.)

mršav pridevnik
1. pogosto v leposlovju (suh) ▸ szikár, vézna, soványBil je nekoliko okoren, suhljat fant mršavega obraza, iz katerega so gledale velike žalostne oči. ▸ Kicsit suta, vézna fiú volt sovány arccal és nagy, szomorú szemekkel.
Po ulicah so se potikale mršave koze. ▸ Az utcákon vézna kecskék császkáltak.

2. izraža neodobravanje (o slabi kakovosti ali majhni količini) ▸ szegényes, pocsék, szerényGostitelji so se morali namreč tokrat zadovoljiti z dvema mršavima remijema, vse ostalo so osvojili gostje. ▸ A házigazdáknak ezúttal két szerény döntetlennel kellett beérniük, míg a vendégek minden mást megnyertek.Nekaj tednov sem skrbno zbiral podatke in skušal prodreti do resnice, toda rezultati so bili mršavi. ▸ Néhány hétig gondosan gyűjtöttem az adatokat és próbáltam kideríteni az igazságot, de az eredmények szerények voltak.
Mršavo ekonomsko kondicijo je Rusija ohranjala z zadolževanjem. ▸ Oroszország hitelfelvétellel tartotta fenn szegényes gazdasági kondícióját.
Iskanje nakita je bila bolj mršava pretveza. ▸ Az ékszerek keresése inkább csak egy mondvacsinált ürügy volt.
Kako si mogel iz 60 kil neolupljenega krompirja dobiti za eno samo mršavo porcijo oblic? ▸ Hogyan lehet 60 kiló hámozatlan burgonyából egy sovány adag csipszet készíteni?

much² [məč] prislov
mnogo; zelo (v sestavljenkah: much-admired)
zelo, veliko (pred komparativi: much stronger)
daleč (pred superlativi: much the oldest)
skoraj

much to my regret na mojo veliko žalost
we much regret zelo nam je žal
much to my surprise na moje veliko presenečenje
he did it in much the same way napravil je to na skoraj isti način
it is much the same thing je skoraj isto
as much as toliko kakor
(as) much as I would like kakor rad bi že
as much more (ali again) še enkrat toliko
as much as to say kakor če bi hotel reči
he said as much nekaj takega je rekel
I thought as much tako sem tudi mislil
he, as much as any on, prav tako kot kdo drug
so much the better tem bolje
so much for today toliko za danes
not so much as komaj
without so much as to move ne da bi se premaknil
so much so tako veliko
much less mnogo manj, kaj šele, da ne rečem
pogovorno not much komaj da (v odgovoru)
much of a size skoraj enako velik
much the most likely najbolj verjetno
much too much veliko preveč
how much? koliko?

mūcidus (muccidus) 3 (mūcus, muccus)

1. kánast, bérsast (bírsast), plesniv, pokvarjen, sedínast: vina Mart., panis frusta Iuv., partes (vineae) Col.

2. sluzast, sluzav, smrkav: senex Pl., emungere aliquid mucidum Pl. nekaj sluzastega, smrkljastega.

mudíti (-ím)

A) imperf. trattenere, importunare:
ne bom vas mudil, samo nekaj bi vas prosil non vorrei importunarvi, vi pregherei soltanto...

B) mudíti se (-ím se) imperf. refl.

1. aver fretta, aver premura:
mudi se mi na vlak, v službo ho fretta di prendere il treno, di andare al lavoro
impers. kar počasi, saj se ne mudi piano, tanto non c'è fretta

2. muditi se s, z trattenersi, soffermarsi con, perdere tempo con:
imam dosti dela, ne utegnem se muditi z vami ho molto da fare e non mi posso trattenere con voi

3. soggiornare, essere, trovarsi:
skupina tujih strokovnjakov se že dalj časa mudi v naši državi un gruppo di tecnici stranieri si trova già da vario tempo nel nostro Paese

múha (-e) f

1. zool. mosca (Musca domestica):
muhe brenčijo le mosche ronzano
muha piči, ugrizne, sesa hrano la mosca punge, succhia il cibo
odganjati muhe z roko cacciare le mosche con la mano
roji muh sciami di mosche
sredstvo proti muham moschicida
bila je taka tišina, da bi slišal muho leteti non si sentiva volare una mosca
množiti se kot muhe moltiplicarsi come le mosche
umirati kot muhe morire in massa
pijan kot muha ubriaco fradicio
siten kot muha noioso, fastidioso come la zanzara
muha cece tse-tse (Glossina palpalis)
čebelna muha pidocchio delle api (Braula caeca)
češnjeva muha mosca delle ciliege (Rhagoletis cerasi)
hlevska muha mosca del carbonchio (Stomoxys calcitrans)
konjska muha mosca cavallina, ippobosca (Hippobosca equina)
mesarska muha mosca carnaria (Sarcophaga carnaria)
podrepna muha tafano
španska muha cantaride (Lytta vescicatoria)
muhe kožuharice zool. ippoboscidi (sing. -e) (Hippoboscidae)

2. bot. (ostanek cveta) ricettacolo fiorale, talamo

3. voj. mira, mirino

4. pren. capriccio, grillo, ticchio; estro; fisima:
biti poln muh avere tanti grilli per la testa
imeti muhe essere d'umore capriccioso, fare le bizze
prepoditi komu muhe iz glave far passare i capricci a qcn.
pičila ga ja muha, da bi slikal gli è scattato il ticchio di dipingere

5. friz. mosca

6. od muh pren. (izraža majhno stopnjo pozitivne lastnosti)
cena avtomobila ni od muh il prezzo dell'auto è piuttosto alto
udarec ni bil od muh il colpo non è stato leggero
mož ni od muh il tipo non è da poco
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti muha proti komu essere insignificante a paragone di, non poter reggere il paragone con
biti tam, kjer ni muh essere andato all'altro mondo
pren. ubiti dve muhi na en mah prendere due piccioni con una fava
delati iz muhe slona fare d'una mosca un elefante
vzeti koga na muho prendere di mira qcn.
vrteti se kot muha v močniku cercare invano di disintricarsi
iti na nekaj kot muhe na med essere interessante, allettante
na to gredo ljudje kot muhe na med la cosa va a ruba
muha enodnevnica moda passeggera, effimera
modna muha capriccio della moda
rib. umetna muha mosca
PREGOVORI:
v sili še hudič muhe žre se necessario si fa di necessità virtù

murmurer [mürmüre] verbe intransitif mrmrati, protestirati; žuboreti; pljuskati, šušteti, šelesteti; verbe transitif zašepetati, izblebetati

murmurer entre ses dents mrmrati med zobmi
murmurer quelques mots à l'oreille de son voisin zašepetati nekaj besed sosedu na uho
obéir sans murmurer ubogati brez ugovarjanja

musique [müzik] féminin glasba, muzika; godba; muzikalije, note; typographie poskusni odtis z mnogimi korekturami

musique de chambre, d'église, de danse, de jazz, d'orchestre, de film komorna, cerkvena, plesna, jazzovska, orkestralna, filmska glasba
musique militaire, de marche vojaška godba, vojaški (godbeni) marš
musique enragée de chiens et de chats mačja muzika
musique enregistrée gramofonske plošče, magnetofonski glasbeni posnetki
musique légère, à programme, vocale, instrumentale lahka, programska, vokalna, instrumentalna glasba
musique du régiment polkovna godba
musique scénique spremljevalna glasba
boite féminin de musique glasbena skrinjica
chef masculin de musique koncertni mojster; vodja godbe
instrument masculin de musique glasbilo
cahier masculin, papier masculin de musique notni zvezek, papir
magasin masculin de musique trgovina z muzikalijami
changer de musique (figuré) govoriti o čem drugem, spremeniti svoje ponašanje
connaître la musique (populaire) spoznati se, biti vešč
c'est toufours la même musique to je vedno ista pesem, ista stvar
faire de la musique muzicirati
jouer de mémoire, sans musique igrati po spominu, brez not
lire la musique brati note
mettre en musique uglasbiti, skomponirati
c'est autre musique (familier) to je nekaj drugega
il est réglé comme un papier de musique pri njem gre vse natančno (po predvidenem redu), on ima (rad) red

mùškīnje s ekspr. moški: pjevaju naizmjenično, čas muškinje, čas ženskinje pojejo izmenoma, nekaj časa moški, potem pa ženske

nach¹

1. lokal: v, na; nach Hause domov

2. zeitlich: po (nach 12 po dvanajsti, nach 5 po peti); čez (nach einigen Tagen/Wochen čez nekaj dni/tednov)

3. modal: po (nach Noten po notah), (nur) dem Namen nach (le) po imenu; meiner Meinung nach po mojem mnenju; der Reihe nach po vrsti; v skladu z (nach dem Gesetz po zakonu, v skladu z zakonom)

4. za (einer nach dem anderen eden za drugim, nach mir/mir nach za menoj)

nadávek (ara) arrhes ženski spol množine

(nameček) nekaj za nadavek quelque chose en supplément (ali par-dessus le marché, comme cadeau(-réclame))

nadrobiti glagol
1. (zdrobiti) ▸ tördel, morzsol, aprítVstajal je zgodaj, si nalil mleko, nadrobil vanj kruh in šel potem v atelje. ▸ Korán kelt, tejet töltött magának, abba kenyeret aprított, majd a műterembe ment.
2. (povedati) ▸ elárul, felvet, traktál
Naslednjič vam bom nadrobila nekaj zanimivih podrobnosti. ▸ Legközelebb elárulok Önöknek néhány érdekes részletet.
Novinarju so nadrobili nekaj bednih podatkov in nekaj neresnic. ▸ Az újságírót semmitmondó adatokkal és valótlanságokkal traktálták.
Tukaj sva ta zapleteni problem načeli samo malo, nadrobili le nekaj misli in predlogov. ▸ Itt csak egy kicsit mentünk bele ebbe az összetett problémába, csupán néhány gondolatot és javaslatot vetettünk fel.

nadrobnost samostalnik
(specifični del ali lastnost) ▸ részletNisem kdove kakšen poznavalec sodobne zgodovine, a nekaj nadrobnosti me je presenetilo. ▸ Nem vagyok nagy szakértője a modern történelemnek, de néhány részlet meglepett.
Mogoče nam bo kaka nadrobnost na fotografiji povedala več kot tisoč strani debela knjiga! ▸ Talán egy fotó részlete többet mond, mint egy ezeroldalas könyv!

naftàlīn -ína m naftalin: izvaditi nešto iz -a obnoviti, obnavljati nekaj, kar je čas prerasel

naften pridevnik
1. (o naravnem viru) ▸ olaj-, kőolaj-Cene na naftnem trgu so se v zadnjem času stabilizirale, potem ko so se v preteklih mesecih krepko znižale. ▸ Az olajpiaci árak az utóbbi időben stabilizálódtak, miután az elmúlt hónapokban meredeken csökkentek.Po teoriji bi moralo priti po lanski naftni krizi do skoka cen plina v razmiku nekaj mesecev. ▸ A tavalyi kőolajválság után a gázáraknak elvileg néhány hónapon belül meg kellett volna emelkedniük.Na začetku tridesetih je bilo samo v najožji okolici Oklahome Cityja kakih 2.000 naftnih vrtin. ▸ Az 1930-as évek elején csak Oklahoma City közvetlen közelében mintegy 2.000 olajkút volt.Povezane iztočnice: naftni madež, naftna ploščad

2. (o vrsti goriva) ▸ dízel-Izpusti plinov iz vozil na naftni pogon so najbolj pogosto omenjeni onesnaževalci zraka. ▸ A dízelmeghajtású járművek által kibocsátott gáz a leggyakrabban említett légszennyező anyag.
Ekološko prijazni hibridi so tako vse dostopnejši in postajajo vse resnejša konkurenca običajnim bencinskim in naftnim motorjem. ▸ A környezetbarát hibridek egyre megfizethetőbbek lesznek, és komoly versenytársaivá válnak a hagyományos benzin- és dízelmotoroknak.
Ladjam so zamenjali parne stroje z naftnimi, enako so storili z vlaki. ▸ A hajók gőzgépeit dízelmotorok váltották fel, ugyanez történt a vonatokkal is.

Nähere, das, Näheres: Näheres über ..., alles Nähere nadrobnosti, nekaj več o

nakázati (-kážem) | nakazováti (-újem) perf., imperf.

1. assegnare, rimettere; bonificare, ordinare un bonifico; stanziare:
nakazati denar po pošti rimettere, ordinare un bonifico per posta

2. indicare, suggerire:
nakazati nekaj možnosti sodelovanja indicare talune possibilità di cooperazione

3. (predstaviti le v osnovnih črtah) abbozzare, tracciare, accennare a

4. (z znakom opozoriti na kaj) indicare, accennare:
nakazati spremembo smeri indicare il cambiamento della direzione

5. ekst. suggerire:
nakazati rešitev matematične naloge suggerire la soluzione del problema di matematica

nakraca|ti (-m) kracati kritzeln; (napisati nekaj zmedenega) zusammenschreiben

nalovíti (-ím) perf. acchiappare, catturare; cacciare; pren.
naloviti nekaj sape riprendere il fiato