Franja

ukòr (-ôra) m censura, ammonizione, biasimo, reprimenda; sgridata, strapazzata; pog. cicchetto, tirata d'orecchi;
zaradi številnih izostankov s pouka mu je ravnatelj izrekel ukor, pa še doma jih je pošteno slišal per le numerose assenze ingiustificate il preside lo punì con un'ammonizione e a casa si prese una bella strapazzata

uprizoritven pridevnik
(o gledališki predstavi) ▸ színpadi, előadói, približek prevedka ▸ rendezőiRežiserka se je dobro zastavljene uprizoritvene zasnove lotila zelo previdno, mestoma kar preveč. ▸ A rendező nagyon óvatosan, néha kicsit túlságosan is óvatosan közelítette meg a jól átgondolt színpadi koncepciót.
Mladim gledalcem želimo ponuditi sodobno gledališče, skozi katerega bi lahko spoznali različne uprizoritvene principe. ▸ Szeretnénk a fiatal közönségnek olyan kortárs színházat kínálni, amelyen keresztül megismerhetik a színpadi adaptáció különböző elveit.
Poleg vsebinske relevantnosti besedilo ponuja tudi velik uprizoritveni izziv. ▸ A szöveg a tartalmi jelentőségén túlmenően komoly előadói kihívást is jelent.
Kafka ni dramatik, pa vendar so njegova dela doživela srečno uprizoritveno usodo. ▸ Kafka nem drámaíró, a műveinek mégis szerencsés színházi sorsa volt.
Gradi na tekstu in igralcu, vendar v končni podobi dosega dovršeno skladnost vseh uprizoritvenih sestavin. ▸ A szövegre és a színészre épül, de végső formájában az előadás minden összetevőjének tökéletes harmóniáját éri el.

urézan (-a -o) adj. tagliato; ekst. modellato, fatto:
po modi urezana obleka un abito tagliato alla moda
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
vsi ljudje niso urezani po istem modelu non tutti sono tagliati sullo stesso modello
pren., pog. ni neumen, pač pa po svoje urezan non stupido ma strambo
pren. ona je kakor urezana zanj è la sua anima gemella

urin samostalnik
(telesna tekočina) ▸ vizelet, húgyV njegovi krvi so odkrili alkohol, v urinu pa kokain. ▸ A véréből alkoholt, a vizeletéből pedig kokaint mutattak ki.
Zaradi bolečin in potrebe po izločanju urina sem bila pokonci vsako noč. ▸ A fájdalom és a vizelési inger miatt minden éjjel fent voltam.

uročiti glagol
1. (začarati z magijo) ▸ megátkoz, megbabonáz, bűvölZlobna vila iz hudobije uroči Trnuljčico s prerokbo, da se bo na šestnajsti rojstni dan zbodla v prst in za vekomaj zaspala, rešil pa jo bo lahko edino princ na belem konju. ▸ A gonosz tündér megátkozza Csipkerózsikát, hogy amikor a tizenhatodik életévét betölti, szúrja meg az ujját és merüljön örök álomba, és csak a fehér lovon érkező herceg mentheti majd meg.
Sopomenke: začarati

2. (očarati; prevzeti) ▸ bűvöl, megbabonázČudovite zgodbe se lepo podajo sanjskemu otoku na jugu Grčije, ki svoje obiskovalce uroči s svojim čarom. ▸ A gyönyörű történetek illenek a Görögország déli részén található mesés szigethez, amely elbűvöli látogatóit.

3. (prinesti nesrečo) približek prevedka ▸ rossz szerencsét hoz
Prihod staršev pa bi lahko uročil njen nastop proti Williamsovi. ▸ Ha a szülei ott lennének, az nem hozna szerencsét a Williams elleni fellépésén.

usmíliti se (-im se) perf. refl.

1. aver compassione, aver pietà, impietosirsi:
rel. usmili se nas abbi pietà di noi!
usmiliti se pregnancev aver compassione per i profughi

2. pren. impietosirsi; pensare a; ricordarsi:
čakal je na postrežbo, pa se ga ni nihče usmilil aspettava di essere servito, ma invano, ma nessuno se ne impietosì
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. revščina, da se bog usmili una miseria che più nera non si può
pren. jokati se, da bi se te kamen usmilil far piangere i sassi

uspavanka samostalnik
1. (pesem) ▸ altatódal, bölcsődal
2. izraža negativen odnos (o športnem dogodku) približek prevedka ▸ álmosító dolog
V prvi tretjini smo gledali pravo uspavanko, Kitajci so umirili slovenske hokejiste, naši pa so igrali brez prave agresivnosti in hitrosti. ▸ kontrastivno zanimivo Az első harmadban álmosítóan zajlottak az események, a kínaiak lenyugtatták a szlovén jégkorongosokat, így ezután a játékosaink nem a kellő agresszivitással és lomhán játszottak.

usrán (-a -o) adj.

1. vulg. smerdato; ekst. sporco, sudicio, infangato

2. pog. fottuto, di merda:
delati za nekaj usranih fičnikov lavorare per quattro fottuti soldi
usrano vreme tempo brutto
vulg. drek, pa tak usran kraj! che paese di merda!

utekočinjeni naftni plin stalna zveza
(gorivo) ▸ cseppfolyósított földgáz
Najbližji nadomestek zemeljskega plina je utekočinjeni naftni plin, ki je stranski produkt pri predelavi nafte. ▸ A földgáz legközelebbi alternatívája a folyósított földgáz, ami az olajfinomítás mellékterméke.
Če gledamo le prodajne cene, so trenutno najcenejša bukova drva, najdražji pa je utekočinjeni naftni plin. ▸ Ha csak az eladási árakat nézzük, jelenleg a bükkfa a legolcsóbb, míg a folyósított földgáz a legdrágább.

užíti (užíjem) | užívati (-am) perf., imperf.

1. mangiare, consumare; prendere:
danes še nisem ničesar užil oggi non ho preso ancora niente

2. godere, godersi, assaporare:
uživati družinske radosti assaporare le gioie della famiglia

3. provare, sentire; gustare, gustarsi:
užiti strah, veselje provare paura, gioia
uživati ob glasbi gustarsi un brano di musica

4. (kot upravičenec prejemati; imeti) fruire, beneficiare; godere, avere:
uživati rento, pokojnino fruire di una rendita, della pensione
uživati olajšave godere di facilitazioni
uživati enake pravice kot drugi avere gli stessi diritti degli altri
uživati imuniteto godere dell'immunità

5. (biti deležen česa ugodnega) godere, avere:
uživati podporo, zaupanje godere dell', avere l'appoggio, la fiducia di

6. godersela, passarsela:
mi sedimo doma, sosedje pa uživajo noi ce ne stiamo seduti a casa, mentre i vicini se la spassano

7. provar piacere, godere:
uživati v, ob kajenju provar piacere a fumare, godere del fumo
uživati lepoto godere la bellezza, della bellezza
uživati mir, srečo godere la pace, la felicità
uživati plačilo v nebesih essere premiati in cielo, in paradiso
uživati prostost, svobodo essere in libertà, essere liberi
pog. uživati mamilo drogarsi, impasticcarsi
uživati v opravljanju sguazzare nei pettegolezzi
uživati v kosilu fare onore al pranzo

varčevalni račun stalna zveza
(bančni račun) ▸ takarékszámla, megtakarítási számlaKo boš imela že nekaj privarčevanega denarja, pa odpri varčevalni račun. ▸ Amikor már lesz némi megtakarított pénzed, nyiss takarékszámlát.

vcepiti glagol
1. (vsaditi v zavest; privzgojiti) ▸ beleolt, oltMalo ljudi na pomembnih funkcijah se zaveda, kako neprecenljive so vrednote, ki jih starši z vzgojo vcepijo svojim naslednikom. ▸ Csak kevés fontos tisztséget betöltő ember van tudatában annak, mennyire felbecsülhetetlenek azok az értékek, amelyeket a szülők a nevelés során oltanak az utódaikba.
Trener nam je že tedaj vcepil v glavo, da je pomembna le ta tekma in da jo lahko dobi eno ali drugo moštvo. ▸ Az edző már akkor beleoltotta a fejünkbe, hogy csak ez a meccs a fontos, és hogy bármelyik csapat győzhet.

2. (vnesti v organizem) ▸ beültet, bead
Veliko otrok pa je s sorodniki center zapustilo, še preden so jim lahko vcepili vse odmerke cepiva. ▸ kontrastivno zanimivo Azonban a központot sok gyermek elhagyta a szüleivel, mielőtt beadhatták volna nekik a vakcina valamennyi oltását.
Raziskovalci so dva tuja gena vcepili v dedno zasnovo bacillusa anthracisa. Nova različica povzročitelja vraničnega prisada je bila odporna na cepiva. ▸ A kutatók két idegen gént ültettek be a bacillus anthracis genotípusába. A lépfene kórokozójának az új változata ellenállóvá vált a vakcinák ellen.

3. (vtisniti) ▸ beültet
Predlagal bi akcijo, da bi vsako podjetje v proizvodnji svojega izdelka vcepilo nekaj, kar bi bilo specifično. ▸ kontrastivno zanimivo Olyan akciót javasolnék, melynek keretében minden vállalat a termékének a gyártási folyamatába valami speciálisat vinne be.
Fordovci pri Mondeu niso imeli veliko dela, ko so mu vcepili še več športnega duha, saj je že v osnovi zelo dinamičen avtomobil. ▸ kontrastivno zanimivo A fordosoknak a Mondeoval nem volt sok dolguk, a sportossága fokozásánál, mivel ez már alapjáraton is egy dinamikus jármű.

4. (vstaviti cepič v rastlino) ▸ beleolt, beolt
Cepič za brst odrežemo iz zrelega poganjka tekočega leta in ga vcepimo v urez podlage. ▸ Az oltóvesszőt a folyó évi zöld hajtásról metsszük le, és beleoltjuk az alanyon lévő hasítékba.

včásih adv.

1. talvolta, talora:
ob večerih so plesali, včasih so se tudi stepli la sera si ballava e talvolta si finiva anche con una bella zuffa

2. una volta, un tempo:
včasih je tu stala hiša una volta qui c'era una casa
včasih je luštno b'lo, zdaj pa ni več tako ... una volta era bello, ora non più...

vèč more; plus

vèč kot... more than...
vèč (od njih) several
še vèč still more
vèč kot dovolj enough and to spare
vèč ljudi several people
ne vèč no more, no longer
vèč ali manj more or less
nič vèč no more
vèč dni several days, a day or two
vedno vèč in vèč more and more
nikoli vèč nevermore, never again
vèč kot enkrat more than once
vèč kot teden dni (kot en teden) for over a week
čim vèč, tem bolje the more the better
čim vèč dela, tem vèč potroši the more he works the more he spends
sem vèč kot zadovoljen I am more than satisfied
on ni vèč nesrečen he is no longer unhappy
ni ga vèč he is no more
bil si moj prijatelj, pa nisi vèč you used to be a fiend of mine but you aren't any longer
imam vèč denarja kot ti I have (ali pogovorno I've got) more money than you
vèč imaš, vèč hočeš imeti much will have more
vèč jih je kot nas there are more of them (than of us)
ne odlašaj vèč! delay no longer!, pogovorno don't put it off any longer!
nič vèč me ne zebe I don't feel cold any longer
vèč od njih poznam I know several of them
nimam vèč denarja I have no money left, I have no more money
spoznal, srečal sem se z vèč člani kluba I met several members of the club
ne misli vèč na to! don't think of it any more!, pogovorno forget it!
nisem mogel vèč molčati I could not remain silent any longer
ne bom vèč čakal I shall not wait any longer
ne maram vèč slišati nobene besede o tem I don't want to hear another word about it
od takrat ga nisem vèč videl I have not seen him since (then)

vèč adv.

1. più:
imeti več časa avere più tempo

2. (izraža nedoločeno večje število) diverso, vario:
stavka več tisoč delavcev scioperano varie migliaia di operai
več kot più che, più di
imeti denarja več kot dovolj avere soldi più che a sufficienza

3. čim več ... toliko več, toliko manj, tem bolje, tem slabše (za izražanje sorazmernosti) quanto più... tanto più, tanto meno, tanto meglio, tanto peggio:
čim več vzameš ti, toliko manj ostane drugim (quanto) più prendi tu, (tanto) meno resta agli altri, per gli altri

4. več ali manj più o meno:
v govoricah je več ali manj resnice nelle voci che circolano vi è più o meno di vero

5. (v nikalnih stavkih izraža prenehanje dejanja ali stanja) non... più, non... oltre:
ne čakajte več non aspettate più
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
nareč. ni več sama è incinta
niti besedice več! zitto e mosca!
to je razlog več, da ne odlašamo una ragione in più per non rimandare
stalo bo deset tisoč tolarjev, nekaj več ali manj costerà più o meno diecimila talleri
pren. to je pa že več kot preveč questo però è troppo
PREGOVORI:
več glav več ve, več oči več vidi uno solo non può saper tutto e vedono quattr'occhi più che uno

vedeti [é] (vem)

1. wissen (veliko viel wissen, malo wenig wissen, kako gre naprej weiterwissen, vnaprej vorauswissen, že od prej vorwissen)
bolje vedeti kot kdo drug: (es) besserwissen

2.
vedeti za dogajanje ipd.: Kenntnis haben von, wissen um
zdravilo, sredstvo: kennen

3.
vedeti, da je/so … :
vedeti, da je kdo srečen/v nevarnosti/nekje … (jemanden) glücklich/in Gefahr/irgendwo wissen

4.
dati vedeti komu (jemandem etwas) zu verstehen geben

5.
bog ve/vedi weiß der Himmel …, Gott weiß …

6.
kaj pa vem! was weiß ich!
ne vem kaj/kako/kje … irgend etwas/irgendwie/irgendwo
ne vem kaj/kakšen (nekaj posebnega) was ganz besonderes
saj veš kako! denkste!
veš kaj! weißt du was!
veš da!/veste da! freilich!
|
kolikor vem meines Wissens (kratica : m. W.)
kar je vredno vedeti das Wissenswerte (Wissenswertes)
ne vem, kje se me glava drži ich weiß nicht, wo mir der Kopf steht
ne vedeti ne naprej, ne nazaj weder ein noch aus wissen, mit seiner Weisheit am Ende sein
vedeti, kako je treba die Kurve raushaben
vedeti, od kod veje veter wissen, woher der Wind weht
vedeti toliko kot prej so schlau wie vorher sein
nikoli se ne ve man kann nie wissen

védeti to know; to be aware (of); to realize

zanesljivo védeti to be positive about
védeti za kaj to be in the know, to be aware (of something), to be cognizant (of something)
dobro vedoč za kaj fully cognizant of something
vem za nekoga, ki... I know of someone who...
kolikor vem as far as I know, for aught I know (of)
ne da bi jaz vedel (= kolikor mi je znano ne) not that I know
pa še kako dobro to vem! don't I know it!
bojim se, da zdaj nič več ne vem (kot prej) I fear I am none the wiser
on dobro ve, kaj se je zgodilo he well knows (ali he is well aware of) what happened
ne védeti za kaj to be ignorant of something
rad bi vedel I should like to know, I wonder (ali, če whether, if)
ko bi bil (jaz) vedel! if only I had known!
védeti o čem to be well aware (ali arhaično apprised) of something
nihče ne ve, kaj se utegne zgoditi there is no knowing what may happen
védeti, kaj hočemo (= ne omahovati) to know one's own mind
kako, da jaz ne bi tega vedel! don't I know it!
to sam le predobro vem (= komu to pripovedujete?) you are telling me!
influenca, defterija in ne vem, kaj še vse influenza, diphtheria, and goodness knows what else
védeti najnovejše (o) to be well up (in), to be au courant (ali up-to-date) with
človek nikoli ne ve (= nikoli ne veš) you never know, you never can tell
kako naj vem, kam je šel how should I know where he went
ali še veš? do you remember?
ne vem ne kod ne kam I don't know which way to turn

védnost (-i) f

1. conoscenza; notizia:
pisar. v vašo vednost per vostra conoscenza, per vostra notizia

2. conoscenza, conoscenze (pl.); cognizione:
dlje pa naša vednost ne sega le nostre conoscenze non vanno oltre

veka samostalnik
ponavadi v množini (kožna guba) ▸ szemhéjOči so jih pekle, veke so jim skoraj gorele. ▸ Égtek a szemei, a szemhéjai majdhogynem lángra gyulladtak.
Kar naenkrat pa so se mamine veke odprle. ▸ Anya szemhéjai azonban egyszerre csak kinyíltak.
Povezane iztočnice: senčilo za veke, spodnja veka, zgornja veka

vendar [ə]

1. (kljub vsemu) doch, dennoch, immerhin; (kljub temu) trotzdem
in vendar und doch
torej vendar also doch

2. (toda) jedoch, aber, allerdings
vendar pa jedoch, (kajpak) freilich
(samo) nur

3. (že enkrat) doch, doch schon (einmal) (pridi vendar! komm doch schon (einmal)!); (ja, le) doch (pridi vendar! komm doch!); (pa ja) doch
saj vendar ja (saj vendar veš … du weißt ja …)

4.
vendar enkrat/vendar že endlich